Vörös Zászló, 1985. szeptember (37. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-01 / 206. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásait követve A tervezők tökéletesítik az épületek hőszigetelését A bukaresti típustervező intézet (IPCT) még 1979-ben kidolgozott egy érdekes tanulmányt arról, hogyan lehet (lehetne) 1990-ig szakaszonként javítani hazánkban az épületek hőszigetelését. A stúdium készítői úgy vélték, hogy 1982-ig 16, az idei év végéig 41 százalékkal sikerül mérsékelni a lakóházak, szociálkulturális és ipari rendeltetésű épületek hőveszteségét. Tekintettel azonban arra, hogy a javasolt termékek gyártása elmaradt a vélt szükséglettől, gyakorlatilag továbbra is a klasszikus, aránylag jó eredményeket adó építőanyagokhoz kellett folyamodni. Illetve a már ismert és bevált szigetelő tulajdonságú készítmények tökéletesített változataihoz apellálni, mint amilyen például a habbeton. Ilyen és hasonló anyagokkal, módszerekkel a tetők hőátbocsátási tényezőjét —, hogy megint csak egy példára hivatkozzunk, sikerült 15 százalékkal csökkenteni az elmúlt öt év alatt. Radikális változást az 1984-ben kiadott 256-os számú Törvényerejű rendelet hozott e téren, amely előirányozta a lakások kényelmi fokának lényeges javítását, így az államtanácsi dekrétum kötelező módon előírta — többek között —, hogy a 2-es számú klímaövezetben, amelyikbe megyénkben a városok többsége beletartozik, mennyi kell legyen az épületek határoló elemeinek nevezett maximális hőátviteli tényezője. Minálunk például a falak szigetelő tulajdonságára utaló szám körül mozgott, néha felette is volt, ezután viszont kötelező azt 0,7 alá szorítani. A pincéket pedig úgy kell kialakítani, hogy azok mennyezeténél ez a tényező a korábbinak legalább a felére csökkenjen. A Marosvásárhelyi Tervezőintézetnél, amint Kiss Géza mérnök, a fűtési tervezőcsoport vezetője elmondotta, a legnagyobb komolysággal és felelősségérzettel igyekeznek alkalmazni a felső rendelkezést, így, hogy a könynyebb összehasonlítás kedvéért megint arra a bizonyos hőátviteli együtthatóra hivatkozzunk: a jövő évtől a panelházak tetőszerkezeténél az előírt 0,56 helyett 0,42-es értékre számítanak, a pincéknél a megszabott 1,1-el szemben 0,62-el számolnak. A külső falaknál olyan körülmények között, hogy nem változtatnak az ablakok méretén, ha kevéssel is, de csak a megadott minimális szint fölé emelik az építőelemek hőszigetelő képességét. A házgyári falakba ezután a 12 centiméter vastag habbeton réteg helyett azonos vastagságú ásványi gyapotot foglalnak bele és kisebbítik a lakóépületek merevítő bordázatának részarányát, ami által csökken a hőszigetelést nélkülöző (kondenz kicsapódására hajlamos) felület nagysága is. Ugyanakkor arra is gondoltak, hogy az erkélyről kívülről megközelíthető-tisztítható ablakok külső részét merev változatban készíttessék el, mert ezáltal javul a tömítettsége. A fenti és más megoldásoktól azt remélik, hogy az eddigi 4—5 000 kilókalóriáról 3 370—4 000 kilokalóriára esik alá az új lakások óránkénti hőenergia-szükséglete, ami azt jelenti, hogy bennük, fűtési idényben mintegy 20 százalékkal kevesebb tüzelőanyaggal is fenntartható ugyanaz a hőmérséklet. Az energiagazdálkodás tökéletesítését célzó tervek kidolgozása és alkalmazása annál is inkább szükséges és fontos, mivel az 1986-ban Maros megyében felépülő tömbházak 60 százaléka előregyártott elemekből készül. Ami nem jelenti azt természetesen, hogy a szakemberek a más eljárással kivitelezésre kerülő létesítményeknél nem törekszenek a hatékonyság fokozására, így a cellás (rekeszes) struktúrájú épületekre is adtak már ki javított terveket és egyebek között előirányozták, hogy azokat a, nem tartó habbeton falakat, amelyekhez a régi típusterv 25 centiméteres vastagságot írt elő, és amely helyett a mi intézetünkben eddig is 30 centis vastagságot méreteztek, a 256-os törvényerejű rendeletnek megfelelően 35 centiméteresre készítsék el. A