Vörös Zászló, 1986. június (38. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-01 / 128. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉP­TANÁCS NAPILAPJA Befejeződött a szocialista mezőgazdasági egységek vezetőtanácsainak, az egész parasztságnak, az élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozói tanácsoknak a III. kongresszusa Május 31-én, szombaton befe­jeződött a szocialista mezőgaz­dasági egységek vezetőtanácsai­nak, az egész parasztságnak, az élelmiszeripari, erdő- és vízgaz­dálkodási dolgozói tanácsoknak a III. kongresszusa, amely a párt főtitkárának, a köztársaság elnö­kének, Nicolae Ceausescu elv­társnak a mesteri beszéde alap­ján megvitatott kérdések jelen­tősége és az elfogadott határo­zatok révén kiemelkedő ese­ményt jelent az ország társadal­mi-politikai életében, forradalmi munkásdemokráciánk fejlődésé­ben. Az utolsó nap a kongresszus plénumon folytatta munkáját. A délelőtti ülésen Stefan Tob­­­er elvtárs, a Maros Megyei MGA Tröszt igazgatója elnökölt. A vita részvevői kiemelték a kongresszus megnyitó ülésén Nicolae Ceausescu elvtárs által mondott beszéd kivételes elmé­leti és gyakorlati értékét, rámu­tatva, hogy az vezérfonalat je­lent az új mezőgazdasági forra­dalom hazai megvalósításának, a­­ termelés fokozott növelésének szentelt egész tevékenységben.­­ (Folytatás a 3. oldalon) A szocialista mezőgazdasági egységek vezetőtanácsainak, az e­­gész parasztságnak, az élelmi­­szeripari, erdő- és vízgazdálko­dási dolgozói tanácsoknak a III. kongresszusa különösen nagyra­­értékeli a kongresszus megnyitó ülésén Nicolae Ceausescu elv­társ által mondott mesteri be­szédben foglalt kivételes jelen­tőségű téziseket, orientációkat és feladatokat. A kongresszus 11 000 résztve­vője egyöntetűen elhatározta, hogy a beszédet, a szocialista, mezőgazdaságunk fejlődése szem­pontjából kivételes jelentőségű dokumentumot a pártszervek és -szervezetek, az állami és gaz­dasági szervek, a tömeg- és tár­sadalmi szervezetek, az összes mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgo­zók munka- és akcióprogramja­ként fogadja el azzal a céllal, hogy megvalósítsák a hazai új mezőgazdasági forradalmat, fo­kozottabban növeljék a termelést és a munkatermelékenységet s növeljék a gazdasági hatékony­ságot a fontos ágazatokban és szektorokban a párt XIII. kon­gresszusán kijelölt feladatoknak megfelelően. , Lelkesen kifejezésre juttatva maradéktalan csatlakozásukat ehhez az átfogó és lelkesítő prog­ramdokumentumhoz, szeretete­­­ket és nagy csodálatokat pár­tunk és államunk szeretett és tisztelt vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt a kongresszus részvevői ünnepé­lyesen, forradalmi szellemben megfogadták, hogy maradéktala­nul bebizonyítják munkaképessé­güket, s minden emberi és anyagi erőt az idei tervnek és az egész ötéves tervnek, azoknak a nagy­szerű feladatoknak a töretlen megvalósítására mozgósítják, a­­melyek a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, az erdő- és vízgazdálkodásra hárulnak a párt által kezdeményezett s a sokol­dalúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtését és a haza kommunizmus felé haladását célzó átfogó program keretében. HATÁROZAT A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGI EGYSÉGEK VEZETŐTANÁCSAI, AZ EGÉSZ PARASZTSÁG, AZ ÉLELMISZERIPARI, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI DOLGOZÓI TANÁCSOK III. KONGRESSZUSÁN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRA, A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÁLTAL MONDOTT BESZÉDNEK AZ ÖSSZES MEZŐGAZDASÁGI, ÉLELMISZERIPARI, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI