Vörös Zászló, 1985. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1985-06-30 / 153. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXVII. évfolyam 153 (10349) si. | 1985. június 30. vasárnap | Ara 50 báni | Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai szellemében Megfelelő erőket a vetéseken felgyűlt víz levezetéséhez! Az utóbbi hét folyamán lehullott nagy mennyiségű csapadék nem csak gátolta a szántóföldek dolgozóit abban, hogy gyorsan és ütemesen végezzék, a jó tervéseket megalapozó növényápolási és növényvédelmi munkákat, hanem feltöltötte a folyók, patakok medrét és több gazdaság határában áradást is okozott. Helyenként elég nagyfokú a lemosódás, károsodtak a vetések. Megyei szinten több mint 22 000 hektár cukorrépával, kukoricával, búzával, árpával bevetett, zöldségfélékkel és krumplival beültetett terület, kaszálók kerültek víz alá a Maros, a Kisküküllő, a Nyárád mentén. Annak érdekében, hogy megmentsük a termést ezeken a területeken, helyreállítsuk a károsodott vetéseket, megteremthessünk minden feltételt az idei bőséges terméshez, sürgős, hatékony intézkedésekre van szükség. A legfontosabb a víz levezetése a kultúrákról. Úgy véljük, hogy az illető gazdaságok már eddig is megtették a szükséges intézkedéseket s továbbra is arra kell törekedniük, hogy a falvak egész lakosságát mozgósítsák ehhez az akcióhoz. Egészítsék ki a már megalakított (Folytatás a 4. oldalon) A meggyesfalvi termelőszövetkezet tagjainak mondhatni nincs már gondjuk a növényápolással. Pop Constantin, a termelőszövetkezet főmérnöke azonban megcáfol: — Igaz, hogy az egész cukor- répa- és kukoricaföldet vegyszereztük s a cukorrépát megkapáltunk háromszor kézzel s kétszer géppel, de még gyomlálunk. Ám reméljük, erre nagy szükség nem lesz, hisz a termelőszövetkezeti tagok, meg Brassai Béla és Boján Dumitru mezőgépészek jó munkát végeztek. — Értendő ez a növénysűrűségre is? — Teljes mértékben — kapcsolódik a beszélgetésbe Comsa Eugen mérnök, a 2-es számú növénytermesztési farm vezetője. — A föld kitettségének, táperejének megfelelően 80 000—100 000 növényt hagytunk meg hektáronként. A hektáronkénti több mint 70 000 kiló cukorrépatermés eléréséhez erre szükség van. S ha valami közbe nem jön, meg is lesz, hisz jó táperőben van a talaj. A második gépi kapálás előtt 200 kiló komplexszel kiegészítő műtrágyázást is végeztünk. — Jó termést ígérnek a kukoricaföldek is. Igaz, a 155 hektárból 90 hektár kapott kiegészítő trágyázást, az egészet kétszer kézzel s egyszer géppel megkapálták. Az esős idő azonban megálljt parancsolt munkájuknak. — Már, ami a növényápolást illeti — szögezi le Comsa mérnök. — Az esős időben is naponta tizenöt kaszás vágta a rendet, egyrészt azonnali fogyasztásra, másrészt silózásra. Ez már az olaszperie második kaszálása, az első kaszálással gyakorlatilag az összes takarmányféléknél végeztünk. Az idén láttuk be igazán a kerekecskék hasznát. A pillangósokat ezeken szárítottuk. Már tető alá is került, ezekből összesen 250 tonna széna. Ezt még mintegy 50 tonna réti széna egészíti ki. — Tehát a téli szükségletnek közel felét már tárolták. — No nem egészen, mert a szükséglet 796 tonna, de ahogy számítottuk, az első kaszálásból mintegy 600 tonnát tárolhatunk, hisz nagyon gazdag a zöldtömeg. A lucerna közel 5 000 kilót adott hektáronként. S itt még legalább négy kaszálásra számítunk. A takarmányszállításnál