Vörös Zászló, 1985. március (37. évfolyam, 50-76. szám)

1985-03-01 / 50. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXVII. évfolyam 50 (10246) n. | 1985. március 1. péntek | Ara 50 iráni | A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának KIÁLTVÁNYA Lelkesítő, mozgósító program Országunk életének kiemelkedő politikai eseménye, a nagy nem­zetgyűlési, valamint a néptaná­csi képviselőválasztás forradalmi munkásdemokráciánk érvényre­­juttatá­sára s egyben arra nyújt kiváló alkalmat, hogy egész né­pünk újból kinyilvánítsa párt körüli egységét, s azon akara­tát, hogy maradéktalanul meg­valósítja a XIII. pártkongresz­­szuson elfogadott s egyben vá­lasztási platformnak is nyilvá­nított történelmi jelentőségű ha­tározatokat. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának az ország összes állampolgáraihoz intézett kiáltványa, a nagy jelentőségű politikai eseményre való készü­lődés jegyében újból elénk tár­ja a szocialista építés során el­ért nagyszerű megvalósításaink mérlegét, előtérbe helyezve a IX. pártkongresszus óta eltelt két évtizedet, amely népünk­ törté­nelmébe a legtermékenyebb, megvalósításokban leggazdagabb korszak, a Ceausescu-korszak­­ként íródik be. A kiáltvány mindenekelőtt kiemeli azt a tényt, hogy népünk erőfeszítései révén a két választás között is nagyszerű eredmények születtek, hogy az SZDEF-nek az előző választások alkalmával kiadott választási programja is sikerrel valóra vált. Hazánk ebben az­dőszakban is töretlenül tovább­­fejlődött, a gazdasági és társa­­dalmi élet minden területén je­lentős haladás történt Az 1981— 1985-ös években ipari termelé­sünk körülbelül 6 százalékos é­­vi növekedési ütemet ér el. Ipa­runk 1945-höz képest jelenleg több mint százszor annyit ter­nél. Mezőgazdaságunk 1984-ben az ország történelmének eleddig egnagyobb gabonatermését bizto­­sította. A társadalmi termék az­dei év végére 25 százalékkal esz nagyobb, mint 1980-ban volt. Gazdasági-társadalmi fejlesz­­tési eredményeink megteremtet­ék az életszínvonal további e­­melésének alapjait. A nemzeti jövedelem gyarapodásának ala­pjában növekedett az átlagjava­­dalmazás, amely év végére el­­éri a körülbelül 3 090 lejes szín­ét, az 1980. évi 2 238 lejjel szemben, a dolgozó parasztság­eáljövedelmei 12,2 százalékkal, a nyugdíjak pedig mintegy 6 százalékkal emelkedtek. Az 1981 —1985-ös időszakban átadott, illetve átadandó új lakások szá­ma év végére eléri a 750 ezret. Mindezek az eredmények pártunk és államunk állandó gondosko­dását bizonyítják az emberről, az ember anyagi és szellemi élet­színvonalának állandó emelésé­ről. A Kiáltvány az előző válasz­tások óta elért eredmények fel­sorakoztatása mellett arra is rá­világít, hogy mindannyiunk ösz­szefogásával és munkájával, a XIII. pártkongresszus határozatai alapján, a soron következő, 1986—1990-es ötéves tervidő­szakban is határozott lépéseket teszünk a gazdasági-társadalmi fejlesztés művének meggyorsítá­sa és tökéletesítése érdekében, aminek eredményeként Románia 1990-ben fejlődésének újabb s egyben magasabb szakaszába jut. Hogy ezt elérhessük, az ipari árutermelést évi átlagos 6—6,5 százalékkal, a nettó termelést 10—10,6 százalékkal növeljük, előtérbe helyezve az energetikai és nyersanyagalap fejlesztését, i­­parunk átrendezését és további korszerűsítését, a magas műsza­ki színvonalú és kevésbé ener­giaigényes