DOLGOZÓK AKCIÓ- ÉS MUNKAPROGRAMJAIKÉNT TÖRTÉNŐ ELFOGADÁSÁRÓL Jó munkával válaszolunk Termelőszövetkezetünk elnökét, főmérnökét nemegyszer érte az a megtiszteltetés, hogy személye­sen is találkozzanak pártunk fő­titkárával. Hazatérve, nekünk, a tagságnak is elmondották élmé­nyeiket, közvetítették az értékes tanácsokat, útmutatásokat. Annál inkább nagyobb figyelemmel kö­vettük a szocialista mezőgazda­­sági egységek vezetőtanácsainak, az egész parasztság, az élelmi­szeripari, erdő- és vízgazdálko­dási dolgozói tanácsok III. kon­gresszusának munkálatait, hall­gattuk meg, olvastuk el pártunk főtitkárának beszédét, aki nagy hozzáértéssel, tudományosan ele­mezte az elmúlt ötéves terv megvalósításait, rámutatott azok­ra a feladatokra, amelyek az el­következő években a termelőszö­vetkezetek, az összes mezőgazda­­sági dolgozók előtt állnak. Mi, a meggyesfalvi termelő­­szövetkezet tagjai, mezőgépészei büszkén mondhatjuk el, hogy e­­zeknek a feladatoknak maradék­talanul eleget tettünk. Bizonyítja ezt az a két, elnöki rendelettel adományozott kitüntetés, amely tanúsítja, hogy az országos szo­cialista versenyben III. helyezést értünk el. Ezenkívül még számos oklevél díszíti irodánk falát, a­­melyek mind arról tanúskodnak, hogy az elmúlt ötéves tervidő­szakban terméshozamaink állan­dóan emelkedtek. 1985-ben pél­dául búzából 4 804, szemeskuko­ricából 5 300, cukorrépából több mint 56 000 kilót értünk el hek­táronként. S most is arra törek­szünk, hogy a kongresszus doku­mentumainak szellemében, min­dent megtegyünk a terméshoza­mok növeléséért. A cukorrépa harmadik kapálását befejeztük, a kukoricát kétszer géppel kapál­tuk meg s most lazítjuk a ta­lajt, irtjuk a gyomot másodszor kézzel is. Szalmásgabonáink szé­pek. Bőséges termést ígérnek. Tagságunk szorgalmas, mezőgé­­pészeink hozzáértőnk. Mindent megteszünk tehát, hogy méltó­képpen válaszolhassunk a kon­gresszus, pártunk főtitkára által kijelölt feladatokra. SERES JÓZSEF, a meggyesfalvi termelőszövetkezet alelnöke Ütemes a gépi kapálás r T­­rifan Stefan öntő-formázó nevét Móréh Andrástól, az IMATEX Vállalat szakszerve­zeti bizottságának elnökétől és Vígh Istvántól, az élenjárók ta­pasztalatait népszerűsítő és a szo­cialista versenyt szervező ko­­misszió vezetőjétől hallottam e­­lőször. Az elmúlt évi szocialista verseny egyéni helyezettjeiről beszélve, a legjobbak között em­legették, szakmai hozzáértését dicsérték. Elismerő szavaik alap­ján szokatlan kézügyességgel meg­áldott, ördöngös-bravúros szak­mai fogásokat alkalmazó szak­emberre gondoltam, akit nehe­zen lehetne utánozni, s aki hely­zeti előnyét napról-napra köny­­nyedén meg tudja őrizni. El­képzelésem egyoldalúságáról a­­zonban hamarosan meggyőződ­tem. A szakszervezeti vezetők ugyanis arról is említést tettek, hogy amíg az élenjárók tapasz­talatainak, munkamódszereinek az elterjesztésében sikeres mun­kát végeztek, jóval szerényebb mértékben sikerült azok egyéni magatartását, munkában tanúsí­tott fegyelmezettségét is példa­képül állítaniuk. Itt többek kö­zött Trifan Stefan nevét is új­ból megemlítették, kiváló munka­teljesítményeit, amint megjegyez­ték, nemcsak szakmai tudásának, hanem fegyelmezettségének és a munkához való hozzáállásának is köszönheti. Az ő számára való­ban nincs hálátlan, kevésbé „pénzes“ munkadarab — jegyzi meg Szász András, alapszervezeti titkár —, sem zlörtölődés, ha sürgős esetekben pluszmunkát kell vállalnia. Az sem okoz neki nehézséget, hogy a formázás jó előkészítésére sokszor a kiszabott Hozzáállással munkakezdés előtt kell bejön­nie. Megjegyzéseik alapján egy mérnök típusú, idősebb szakem­bert képzeltem el. Meglepődtem, amikor