Vörös Zászló, 1985. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1985-05-01 / 102. szám

8. OLDAL­ — VÖRÖS ZÁSZLÓ NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS részt vett a május elseje alkalmából a fővárosban szervezett ünnepi gyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) tagok, vállalatok és kutató inté­zetek, tömeg- és társadalmi szer­vezetek vezetői, tudományos és kulturális életünk személyiségei, munkások, szakemberek, a fővá­rosi dolgozók képviselői. A teremben voltak központi bizottsági tagok, miniszterek, a központi intézmények, gazdasági és társadalmi-kulturális egységek képviselői, párt- és állami akti­visták, tábornokok és törzstisz­tek bukaresti vállalatok dolgozói. Ott voltak Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviseletek vezetői, diplomaták, a külföldi sajtó tudósítói. Jelen voltak a külföldi szakszervezeti küldött­ségek. A hatalmas terem ünnepi díszt öltött. A hivatalos emelvény fö­lött Nicolae Ceausescu elvtárs portréját a párt és az állam zászlói keretezték és felírva a mindannyiunk számára kedves jelszó: Éljen a Román Kommu­nista Párt élén Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárssal! Ugyanitt vol­tak olvashatók a következő jel­szavak: Éljen és virágozzék mél­tóan az összes többi nemzet so­rában drága hazánk, a szabad és független Románia Szocialista Köztársaság! Éljen egész népünk megbonthatatlan egysége, a Ro­mán Kommunista Párt, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elv­társ körüli Nagy pannókon voltak felírva a szimbólum értékű szavak Ceausescu — RKP! Ceausescu és a nép! Románia—Ceausescu — Béke! — amelyekben kifejezésre jut az egész nemzet megbontha­tatlan összeforrottsága a párt, a párt főtitkára körül. Éljen hős munkásosztályunk! Éljen hazánk parasztsága! Éljen hazánk értelmisége! — kívánták a többi jelszavak. A terem másik végében, a szín­pad hátterén ez állt: Éljen Má­jus 1, a Dolgozók Nemzetközi Szolidaritásának Ünnepe, a világ munkásai közötti testvériség napja! Elhangzott Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. A Május 1-nek szentelt ünnepi gyűlést Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bu­karest municipiumi bizottságának első titkára, a főváros főpolgár­mestere nyitotta meg. Május­­ jelentőségét Ion Dinca elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese méltatta. Az ünnepi gyűlés felemelő ha­zafias légkörben ért véget. A lelkesedésben kifejezésre jutott az ország állampolgárainak örö­me és elégedettsége a párt, a pártfőtitkár vezetésével elért nagy eredményekkel, jogos büsz­kesége afölött, hogy saját maguk alakítják történelmüket és ren­díthetetlen bizalmuk a haza napfényes jövőjében. A munka, az anyagi és szel­lemi javak mindazon megterem­tőinek nagyszerű ünnepén, akik a kéz és az ész erejével létre­hozták a mai új Romániát, az egész nép ünnepélyes fogadalom­mal vállalja, hogy önfeláldozás­sal és forradalmi odaadással fog dolgozni a párt XIII kongresz­­szusán kijelölt nagyszerű célok megvalósításáért, a hazának a haladás és civilizáció újabb csú­csaira emeléséért, a nemzet a­­ranyálmának , a kommunizmus hazai földön való megteremtésé­ért. A továbbiakban Május 1-nek szentelt látványos ünnepi mű­sor következett. Az előadás után pionírok és a haza sólymainak csoportja Vi­rágcsokrokat