Vörös Zászló, 1985. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1985-06-01 / 128. szám
8. OLDAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ JÚNIUS 1. SZOMBAT A Nap kel 5 óra 34 perckor, lenyugszik 20 óra 52 perckor. Az év 152. napja, hátravan 23 nap. EMLÉKEZTETŐ *— A GYERMEKEK NEMZETKÖZI NAPJA * 1873-ban ezen a napon került forgalomba Romániában az első postai levelezőlaps— 1829-ben jelent meg Iasi-ban az Albina Romaneasca című lap első száma, amelyet Gheorghe Asachi adott ki 1921-ben megalakult a Kanadai Kommunista Párt *— 1848-ban jelent meg a Marx és Engels által kiadott Új Rajnai Lap első száma — 1954-ben hunyt el Andersen Nexö Martin dán írd —■ Tunézia Köztársaság a Győzelem Napját ünnepli — Nyugat-Szamoa nemzeti ünnepe MŰSOROK - MOZI -AKTA: Az állat. UNIREA: Elveszett illúziók. HALADÁS: A virágárus lány. SELECT: Ciuleandra. IFJÚSÁGI: A legyőzhetetlen. FLACARA: Harc Rómáért I—II. rész.. SEGESVÁRI LUMINA: Egy seriff az űrből. RÉGENI PATRIA: Ez a bolond, bolond, bolond világ. TIRNAVENI MELÓDIA: Valahol, valamikor. LUDASI FLACARA: Adéla. SZOVÁTAI DOINA : Napi hír. MUNKÁS MOZI: Légy a férjem. SÁRMASI POPULAR: Glissando I—II. rész. RADNÓTI LUMINA: Az élet megrázó hangja. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR : Califar malma. GYULAKUTAI PATRIA: Üdvözlet Agigea-ról. NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUL: Egyedül. — TELEVÍZIÓ — 11,00 Telex 11,05 Hétvége 14,40 A májusi politikai események összefoglalója 15,00 Szünet 19,00 Híradó 19,20 Enciklopédia 19,45 Gyermeknapi műsor 20,35 Újból otthon — játékfilm 22,05 Híradó 22,15 Románcok és kedvelt melódiák. — LOTTÓ — A Lottó 1985. május 31 -i húzásának nyerőszámai I. húzás: 53, 21, 30, 19, 79, 35, 63, 17, 8 II. húzás: 77, 1, 12, 57, 88, 85, 51, 80, 11 Nyereményalap: 1 182 705 lej. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánit Vízügyi Igazgatóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap Marosvásárhelyen a reggeli órákban 12, délután 1 órakor 21 fokot mértek. Előrejelzés: változó idő, jobbára felhős égbolt, helyenként eső, jeges eső villámlásokkal. A várható legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 8 és 11, a legmagasabbak 12 és 26 fok között alakulnak. A reggeli órákban helyenként köd. • A nyugdíjasok szabadidejének kellemeseltöltéséről állandóan igyekszik gondoskodni a marosvásárhelyi Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára. E cél érdekében tartanak július 6-án elvtársi összejövetelt a Bradul vendéglőben, melyre a Pénztár Bolyai utca 36 szám alatti székházában lehet feliratkozni, naponta 8—12 óra között. Részvételi díj 65 lej. (PANASZOK, ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK) TÖRÖK JÁNOS, Marosvásárhely, Surianu utca 2, 3-as lakrész, tel. 39-320: „Pár éve szerelték errefelé a villanyt, azóta maradt az Itteni 5-ös líceum előtt egy földre fektetett betonpózna. Ép, használható, mégsem gondoskodik senki az elszállításáról. Hát csak ezért telefonáltam.“ — - '—V ^KÖZÉRDEK^ Gavallér A Grand szálló nappali bárjában nagyanyámra emlékeztető öregasszony. Kezében kötegnyi babzó-fehér bazsarózsa. — Fehér viráma! szólja el magát, majdnem kiáltva a lánynyál ülő fiú, és oda inti a virágárust. — Válassz, Joli — bíztatja a csillogó, virágszemű lányt. Majd halkabbra fogja a szót, de mégis hallani: — Legkedveltebb színem a fehér, ugye tudod, mit jelképez? — hajol közelebb a lányhoz. Tizenöt lej egy csokorra való, őszinteséget, tisztaságot, hűséget szimbolizáló színű rózsa. S a vásárnak ezennel vége.. ., elhalkul a beszéd, semmit sem hallunk, de mit kell látnunk?! Amíg a tetőtől talpig feketébe öltözött néni a visszajáró pénzzel