Vörös Zászló, 1986. december (38. évfolyam, 285-310. szám)
1986-12-02 / 285. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Fordítsanak még nagyobb gondot a jövő évi termelés előkészítésére! A Marosvásárhely- Sólyomsübyöde munkaközössége mintegy 3 százalékkal szárnyalta túl az év elmúlt időszakára esedékes árutermelési tervét. E szép teljesítményt azonban beárnyékolja az a tény, hogy adós maradt a választékterv teljesítésével, azaz több termékféleségből a vártnál kevesebbet gyártott és szállított megrendelőinek. Nyilván számos objektív tényező is hozzájárult a fizikai terv végrehajtásának kedvezőtlen alakulásához, ám a selyemszövők tudják, hogy saját házuk táján sem ment minden rendben. Ezért érthető módon az év utolsó hónapjában még nagyobb figyelmet fordítanak a munkaszervezés tökéletesítésére, a gépek és a munkaidő teljesebb kihasználására, a termelékenység fokozására, a műszakváltás (munkaátadás) jobb megszervezésére, a minőség javítására és így tovább. Mert — mint mondták — adottak a belső feltételek a fizikai tervnél mutatkozó lemaradás mérséklésére. Az idei terv végrehajtása mellett kiemelt feladatnak tekintik a jövő évi termelés gondos előkészítését. Persze itt figyelembe veszik az idei tapasztalatokat, például azt, hogy az év elmúlt időszakában különböző festékanyagok hiánya fékezte a termelés ütemes kibontakoztatását, hogy a beérkezett nyersanyagok minősége elégtelen volt, hogy a gazdaságosság szempontjából kedvezőtlen a termékszerkezet stb. A jövő évi terv lefedését illetően a szerződéskötésekkel jól haladnak, egész évre lesz megrendelésük. Huszonkét-huszonhárom féle modellt fognak szőni. A mennyiséggel tehát elégedettek. Úgy néz ki a helyzet, hogy a részükre kedvezőbb termékekre több megrendelést kapnak, mint a tavaly. Áruik legnagyob részét viszont 1987-ben is a viszkózaszálból állítják elő. A kelmékhez a nyersanyagot három nagy szállító vállalattól kapják: Bukarestből, Brailából és Lupeniből. Ez utóbbitól gyenge minőségű műselyem érkezett az idén. Éppen ezért ezután nagyobb szigorral veszik át a nyersanyagot, — ha szükséges, a helyszínen. Közvetlenebb kapcsolatot építenek ki a szállítókkal. Az idei tapasztalatokból levont tanulságokat úgy igyekszik hasznosítani e szorgos munkaközösség, hogy jövő évi munkájára pozitívan hasson — az első napoktól. DEMETER JÓZSEF A Ludasi Cukorgyár Centrifugáinál Az mtsz-ek a helyi lehetőségek, adottságok jó kihasználásával fokozzák a kisipari és szolgáltatási tevékenységet . A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kisipari és szolgáltató tevékenysége az utóbbi esztendőkben terebélyesedett, változatosabbá vált, munkalehetőséget biztosítva a tagság egy jelentős részének a téli időszakban is. Nem kevésbé fontos az ebből származó bevétel, mert a termelőszövetkezetek többségében olyan termelési ágazatokat fejlesztettek ki, amelyek révén hasznosíthatók a helyi lehetőségek, anyagforrások, hasznos terméket állítanak elő olyasmiből, amire évekkel ezelőtt nem fordítottak figyelmet. Hol tartanak most a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a kisipari termeléssel, a szolgáltatással, mit ígérnek az elkövetkező esztendők? — kérdeztük Kovács József közgazdászt, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékes szakirányítóját. — Kezdeném talán azzal — mondotta —, hogy ma már megyénkben nincs olyan termelőszövetkezet, szövetkezetközi társulás, amely ne folytatna valamilyen kisipari vagy szolgáltatási tevékenységet. A 167 termelőszövetkezetből és 22 szövetkezetközi társulásból 140—145- ben honosítottak meg sikeres kisipari termelést. Az idei tervünk például 347 millió lej, az első tíz hónapban 338 millió lejt valósítottunk meg és az év végére elérjük, erre minden lehetőség megvan, a 390 millió lejt. Ez azt jelenti, hogy az össztermelésben mintegy 13—15 százalékot képvisel a kisipari és szolgáltatási tevékenység értéke, ami ezelőtt öt évvel mindössze 8 százalék volt. — Milyen alapvető ágazatokra összpontosul a kisipar és szolgáltatás, kik hasznosítják azok eredményeit? — Tekintettel