Vörös Zászló, 1986. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1986-03-01 / 50. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXVIII. évfolyam 50 (10555) sz. | 1986. március 1. szombat | Ara 50 báni | NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS visszatért a fővárosba Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke miután a Román Kommunista Párt küldöttségének élén Moszkvában részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának munkálatain, péntek este viszszatért a fővárosba. Az Otopeni repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtárs fogadására megjelent az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a párt Központi Bizottságának több titkára, az RKP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, valamint központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői és más hivatalos személyek. Ott volt V. G. Pozdnyakov, a Szovjetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Pionírok virágcsokrokat nyújtottak át Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek. * A moszkvai Vnukovo repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtársat D. A. Kunajev elvtárs, az SZKP KB Politbürójának tagja és más szovjet hivatalos személyek búcsúztatták. Párt- és államvezetőnket a repülőtérre kikísérte Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, valamint a Román Kommunista Párt küldöttségének többi tagjai, akik folytatólagosan részt vesznek az SZKP XXVII. kongresszusának munkálatain. Jelen volt E. Tyazselnyikov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. Szervezetten, lendületesen az idei terv és vállalások maradéktalan teljesítéséért! Határidő előtt kiváló termelési eredményeket érnek el az idén is a szocialista versenyben a ludasi Gumiabroncs-gyár dolgozói. A múlt évben magas állami kitüntetést kapott munkaközösség sikeresen rajtolt 1986-ban, az alapos és gondos előkészületek eredményeként program szerint tesz eleget termelési feladatának. Januári tervét 2 nappal, a kéthónapi előirányzatot pedig három nappal határidő előtt teljesítette és így mintegy 5 millió lejjel szárnyalta túl időarányos árutermelési programját. Csökkentik az áramfogyasztást Mint azt Moldovan Mária, a segesvári Szövetárugyár pártbizottságának titkára elmondotta, az alapszervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a takarékos villamosenergia-gazdálkodásra. Munkahelyén minden egyes dolgozó energetikus is, olyan értelemben, hogy vigyáz, ne pazaroljanak. Eredménye: januárban 28 megawattóra villamos energiát takarítottak meg. Februárban 10 megawattóra energiával fogyasztottak kevesebbet a kiutalt kvótánál. A gépek üresjáratainak kiiktatásával, a nagyfogyasztók, mint például a gyapjúmosó, egyre ésszerűbb leterhelésével igyekeznek úgy gazdálkodni az árammal, ahogy azt az energetikai normatívák előírják. 600 000 lej értékű áru hulladékból A marosvásárhelyi Készruhagyárban nagy gondot fordítanak a szabáskor keletkező hulladék és maradékanyagok hasznosítására. Ezekből az anyagokból olyan termékeket készítenek, különösen a gyerekek és fiatalok számára, melyeket nagysorozatban nem gyártanak. A dolgozók vállalták, hogy az idén fokozottabb mértékben hasznosítják a hulladék anyagokat, olyannyira, hogy az össztermelés több mint 1,5 százalékát ezekből készült termékek képezzék. S az eredmény bíztató: az év első két hónapjában a hulladékból előállított termékek értéke meghaladja a 600 000 lejt. Új gép a porcelániparnak A segesvári Nicovala vállalat dolgozói, mint ismeretes, elsősorban pótalkatrészeket gyártanak a hazai textilipar számára. De az ország különböző gyáraiban egyre több gépük is működik. A napokban a Petz Tamás mester által