Vörös Zászló, 1985. december (37. évfolyam, 284-309. szám)
1985-12-01 / 284. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXVII. évfolyam 284 (10480) sx. | 1983. december 1. vásárnál. | Ara 30 báni | A gyári energetikusok álljanak feladatuk magaslatán! A tétel egyértelmű, ma már mindenki előtt világos: objektív és szubjektív okok miatt szenes vízierőműveink csökkentett kapacitással működnek, s így csak igen okos, takarékos gazdálkodással fedezhető az ország áramszükséglete. Az utóbbi időben számos intézkedést jelöltek ki országos és helyi szinten részben az energiatermelés fokozására, részben pedig a fogyasztás mérséklésére és kiegyensúlyozására a nap 24 órája és a hét folyamán. Hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a különböző szintű intézkedések? Erre a kérdésre keresett választ péntekről szombatra virradólag több ipari egységben Keresztesi Lajos, az Áramszolgáltató Vállalat főmestere. Az ellenőrzés során látottakról, hallottakról számol be a szakembert útjára elkísérő újságíró. ÜRES A NAPLÓ 2 2 óra 50 perc. A kábelgyár kapusa tüzetesen átvizsgálja az iszolványokat, majd int, hogy is mehetünk a termelőegységekbe. A kábelgyártó részleg hatalmas épületének földszinti részén fél kapacitással folyik a termelés. Nők és férfiak szorgoskodnak a különböző célgépek mellett. Az ellenőr kérésére hamarosan előkerítik a szolgálatos villanyszerelőt, s máris sietünk az emeleti részen berendezett, „Idegeneknek bemenni szigorúan tilos!“ felirattal ellátott szobába. Innen irányítják a gyár áramellátását, itt találhatók a fogyasztást, a terhelés alakulását jelző mérőműszerek. Az ellenőr és az üze- Éjszakai őrjáraton az üzemekben mi szakember között a következő párbeszéd alakul ki: — Kérem a naplót — így az ellenőr. — Tessék parancsolni — nyújt át egy füzetet a villanyszerelő. — Milyen időszakonként jegyzi be az átlagos terhelést? — Óránként... kellene — mondja némi bizonytalansággal a villanyszerelő. — Így van, csakhogy az utolsó bejegyzés a 20. órai helyzetképet tükrözi, most pedig zéró óra 10 perc. — 21 és 22 órakor a második váltás szolgálatosa kellett volna hogy kitöltse a naplót, én pedig 23 órakor nem tudtam feljönni, mert lent meghibásodott egy gép. — 22 óra és reggel 6 óra között hány ki a maximálisan engedélyezett terhelés? A villanyszerelőt meglepi a kérdés, a falon kifüggesztett utasításokra pillant majd így válaszol: — Csak a csúcsfogyasztás időszakában követjük a maximális áramfelvételt. — A múlt héten gyűlést tartottunk az üzemi energetikusokkal. Ott megbeszéltük, hogyan kell követni a maximális terhelést a nap 24 óráján át, hiszen az új intézkedések értelmében minden üzemnek meghatározták a maximális terhelést 7—12, 12—17, 17— 22 és 22—7 óra között. — Erről nincs tudomásom. Az ellenőr bejegyzi észrevételeit, majd indulunk a gyárkapu előtt várakozó autó felé. Útközben egy adott pillanatban koromsötétben maradunk. Megszakították az áramszolgáltatást. Az újságíró arra gondol, mi történne abban az esetben, ha hirtelen tűz ütne ki. Az ellenőr mintha az újságíró gondolataiban olvasna, a villanyszerelőhöz fordul: Miért nem működnek a vészlámpák? — Gyenge az akkumulátortelep, nincs sav meg egyebek. A mestert érzem, nem győzi ISTVÁN P. CSABA (Folytatás a 4. oldalon) Nagysármásnak átadták a Munkaérdemrend II. fokozatát A munka a szorgalom, a területi profilú terv előirányzatainak teljesítésében elért eredmények elismeréseként a Munkaérdemrend II. fokozatát ítélték oda Nagysármásnak. Bekapcsolódva a községi