Vörös Zászló, 1985. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-02 / 77. szám
S OLDAL - VÖRÖS ZÁSZLÓ Táviratok és levelek pártunk főtitkárához, MCLUE SEMITE SCOALE TÁRSHOZ (Folytatás az 1. oldalról) győzelem 40-ik évfordulója. Románia függetlenségének napja küszöbén, a XIII. kongresszus dokumentumaiból eredő feladatok megvalósításának alkotó hazafias légkörében, az Ön példaadó munkája és élete fölötti lelkesedésben, vállaljuk, hogy továbbra is minden energiánkat, munkaképességünket és hozzáértésünket azoknak a feladatoknak a megoldására fordítjuk, amelyek az 1985-ik év folyamán ránk hárulnak, hogy mindent megteszünk a drága hazánk felemelkedését szolgáló program gyakorlati megvalósításáért“. „A kommunisták, a segesvári Selyemszövöde összes dolgozói — románok, magyarok, németek — nagy örömmel vették tudomásul az ön újraválasztását, mélyen tisztelt és hőn szeretett Nicolite Ceausescu elvtárs. Románia Szociálisa Köztársaság legmagasabb elnöki tisztségébe, annak az embernek az újraválasztását, aki tevékenységével hazánk legbiztosabb kezű építőjének, tisztánlátó, kommunista vezetőnek, következetes internacionalistának bizonyult — hangzik a segesvári Selyemszövöde pártbizottságának és dolgozói tanácsának a távirata. Szívünk mélyéből köszöntjük Önt, pártunk és államunk hőn szeretett és mélyen tisztelt vezetőjét, azért a lelkesítő iránymutatásért, amelyet a román nép dicsősége és előrehaladása érdekében nyújt. Büszkék vagyunk, hogy hazánk élén egy kivételes képességű politikus, lánglelkű hazafi, emberséges ember áll, aki mozgósítani tudja nemzetünk alkotó energiáját, aki biztos kézzel vezet kitűzött céljaink megvalósítása felé. Ezúttal is biztosítani óhajtjuk Önt, Románia Szocialista Köztársaság, mélyen tisztelt és hőn szeretett elnökét, hogy lelkesedéssel és odaadással dolgozva az egyre jobb eredmények eléréséért minden erőnket latba vetjük pártunk és államunk politikájának életbe ültetéséért, azzal a meggyőződéssel, hogy csak így növelhetjük hozzájárulásunkat drága hazánk további felvirágoztatásához, a Román Kommunista Párt XIII. kongreszszusán elfogadott programdokumentumok megvalósításához. A pazarlás és a nem gazdaságos kiadások megszüntetéséért Kikeríthetetlen másodnyersanyag források A kis-közepes üzemek sorába tartozó marosvásárhelyi KONZERVGYÁR olyan eredményeket mutatott föl, ami hasonló méretű fémipari egységeknek is becsületére válna: egy év leforgása alatt csaknem félszáz (pontosan 48) tonna ócskavasat-acélt és 4 000 kilogramm alumíniumot adott át az ezek gyűjtésére szakosított vállalatnak. És tette ezt olyan körülmények között, amikor a selejtarány mind a megengedettnek, mind az 1983-ban följegyzettnek a felére csökkent, tehát jóval kevesebb dobozt és üveget kellett felnyitni. Ami odahaza megszokott látvány, kissé különösen hat gyári viszonylatban: fehér munkaköpenyes asszonyok Omnia típusú üvegzáró kupakokat mosogatnak. Eleinte az aluminium fedőhiány vite rá a konzervüzemben dolgozókat, hogy próbálják meg visszanyerni a minőségellenőrök utasítására fölbontott „befőttes“ üvegek kupakjait. Ma már szó sem lehet arról, hogy ócskafémnek nyilvánítsák azokat ,amenynyiben nincsenek megtörve, beszakadva. S ha már olyan nehéz a latex-szel szigetelt zárófedőket beszerezni, miért „dobnák el“ annak kilóját 2 lej 30 baniért (ennyi az aluminium hulladék hivatalos felvásárlási ára), amikor a kisméretű kupakból, aminek darabja újonnan 35 baniba kerül 230 megy egy kilóba és a nagyobb, 50 banis zárófedőkből is 180 darabot kell összeszedni, hogy kitegyen 1000 grammot. Lehet, hogy szőrszálhapogatásnak tűnik egyes olvasóknak a fenti számítgatás, összehasonlítás, de megítélésünk szerint valahogy így kellene iparosaink, közgazdászaink, pénzügyi szakembereink mérlegre tegyék minden esetben az anyagfelhasználás-értékesítés lehetőségeit ahhoz, hogy célhoz érjünk, megszüntessük a pazarlást és a nem gazdaságos kiadásokat. S annak további igazolására, hogy a Konzervgyárban valóban