Vörös Zászló, 1986. december (38. évfolyam, 285-310. szám)

1986-12-02 / 285. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Fordítsanak még nagyobb gondot a jövő évi termelés előkészítésére! A Marosvásárhely- Sólyomsüb­­yöde munkaközössége mintegy 3 százalékkal szárnyalta túl az év elmúlt időszakára esedékes árutermelési tervét. E szép tel­je­sítményt azonban beárnyékolja az a tény, hogy adós maradt a választékterv teljesítésével, az­­az több termékféleségből a várt­nál kevesebbet gyártott és szál­lított megrendelőinek. Nyilván számos objektív tényező­ is hoz­­zájárult a fizikai terv végrehaj­tásának kedvezőtlen alakulásá­hoz, ám a selyemszövők tudják, hogy saját házuk táján sem ment minden rendben. Ezért érthető módon az év utolsó hónapjában még nagyobb figyelmet fordí­tanak a munkaszervezés tökéle­tesítésére, a gépek és a munka­idő teljesebb kihasználására, a termelékenység fokozására, a műszakváltás (munkaátadás) jobb megszervezésére, a minőség ja­vítására és így tovább. Mert — mint mondták — adottak a bel­ső feltételek a fizikai tervnél mutatkozó lemaradás mérséklé­sére. Az idei terv végrehajtása mel­lett kiemelt feladatnak tekintik a jövő évi termelés gondos elő­készítését. Persze itt figyelembe veszik az idei tapasztalatokat, pél­dául azt, hogy az év elmúlt idő­szakában különböző festékanya­gok hiánya fékezte a termelés ütemes kibontakoztatását, hogy a beérkezett nyersanyagok mi­nősége elégtelen volt, hogy a gazdaságosság szempontjából ked­vezőtlen a termékszerkezet stb. A jövő évi terv lefedését ille­tően a szerződéskötésekkel jól haladnak, egész évre lesz meg­rendelésük. Huszonkét-huszonhá­­rom féle modellt fognak szőni. A mennyiséggel tehát elégedet­tek. Úgy néz ki a helyzet, hogy a részükre kedvezőbb termékek­re több megrendelést kapnak, mint a tavaly. Áruik legnagyob részét viszont 1987-ben is a visz­­kózaszálból állítják elő. A kel­mékhez a nyersanyagot három nagy szállító vállalattól kapják: Bukarestből, Brailából és Lupeni­­ből. Ez utóbbitól gyenge minő­ségű műselyem érkezett az idén. Éppen ezért ezután nagyobb szi­gorral veszik át a nyersanyagot, — ha szükséges, a helyszínen. Közvetlenebb kapcsolatot építe­nek ki a szállítókkal. Az idei tapasztalatokból levont tanulságokat úgy igyekszik hasz­nosítani e szorgos munkaközös­ség, hogy jövő évi munkájára pozitívan hasson — az első na­pok­t­ól. DEMETER JÓZSEF A Ludasi Cukorgyár Centrifugáinál Az mtsz-ek a helyi lehetőségek, adottságok jó kihasználásával fokozzák a kisipari­ és szolgáltatási tevékenységet . A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek kisipari és szolgálta­tó tevékenysége az utóbbi esz­tendőkben terebélyesedett, vál­tozatosabbá vált, munkalehető­séget biztosítva a tagság egy je­lentős részének a téli időszak­ban is. Nem kevésbé fontos az ebből származó bevétel, mert a termelőszövetkezetek többségé­ben olyan termelési ágazatokat fejlesztettek ki, amelyek révén hasznosíthatók a helyi lehetősé­gek, anyagforrások, hasznos ter­méket állítanak elő olyasmiből, amire évekkel ezelőtt nem for­dítottak figyelmet. Hol tartanak most a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek a kisipari terme­léssel, a szolgáltatással, mit ígér­nek az elkövetkező esztendők? — kérdeztük Kovács József köz­gazdászt, a Megyei Mezőgazda­­sági Igazgatóság illetékes szak­irány­ítóját. — Kezdeném talán azzal — mondotta —, hogy ma már me­gyénkben nincs olyan termelő­­szövetkezet, szövetkezetközi tár­sulás, amely ne folytatna vala­milyen kisipari vagy szolgálta­tási tevékenységet. A 167 ter­melőszövetkezetből és 22 szövet­kezetközi társulásból 140—145- ben honosítottak meg sikeres kisipari termelést. Az idei ter­vünk például 347 millió lej, az első tíz hónapban 338 millió lejt valósítottunk meg és az év vé­gére