nyújtott át Nicolae Ceausescu elvtársnak, és Elena Ceausescu elvtársnőnek Az egész terem hosszasan ün­nepelte és éljenezte a pártot, a párt főtitkárát. A Sport- és Művelődési Palota kijáratánál a bukarestiek ezrei köszöntötték ismét változatlan szeretettel és nagyrabecsüléssel a párt főtitkárát. A szűnni nem akaró hurrázás és éljenzés, a hatalmas­ lelkesedés újabb beszé­des bizonyítéka a­nnak, hogy a bukaresti dolgozók, a haza ösz­­szes fiai mindent megtesznek a jelenlegi ötéves terv nagyszerű feladatainak, az RKP XIII. kon­gresszusán elfogadott történelmi jelentőségű határozatoknak a teljesítéséért, pártunk és álla­munk bel- és külpolitikájának maradéktalan megvalósításáért. Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, a többi párt- és államvezető gya­log haladt végig az Ifjúsági Park központi sétányán, amely mentén a dolgozók ezrei sorakoztak fel. A fővárosiak kifejezésre juttat­ták mély szeretetüket és tiszte­letüket a pártfőtitkár, a nemzet legszeretettebb fia, a lánglelkű hazafi iránt, aki egész életét drága hazánk fellendülésének, a civilizáció és haladás egyre ma­gasabb csúcsai meghódításának szentelte. Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő meleg barátsággal válaszolt­ a bukares­tiek ezreinek lenyűgöző rokon­­szenv megnyilvánulásaira, majd beálltak a park kijáratánál ala­kult nagy házába. A sokaság tapsa és hurrázása közepette Nicolae Ceausescu elv­társ, Elena Ceausescu elvtársnő melegen elbúcsúzott a Május 1 tiszteletére rendezett ünnepi gyű­lés részvevőitől. Az ünnepség lelkes megnyilvánulása volt an­nak a határtalan szeretetnek és hálának, amellyel az egész nem­zet övezi a Román Kommunis­ta Pártot, a párt és az állam harcedzett vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat mindazon .­.-si­kerek kezdeményezőjét, amelye­ket a román nép elért a szocia­lizmus és a kommunizmus nap­fényes útján. A munka ünnepének méltó köszöntésére Tizenhatmillió lejjel több A nyárádtói AVICOLA Állami Mezőgazdasági Vállalat dolgozói is kiemelkedő sikerekkel köszön­tötték a munka ünnepét. A ter­melés jó megszervezése, a dol­gozók szorgalma nyomán a négy hónapra eső árutermelési tervü­ket 16 millió lejjel haladták túl. Kiváló eredményeket értek el a pecsenyecsirke farmok dolgozói, akik terven felül 300 tonna húst szállítottak az államnak. A tojástermelő farmokon is jó eredmények születtek. Az év el­ső négy hónapjában nem keve­sebb, mint tizennyolcmillió to­jással járultak hozzá a lakosság ellátásához. Tehát nemcsak tel­jesítették, hanem túl is haladták tervüket. S most, ezekben az ün­nepköszöntő napokban még szebb eredmények elérésére töreked­nek. A szántóföldeken kihasználni minden munkára alkalmas órát! A földművelő embert, különö­sen ha látta, hogy szorítja az idő, soha sem kellett noszogatni, kihasználta és ki is kell hogy használja még az ünnepnapokat is. Remélhetőleg így lesz ez most is. Az időjárás-szakértők arány­lag hűvös, de ám derűs-szeles napokat ígérnek, s ha beválik, alkalmas a magágykészítésre, ve­tésre, néhol, főleg a kertészetek­ben, meleg- és üvegházakban a növényápolásra. Használjuk ki hát maradékta­lanul május első napjait a me­zőgazdaság előtt álló nagy és sok feladat idejébeni elvégzésére! Kiemelkedő termelési sikerek a szocialista versenyben Maros megye gazdasági egységeinek