igyekszenek mindent elkövetni az anyagi javak maximális értékesítéséért, hadd említsük meg: olyan hulladékok hasznosítását is bevezették, amik a tervükben nem szerepelnek. Húsfeldolgozási idényben például a csontot, amit régebb elégettek, újabban kiolvasztják és az így nyert zsiradékból szappant főznek. Tavaly 5 tonna mosószert állítottak elő saját használatra és 90 tonna nyersanyagot szállítottak a Protan-Codlea üzemnek. Vagy a gyümölcsfeldolgozás hulladékaiból (a szőlő héját, az alma csutkáját, egyebeket is beleértve) 7 200 liter élelmiszeripari szeszt állítottak elő, ami viszont az ecetgyártás alapanyaga. Ha úgy veszszük, erre sem volt állami tervmutatójuk, talán senki sem vette volna soha elő őket, hogy hová lettek a konzervgyártásra alkalmatlan melléktermékek és mégis, jó gazda módjára megmentették a bennük rejlő értéket. De térjünk vissza cikkünk alaptémájához, az elsősorban a csomagolóanyagokból kikerülő ipari másodnyersanyagok hasznosítására. Üvegtörmelékből 260 tonnát adtak át (a tervezettnél 30 tonnával többet) a Prodcomplexnek meg a segesvári Üveg- és Fajanszipari Vállalatnak. Lukits Milán raktáros, akitől a fenti adatokat kaptuk, még azt is tudta, miért oly fontos, hogy e szerződéses és szerződéstől független kötelezettségüknek eleget tegyenek. Mint mondotta, 1 000 kiló törött üveg 1 tonna szódával egyenértékű, amely közismerten az üveggyártás egyik legenergiaigényesebb alapanyaga. Éppen ezért az idén is körülbelül 230 tonna „cserepet“ adnak át a vásárhelyi üveggyárnak. S természetesen, ha ennél több kerül ki a gyártási folyamatból, más, megyénkben vállalaton is segítenek. Az elmondottak után nehéz feltételezni, hogy a konzervgyárban más anyagokkal, tudnának gondatlanul, felelőtlenül bánni. A papír és a textilhulladék gyűjtési kötelezettségüknek mégsem képesek eleget tenni. Ennek pedig legfőbb oka, az, hogy felsőbb szervük, a Bukarestben székelő zöldségtermesztési és feldolgozási gazdasági főigazgatóság nem akarja tudomásul venni, miszerint fél évtizede nem kapják többé a konzervgyárak papírba, kartonba burkolva az új üvegeket, hanem rakodólapon (palettán). Következésképpen annyira nincs ilyen csomagolóanyaguk, hogy kénytelenek voltak utóbb is 100 tonna papír vásárlására szerződést aláírni a Palas-Constanta-i vállalattal. A keskeny szalagokba vágott hulladékpapírral a gyaluforgácsot helyettesítik a konzerveknek ládákba, dobozokba helyezésénél. Hasonló a helyzet a rongyfélékkel. Tekintettel arra, hogy kéztörlő és konzerves doboz vagy üveg törlő-fényesítő rongyra állandóan szükségük van, a kiselejtezett munkaköpenyeket erre a célra használják föl. De évente csupán 300 kiló körül mozog az így előálló készlet, amihez még mintegy 20—30 tonna textiliát kénytelenek vásárolni a vásárhelyi szövödéktől és a Textila Mures kisipari szövetkezettől, hogy legyen amivel törésbiztosan csomagolni az árut. És mivelhogy óvásaikat nem veszik figyelembe, fizetik a penálét, a büntetést a kiírt beadási kötelezettség nem teljesítéséért. Ami érdekes, ismételt észrevételük egy esetben már meghallgatásra talált. Az eredetileg 400 tonnás üvegcserép átadási tervüket a már említett 230 tonnára csökkentették. Remélhetjük, hogy lassan - fokozatosan a többi mutatókat is a realitásokhoz igazítják? Mert lehetnek ugyan az ipari másodnyersanyag tartalékok kimeríthetetlenek olyan értelemben, hogy évről évre megújulnak, mondhatni folyamatosan fedezik a szükségletek egy részét. De méreteiknek nyilván tárgyi korlátai is vannak és ezt nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni. AJTAY LÁSZLÓ A marosvásárhelyi új Ifjúsági Művelődési Ház „Megéneklünk, Románia“ országos fesztivál Iskolások, pionírok a megyei szakaszon Vasárnap és hétfőn Marosvásárhelyen zajlott le a Megéneklünk. Románia országos fesztivál keretében az iskolások, pionírok műkedvelő versenyének megyei szakasza. Az Unirea, Bolyai Farkas, Papiu Ilarian, az Építkezési Szaklíceum termében, valamint a Prodcomplex klubjában és a