néptanácsok között folyó szocialista versenybe, eme község lakói — a helyi ipari és mezőgazdasági, egységek dolgozói — odaadással dolgoztak és dolgoznak a településfejlesztés időszerű feladatainak megvalósításán. A mérlegkészítés, az eredmények összegezésének ünnepi pillanatát jelentette a magas kitüntetés átnyújtása alkalmából szervezett népgyűlés. Anica Baráian, a községi pártbizottság titkára, a község polgármestere meleg szavakkal köszöntötte az állampolgári gyűlésen megjelent Ioan Ungur elvtársat, a Megyei Pártbizottság első titkárát, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnökét. Az ünnepi pillanatokat jellemző légkörben olvasta fel Cornel Harsan elvtárs, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának titkára a kitüntetés odaítéléséről szóló Elnöki rendeletet, amely méltatja a község lakóinak az 1984-es évi szocialista versenyben végzett munkáját, az elért országos második helyezést. A tavaly a sármásiak teljesítették és túlteljesítették tervelőirányzataikat, példamutatóan dolgoztak a helységfejlesztésben, rendezésben és -szépítésben. Gazdasági egységeik és a lakosság jelentős mennyiségű mezőgazdasági élelmiszerterméket adott át az állam központosított alapjára, több vonatkozásban is túlteljesítve az ezirányú tervet. Ioan Ungur elvtárs a jelenlévők nagy tapsa közepette nyújtotta át a község polgármesterének a kitüntetést és az odaítélést tanúsító okiratot. Ezt követően a pionírok köszöntötték az élenjárókat majd Toma Cornel, Mihai Trifu, Scolka Izabella, Teodora Sugar és Gheorghe Jucan helyi lakosok szólaltak fel, beszéltek az 1984-ben elért eredményekről. Hazafias lelkesedéstől fűtött szavaikat áthatotta a községük, megyénk és országunk jelene és jövője iránt érzett felelősség. Megköszönve pártunk és államunk vezetőségének, pártunk főtitkárának, országunk elnökének, Nicolae Ceaușescu elvtársnak a magas kitüntetést, kifejezték elhatározásukat, hogy továbbra is odaadóan dolgoznak községük gazdagabbá, szebbé tételéért. A gyűlésen felszólalt Ioan Ungur elvtárs, aki melegen üdvözölte a községi pártszervezetet, néptanácsot, a helyi gazdasági egységeket, a község összes lakóit a magas kitüntetésért, a községi néptanácsok között folyó szocialista versenyben elért eredményeikért. Arra buzdította ugyanakkor a sármásiakat hogy a jövőben is dolgozzanak hasonló kitartással és odaadással, hozzáértéssel a községfejlesztés programjainak maradéktalan megvalósítása érdekében, a munka hatékonyságának javításáért, összhangban a párt XIII. kongresszusán kitűzött feladatokkal. Azt állampolgári gyűlés befejező aktusaként a résztvevők a helyi általános iskola és a művelődési otthon művészcsoportjai által bemutatott műsort tekintették meg. Hasonló ünnepségek keretében nyújtották át a tavalyi megyei szocialista verseny élenjáróit megillető okleveleket Magyaró (első helyezés), Maroskeresztúr (második helyezés), Marosszentkirály (harmadik helyezés), valamint a dicsérő oklevelet Mezősály és Görgényhodák községeknek. 