termékek arányának növelését. Több mint 1500 új termelőkapacitás üzembehelye­zésével kell mindezeket megvaló­sítanunk. Mezőgazdaságunk alap­vető célkitűzése, az új agrárfor­radalom megvalósítása érdeké­ben 1990-ig több mint 190 mil­liárd teljes beruházást eszközö­lünk, biztosítva a munkálatok komplex gépesítését, az öntözött területek növelését, a termékho­zamok lényeges növelését, 1990- re a 30—32 millió tonnás gabo­natermelés elérését, az állatte­nyésztési szektor intenzív fej­lesztését. A gazdasági-társadal­mi fejlesztési célkitűzések meg­valósításával párhuzamosan nagy hangsúlyt helyezünk a tu­domány és kultúra, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, a dolgozók életszínvonalának to­vábbi emelésére, az életminőség további javítására. A választási kiáltványban e­­lénk tárt nagyszerű eredmények és lelkesítő távlataink hazánk összes állampolgárait arra ösz­tönzik, hogy a közelgő fontos politikai esemény, a március 17-i képviselőválasztások pezsgő lég­körében még szorosabbra fűzve soraikat, szavazataikkal is újra kinyilvánítsák a pártunk körüli szilárd egységüket. „A nagy nem­­zetgyűlési és néptanácsi képvi­selőválasztásoknak erőteljesen meg kell nyilatkoztatniok az e­­gész nép egységét a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja keretében, a Román Kommu­nista Párt — az egész nemzet politikai vezető ereje — vezeté­sével! Az SKBEF jelöltjeire fel­adott szavazatnak egyben hatá­rozottan bizonyítania kell az e­­gész nép ama akaratát és elha­tározását, hogy töretlenül valóra váltja pártunk és államunk bék­és külpolitikáját, amely biztosít­ja az egész nemzet haladását és jólétét, Románia függetlenségét és szuverenitását!“ — hívják fel a figyelmünket pártunk főtitká­rának, Nicolae Ceausescu elv­társnak az SZDEF III. kongresz­­szusán elhangzott felhívásának lelkesítő sorai. Hazánk állampolgárai e buzdí­tó szavak jelentőségének teljes tudatában s a választási kiált­vány cselekvésre mozgósító so­rainak szellemében a legkivá­lóbb, legrátermettebb képvise­lőkre s egyben gazdasági-társa­dalmi továbbfejlődésünkre, ha­zánk további felvirágoztatására szavaznak. Az idei bőséges termésért Gondoskodjunk idejében a jó vetőmagról! A Vetőmagtermeltető, Felvá­­sárló és Forgalmazó Vállalat (az okmányok szerint a CCPPFS) marosszentgyörgyi modern köz­­pontjában meglehetősen nagy a csend. Olyannyira nagy, hogy nyomban a kölcsönös ismerkedés után szóvá is teszem ezt Doma­­nich Sándor mérnöknek, az egy­­ség vezetőjének. — Valóban csend van és ez sem jó jel — mondja. — Igaz, hogy a tél még elég keményen tartja magát, de az is igaz, hogy az idő előrehaladt. Minden jel arra mutat, hogy a tavasz hír­esen tör reánk, így a szokásos­­nál jóval rövidebb idő alatt kell üvegezni az idénymunkákat. És­­ is tudjuk végezni, ha jól fel­­k­észülünk rá... — Éppen ezt nem látom itt, tavaszi készülődést. Most már gazán nagy kellene legyen a evés-menés önöknél. — Mi készen állunk. Tudomá­­om szerint minden kultúrához legendő és megfelelő minőségű etőmagunk van, s a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság már özölte is, hogy az előszámítá­­ok szerint az egységek miből mennyire jogosultak. De a gaz­daságok képviselői, járművei, mint látja, nem verik le egy­mást. — Hanyagság ez? — Ne bántsunk meg senkit, én inkább patópáloskodásnak ne­vezném, vagyis hogy hát ráérünk arra még, hiszen