a megye adottságaira, a fő tevékenységi ág a fafeldolgozás és elsősorban a termelőszövetkezetek egymást segítik ezzel, a lakosságnak nyújtanak szolgáltatásokat és természetesen állami vállalatoknak is bedolgoznak. Melyek a főbb termékeink? Elsősorban mezőgazdasági felszerelések, ládaelemek, épületelemek (tetőszerkezetek, ajtók, ablakok, egész szénatárolók), gyermekbútorok, játékok, szekerek stb. Több termelőszövetkezetben bevezették a gombatermesztést. Dombon gombakonzerválással foglalkoznak, 65—70 egységben lángost sütnek, együttműködés keretében folynak olyan munkálatok, mint fémmegmunkálás, vesszőfonás, szövetjavítás, , szolgáltatásként egyre több termelőszövetkezet létesít pékséget és még sok más tevékenységből állnak összea milliók. Tudomásunk szerint az idén egyik legjelentősebb feladat volt minél több szekeret gyártani helyi erőforrásokból. Hogyan sikerült ennek eleget tenni? — A megyei fogatosítási program megvalósítását a termelőszövetkezetek mondhatni önmaguk kell biztosítsák azzal, hogy szekereket készítenek, igásállatokat nevelnek. Az idén fellendült ez a munka, igaz, jelentős segítséget kaptak az egységek, főleg az anyagok beszerzésében. A marosvécsiek például idén 70 gumikerekű szekeret készítettek, de nagyon jó szekereket gyártanak Meggyesfalván, Méhesen, Dombón, Hadnóton, Bándon és egy egész sor más gazdaságban, úgy hogy a programban foglalt feladatokat teljesítjük. De nem csak a szekérgyártás lendült fel, hanem az együttműködési program keretében végzett munka is. A meggyesfalviak például hűsítőket töltenek, gombatenyésztéshez szükséges alapanyagot állítanak elő, Ákosfalván, Nyárádszeredában, Gernyeszegen a Metalotehnica vállalat létesített kihelyezett műhelyeket. Sok egység működik együtt a régeni és marosvásárhelyi fafeldolgozó vállalatokkal, az erdészettel, a Prodcomplex vállalattal, a Segesvári Szövetgyárral, stb. A dánosi, keresdi, hármasfalusi termelőszövetkezetekben a szövetjavítás jócskán hoz a konyhára, Kibéden műanyaghulladék-feldolgozó egység van. A szolgáltatások keretében szűcsműhelyek, 74 egységben építőcsoportok működnek, Marosszentgyörgyön mérlegjavítással foglalkoznak. Természetesen a lista nem teljes. A lényeg az, hogy gazdaságaink egyre inkább keresik a lehetőségeket a kisipari tevékenység kiszélesítésére, sőt arra is, hogy minél nagyobb mennyiségű terméket juttassanak exportra. Egyelőre ládaelemeket, gyerekbútorokat, játékokat stb. szállítanak kivitelre, egyelőre még kis tételben, de az első lépést megtették. A jövő évi feladatok bár elég nagyok, megvalósíthatók, mind a termelés, mind pedig a választék bővítése terén. (Sárdi) Dordy Györgyöt sokan ismerik Segesváron. Főleg az idősebb korosztályhoz tartozók közül. Azt azonban kevesen tudják, hogy a 82 éves, középtermetű, fürge járású s jó kedélyű nyugdíjas (a Közmű és Lakásgazdálkodási Vállalat tervosztályán dolgozott) szinte egyedülálló diapozitív- és fényképgyűjteményt mondhat magáénak. Csupa olyan felvételt, amely Segesvár utcáiról, nevezetesebb házairól, hídjairól készült az évek (évtizedek) folyamán. Pedig nem itt született, hanem a Kovászna megyei Málnásfürdőn, s 11 éves volt már, amikor szüleivel Segesváron megtelepedett. Hamar megszerette a várost. A brassói kereskedelmi líceum elvégzése után, végleg otthonául fogadta. Nemrégiben, egy napsütéses délelőtt „tetten értem“, amikor a Malom utcában éppen egy lebontásra kerülő öreg házat vett lencsevégre — azaz örökített meg az utókornak. Elmondotta, hogy már fiatal korától minden olyan építészeti „eseményt“ lefényképezett, amely a város arculatán jelentősebb változást idézett elő. Felvételei vannak például a nemrégiben befejezett új szennyvízcsatorna-hálózat — az 5 méter hosszú és 120 centiméter keresztmetszetű hattonnás vasbeton kanáliscsövek lefektetéséről is. No meg természetesen az utóbbi időben örvendetesen megszaporodott városfejlesztési, -szépítési és restaurálási munkálatokról. Érdeklődésemet látva P. Gy. előzékenyen felajánlotta, hogy nézzem meg a gyűjteményét. A napokban csöngettem be az idős