1918 — 1985 Az egységes román nemzeti állam létrehozása - a román nép történelmi jelentőségű vívmánya Hatvanhét év telt el azóta, hogy a román nép Gyulafehérváron összegyűlt küldöttei, a román föld minden sarkából öszszesereglett több mint százezer ember jelenlétében történelmünknek új irányt szabva, az idegen uralom béklyóját lerázva, örök időkre elhatározták a hegyeken inneni területek egyesülését az anyaországgal , Romániával. Ez a felejthetetlen nap objektív valóságot törvényesített, mivel az összes román tartomány románsága egységes volt törekvéseiben és érzéseiben. A románok az országnak a különböző idegen hatalmak által kikényszerített közigazgatási megosztottsága ellenére a történelem viharaiban lélekben kezdettől fogva egységesek voltak és maradtak. A románság szíve mindvégig a határoktól függetlenül együtt dobbant. A románság gondolatai, tettei mindig a legmagasabbrendű eszme: a nemzeti egység és függetlenség érdekeit szolgálták. A történelem kitérői csupán késleltették, de nem akadályozhatták meg a románság igaz ügyének diadalát. Az 1918-as nagy egyesülés parancsoló történelmi szükségszerűségből, népünk fejlődésének logikus és törvényszerű akciójaként valósult meg. A Kárpátok mindkét oldalán élő, óriási többségében azonos nyelvet beszélő népet, azonos törekvések, politikai, gazdasági és kulturális egysége jogosították fel az egyesülésre. A román nép küzdelme az egységes román nemzeti állam megteremtéséért az első világháború végén érkezett döntő szakaszába. Az európai események szemszögéből nézve az 1918-as Egyesülés nem elszigetelt esemény, hanem szerves részét képezi a közép- és kelet-európai népek társadalmi és nemzeti felszabadító mozgalmának. A Központi Román Nemzeti Tanács 1918. november 18-án elhatározta az erdélyi románok Nemzeti Nagygyűlésének az öszszehívását, hogy sorsuk fölött határozzon. Az 1918. december elsejei gyulafehérvári Nemzeti Nagygyűlésen több mint százezer ember vett részt, csak határtalan örömmel hagyták jóvá az 1228 képviselő azon határozatát, hogy Erdély örökre egyesüljön Romániával. Gyulafehérváron a történelem történelmet szült és a történelemből táplálkozott. A Nemzeti Nagygyűlés határozatát lelkes légkörben fogadják el, s abban többek között leszögezik: „Az összes erdélyi, bánáti és magyarországi románok Nemzeti Nagygyűlése, melynek feljogosított képviselői 1918. december elsején Gyulafehérváron összegyűltek, elhatározzák ezen románok és az általuk lakott öszszes területek egyesülését, Romániával“. Meggyőződvén arról, hogy a gyulafehérvári történelmi aktus visszavonhatatlan s ismervén az új demokratikus rend felsőbbrendűségét, a mindenki számára biztosított egyenlő bánásmódot minden tevékenységi területen, az együttlakó nemzetiségek sorra elismerik az Erdély Romániával való egyesülésére vonatkozó határozatot. Az egyesülésnek történelmi jelentőségéhez illő nemzetközi visszhangja volt. A társadalmi és politikai élet, a tudomány és kultúra képviselői, haladó szellemű kormányok magas fokú elismerésüket fejezték ki a román nép jogos, hősies forradalmi harca iránt. A nagy egyesülést maga a nép valósította meg, létrehozóinak soraiban megtaláljuk a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, az összes társadalmi osztályok és rétegek képviselőit. A nagy egyesülés nemzetünk energikus, szabad és demokratikus aktusa révén valósult meg. A nemzetközi tárgyalásokon nem történt egyéb, mint hogy elfogadták a kész tényeket, vita nélkül elismerték a valóságot, az aktus jogosságát. „Az egységes román nemzeti állam létrehozása — mutat rá Nicolae Ceausescu elvtárs — nem egyes nemzetközi tárgyalásoknak, hanem a társadalom leghaladóbb erőinek, a széles néptömegek egyesülésért vívott harcának az eredménye, a román nép energikus történelmi, társadalmi és nemzeti fejlődésének a következménye“. 