bajmolódik, a hófehér csokrokat egy vendég nélküli asztalra helyezi, melynek szomszédságában három meglett korú férfi mellett két nő ül. Az egyik „gavallér“ cselhez folyamodik és egy csokor rózsát megsuvaszt. A néni távozása után pedig öntelt mosollyal felezi meg a csokrot és nyújtja át a két nőnek. Milyen gavallér vagy — mondják majdnem egyszerre a virágtolvajnak. Hogy is van a szólásmondás?: „Virágot lopni nem szégyen“. Nem, de így ... csóváljuk fejünket. (demeter) • Lezajlott a vállalatok és községek vöröskeresztes alakulatainak övezeti versenye. Ezen megyénkből több mint 150 alakulat tagjai vettek részt s bizonyították, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyekkel képesek helytállni az egészség- és életvédelemben. A megye különböző övezeteiben megtartott vetélkedőn a vállalati alakulatok közül első helyre került a segesvári Szövetgyáré, a Tírnaveni-i Üveggyáré, a ludasi Gumiabroncs-gyáré, a régen Republica vállalaté, valamint a marosvásárhelyi Építkezési és Szerelési Fővállalkozó Tröszt és a Konzervgyáré. A községek közötti vetélkedőn a radnóti, az ádámosi, hodosi, Dózsa György községi és a balavásári került első helyre. MEGÚJUL A TÖRPE MOZI A megyei Filmterjesztő Vállalat 13 évvel ezelőtt hívta életre — elsőként az országban — a gyermekmozit, azzal a kettős céllal, hogy: egyrészt megfelelő körülményeket és filmeket biztosítson, a legkisebb és leghálásabb nézőknek s mintegy előkészítse őket a filmalkotások mondanivalójának megértésére, befogadására; másrészt, hogy könnyítsen azokon a szülőkön, akik bevásárló körútjukra nem akarják magukkal cipelni gyermekeiket, inkább beültetik a Törpe moziba, ahol biztonságban, jó kezekben vannak. Bátran elmondhatjuk, hogy amióta a kicsinyek birtokba vették a mesefigurákkal díszített mozitermet, megszerették és jól érzik magukat ott. A film nevelőszerepét az óvodák és napköziotthonok vezetősége is felismerte, így a gyerekek ma már szervezetten vesznek részt a délelőtti előadásokon. 1973 óta közel félmillió gyermeknézője volt a bemutatott rajz- és bábfilmeknek. A vállalat gondoskodásából június 1-re új ruhába öltözött a Törpe mozi. A belső és külső szépítési és felfrissítési munkálatokkal egyidőben „mesevárost“ hoz létre, olyan figurákkal népesíti be az udvart, mint Hófehérke és a hét törpe, Donald kacsa és más ismert és közkedvelt állatalakok. Mindezt azzal a szándékkal, hogy gyermekeink, unokáink érzelmi élete ezzel is szebbé és gazdagabbá váljék. VIRÁG ISTVÁN • A Maros Művészegyüttes június 2-án, vasárnap du. 5 órakor MIKEFALVÁN és este 8 órakor HÉDERFÁJÁN mutatja be A Vásárhelyi híres promenádon című nótaműsorát. • A tanulók számára szervezett tudományos értekezéseket bemutató szessziót a KISZ municípiumi bizottsága, valamint a Megyei Tanfelügyelőség tantárgyversenyeken a következő tanulók nyertek első díjat: történelem — Cristian Réka (Bolyai Farkas Líceum); földrajz — Cimpean Maria (Agráripari Líceum); társadalomtudományok — Negrea Claudia (Egészségügyi Líceum); biológia — Grecu Camelia Elena (Egészségügyi Líceum); fizika — Bogdanov Ferenc (Bolyai Farkas Líceum); matematika — Balogh Zoltán (Papiu Ilarian Líceum); vegytan — Halbis Suzana (Egészségügyi Líceum), valamint Elekes Sándor, Szabó László és Suba Károly (az 5-ös számú Ipari Líceum tanulói); elektrotechnikaelektronika — Németh Attila, Klementh Ottó, Jakó Ervin (a Bolyai Farkas Líceum tanulói); román irodalom — Caluseriu Oana (Unirea Líceum); magyar irodalom — Lengyel Pipás Timea (Papiu Ilarian Líceum). • A Megyei Kereskedelmi Igazgatóság az év első négy hónapjára megszabott termelési előirányzatát 106,9 százalékra teljesítette, több mint 2 millió lej terven