ni, mekkora a hó, milyen fagyott a talaj... — A patópáloskodás bizonyá­ra raktározási gondokat is jelent a központnak. — Nem mondhatnám. Ebben az új, minden szempontból kor­szerű, teljesen gépesített, sőt, automatizált központban mintegy hatezer tonnás rakfelülettel ren­delkezünk. Nem ezért aggódunk mi, hanem azért, hogy a tava­szi napok beköszöntésével nagy lesz a torlódás, ami föltétlen i­­dőveszteséggel jár, márpedig i­­dén az idő, a kedvező idő teljes kihasználása minden eddiginél meghatározóbb szerepet játszik a fi­ezőgazdasági év sikerében. — Ilyen-olyan okok miatt — késedelmeskedés, szállítókapaci­tás-hiány stb. — tehát lassan megy a vetőmagátadás. — Lassan és tudomásom sze­rint nemcsak nálunk, hanem a konyhai, ludasi és mezőzáhi al­egységeinkben is. A jobbacska gazdaságok már szerét ejtették, hogy átvegyék, elszállítsák a ta­vaszon szükséges vetőmag egé­szét, vagy nagy részét. Gondo­lom, többek között, ez is sikereik egyik nyitja. — Minden bizonnyal. De tes­sék mondani, most min van a sor, mit kell átvenni­e a vetésig otthon, kézügyben tárolni? — Úgyszólván mindent, hiszen ez esetben is érvényes az a pa­rasztregula, hogy télen a szeke­ret, nyáron a szánt. Szerintem nem akkor kell furikázni, telefo­nálgatni a vetőmag, ilyen-olyan anyagok után, amikor már a földeken kell hogy zúgjanak a traktorok... Ebben teljes mértékben egyet­értünk, s reméljük, nem tilta­koznak ellene a gazdaságok ve­zetői, szakemberei sem. De lássuk talán azt is, hogy mit lehet kapni ebben és a tüb­ (lajos) (Folytatás a 4. oldalon) A nők megyei beszámoló és választási konferenciája Tegnap zajlott le Marosvásár­helyen a nők beszámoló és vá­lasztási konferenciája, e nagy jelentőségű esemény megyénk dolgozó nőinek életében és te­vékenységében. A konferencia munkálatain részt vettek: Ioan Ungur elv­társ, az RKP KB tagja, a Me­gyei Pártbizottság első titkára, Simion Cotoi elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, a Megyei Pártbizottság Barájának tagjai, Cojocaru Eleonora elvtársnő, a Nők Országos Tanácsának kül­dötte, a Gazdasági és Társadal­mi Tevékenység Munkásellenőrző Központi Tanácsának alelnöke, párt- és állami aktivisták, a nő­­bizottságokat és -komissziókat, a tömeg- és társadalmi szervezete­ket, a gazdasági egységeket és intézményeket képviselő küldöt­tek és meghívottak. A konferencia egyhangúlag jó­váhagyta az alábbi napirendet: 1. Beszámoló a nőbizottságok és -komissziók által kifejtett te­vékenységről, és azokról a fel­adatokról, amelyek a XIII. pártkongresszus határozatai va­­­lóra váltásáért a nők mozgósítá­sában reájuk hárulnak. 2. Intézkedési program a nő­bizottságok és -komissziók tevé­kenységének és felelősségének fokozására a nők mozgósításá­ban a XIII. pártkongresszus ha­tározatainak valóra váltásáért. 3. A Megyei Nőbizottság és a küldöttek megválasztása a Nők Országos Konferenciájára, jelöl­tek javasolása a Nők Országos Tanácsába. A beszámoló, amelyet Bors Rozália elv­társnő, a Megyei Nő­­bizottság elnöke terjesztett elő, részletesen elemezte Maros me­gye nőbizottságainak és­­komisz­­szióinak a pártszervek és -szer­vezetek irányításával kifejtett sokrétű tevékenységét, hangsú­lyozva, hogy a konferencia mun­kálatai olyan pezsgő politikai légkörben zajlanak, amikor egész népünk, a párt körüli szoros egy­ségben, lankadatlan szorgalom­mal, határozottsággal és