is alkalmazkodtak az időjáráshoz, illetve az üzemanyag-ellátáshoz. Csupán két fuvart csináltak remorkákkal, a többit mind fogatokkal hordták be. De telnek a silógödrök is. A lédús takarmánnyal nem lesz probléma. Eddig 200 tonna triticalét silóztunk be. Egész évi szükségletünk 2 400 tonna, de csak az átadott, átadandó cukorrépáért 3 000 tonna szeletet kapunk, hogy a répalevélről ne is beszéljünk. Addig is azonban, ha az idő így tart tovább, szükség van arra, hogy a lekaszált takarmányt, amit nem tudnak megszántani, siló vagy szenázs formájában tárolják, úgy, ahogy azt a megyei szakszervek is javasolták. Amint már megírtuk, a megygyesfalvi termelőszövetkezetet a szocialista versenyben elért kiváló eredményeiért a Mezőgazdasági Érdem Érdemrend III. fokozatával tüntették ki, ami egyben az országos harmadik helyet is jelenti. S az idén még előbbre akarnak lépni. Ezért igyekeznek a szélsőséges időjárás ellenére is mindent a legmesszebbmenő gondossággal elvégezni. S a határ jó termést ígér. A kapásnövények tiszták, gyommentesek. Az árpa négy-öt nap múlva betakarításra érik, s erre a munkára is alaposan felkészültek. A 220 hektár kenyérgabona termése ugyancsak bőségesnek ígérkezik. Minden lehetőségük megvan tehát arra, hogy ne csak megismételjék elmúlt évi eredményeiket, hanem előbbre is lépjenek. . .h) Szakszerű munkával a bőséges termésért A béke védelmében , az atomháború veszélyének elhárításáért, a fegyverkezés ellen Óvjuk meg az emberiség legdrágább kincsét! Tirnaveniben Pénteken délután a dolgozók százan indultak el Tirnaveniben a városi művelődési ház épülete felé. Túl szűknek bizonyult a terem, annyian jöttek a békenagygyűlésre, hogy kifejezzék csatlakozásukat hazánk legújabb békekezdeményezéséhez. Munkások, technikusok, mérnökök, földművesek, értelmiségiek, tanulók, nyugdíjasok, a város gazdasági egységeinek, intézményeinek dolgozói, ifjak és idősek jöttek el, hogy felemeljék szavukat a béke, a leszerelés érdekében. A termet, a pártot,, annak főtitkárát éltető pannók, békét követelő jelszavas táblák díszítették. A gyűlést Iosif Florea, a szakszervezetek városi tanácsának elnöke, a SZDEF városi bizottságánakalelnöke nyitotta meg. Beszédében utalt pártunk főtitkárának nemzetközi tekintélyére, melyet a béke, a leszerelés érdekében kifejtett tevékenységével vívott ki a világ békeszerető népei előtt. Úgyszintén kiemelte a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja felhívásában foglalt kezdeményezések jelentőségét, azokat az elveket, melyek pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a nemzet- GHEORGHE NAN (Folytatás a 4. oldalon) Szovátán A szovátai 1-es számú iskola udvarán pénteken délután a helyi lakosok százai gyűltek egybe, hogy részt vegyenek a békenagygyűlésen. Előzőleg a város főutcáján és az üdülőtelepen vonultak fel a gyűlés résztvevői a békét éltető, a nukleáris lefegyverzést követelő feliratos táblákkal. Megnyitó beszédet mondott Popovics Eugenia, az SZDEF városi tanácsának elnöke, aki nagyra értékelte pártunk főtitkárának következetes, tisztánlátó bel- és külpolitikáját, kiemelte a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja felhívásában foglaltak jelentőségét. Felszólaltak még: Bularca Gheorghe, a szovátai UFET igazgatója, a városi pártbizottság tagja, Gothard Katalin, a városi szakszervezeti tanács elnöke, Alexe Ana, a KISZ városi bizottságának titkára, Klózer