Vörös Zászló, 1986. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1986-02-01 / 26. szám
Vita a prolitársaiülész ínettk ! AZ KKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXVIII. évfolyam 2(i (10531) sz. | 1986. február 1. szombat | Ara 50 iáni Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén kijelölt feladatok szellemében . . .... ..... ... . . ......... * Példásan teljesítik megnövelt exporttervüket Aki tud a számokból olvasni, az különösebb magyarázat nélkül is véleményt alkothat a marosvásárhelyi Termelési és Szolgáltatási Vállalat külkereskedelmi tevékenységéről. Ugyanis sokatmondó tény, hogy az elmúlt évben 540 ezer dollár volt az IPP exportterve, az exporttermelés értéke elérte az 551 000 dollárt, 1986-ra pedig már 570 ezer dollár értékű rendelést kaptak, amiből 160 000 dollár értékű termék leszállítása az első évnegyedben esedékes, s ez 7 százalékkal meghaladja az előirányzottat. Nem járnánk el azonban becsületesen, ha elhallgatnánk, hogy tavaly, rajtuk kívül álló okok miatt (tengeri szállításra alkalmas konténerek hiánya) késve jutott el Kanadába a megrendelt termék, meg, hogy az idei évre — felsőbb szerveiktől ■— 700 000 dolláros árukiviteli feladatot kaptak, aminek egyelőre csupán a 81 százaléka van biztos megrendelésekkel lefedezve. Viszont, ha mérlegre tesszük eddigi munkájukat és azt, hogy miiként vélekedtek gyártmányaikról a külföldi, nagybani vevők, akiket megint csak el kell ismernünk, az IPP-sek megtettek minden tőlük telhetőt. 1985-ben 13 nyugatnémet, holland, svéd, angol, görög, izraeli és kanadai cég kérésének tettek eleget — ami a tőkés piacot illeti —, azzonkívül árucsereegyezmény keretében Magyarországra és Bulgáriába is szállítottak kisbútorokat. És mindemellett egyetlen esetben fordult csak elő, hogy a különlegesen igényes vásárló kifogásolnivalót talált az áruban. A számos pozitív példa közül csupán egyet: a több országra kiterjedő üzlethálózattal rendelkező nagykereskedő, aki 8. éve partnerünk, minden tárgyalás alkalmával hangsúlyozza, hogy ettől a vásárhelyi vállalattól kapja a legjobb minőségű árut. Újul a termékskála Az utóbbi időben bárszékeket, újság- és folyóirattartókat, falipolcokat, hamu-, illetve virágtartókat, kisszékeket, ágyfejeket, bölcsőket, hintaszékeket, számítógép-asztalokat gyártottak kisebbnagyobb sorozatban a külföldnek. Lényegében ezek újabb változatai képezik az 1986-os év gyártási programjának gerincét és ilyesmit csomagoltak be a január 28—29—30 és 31-re beprogramozott vagonokba, szállítótartályokba, NSZK-beli, kanadai, izraeli, és holland cégek kérésére. Tavaly a termékskála 22 százalékát újították fel, az idén már 8, eddig nem gyártott cikket ajánlottak fel megvételre. Nem beszélve arról, hogy ezután a díszes bútorvasalások meganynyi fajtáját is be akarják mutatni az érdeklődőknek , a Romániától lakberendezési tárgyakat vásárló külföldi cégek képviselőinek. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy esetenként olyan szerelvények-tartozékok behozatalára várnak asztalosipari vállalataink, üzemeink, amelyeket azonos minőségben mi is elő tudunk állítani. Ez a próbálkozás tulajdonképpen egy szélesebb körű törekvésnek a része, a cél: a lakatosoknak, más mesterségbelieknek is export munkát adni a kezébe, hogy ilyen úton-módon tovább fokozzák valutabevételeiket. Folyik a piachódítás Azt egyelőre nem áruljuk el, hogy milyen, hazánkban még sohsem gyártott, magas technicitást feltételező termékekkel akarnak betörni új piacokra, sem az, hogy melyik állam, milyen nevű cégeivel vették föl a kap- AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon) NÉPÜNK ÉLETEREJÉNEK, FIATALSÁGÁNAK MEGŐRZÉSÉÉRT Örökérvényű igazság ■— egy nép, egy nemzet csak akkor tekinthető életerősnek, valóban saját sorsa alakítójának, ha megőrzi örök fiatalságát, biztosítja az elődök által elkezdett társadalomépítés folyamatosságát. És mi más, mint a gyerekek, a legfiatalabbak harmonikus testi-lelki fejlődésének biztosítása teszi fiatallá, állandóan életerőssé a nemzetet. A társadalmi-gazdasági