elérjük, erre minden lehe­tőség megvan, a 390 millió lejt. Ez azt jelenti, hogy az összter­melésben mintegy 13—15 száza­lékot képvisel a kisipari és szol­gáltatási tevékenység értéke, a­­mi ezelőtt öt évvel mindössze 8 százalék volt. — Milyen alapvető ágazatok­ra összpontosul a kisipar és szolgáltatás, kik hasznosítják a­­zok eredményeit? — Tekintettel a megye adott­ságaira, a fő tevékenységi ág a fafeldolgozás és elsősorban a termelőszövetkezetek egymást segítik ezzel, a lakosságnak nyúj­tanak szolgáltatásokat és termé­szetesen állami vállalatoknak is bedolgoznak. Melyek a főbb termékeink? Elsősorban mező­gazdasági felszerelések, ládaele­mek, épületelemek (tetőszerke­zetek, ajtók, ablakok, egész szénatárolók), gyermekbútorok, játékok, szekerek stb. Több ter­melőszövetkezetben bevezették a gombatermesztést. Dombon gom­bakon­zer­válással foglalkoznak, 65—70 egységben lángost süt­nek, együttműködés keretében folynak olyan munkálatok, mint fémmegmunkálás, vesszőfonás, szövetjavítás, , szolgáltatásként egyre több termelőszövetkezet létesít pékséget és még sok más tevékenységből állnak össze­­a milliók.­­ Tudomásunk szerint az idén egyik legjelentősebb feladat volt minél több szekeret gyártani helyi erőforrásokból. Hogyan sikerült ennek eleget tenni? — A megyei fogatosítási prog­ram megvalósítását a termelő­­szövetkezetek mondhatni önma­guk kell biztosítsák azzal, hogy szekereket készítenek, igásálla­­tokat nevelnek. Az idén fellen­dült ez a munka, igaz, jelentős segítséget kaptak az egységek, főleg az anyagok beszerzésében. A marosvécsiek például idén 70 gumikerekű szekeret készítettek, de nagyon jó szekereket gyárta­nak Meggyesfalván, Méhesen, Dombón, Hadnóton, Bándon és egy egész sor más gazdaságban, úgy hogy a programban foglalt feladatokat teljesítjük. De nem csak a szekérgyártás lendült fel, hanem az együttműködési prog­ram keretében végzett munka is. A meggyesfalviak például hűsítőket töltenek, gombatenyész­­téshez szükséges alapanyagot ál­lítanak elő, Ákosfalván, Nyárád­­szeredában, Gernyeszegen a Me­­talotehnica vállalat létesített ki­helyezett műhelyeket. Sok egy­ség működik együtt a régeni és marosvásárhelyi fafeldolgozó vál­lalatokkal, az erdészettel, a Prod­­complex vállalattal, a Segesvári Szövetgyárral, stb. A dánosi, keresdi, hármasfalusi termelő­­szövetkezetekben a szövetjavítás jócskán hoz a konyhára, Kibé­­den műanyaghulladék-feldolgozó egység van. A szolgáltatások keretében szűcsműhelyek, 74 egy­ségben építőcsoportok működnek, Marosszentgyörgyön mérleg­javí­tással foglalkoznak. Természe­tesen a lista nem teljes. A lényeg az, hogy gazdaságaink egyre in­kább keresik a lehetőségeket a kisipari tevékenység kiszélesí­tésére, sőt arra is, hogy minél nagyobb mennyiségű terméket juttassanak exportra. Egyelőre ládaelemeket, gyerekbútorokat, játékokat stb. szállítanak kivi­telre, egyelőre még kis tételben, de az első lépést megtették. A jövő évi feladatok bár elég na­gyok, megvalósíthatók, mind a termelés, mind pedig a választék bővítése terén. (Sárdi) Dordy Györgyöt so­k­an ismerik­­ Segesváron. Főleg az idő­sebb korosztályhoz tartozók kö­zül. Azt azonban kevesen tudják, hogy a 82 éves, középtermetű, fürge járású s jó kedélyű nyug­díjas (a Közmű és Lakásgazdál­kodási Vállalat tervosztályán dol­gozott) szinte egyedülálló diapo­zitív- és fényképgyűjteményt mondhat magáénak. Csupa o­­lyan felvételt, amely Segesvár utcáiról, nevezetesebb házairól, hídjairól készült az évek (évti­zedek) folyamán. Pedig nem itt született, hanem a Kovászna me­gyei Málnásfürdőn, s 11 éves volt már, amikor szüleivel Segesváron megtelepedett. Hamar megsze­rette a várost. A brassói keres­kedelmi líceum elvégzése után, végleg otthonául fogadta. Nemrégiben, egy napsütéses délelőtt „tetten értem“, amikor