Ilona, az SZDESZ területi bizottságának elnöke, valamint Hajda Mircea lelkész. Valamennyi felszólaló méltatta pártunk főtitkárának, NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak a legújabb békekezdeményezését, elítélte a fegyverkezési hajszát, követelte a nukleáris fegyverek betiltását, az űrfegyverkezés megelőzését, a kölcsönösen elő(Folytatás a 4. oldalon) Iszapban vergődő halak küzdenek a turbina-árok mélyén, hogy vízbe jussanak. Lassan, túl lassan nő a víz. Araszos pallódeszkákon lépkedek, alattuk tegnap még víz zúdult a Kaplan turbinák lapátjaira. Belépek a generátorok termébe és elcsodálkozom, hogy Olasz Dezsőt „patinás“ munkaruhában itt találom. — Már akkor itt dolgoztam — mondja —, amikor a háború idején felrobbantott Hidrát újjáépítettük. Hidrának neveztük ezt a vízerőművet, mert ugye ott voltak még a dieselek a közüzem udvarán, na meg ősszel és télen a cukorgyári generátorok. Ezek látták el a várost villannyal. Én akkor a karbantartó csoportban dolgoztam. Mindent javítottunk, ami a közüzemekhez tartozott. Ötvenhattól voltam, itt véglegesen a turbinánál, eleinte mint karbantartó, majd gépészként nyugdíjazásomig. — S nyugdíjasként is itt van munkazubbonyban? — Visszahívtak, mert segítségre volt szükség. Most is csak hárman vagyunk, úgyhogy amióta van víz, nem lehetett egy szabadnapunk. — Tehát megy a malom. — Igen, de most már kettő, mert újra beindítottuk a másik turbinát is. Valamikor az időjárás volt az első számú beszédtéma. Napjainkban, ha nem is ütötte ki őt az energiagond az élőhelyről, de azért ez utóbbi dobogós helyet foglal el. Ezért nem csoda, hogy egy újabb áramfejlesztő üzembe helyezése figyelemre méltó esemény. Hogyan került rá sor? — kérdeztem Carp Joan mérnöktől, az Áramszolgáltató Vállalat igazgatójától. Az ötvenes évek elején három 400 kilowattos generátort helyeztek üzembe, melyeket a Marosból tápláltak a turbinaárkon keresztül. Később a város ipari- és ivóvíz-szükséglete megnőtt, s így kevesebb víz jutott az áramfejlesztőknek, egyiket ha tudtuk üzemeltetni. Két turbina felszámolásra volt ítélve, de mi csak az egyiket bontottuk szét, a másikat cserealkatrész gyanánt a helyén hagytuk. Most tizenhat évi pihenő után (Folytatás a 4. oldalon) Jó az öreg a háznál--------- — KARÁCSONYI ZSIGMOND riportja — ( 1965 ) Hazánk fejlődésének (1985 két ragyogó évtizede A termelőerők ésszerű területi elosztásának és fejlesztésének gazdasági és társadalmi jelentősége A felszabadulás óta eltelt négy évtized alatt a szocialista építés nagyszerű útját járva, Románia, az egykor gyengén fejlett agrárország korszerű és erős iparral, erőteljesen fejlődő szocialista mezőgazdasággal rendelkező állammá fejlődött. A történelmileg aránylag rövid idő alatt lezajló nagy átalakulási folyamat legtermékenyebb időszaka a IX. kongresszus óta eltelt két évtized. Ez a két évtized az ipar gyors ütemű fejlesztésének és korszerűsítésének, szerkezete megjavításának, a hatékonysági ésminőségi tényezők érvényrejuttatásának, a magas termelékenységű, intenzív mezőgazdasági termelés fokozatos kialakításának a korszaka volt. E termékeny, alkotó korszakban a gazdasági-társadalmi fejlődés irányát a megszabó pártpolitika kidolgozása és gyakorlati megvalósítása elválaszthatatlanul a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a fáradhatatlan forradalmi munkásságához kapcsolódik. A gyors ütemű