igényeken túlmenően aligha képzelhető el egy család boldogsága, kiegyensúlyozott élete gyerekek, minél több gyerek nélkül. A gyerekek adta mindennapi örömök,és miért ne, az olykori bosszúságok adnak értelmet az életnek. Pártunk és államunk messzemenő gondot fordít a nemzet fiatalságának megőrzésére, a család, a gyerekes anyák anyagi-erkölcsi támogatására. A legutóbbi idevágó rendelkezések érelmében. • Hazánkban átlagosan 26,8 százalékkal növekszik a gyerekgondozási segély. • Már a második gyerek születésénél az anya 1 590 lejes szülési segélyben részesül. • Eddig is jelentős anyagi támogatást kaptak a többgyerekes családok. 1986. január 1-től az erre a célra fordított öszszegek 46 százalékkal növekedtek, s így ebben az évben államunk 6,5 milliárd lejjel segíti ezeket a családokat, hozzávetőleg 5 millió gyerek részesül segélyben. • A testi és szellemi fejlődés optimális biztosítására csaknem egymillió gyerek számára létesítettünk bölcsödét, óvodát. • Hazánkban valamennyi kiskorú ingyenesegészségügyi ellátásban részesül. A csaknem négymillió iskolásgyerek oktatása, tankönyvellátása is ingyenes. Íme néhány példa, mely beszédesen bizonyítja pártunk és államunk vezetőségének messzemenő gondoskodását az ifjú nemzedék, a gyerekeket vállaló családok iránt. LIGIA MACOVEI: Anya gyermekével Mozgósítani minden erőt, szállítóeszközt az istállótrágya hordásához! ■ Nagy mennyiségű természetes tápanyag vár elszállításra • Nem kielégítesek a januárban elért eredmények ■ A helyi szervek, a gazdaságok vezetői határozottabb intézkedéseket kell foganatosítsanak a fogatok hatékonyabb kihasználására ■ Biztosítani a megfelelő munka- és javadalmazási feltételeket ■ Minél több istállótrágyát a természetes gyepekre is Elismerjük, nincs könnyű do** guis a szovátai egységes agráripari tanácshoz tartozó termelő- szövetkezetek tagjainak, mezői gépészeinek. Nehéz körülmények között dolgoznak. A kései kitavaszodás, a hegyek nemegyszer teszik próbára a tagságot, a mezőgépészeket. No, de azt is el kell mondani, hogy tervfeladataik a feltételekhez igazodnak. S hogy jobban meg kell küzdeni minden egyes tonna terményért? Ezt csinálták apáik, nagyapáik. Miért ne tehetnék ?* most, amikor biztosított • szükséges műszaki-anyagi alap a föld megműveléséihez, az állattenyésztés fejlesztéséhez. — Ebből az elvből indulunk ki mi is egy-egy kampány előkészítésekor — mondja Kovács (három.s/dki) (Folytatás a 4. oldalon! P. I. SZÁNTÓFÖLDEK DOLGOZÓI, FALVAK LAKOSAI! A tavaszi mezőgazdasági idény jó előkészítése, a talajtáperő feljavítására előirányzott feladatok példás teljesítése érdekében állítsatok munkába minden fogatot az mtsz-ekből és a háztáji gazdaságokból, használjátok ki minél jobban a kedvező időjárást! A munkát úgy szervezzétek meg, hogy naponta minden fogat minél több fordulót tehessen, és hogy a tavasz érkeztéig minden tonna istállótrágya kikerüljön a határba! Elemezték megyénk iskoláinak tevékenységét A marosvásárhelyi Építészeti Líceumban tegnap megtartott tanügyi értekezleten elemezték az 1985—1986-os tanév első év harmadában az oktató-nevelő tevékenységben elért eredményeket. Az értekezleten részt vettek az általános iskolák igazgatói, koordináló igazgatói, szakiskolák, líceumok vezetői, Gyermekek Háza igazgatói, Pionírok és Sólymok Háza igazgatói, pártos állami aktivisták, a tanfelügyelők, meghívottak. Radu Mocanu elvtársnő, az Oktatás- és Nevelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese előterjesztette a minisztérium brigádjának megyénk iskoláiban 1985. december 11—18. között végzett ellenőrzése során tapasztaltakat. A jelentés kidomborította azokat a jó és nagyon jó eredményeket, amelyeket az óvodákban, általános iskolákban, líceumokban a XIII. pártkongresszus dokumentumainak, valamint pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu, elvtárs útmutatásai szellemében az ifjak sokoldalú nevelésében elértek. Úgyszintén felszínre hozta az egyes iskolákban, tanárok, nevelők tevékenységében megnyilvánuló hiányosságokat. A továbbiakban Costin Boiangiu elvtárs, az