amatőr fotós Malom utcában lévő második emeleti lakásának ajtaján. Néhány perc múlva elém tárult az egész „életmű“. Megvallom: kissé csodálatba ejtett a gondosan albumokba, dobozokba helyezett s katalogizált, mintegy kétezernyi fekete-fehér és színes fénykép, illetve diapozitív. Ezt a hatalmas fotógyűjteményt nem könnyű áttekinteni. Hirtelenjében azt sem tudom, melyiket nézzem meg előbb. A házigazda készségesen kisegít zavaromból. — Ebben az albumban néhány százévesnél is régebbi felvételt láthat. Kíváncsi vagyok, felismeri-e, a város melyik részén készült? — mondja hamiskásan elmosolyodva, az egyik kissé színehagyott felvételre mutatva. A kép sarkán fekete tussal írott dátum: 1870. Figyelmesen műnézem. Egyszerű emeletes épületi, ről készült. Közelében patak folydogál, keskeny fahíd vezet át rajta.. . Bárhogy erőlködöm, sehogy sem tudok rájönni, a város melyik részét ábrázolja. Pedig már magam sem vagyok mai gyerek Segesváron... Ki gondolná: a felvétel akkor készült, finnkor hozzál akartak fogni a háromszintes nagy bérpalota — a mai Victoria nagyáruház — felépítéséhez. A patakot az idők folyamán föld alatti betoncsatornákba kényszerítették. A híd maradványaiból tavaly ősszel, amikor az új szennyvízcsatornahálózatot lefektették, az exkavátor kupájába akadt és felszínre került néhány megfeketedett tölgyfa cölöp. Persze mindezt végül vendéglátómtól tudtam meg aki alapos ismerője a városnak. Sajnos egyetlen rövid írás keretében lehetetlen mindarról beszámolni, amit a P. Gy. gyűjteménye megörökít. Szerencsének tartom, hogy láthattam korabeli fényképről a mostani „Steaua“ vendéglő és szálloda ősét, az egyszerű, hosszúkás, földszintes házsort, a Malom utcát a főút’ (Folytatás a 2. oldalon) . Segesvár — képekben — MÁTHÉ ANDRÁS riportja — ---------- - ■ ■ ■ --- -- -*rr- — XXX VULAUI* OLDALON: évfolyam 283 (10790) sz. 1986. december C D D X a, kedd o r K I Ara 50* ban] A politikai nevelés és a szocialista kultúra hónapja Megyeszerte változatos ünnepi megnyilvánulásokkal megnyílt a hagyományos decemberi rendezvénysorozat. A Politikai Nevelés és Szocialista Kultúra Hónapja. Számos tudatformáló és ismeretterjesztő rendezvény különböző hetek, dekádok keretében népszerűsíti a művelődés, a tudomány és technika időszerű kérdéseit. December 10- ig a Tudomány és Technológia Napjai, valamint a Maros megyei Múzeumok Dekádja kínál érdekes előadásokat, szimpóziumokat, kerekasztalmegbeszéléseket, könyvismertetőket, kiállításokat az érdeklődők számára. Ugyancsak most zajlanak és januárban is folytatódnak a Falusi Filmnapok, melynek során megyénk községeiben számos filmbemutatóra, vitaműsorra, vetélkedőre kerül sor. A tegnapi megnyilvánulásokon mindenfelé megemlékeztek 1918. december 1-ről, az egységes román nemzeti állam megteremtésének évfordulójáról, a sorsdöntő esemény történelmi jelentőségéről. A műkedvelő csoportok, egyéni előadók a jubileumnak szentelt művészi műsorokat mutattak be. Varrógépek a Metalotecnicából (TRIP JÓZSEF fölvétele) JÓL SZERVEZETT VETÉLKEDŐ Kiváló minősítést érdemelnek azok a szervezők, akik megfelelő feltételeket teremtettek a régeni tanács keretében lezajlott mezőgazdasági szakmai vetélkedőhöz. A zsűrinek nehéz dolga volt, hiszen a versenyzők mindenike nagyon jól felkészült és külön kérdésekre volt szükség ahhoz, hogy a legjobbakat kijelölhessék. Megemlítünk néhányat azok közül, akik még ebbe a hónapban részt vesznek a megyei vetélkedőn. Puscas Constantin, Tatar Chirila, Muntean Dumitru, Straszer József és Zrínyi Tünde (Riceanu I.) EGÉSZSÉGÜGYI FILMEK * Az Egészségügyi nevelési laboratórium az iskoláskorú gyerekek részére egészségügyi nevelő jellegű filmeket vetít. Az általános higiénia alapszabályait, az egészséges életvitelt népszerűsítő filmeket délelőtt, előzetes bejelentés alapján programálják az iskolák részére. Az igényeket a 14-337-es telefonszámon lehet bejelenteni, vagy a laboratórium székhelyén, a Bartók Béla utca 1 szám alatt. Ugyancsak itt napközis- és óvodáskorú gyerekek részére is vetítenek hasonló témájú rajz- és bábfilmeket.