dolgozói kiváló ter­melési sikerekkel köszöntötték az idei május elsejét. A legfrissebb jelentésekből kiderül, hogy megyénk 55 gazdasági egysége teljesítette határidő előtt a négyhónapi árutermelési tervét s együttesen 110,6 millió lej értékű terméket gyártottak előirányzaton felül. Az üzemek között szervezett szocialista versenyben kiváló eredményeket értek el a Hőerőművek Vállalatának dolgozói, a ludas­ Cukorgyár, az ÁMV-k Trösztje, a régeni Sportfelszere­léseket Gyártó Vállalat, az AVICOLA, a ludasi Gumiabroncs­gyár, a segesvári Szövetárugyár, a radnóti Kombinálttakar­­mány-gyár, a nyárádtői Betonelem-gyár, a segesvári Selyem­­szövöde munkaközössége. Külön említést érdemel, hogy 11 ipari egység teljesítette, illetve túlszárnyalta a 4 hónapra meghatározott exporttervet, előirányzaton felül szállítottak a külmegrendelőknek mintegy 7,2 millió lej értékű árut. Ilyen tekintetben kitűntek a ma­rosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, az Electromures, a rége­ni Gép- és Alkatrész­gyár, a Prodcomplex Vegyipari Válla­lat, a ludas­ Gumiabroncs-gyár, a Zöldség- és Gyümölcsérté­kesítő Vállalat, a radnóti Zöldségtermesztési Kísérleti Állo­más, a Megyei Erdészeti Felügyelőség és az AMV-k Trösztje. Az év elmúlt időszakában az építők is sikerrel tettek ele­get tervfeladatuknak. Kiemelkedő teljesítményeikkel tűntek ki az Építkezési és Szerelési Fővállalkozó Tröszt, a maros­vásárhe­lyi Vegyipari Építkezési és Szerelési egység. 1939. Május 1 munkásosztályunk hősi küzdelmének ragyogó fejezete A Román Kommunista Párt szervezése és irányítása alatt kibontakozó táborúellenes és fasisztaellenes mozgalom az 1939. május 1-én Bukarestben és több más városiján lezaj­lott nagy tüntetésekben tető­­ződött. Ezek az Európa-szerte nagy visszhangot keltő fasiz­mus elleni megnyilvánulások a romániai dolgozó tömegek politikai érettségét és bátor cselekvőkészségét bizonyítot­ták. Nicolae Ceausescu elv­­társ, pártunk főtitkára az ak­kori eseményeket méltatva ki­emelte: „1938 és 1939, a dolgozók erőteljes sztrájkjainak és megmozdulásainak esztendői voltak. E sztrájkok és meg­mozdulások az 1939. május el­sejei nagy tüntetésben csúcso­sodtak ki, mely a fasizmus és a háború ellen, a demok­ratikus szabadságjogok, az or­szág függetlensége és területi épsége megvédéséért folyta­tott küzdelem jegyében zajlot­tak le.“ A háború és fasizmus el­len határozottan fellépő tö­­megmozdulás szervezésénél kiemelkedő szerepet töltött be Nicolae Ceausescu elvtárs, az akkori ifjú kommun­ista forra­dalmár, aki a szervezőbizott­ság többi tagjaival együtt hoz­záértő irányító és taktikai ér­zékkel, forradalmi lendülettel és elszántsággal vezette a tö­megek nagy fasisztaellenes akcióját. A fővárosi kerületek Kommunista Ifjúsági Szövet­sége szervezőbizottságának vezetőségi tagjaként Elena Ceausescu (Petrescu) elvtárs­nő ugyancsak kiemelkedő sze­repet vállalt és töltött be a tömegek mozgósításában. Az első szabad m­ájus elseje Régi párttagokkal beszélgetek. A 40 évvel ezelőtti tavaszról, a legelső marosvásárhelyi szabad Május elsejéről. Arról az emlé­kezetes napról, amelyet már fel­szabadult országban éltek át. Ar­ról az örömteljes ünnepről, a­­melynek megtartása a háborús szenvedésekből éppen csak föl­eszmélő emberek szívében egy emberibb és jobb világ reményét ígérte. Első