felüli értéket valósítva meg. Ezen eredmény eléréséhez lényeges mértékben járult hozzá az 1-es és 2-es cukrászlaboratórium, melyeknek munkaközössége csaknem 1,5 millió lej értékű terméket állított elő terven felül. Ugyancsak jó eredményekkel tűnt ki a tirnavem-i Vegyeskereskedelmi Vállalat cukrászlaboratóriumának munkaközössége. (Ries Albert) Festik az átjelzéseket a Marosvásárhely—Ludas közötti útvonalon HETI INTERJÚNK Pénz a helységek fejlesztésére A szocialista demokrácia tökéletesítésére irányuló párt- és állampolitikának megfelelően egyre növekszik a közigazgatás helyi szerveinek szerepe. Ennek következtében mind nagyobb feladatok hárulnak rájuk a helységek fejlesztésében, a községek anyagi eszközeinek gyarapításában, s azoknak a lakosság elvárásai szerinti felhasználásában. Ezzel kapcsolatosan kértünk tájékoztatást Ion Stoica elvtárstól, a Megyei Néptanács adminisztrációs-pénzügyi igazgatójától. — Kérjük, ismertesse, melyek a néptanácsok legfontosabb bevételi forrásai? — Mindenekelőtt a községek területén levő szövetkezeti egységek jövedelmi adójára, a szocialista tulajdont képező állami és szövetkezeti épületek utáni adóra és területi díjakra, másodsorban a lakosság által befizetett adókra, díjakra, pontosabban a mezőgazdasági adókra, az ipari tevékenység és épületek utáni adókra, továbbá a szállítási eszközök után fizetendő díjakra, bélyegilletékekre hivatkozom. — Mire használhatják fel a néptanácsok az ebből eredő bevételeiket? — Mezőgazdasági, oktatási, egészségügyi, helységgazdálkodási s más közérdekű célokra. — Megyénkben hány városi és községi néptanács önellátó pénzügyileg? — A 91 községi, 6 városi néptanács közül a múlt év végéig 46 községi és 2 városi néptanács vált pénzügyileg önellátóvá. Erre az évre előirányoztuk, hogy 74 községi és 6 városi néptanács legyen ilyen szempontból önellátó. Ezt már meg is valósítottuk. A 7/1971-es számú törvény alapján milyen pénzügyi előnyökre tesznek szert a néptanácsok a közvetlen hozzájuk tartozó termelő- és szolgáltatási egységek létesítésével? — Mindenekelőtt megjegyezném, hogy megyénk 97 néptanácsa közül 64 hozott létre ipari, illetve szolgáltatási egységeket. Hangsúlyozom, állandó törekvés növelni azon néptanácsok számát, amelyekilyen tevékenységre berendezkednek. Sőt, mi több, mind változatosabb szolgáltatásokra vállalkozó egységeket kéne létrehozni. A néptanácsok vezetői figyelembe kéne vegyék, hogy ezen egységek egész jövedelme a néptanácsok rendelkezésére áll, felhasználhatják a gazdasági egységek fejlesztésére, újabbak létrehozására, továbbá különböző szociális-kulturális és helységgazdálkodási kiadások fedezésére. Tehát jó anyagi alapot jelentenek az állampolgárok által is szorgalmazott közérdekű munkálatok elvégzésére. Mi a véleménye, milyen intézkedéseket kellene foganatosítaniuk a községi és városi néptanácsoknak bevételeik növelésére? — Felsorolom azon szempontokat, amelyekre szerintem feltétlenül több figyelmet kell hogy fordítsanak a néptanácsok. Ismétlem: további új termelő- és szolgáltatási egységeket kell létrehozniok s közben a meglévők fejlesztésével is törődniök. De nem akármilyen egységekre van szükség. Azokra érdemes figyelmet fordítani, amelyeknek a jövedelmezősége növelhető. Az ehhez vezető út a költségeik csökkentése. Szükséges tovább javítani az adó- és díjmegállapítási és begyűjtő tevékenységet is. Le kell küzdeni egyes olyan jelenségeket, amelyekkel megpróbálják kivonni magukat egyesek pénzügyi kötelezettségeik teljesítése alól. A néptanácsokhoz tartozó intézmények pénzeszközeivel minél gazdaságosabban kell bánni, fenntartási költségeikért csökkenteni, ezért is egyre jobban kell takarékoskodni