vezetett kiváló szakembereknek egy csoportja befejezte egy elektronikus vezérlésű nagy esztergagép prototípusának az elkészítését és próbabejáratását, amely néhány kisebb módosítás után a tordai Porcelángyárban könnyíti majd meg a 2,5 méter hosszú magasfeszültségű áramvezetékeknél használatos porcelánszigetelők készítését. A saját tervezésű gép egyszerre két porcelán-alkatrészt (égetés előtti állapotban) esztergál s a porcelániparban nagy jövőt jósolnak neki. Szaporán telnek a hűsítős üvegek (TRIF JÓZSEF felvétele) A, ákosfalvi zöldségtermesztők már szüretelnek is. Üvegházukból friss salátát küldenek a városba. Minél több zöldségfélét a piacra és exportra! A Megyei Pártbizottság február 27-i bővített plenáris ülése a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási aktívával pártunk főtitkárának útmutatásai, orientációi szellemében alaposan megtárgyalta a zöldségtermelés helyzetét is, és megfelelő programot fogadott el a zöldségfélék 1986. évi termesztéséről, exportjáról és termesztésük gazdasági hatékonyságáról. E program nagy feladatokat ró a meggyesfalvi Konzervgyár ugrai szakosított farmjának munkaközösségére is. — Hogy lesz az idén? — kérdeztük Vincze Éva mérnöknőt, a farm vezetőjét. — Mi az idei évet lényegében már 1985-ben megkezdtük. Hisz a zöldségtermesztés, éppen úgy, mint más növényfélék, s talán még jobban, alapos őszi előkészületeket igényel. Az egész területen idejében elvégeztük az őszi mélyszántást. Minősége ellen nem lehet kifogás. A zöldség nagyon tápanyagigényes növény, ezért a szerves trágya felhasználás mellett nagy gondot fordítottunk a műtrágyázásra is. Az ősszel az egész terület 500 kiló szuperfoszfátot és 200 kiló kálisót kapott hektáronként. Ezt a tavasszal komplex műtrágyával egészítjük ki. Általában 300 kilót számíthatunk hektáronként. Azért mondom, hogy általában, mert ez zöldségfélék szerint változik. A paradicsom és paprika több tápanyagot igényel, ezért ezekre a területekre 600 kilót juttatunk, míg a borsó csak 200 kilót kap hektáronként. A farm központjában készen állnak a fóliasátrak vázai, sőt, egyesekre már a műanyagfóliát is felhúzták. — Jelenleg legfontosabb teendőnk a palántanevelés előkészítése — folytatja a mérnöknő. — Önellátók vagyunk, mi állítjuk elő a szükséges paprika- és paradicsompalántákat. — Ez nem kis feladat. . — Az idén 8 hektáron termesztünk paprikát és 7 hektáron paradicsomot. Ehhez közel 1,4 millió palántára van szükség, természetesen beleszámítva a tartalékot is. A vetőmagvakat idejében megkaptuk. A portrágyát és a földet még az ősz, a tél folyamán előkészítettük. Most hordjuk a szalmástrágyát, mintegy 650 tonna már a helyén van. Sőt, 350 négyzetméteren elő is készítettük vetésre a fóliasátrakat. Ha az idő egy kicsit enyhül, március első felében földbe tesszük a magot. A farm központjában szépen sorjáznak a kijavított gépek, felszerelések. Köztük két öntözőberendezés is. Sajnos csak két öntözőberendezést működtethetünk, mert a farm mellett levő kis patak nem bír meg többet. De így is, ha szükség lesz rá, minten száz szórófejjel dolgozhatunk. Ez pedig a nyári melegben nagy érték. Az ugrai zöldségtermesztők nem egy esetben bizonyították hozzáértésüket, szorgalmukat. S az előkészületek arra engednek következtetni, hogy az idén sem akarják alább adni. (h) Tovább kell keresni az állattartás lehetőségeinek bővítését Az idén Gyulakuta községben is tovább kell növekednie az állam központosított alapjára és az önellátásra jutó mezőgazdasági termékmennyiségnek. Bár a múlt évet az idevágó terv egyik-másik tételénél lemaradással zárták , volt ugyan túlteljesítés is, például hús értékesítésére a lakossággal kötött szerződések terén —, nyilvánvaló, hogy