Oktatás- és Nevelésügyi Minisztérium igazgatóhelyettese intézkedési tervet olvasott fel, mely magában foglalja azokat az azonnali és távlati feladatokat, amelyeket megyénk iskolái, oktató káderei az oktató-nevelő tevékenység fellendítése érdekében valóra kell hogy váltsanak. Stefan Benja elvtárs, főtanfelügyelő a megye iskoláiban az első évharmadban elért eredményekről, a hiányosságokról készített jelentést terjesztette elő. Az előterjesztett dokumentumokhoz számos felszólaló tett konkrét javaslatot és vállalást. A felszólalók kidomborították azt az erős elhatározásukat, hogy erejüket nem kímélve munkálkodnak a megye iskoláiban folyó oktató-nevelő tevékenység fellendítéséért. Befejezésül Angela Zsaroiu elvtársnő, a Megyei Pártbizottság titkára vázolta az iskolák, tanügyi káderek előtt álló, a XIII. pártkongresszus, a tudomány- és oktatásügyi kongreszszus dokumentumaiból fakadó lelkesítő feladatokat. t termékeiről messze földön ** híres Augusztus 23 Bútorgyár tőszomszédságában emeletes épület, bejárata fölött két tábla is jelzi, hogy itt található a bútorgyár orvosi rendelője, va- ' lamint a Foglalkozási Betegségek Klinikája. Ez utóbbi dr. Dienes Sándor „birodalma“, emeletnyi területen. Reggel éppen a nagyvizit idején érkezem, Dienes professzor kabinetjébe invitál, várjak néhány percet, amíg végez, azzal már fordul is vissza betegeihez. Kellemes hangulatot árasztó, egyszerűen, de ízlésesen berendezett rendelő. Az íróasztalon miniatűr bányászfelszerelés, gázlámpás, érccsákány, sisak, persze, hiszen a professzor a bányászok egykori rémbetegségével, a szilikózissal is foglalkozik. A könyvespolcon sorakozó szakkönyveket nézegetem, amikor visszajön a klinika vezetője, de nem egyedül, Pop-Frincu Mária és Szász Lóránd orvosok kísérik. Akaratlan is tanúja vagyok a lázit utáni rövid megbeszélésnek, kit kell küldeni további kezelésre, ki mehet haza, melyek az érdekesebb esetek. Végezetül egy ősszel Marosvásárhelyen megtartandó munkaorvostani tanácskozás témáját beszélik meg, idejében értesíteni kell a meghívottakat, az ország minden tájáról. Még néhány perc és egyedül maradok dr. Dienes Sándorral, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet professzorával. Nyomban az elején azt kérdezem, hogyan sikerül egyeztetni a klinikai munkát a tanítással. — A gyakorlóorvosi, a didaktikai és a kutató munka kiegészíti, hogy úgy mondjam, segíti egymást. Klinikai munkámra alapozok az oktatásban, hiszen a különböző betegségeket sokkal könnyebb bemutatnom óráimon, ha nyomban mellékelem a beteganyagot is. A kutatás pedig elképzelhetetlen e két másik tevékenység nélkül, de talán ezt már felesleges is részleteznem. — Ön nemrég külföldi tanulmányúton volt, módjában állt megismerkedni az ott elért eredményekkel, kutatási területekkel. — Nyugat-Berlinbe hívtak meg, az ottani egyetemre, egy öthetes előadás-sorozatra. Ismerték a hazai orvostudomány e területének eredményeit, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben folyó munkát. Én a meghívásban munkánk elismerését látom, eredményeink méltatását. Érdeklődéssel figyelnek bennünket, és én úgy érzem, hogy mi itt Vásárhelyen lépést tudunk tartani a munkaorvostan fejlődésével. — Melyek a főbb irányelvek, melyek megszabják az e területen folytatott munkát? — Tevékenységünk szervesen kapcsolódik a technikai fejlődéshez, hiszen az új technológiai vonalak, munkahelyek újabb megbetegedési lehetőségeket rejthetnek. Ám mielőtt bárki is megijedne, azt is el kell mondanom, hogy minden az egészségre káros tényezőt igyekszünk kiküszöbölni. Természetesen vannak veszélyeztetettebb munkahelyek ahol jobban kell vigyázni. Oda gyakrabban ellátogatunk, méréseket végzünk, tájékoztató, felkészítő előadásokat tartunk a dolgozóknak, melyeken hangsúlyozzuk a megelőző intézkedések fontosságát, mert hiába minden szűrőberendezés, védőruha, ha a munkás azokat nem használja. Célunk a megelőzés, a megbetegedés elkerülése. Állandóan tartjuk a kapcsolatot a műszak (Folytatás a 2. oldalon) A megelőzés a cél VÁRADI ZOLTÁN riportja —