kis idő múlva néhány percre személyesen is találkoz­tunk. Harminc évesnél alig tűnt többnek. Az alkalmat ki­használva munkahelyi eredmé­nyei titkairól is érdeklődöm. — Nincs annak különösebb titka — jegyzi meg szerényen. — Már fiatalon nagyon nehézre fordult a sorsom, két kis árvá­val maradtam özvegyen. Nem akartam mostohaanya kezére jut­tatni őket. Délelőtt az üzemben, délután velük vagyok. Egyedüli családfenntartóként nem is en­gedhetném meg magamnak, hogy munkahelyemről hiányozzam. A család fenntartása egész fizetést követel. De ez csak objektív ok az igyekezetre. Mert én a szak­mámat nagyon szeretem s jobb anyagi körülmények közepette se lennék képes rossz munkát vé­gezni. Szeretek ütemesen és e­redményesen dolgozni. Ha a mes­terek sürgős munkát bíznak rám, akár 4 órára is bemegyek, hogy idejében és sikeresen ele­get tehessek megbízatásomnak. Számomra az is elégtétel, ha a munkadarabjaimat jónak látják. — Úgy hallottam, hogy szak­­líceumi diákok képzésével is fog­lalkozik. Mit tart fontosnak szak­mai felkészítésükben? * -----Igyekszem megszerettetni velük ezt a szakmát. Felhívom a figyelmüket egy-egy jól sike­rült munkadarab szépségére és fontosságára. Könnyen különbsé­(Folytatás a 4. oldalon) — CZIMBALMOS FERENC riportja XXXVII évfolysip 128 (10633) sz. 1986. június 1. vasárnap Ara 50 báni „Miénk a föld, miénk az ég...“ A II. OLDALON: JÚNIUS 1 — GYERMEKNAP Felhőtlen jövőjükért Mindenki számára különleges nap a mai. Nincs olyan gyerek vagy felnőtt aki közömbösen tépné le az első júniusi naptár­lapot Már az ébresztő napsuga­rakban ott vibrál az izgatott él­­ménysóvár várakozás. A gyere­kek várják, hogy ajándékot kap­janak, kirándulni vigyék őket, kerékpár vagy rajzversenyen sze­repeljenek. A felnőttek szívét pedig, a csilingelő kacagás, a paj­kos mosoly, az őszinte tekintet melegséggel tölti el. Gyerekek leszünk, mint egykoron, csínyte­véseinkre büszke lurkók, avagy babázó lánykák, akik nem min­dig látták meg szüleik tekinte­tében a hétköznapi gondok ár­nyait. S az akkori gyerekek gye­rekei most pajtáskodva élcelőd­­nek, de mégis öntudatos komoly­sággal veszik birtokukba a tere­ket, hogy vágyaikat színes kré­tával a szürke aszfaltra rajzol­ják, hogy csengő hangú énekük­kel versenyre keljenek a mada­rakkal. Boldog gyermekkor. És ezt a boldogságot újra átéli, kinek gyereke van. Annyiszor éli újra a gyerekkori örömöket, ahány gyereket felnevel. De ezen az „önző“ érvelésen túl, ne feledjük, hogy olyan utódokra van szük­ségünk, akik az általunk és elő­deink által megteremtett értéke­ket megőrzik és továbbfejlesztik — csak így van értelme eddigi munkánknak, eddigi életünknek. Ezért vállaltuk és vállaljuk az áldozatos munkát, mellyel óvo­dákat és iskolákat, házakat és gyárakat, kulturális intézménye­ket és sportpályákat hoztunk lét­re. S a társadalom magára vál­lalja azt a terhet, hogy tőle tel­hetően gondtalan éveket bizto­(Folytatás a 2. oldalon) I MATE CODRUJA VI. osztályos tanuló festménye Sikerük kulcsa: a termelékenység emelése Hét új formát készítettek a nyárádtői Betonelem Gyártó Vál­lalatban a növelt kényelmi fokú lakásokhoz szükséges termékek öntéséhez. Az üzemben a meg­változott típusok bevezetése óta szüntelenül gyorsul a termelés ritmusa s így a munkatermelé­kenység egy dolgozóra számított értéke — öt hónapi viszonylat­ban —■ több mint 1 000 lejjel ha­ladta meg a tervezettet. A hat­milliós árutermelési többlet is jobbára ennek a tényezőnek tud­ható be, az előirányzaton felül legyártott 2 100 köbméter panelt, illetve közel 4 000 köbméter kü­lönféle vasbeton elem a hatéko­nyabb, szaporább tevékenység egyenes következménye.

Next