tavaly érvénybe lépett iránymutató dokumentum, mint láthatjuk, igazolta a vásárhelyi tervezők előrelátó törekvését. AJTAY LÁSZLÓ Betakarítani minden , kiló zöldséget, gondosan ápolni a növényeket! Egy kicsit talán furcsának tűnik e párosítás, de amint Bálint Alberttel, a megyei Kertészeti Tröszt főmérnökével folytatott beszélgetésünkből is kiderül, helytálló. — Valóban így van. A májusi és júniusi hűvös időjárás nagyon visszavetette a melegkedvelő növények, mint a paradicsom, paprika, vinetta fejlődését s nagymértékben befolyásolta az uborkatermést is. A paradicsom, paprika és más zöldségfélék szüretelése lényegében augusztus második felében kezdődött meg. A termés jónak ígérkezik. Arra kell törekedni, hogy megfelelő növényápolási, növényvédelmi munkálatokkal minél tovább termésben tartsuk ezeket a növényeket. Meg kell találni annak a módját, hogy minél nagyobb területet öntözhessünk. — Paprikában, paradicsomban tehát nem lesz hiány. S a többi zöldségfélék? — Térjünk vissza a tavaszhoz. Leveles zöldségekből nagy menynyiséget értékesítettünk. Csupán spenótból 409 tonnát juttattunk az árualapnak. Kielégítő volt a saláta-, zöldhagyma-ellátás is. Aztán a már említett tényezők bizony egy kicsi bajt okoztak. Akadozott a zöldségellátás. Hogy csak egy példát említsek. Korai káposztából 1 500 tonnát értékesítettünk, a nyári káposzta azonban még csak most „ért kés alá“. Később a szárazság sanyargatta a növényeket, ami viszont az uborkatermésben okozott nagy kárt. Ez egyébként nemcsak nálunk, hanem más megyékben is hiánycikk. A hideg időt sok eső követte, ami amellett, hogy gátolta a növényápolási munkálatok elvégzését, árvizet okozott, ami megyei viszonylatban több mint 800 hektáron tette tönkre a termést. Természetesen ezek a területek nem maradtak üresen. Ahogy lehetett, azonnal bevetettük, ültettük, zöldpaszullyal, uborkával, leveles zöldségekkel és őszi káposztával. — A helyzet tehát nehéz, de nem elkeserítő. — Én úgy fogalmaznék, hogy ez az esztendő újra próbára tette a zöldségtermesztő gazdaságok, farmok dolgozóinak hozzáállását, szorgalmát A sok természeti csapás ellenére azok az egységek, amelyeknek vezetői szívükön viselik a zöldségtermesztést, jó eredményeket értek, érnek el. A marosvásárhelyi Konzervgyár héderfáji szakosított farmján a száz hektárból negyven hektárt kétszer öntött el az árvíz. Szorgalmas munkával, ház- NAGY FERENC (Folytatás a 4. oldalon) Teljében a zöldségbetakarítás A Nap már bukni készül a ** közeli dombok mögé, amikor belépek a kapun. A gazda éppen az udvart locsolja, bal kezében vizes vödör, a jobban zománcozott csupor, azt megmeríti, széles mozdulattal teríti szét a cseppeket az udvar földjén. Mint egykor a magvetők, bár én ilyesmit csak képeken láttam, az én világom már a gépeké. Van valami különlegesen szép a házigazda vízterítő mozdulataiban (vagy csak én látom úgy a készülődő naplementében), legszívesebben kérném, ne is hagyja abba, de ő már letette a vedret, az esti udvarseprés elmarad, legalábbis addig, míg én itt vagyok. — Jöjjön — mondja N. Miklós bácsi, miután kötényébe törölte kezét és paroláztunk — mutatok valamit. — Huncut mosolyt is told hozzá, mintha féltve őrzött titkai egyikébe készülne beavatni. Visszaballagunk a kapuhoz, az öreg megáll előtte. Az ajtón levélszekrény, kívülről csak a két ujjnyi nyílás látszik, észre sem vettem. — Ilyet még nem látott — mondja és lassan megemeli a levélszekrény fedelét. — Nézzen belé! De óvatosan! — figyelmeztet, mintha féltene a látvány izgalmától. A ládikó aljában fészek, benne kis madár. Valóban meglep, nézném is még a szokatlan madárházikót, de Miklós bácsi visszaengedi a fedelet. — Ne zavarjuk, éppen költ. Hat tojása van. — S milyen kedvesek — szólal meg a hátunk mögött az előkerült Emma néni is, amíg Miklós bácsi a fedelet ledrótozza. — Nehogy a macska kárt tegyen bennük — magyarázza közben. Bólogatok. Közben, amíg az eperfa alatti pad felé baktatunk, kissé