a fűtőanyaggal és a villamos energiával. Használják fel ésszerűbben a lakosság pénzbeli hozzájárulásait bizonyos helységgazdálkodási célokra, továbbá olyan szociálkulturális kiadások fedezésére, amelyek tehermentesítik bizonyos mértékben a helyi költségvetés kiadásait. A költségvetés tervezésekor jobban kell mérlegelni a bevételi és kiadási előirányzatokat, szem előtt tartva a tervbe foglalt fizikai mutatókat, a jelenlegi tevékenységet s a folyamatos fejlődést is. csíki Béla SZIN11A? Antigoné a Stúdióban Nem tudom, mennyire illik Szophoklész jó öreg tragédiájával tiszteletteljesen bánni, menynyiben követeltetik meg a „szent“ alázat, mellyel a rendező hozzányúlhat az örökéletű műhöz. Kincses Elemér felfogása, melylyel — a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet magyar tagozatának végzős hallgatóival a Stúdió színpadán László Ildikó jelmezeivel és díszletével — színre vitte az Antigonét, mellőzi a darab sérthetetlenségét, alaposan meghúzva kerül elénk a görög tragédia, és ez jelen esetben — adva lévén a mű tömörsége is — segíti a könnyebb befogadást. Az előadás alapvető újdonsága, hogy Kincses a thébai vének karát mozgó tömeggé alakítja, tömeggé, mely aktívan vesz részt a darab cselekményében, egységesebbé téve ezzel a produkciót, hiszen Kincses mégiscsak színinövendékekkel dolgozik és nem kipróbált színészekkel, akik már átestek a nagy művek tűzkeresztségén. Az előadás így dinamikusabb lett, a néhány naturalisztikusabban kidolgozott jelenet (a halott végigvonszolása a színen, a ma emberének talán első pillanatban meghökkentőnek tűnő köpdösődés, lökdösődés is) rendezői felfogásának egységességét szolgálja, eredeti, elfogadható megközelítése a tragédiának. Kincses „merészsége“ jó előadást eredményez, még ha alapvetően más színekben is tünteti fel a görög tragédiát, mint azt rendező elődei az elmúlt évtizedek alatt tették (milyen kevés idő ez a mű korához képest). Rendezése a műből eredő örök emberi igazságok, a mindenkori üzenet előtérbe helyezésén alapszik, ez alkotja előadása gerincét, melyet sajátos megközelítésben emel ki. A címszerepet Adorjáni Zsuzsa játssza. Jól építi fel figuráját, nyers, dacos, megszállott Antigonéja jól illik az előadásba. Medgyesfalvy Sándor Kreónként eddigi alakításai legjobbját nyújtja. Ő a zsarnok, a mindenkori negatív figura, melynek megformálásakor a színészek általában a negatívumok hangsúlyozására törekednek. Medgyesfalvy Kreónja több ennél. Több és átgondoltan árnyaltabb. Mint ember megérthetné Antigonét, de mint Kreón el kell ítélnie, le kell győznie, így követeli az államérdek, veresége zűrzavart okozna. Kovács Enikő mint Isméné — a tragédia két nagy figurája mellett is — figyelemre méltót tud nyújtani. Tóth József Tamás (Teiresias) megjelenésével feszültséget hoz az előadásira, és ezt végig tartani tudja. Lőrincz Erika (Eurydiké) játéka színezi a produkciót, Csapó György (Haimón) és Gazda Zoltán (Hírnök) is dicséretesen alakítanak rövid színpadon tartózkodásuk alatt. Jó a harmadéves Koncz István (Úr). Nem hagyhatom említés nélkül az intézet alsóbbéves hallgatói által megformált thébai vének karát sem (Bács Miklós, Firtos Edit, Gáspárik Attila, Buzogány Márta, Fekete István, László Zsuzsa, Marian Attila, Sebesi Kárén Attila, Szász Anna, Székely Melinda), hiszen aktív szereplőivé válnak az előadásnak, jól kidolgozott, szinkronizált mozgású szereplővé, ami a drámai pillanatok feszültségét hivatott fokozni (többek között). Kompakt, jó előadás a Színművészeti Intézet hallgatóinak Antigonéja, az előző bemutatók után igazolja, hogy tehetséges évfolyamtól veszünk búcsút 1983- ben (osztályvezető tanár: Ferenczy István). i. i. m-