gazdasági-társadalmi fejlesztés egyik legjelentősebb politikai alapelve, megújító változások fontos tényezője a termelőerők ésszerű és méltányos területi elosztása, az ország összes vidékeinek és megyéinek harmonikus fejlesztése. Az ország területi-közigazgatási újjászervezésével s az említett elv gyakorlatba ültetésével minden egyes megye és település előtt megnyílt a továbbfejlődés útja, az átlagos országos fejlettségi szinttől való lemaradás esetén pedig a lemaradás gyors behozásának a lehetősége. Az említett politikai alapelv alkalmazása céljából a beruházási öszszegek legjelentősebb hányadát az ipar fejlesztésére és korszerűsítésére fordították, szem előtt tartva a múltban elmaradott vidékek, megyék és helységek gyorsabb ütemű fejlesztését. Az elmaradottabb vidékek fokozottabb ütemű gazdasági fejlesztése a nemzetgazdaság általános fejlesztésére s a gyengén fejlett megyék gazdasági-társadalmi szerkezetének megváltoztatására egyaránt jótékony hatást gyakorolt. Nagy és korszerű ipari üzemek telepítése az elmaradottabb vidékekre, az itten eszközölt nagyobb arányú beruházások az elmúlt 20 év alatt egész sor vidék és megye számára tették lehetővé, hogy a fejlettebb, sőt sok esetben a legfejlettebb vidékek és megyék szintjét is megközelítsék. Megyék egész sora, közöttük Botosani, Beszterce-Naszód, Olt, Suceava, Vaslui, Teleorman, Mehedinti, Tulcea, Szilágy, Vilcea, Hargita, Kovászna és mások, az országos átlagnál jóval gyorsabb ütemű fejlődésen mentek át. Iparral nem rendelkező helységek, mint Alexandria, Slatina, Csíkszereda, Calarasi, Gaesti, Roman, Zimnicea, Slobozia, Falticeni, Zilah, Caracal, Székelyudvarhely és nagyszámú hozzájuk hasonló helység ipari központtá, falusi települések tucatjai pedig városokká fejlődtek. Az országos szinten lezajló fejlődési folyamat keretében maguknak a megyéknek az elmaradottabb részei is gyorsabb ütemű fejlődésen mentek át. Megyénk vidéki városainak. Régennek, Segesvárnak, Tírnaveninek, Ludasnak, Szovátának a gazdasági fejlődése, valamint egész sor falusi település városi jellegének a kialakulása is meggyőző példát szolgáltat ezen a téren. CZIMBALMOS FERENC (Folytatás a 4. oldalon) A Tanítók Napja A Tanítók Napjának megünneplése egyike nemzetünk érzelmi élete ama pillanatainak, amikor azokat köszöntjük, akik egész tevékenységükkel a fiatal nemzedékek képzésén, nevelésén fáradoznak, felkészítik őket arra, hogy tovább vigyék a haladás, a tudomány és a kultúra, népünk szabadság-, függetlenség- és békeeszményének fáklyáját. Ebben az évben olyan körülmények között ünnepeljük a Tanítók Napját, amikor népünk a párt IX. kongresszusának 20 évfordulójára készül. Azon új szellemet hozó politikai esemény óta áll pártunk élén szocialista nemzetünk legszeretettebb fia. Nicolae Ceausescu elvtárs, történelmünk és a jelenkori világ kiemelkedő személyisége. Jogos hazafias büszkeséggel nevezi népünk Romániának ezt az aranykorát NICOLAE CEAUSESCU-korszaknak. A nevelők társadalmi szerepének elismerése, szép hivatásuk dicsérete, az őket övező tisztelet, szeretet és értékelés pillanata alkalom egyben a mérlegkészítésre, új távlatok feltárására, még nagyobb feladatok kijelölésére, melyek természetszerűen magukkal hozzák a nevelői hivatás szerepének növekedését, a társadalomban elfoglalt helyük- STEFAN BENTA, a Maros megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője (Folytatás a 2. oldalon)