elszorul a torkom. Mert, ha a levélszekrénybe madár költözött, akkor abba nem sok levelet dobhat a postás. Pedig négy gyermek van közelebb-távolabb a szülői háztól. Miklós bácsi kitalálhatja gondolataimat, mert ezt mondja: — Szóltam a postásnak, ha levelet (Folytatás a 4. oldalon) Fészek a levélszekrényben---- — TOMPA 7. MIHÁLY riportja — Marosvásárhelyi városkép (MÉSZÁROS ISTVÁN felvétele) A Megyei Pártbizottság Bárójának ülése Tegnap, augusztus 31-én ülést tartott a Megyei Pártbizottság Bürója. Az első napirendi pont keretében elemezte a megye ipari egységei téli előkészületeinek ellenőrzésével kapcsolatos jelentést. A továbbiakban megvizsgálta és jóváhagyta a szocialista mezőgazdasági, valamint az élelmiszeripari egységek 1985 I. félévi gazdasági-pénzügyi helyzetével kapcsolatos jelentést és az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus szigorú alkalmazásához szükséges intézkedéseket. A büró a továbbiakban elemezte és jóváhagyta a municí-piumi, városi, községi, az iskolát is főiskolai pártszervek és -szerkezetek, a néptanácsok, a megyeianfelügyelőség, valamint az okatási intézmények vezetősége által az 1985—1986-os iskolai és egyetemi oktatási év előkészítésre kifejtett tevékenységéről szóló jelentést A Megyei Pártbizottság Bárca ezután tájékoztatót hallgatott meg arról, hogy miként oldoták meg a dolgozók leveleit, kééseit, észrevételeit és panaszait, majd a folyó tevékenység kérdéseit oldotta meg. Újat, jobbat alkotni! A termelő tevékenység előmozdítása, a hatékonysági tényezők határozott érvényre juttatása a pártszervezetek által végzett politikai munka céljai között első helyen kell szerepeljen. Természetes tehát, hogy ipari vállalataink pártbizottságai és alapszervezetei politikai munkájuk megszervezésében ugyancsak a termelés követelményeit tartják szem előtt A XIII. pártkongreszszus határozatainak s pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak szellemében a vállalati pártbizottságok, alapszervezetek, a párttagok teljes határozottsággal utat kell nyissanak a magasabb műszaki követelményeknek megfelelő és nagyobb gazdasági hatékonyságot biztosító új termékek létrehozásának és gyártásba vételének. A Prodcomplex Vegyipari Vállalat munkaközösségei, elsősorban a gépgyártók sokat tetteklesznek a terméklista állandó bővítéséért, új gépek és felszerelések prototípusainak elkészítéséért és gyártásba vételéért. Megbeszélésünk során Rusu Mihait, a vállalat pártbizottságának propaganda kérdésekkel foglalkozó titkárhelyettesét, Pop Sever mérnököt, a műszaki tervezést és üzemi kutatást végző műhely főnökét és Pete Zoltán almérnököt, a Mérnökök és Technikusok Komissziójának titkárát kértem meg, hogy a gépgyártó gyárrészleg ilyen irányú tevékenységét fölvázolják. — Vállalatunk pártbizottságának állandó törekvése, a termékfelújítás, újratervezés, új gépek és felszerelések tervezésének és gyártásba vételének elősegítése — említi a pártbizottság titkárhelyettese. — A büró évharmadi terveiben, az alapszervezeti titkárok rendszeresen tartott felkészítő gyűlésein s a Mérnökök és Technikusok Komissziója tevékenységének irányításában egyaránt elsődlegesnek tekintjük ezt a feladatot. Pártalapszervezeteink politikai tevékenységükkel igyekeznek oda hatni, hogy minden párttag megértse és támogassa az új bevezetésének ügyét. — Újat alkotó tevékenységünkben a munka termelékenysége fokozásának, a nyersanyagfogyasztás csökkentésének, olyan gépek és technológiai felszerelések tervezésének és gyártásba vételének a szükségességéből indulunk ki, amelyek által tehermentesíteni tudjuk magunkat hasonló gépek és felszerelések behozatalától és elősegítjük hazai nyersanyagaink magasabb fokú hasznosítását — egészíti ki a titkárhelyettes megállapításait Pop Sever mérnök, felsorolva a már megalkotott és gyártásba vett gépek és felszerelések egész sorát, közöttük a sűrített levegős A beszélgetést lejegyezte: CZIMBALMOS FERENC (Folytatás a 2. oldalon)