Művelődési Palota nagytermében sorra került előadásokon felléptek a megye legjobb együttesei, folklór csoportjai, kórusai, dal csoportjai, művészbrigádjai, egyéni előadók, szavalók, énekesek, hangszerszólisták, színjátszók stb. A színpompás seregszemle bizonyítéka annak, hogy megyénk iskoláiban a tanárok vezetésével a tanulók népes serege komoly tevékenységet fejt ki a műkedvelés, művelődés terén is. Az utóbbi időben a csoportok, együttesek a nagy társadalmi, politikai események alkalmával rendszeresen jelentkeztek gazdag és változatos műsorukkal a közönség előtt.A fesztivál megyei szakaszán is tapasztalni ezt a folyamatos tevékenységet. Általában a csoportok nagyon ügyesen felkészültek a seregszemlére, műsoruk gazdag és változatos. Ing. többjük mai életünket, szocialista társadalmunk vívmányait, sikereit, a dolgozó embert, kipróbált, harcedzett pártunkat dicsőíti. Vonatkozik ez a művészbrigádokra, irodalmi összeállítást bemutató csoportokra, kórusokra, színjátszókra egyaránt. A tánccsoportok, folklóregyüttesek pedig hozzáértéssel válogatják ki vidékük legszebb táncait, dalait és azokat magas művészi színvonalon mutatták be. A seregszemléről részletesebben is beszámolunk majd. A marosvásárhelyi 3-as számú Líceum dalcsoportja Zenei élet * 1 Bach tricentenárium és a Camerata Transsylvanica Kedd este (április 2-án) 19.30 órai kezdettel a Kultúrpalota nagytermében ünnepi hangversenyre kerül sor. A Bálint Sándor által vezetett Camerata Transsylvanica kamarazenekar Bach 300. születénapjára emlékezik. A műsoron kizárólag Bach művek szerepelnek (VI. Brandenburgi verseny, d-moll zongoraverseny, 202-es kantáta, részletek a Musikalischer Opfer és a Kunst der Fuge-ból). Közreműködik Virginia Manu szopránénekes és Bálint Zsuzsa zongorista. A VI. Brandenburgi verseny, B-dúr, BWV 1051 hangszerösszeállításából hiányzik a hegedű, a legmagasabb szólamot a brácsa képviseli. Az első tételben két brácsa szólama követi egymást, amit az együttes többi hangszere támasztó hangzatokkal kísér. A lassú tétel (Adagio ma non tanto) kontrapunktikus kamarazene, a finálé pedig táncos jellegű, 12/8-as Allegro. A d-moll csemballóverseny BWV 1052 magánszólamát a modern hangversenyek gyakorlatában zongorával szólaltatják meg. A mű hatásosan kihasználja a hangszer technikai lehetőségeit és kifejezésbeli gazdagságát. Szólamainak sűrű szövete, egyenletes lüktetése és ritmikája valódi remekművé teszi a versenymű irodalmában. A 202-es világi tárgyú Menyegzői kantáta szoprán szólamát Virginia Manu bukaresti énekesnő adja elő. A kantáta nagyon nemes és gondosan megmunkált zenei anyagot tartalmaz. A Musikalischer Opfer (Zenei áldozat) BWV 1079 a kései remekművek egyike, amelyben Bach az ellenpontozó művészet különböző próbatételeit oldotta meg. Tizenhárom darabon mutatja be a szerző egy téma ellenpontos feldolgozásának lehetőségeit, mindig a legtakarékosabb művészi eszközökkel és a legtömörebb formában. A hangversenyen megszólaltatott hatszólamú ricercar a sorozat ötödik helyén áll, bravúros szerkesztésével magasan kiemelkedik a nagy, mester ellenpontos alkotásai közül. A Die Kunst der Fuge (A fúga Művészete) BWV 1080 Baci utolsó alkotása, élete munkásságának tetőpontja. Az egyetlen téma alapra felépített tizenkilenc zenemű máig is utolérhetetlen példája a legmagasabb fokú zeneszerzési technikának. A tizenkilenc darab hangulata mélyen komoly, feszültsége együtt nem kidolgozásmód bonyolultságával. A hangversenyen az I., V. és a IX. darabok csendülnek fel SIKÓ SZIDÓNIA A marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum XII. osztályos tanulóját, Szabó Istvánt az évek során gyakran láttuk, hallottuk szerepelni a Művelődési Palota kistermében, fesztiválokon, versenyeken. 1985. április 3-án este fél 7 órai kezdettel a Művelődési Palota nagytermében jelentkezik ismét, önálló hegedű hangversennyel. Műsorán Bach, Bartók, Ciontea, Wieniawski művei. Vezető tanár Bálint Sándor. Zongorán kísér Carmen Grama tanárnő.