elköte­lezettséggel küzd a XIII. párt­­kongresszus történelmi jelentő­ségű határozatainak életbe ülte­téséért, melyek egyben a Szo­cialista Demokrácia és Egység Frontjának is a munkaprogram­ját képezik. A beszámoló és a felszólalók kiemelték, hogy a Maros megyei nők — románok, magyarok, né­metek — mélységes elismeréssel és hálával adóznak pártunknak mindazért, ami a nők szakmai és közéleti érvényesülése terén, különösen a IX. pártkongresz­­szus óta megvalósult, a nők sze­repének növeléséért a gazdasági, politikai és társadalmi életben, a társadalom vezetésében. Számottevő a nők hozzájáru­lása az ipari termeléshez. A töb­bi dolgozó mellett a nők szor­galmas, odaadó munkájának is köszönhető, hogy a jelenlegi öt­éves terv első három esztende­jében az ipari többlettermelés megyénkben meghaladta a 4 mil­liárd lejt, aminek 78 százaléka a munkatermelékenység növeke­dése révén valósult meg. 1984- ben az ipari árutermelés 420 millió lejjel volt nagyobb a ter­vezettnél, 155 millió lejjel túl­szárnyalva a szocialista verseny­ben tett felajánlást. Behatóan elemezte a beszámo­ló a falvak dolgozó női életének és tevékenységének kérdéseit, hangsúlyozva, hogy a mezőgaz­daságban — ahol ők képezik a munkaerő többségét — jelentő­sen hozzájárultak a növényi és állati termelés növeléséhez, a termelőszövetkezetekben,­­ a háztáji gazdaságokban egyaránt. Az Egységes Programban fog­lalt célkitűzések valóra váltása céljából a nőbizottságok és­­ko­missziók jelentős számú politi­kai-szervezési akciót kezdemé­nyeztek. A konferencia hangsú­lyozta: az elkövetkező időszak­ban is hazafias kötelessége min­den falusi dolgozó nőnek képes­sége legjavával, teljes odaadás­sal és jó gazdaszellemmel mun­kálkodni a növényi és állati ter­melés további növeléséért, élen járni az egységes programban foglalt célkitűzések és akciók valóra váltásában. A konferencián a kereskede­lemben és a szövetkezeti háló­zatban dolgozó nők tevékenysé­gét, eredményeit is elemezték, rámutatva egyben feladataikra a szolgáltatások fejlesztése, válto­zatossá tétele és tökéletesítése terén, a jobb ellátás biztosítá­sában, a lakosság minél jobb ki­szolgálásában. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az oktatásban, a mű­velődés területén és az egészség­ügyben dolgozó nők tevékenysé­gének, kiemelve hozzájárulásu­kat a munka minőségének meg­javításához és az ezzel kapcso­latos további feladataikat. A konferencia ugyancsak ma­gas fokú felelősségérzettel ele­mezte, mit tettek a nőbizottsá­gok és­­komissziók az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága 1984. márciusi határozatának é­­letbe ültetéséért, pártunk demog­ráfiai politikájának megvalósí­tásáért az anya- és gyermekvé­delem területén. A konferencia értékelte, hogy a nőbizottságok­ és­­komissziók hathatósan támo­gatták az anyákat nemes hiva­tásuk, az egészséges, életerős, a forradalmi humanizmus eszméi­től áthatott ifjú nemzedék ne­­­velésében. A beszámoló, valamint a fel­szólalók rámutattak a nők egy­re aktívabb szerepére a politi­kai és társadalmi életben, a hely­ségek szépítésében és jó gazdál­kodásában, a nyers- és segéd­anyagok maximális hatékonyság­gal történő felhasználásában, az újrahasznosítható anyagok érté­kesítésében. Szervezőképesség, jó gazdaszellem és igényesség jel­lemzi azoknak a nőknek a te­vékenységét is, akik a mintegy (Folytatás a 4. oldalon)

Next