1918. december elseje nem csupán a hatalmas hazafias lelkesedés megnyilvánulásának s a nemzeti jellegű politikai határozatok napja volt, hanem ez a nagyszerű esemény ugyanakkor kiindulópontját is jelentette a társadalmi, gazdasági és politikai reformoknak. A nemzeti egység megvalósítása mély befolyást gyakorolt az ország egész gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésére. Új feltételeket teremtett társadalmunk haladó erőinek fejlődéséhez, a forradalmi munkásmozgalom fokozódásához. A párt vezette antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom, az új társadalmi rendszer létrehozása hazáink gazdasági erejének példátlan fejlődése, egyben az igazi nemzeti egység megerősítését, valamint országunk nemzetközi tekintélyének növekedését s a nemzeti függetlenség és szuverenitás megszilárdulását jelentette. Ez különösen érvényre jutott a párt IX. kongresszusa utáni években, amiótapártunk és államunk élén a kiváló vezető, lánglelkű forradalmár és hazafi, Nicolae Ceausescu elvtárs áll. Pártunk és főtitkára bölcs vezetésével népünk odaadással, forradalmi lendülettel munkálkodik a XIII. kongresszus ragyogó távlatokat nyitó határozatainak megvalósításáért. MIHAI ROGOJICA egyetemi lektor, j A politikai nevelés és a szocialista kultúra hónapja Maros megyében Ma kezdődik megyénk hagyományos decemberi rendezvénysorozata, A politikai nevelés és a szocialista kultúra hónapja. E nagy jelentőségű politikai, tudományos, művelődési megnyilvánulást a Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében, a Nemzetközi Ifjúsági Év — Részvétel, fejlődés, béke — jegyében szervezte meg a Politikai Nevelés és Szocialista Művelődés Megyei Tanácsa, az SZDEF keretében működő Tudományos és Műszaki Ismereteket Terjesztő Megyei Komisszió. A hónap rendezvényei közül kiemelkednek a tudatformálás különböző tényezőinek szentelt hetek, elakadok, napok, így az egész december folyamán zajló (és januárban folytatódó) Falusi Filmfesztivál, december 1—tűz között a Tudomány és Technológia Napjai valamint a Maros megyei Múzeumok Dekádja, december 12—19. között A tudomány és kultúra Fóruma, december 16—22. között a Népművészeti Iskola Napjai és A szocialista Nevelés és Kultúra Ifjúsági Hete, december 23—31. között A Művelődési-Tudományos Egyetemek Napjai. Ebben az időszakban a megye művelődési házaiban és otthonaiban, a klubokban, művelődési és tudományos egyetemeken, könyvtárakban, múzeumokban, vállalatokban, mezőgazdasági egységekben, iskolákban szimpozionokat, előadássorozatokat, tanácskozásokat tartanak pártunk politikájáról, a legidőszerűbb tudományos technikai és kulturális kérdésekről, hazánk fejlődésének távlatairól, a napokban lezajlott tudomány- és oktatásügyi kongresszuson elfogadott munkaprogramról, a XIII. pártkongresszus célkitűzéseiből fakadó feladatokról, tennivalókról. A tudományos brigádok felkeresik a községek, gyárak, intézmények dolgozóit, tudományos kutatók, egyetemi káderek, tanárok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, írók művészek, művelődési aktivisták előadásokon ismertetik szakterületük megvalósításait, újdonságait. Gyakran lépnek közönség elé a műkedvelő művészcsoportok és a művészeti intézmények együttesei is. Előadásaik közül megemlítjük a Dicsőítünk, drága pártunk; Hódolat szocialista hazánknak; A békéért harcolunk témájú megnyilvánulásokat. A hónap eseményeibe bekapcsolódnak a Vatra, az Igaz Szó és az Új Élet folyóiratok munkatársai, a Marosvásárhelyi Írói Egyesület, az alkotási szövetségek helyi fiókjainak tagjai is, vonzó rendezvényekkel gazdagítva a decemberi megnyilvánulás programját. KAPUS JÁNOS, az SZDEF Megyei Tanácsa Tudományos és Műszaki Ismeretterjesztő Komissziójának titkára