az idén szélesebb körű, alaposabb munkát követel az előirányzatok megvalósítása. A községi pártbizottság, a néptanács mozgósító-felvilágosító munkája nyomán a szerződéskötések, az önigazgatás és önellátás egységes programja a figyelem középpontjába került ezekben a hetekben, napokban. A feladatok végrehajtásának fontossága kellőképpen tudatosodott mindazokban, akik a háztáji gazdálkodás fellendítéséért tehetnek —a személyes példájukkal élen járó termelőkben, képviselőkben, a szerződéskötések szervezőiben és lebonyolítóiban. Igaz, hatásuk, munkájuk mégsem mondható minden vonatkozásban eredményesnek, mert a tervszámok szerződésekkel való lefedése most, az erre kijelölt határidő közeledtekor sem teljes még. Bíznak ugyan abban, hogy — mint Jakab Árpád, a néptanács alelnöke megjegyezte —, mihelyt a földműves embert, állattartó gazdát eligazító „milyennek ígérkezik az esztendő“ világosabbá válik, biztonságosabban vállalhatják, esetleg ígérhetnek rá személyreszólóan kidolgozott szerződéskötési előirányzatra. Ez a szavatartó emberre jellemző óvatosan vállalkozó ma- Szerződéskötés ’86 -atartás azonban ne váljon éppen a célt elfedő, a kitekintést gátló tényezővé. Az adottságok józan felmérésén belül arra van tehát szükség, hogy a kijelölt feladatokból kiindulva keressék tovább a gazdálkodás eredményességét növelő lehetőségeket. Azt, hogy hol mit lehet-kell tenni a helyi program, az állam központosított alapjához való hozzájárulás előirányzatainak maradéktalan valóra váltásáért. Erről mondja Jakab Árpád: — Az adottságok nálunk falvanként, eltérőek. Itt a községközpontban, Gyulakután például mondhatni ösztökélés nélkül megművelik a legkisebb földterületet is a lakók, igyekeznek minél többet termelni ezeken. Igaz ugyanakkor, hogy az állattartás fellendülését hátráltató tényező a Gyulakuta határát alkotó szűkös legelőterület. Azon gondolkozunk most, hogy mit tehetnénk a takarmánytermesztés és ezen belül a hozamok növeléséért. Ez könnyebben megvalósítható Bordoson, Csöbben, ahol folyamatban vannak a feljavítási munkálatok, a tavaly például műtrágyát kaptak a legelők. Az idén Gyulakután, Kelementelkén és Havadtőn kerül sor a táperő növelésére. Az is reális segítség, hogy ahol csak lehet, az útmenti füveket, martokat azoknak adjuk ki kaszálásra, akik jelentősebb mennyiségű tejre kötnek szerződést. Gyorsabban-lassabban, nap mint naparaszolnak fennebb a szerződéskötés számai. A lajstrom élén azok állnak, akik az adott körülmények között a legtalálékonyabban és ehhez mérten sikeresen gazdálkodnak háztáji gazdaságaikban, hasznosítva saját lehetőségeiket, egyben pedig a szerződéskötéssel elérhető előnyöket. Ilyenekként említik a havadról Csiszér Gyulát és a hetvenedik évén is túljutott Havadi Sándort, a velük egyfalusi Bokor Jánost és Trufán Andrást, vagy, a gyulakutai Fülöp Zoltánt, meg Bordosról Boér Andrást és másokat, akik elsősorban az állattartásban mutatnak fel kiemelkedő eredményeket. Ha nekik érdemes... Egyetérthetünk az alelnökkel, azt kell elérniük, hogy a község minden lakosa valóban erejéhez, lehetőségeihez mérten vállaljon részt az állam központosított alapjának létrehozására irányuló erőfeszítésekből. S itt a lehetőségek körébe értendő nem csak az, amit eddig tettek, hanem a még kihasználatlan lehetőségek is, az esetleg üresen álló állattartó helyek benépesítése, kellőképpen meg nem művelt területek hasznosítása stb. A szerződéskötésekkel egyidőben megkezdődött azok teljesítése is. A tejesgazdák nap mint nap átadják a lekötött mennyiségeket, húsz darab szarvasmarha is útra kelt, a sertéstartók pedig várják, hogy érkezzenek az állami áron nekik jutó, ígéret szerint jó minőségű tenyészpéldányok.