kérdésemre tekintetük és gondolataik valahová messzire elkalandoznak. Nem zavarom meg elmélkedéseikben. Tudom, hogy gondolatban most a 40 évet megtett úton­­ ’juldanak vissza, a 40 évvel ezelőtti Marosvásár­hely képét próbálják felidézni. — Annak a nevezetes napnak a lezajlását talán nem is lehetne érzékeltetni, ha nem emlékez­nénk meg arról a szívós és hoz­záértő szervező munkáról, ame­lyet a párt az előző év őszé­től, városunk és az itteni vidékek föl­­szabadulásától 1945 májusáig ki­fejtett — jegyzi meg bevezetés­képpen Radu Ștefan, az akkori tartományi KISZ szervezet tit­kára. — A párt ugyanis e pár hónap alatt rendkívül nagy és eredményes szervezőmunkát vég­zett. Sorait ennek köszönhetően e rövid idő alatt becsületes, for­radalmi, cselekvőkés­ emberek­kel bővítette. 1945 tavaszára már erős megyei és városi pártszer­vezet alakult ki s az üzemekben is jól szervezett pártsejtek mű­ködtek. A pártszervezetek irányí­tásával pedig a szakszervezetek is élénk tevékenységet fejtettek ki. És feltétlenül kiemelnék egy szubjektív tényezőt,­­ ami abból állott, hogy az addig lezajlott nagy események hatására a tö­megeket is cselekvő, forradalmi hangulat kerítette hataknába, s így nemcsak ünnepi felvonulá­sokra, hanem akármilyen mun­­kaakcióra, például közhasznú munkálatok elvégzésére nagy és lelkes tömegeket lehetett mozgó­sítani. — A falvak is hasonló forra­dalmi erjedés igén voltak azokban a hónapokban — egészíti ki Bó­dé Mihály, az akkori konzerv­gyári garázsmester, aki azon a tavaszon sok szakember társával minden vasárnap falumunkára indult. — Megértettük, hogy az élet ott sem állhat meg, hogy a soron levő tavaszi munkálatokat a nehézségek ellenére el kell vé­gezni. Szerszám­javító akciókat szerveztünk, amit nagyon jó szívvel fogadtak, s az akció u­­tán kultúrműsort mutattunk be. Ilyen cselekvő forradalmi lendü­­­let előzte meg az első szabad má­jus elseje megünneplését. — S hogy zajlott le az ünnep Marosvásárhelyen? — Reggel 6-kor a vasutasok fúvószenekara és hivatásos zené­szek csoportjai zenés ébresztővel köszöntötték a várost. De a ze­nének tulajdonképpen csak ün­nepi hangulatkeltő szerepe volt, mert a nagy nap reggelén már ebben az órában mindenki tal­pon volt. A tömeg az egész fő­teret hamarosan megtöltötte. A mostani főtéri könyvesüzlet épü­letének erkélyéről ünnepi beszé­dek hangzottak el a pártszerve­zet, a Szakszervezet, a KISZ és a tömegszervezetek képviselői részéről. A KISZ szervezet ré­széről jómagam is felszólaltam — említi Radu Istefan. A szónokok valamennyien ki­hangsúlyozták, hogy a fasizmus­nak vége, a teljes győzelem ki­vívása csak napok kérdése, mire­ a főteret betöltő tömeg öröm­ujjongással válaszolt A szóno­kok azt is megmagyarázták, hogy mindannyiunk érdeke a termelés beindítása az üzemekben, a szán­tóföldeken, hogy a demokratikus kibontakozást a gazdasági h­ely­­reállítás nagy munkája kell kí­sérje. A beszédeket az ünnepség fénypontja, a felvonulás követte. A munkásindulókat játszó fúvós­­zenekar ütemes zenéjére a sok­ezres tömeg jelszavas táblák és zászlók alatt vonult el a szónoki erkély előtt. A mun­kásság hosszú, fegyelmezett sorai mély benyomást kel­tettek. A nemzeti színű zász­lók mellett a párt vörös zászlóit lengette a tavaszi szél. Ez a kép CZIMBALMOS FERENC (Folytatás a 4. oldalon)

Next