a Malom utcában éppen egy lebon­­­tásra kerülő öreg házat vett lencsevégre — azaz örökített meg az utókornak. Elmondotta, hogy már fiatal korától minden olyan építészeti „eseményt“ lefényképe­zett, amely a város arculatán jelentősebb változást idézett elő. Felvételei vannak például a nemrégiben befejezett új szenny­­vízcsatorna-hálózat — az 5 mé­ter hosszú és 120 centiméter ke­resztmetszetű hattonnás vasbe­ton kanáliscsövek lefektetéséről is. No meg természetesen az u­­­tóbbi időben örvendetesen meg­szaporodott városfejlesztési, -szé­­pítési és restaurálási munkála­tokról. Érdeklődésemet látva P. Gy. előzékenyen felajánlotta, hogy nézzem meg a gyűjtemé­nyét. A napokban csöngettem be az idős amatőr fotós Malom utcá­ban lévő második emeleti laká­sának ajtaján. Néhány perc múl­va elém tárult az egész „életmű“. Megvallom: kissé csodálatba ej­tett a gondosan albumokba, do­bozokba helyezett s katalogizált, mintegy kétezernyi fekete-fehér és színes fénykép, illetve diapo­zitív. Ezt a hatalmas fotógyűj­teményt nem könnyű áttekinteni. Hirtelenjében azt sem tudom, melyiket nézzem meg előbb. A házigazda készségesen kisegít za­varomból. — Ebben az albumban néhány százévesnél is régebbi felvételt láthat. Kíváncsi vagyok, felis­meri-e, a város melyik részén készült? — mondja hamiskásan elmosolyodva, az egyik kissé szí­­nehagyott felvételre mutatva. A kép sarkán fekete tussal írott dátum: 1870. Figyelmesen mű­­­nézem. Egyszerű emeletes épületi, ről készült. Közelében patak folydogál, keskeny fahíd vezet át rajta.. . Bárhogy erőlködöm, sehogy sem tudok rájönni, a vá­ros melyik részét ábrázolja. Pe­dig már magam sem vagyok mai gyerek Segesváron... Ki gondol­ná: a felvétel akkor készült, fi­nnkor hozzál akartak fogni a há­romszintes nagy bérpalota — a mai Victoria nagyáruház — fel­építéséhez. A patakot az idők folyamán föld alatti betoncsa­tornákba kényszerítették. A híd maradványaiból tavaly ősszel, a­­mikor az új szennyvízcsatorna­hálózatot lefektették, az exka­vátor kupájába akadt és felszín­re került néhány megfeketedett tölgyfa cölöp. Persze mindezt végül vendéglátómtól tudtam meg aki alapos ismerője a vá­rosnak. Sajnos egyetlen rövid írás ke­retében lehetetlen mindarról be­számolni, amit a P. Gy. gyűjte­ménye megörökít. Szerencsének tartom, hogy láthattam korabeli fényképről a mostani „Steaua“ vendéglő és szálloda ősét, az egyszerű, hosszúkás, földszintes házsort, a Malom utcát a főút’ (Folytatás a 2. oldalon) . Segesvár — képekben­ — MÁTHÉ ANDRÁS riportja — ---------- - ■ ■ ■ --- -- -*rr- — XXX VUL­A­UI* OLDALON: évfolyam 283 (10790) sz. 1986. december C D D X a, kedd o r K I Ara 50* ban] A politikai nevelés és a szocialista kultúra hónapja Megyeszerte változatos ün­nepi megnyilvánulásokkal megnyílt a hagyományos de­cemberi rendezvénysorozat. A Politikai Nevelés és Szocialis­ta Kultúra Hónapja. Számos tudatformáló és ismeretter­jesztő rendezvény különböző hetek, dekádok keretében népszerűsíti a művelődés, a tudomány és technika­ idő­szerű kérdéseit. December 10- ig a Tudomány és Technoló­gia Napjai, valamint a Maros megyei Múzeumok Dekádja kínál érdekes előadásokat, szimpóziumokat, kerekasztal­­megbeszéléseket, könyvismer­tetőket, kiállításokat az ér­deklődők számára. Ugyancsak most zajlanak és januárban is folytatódnak a Falusi Film­napok, melynek során me­gyénk községeiben számos filmbemutatóra, vitaműsorra, vetélkedőre kerül sor. A tegnapi megnyilvánulá­­sokon mindenfelé megemlé­keztek 1918. december 1-ről, az egységes román nemzeti állam megteremtésének év­fordulójáról, a sorsdöntő ese­mény történelmi jelentőségé­ről. A műkedvelő csoportok, egyéni előadók a jubileumnak szentelt művészi műsorokat mutattak be. Varrógépek a Metalotecnicából (TRIP JÓZSEF fölvétele) JÓL SZERVEZETT VETÉLKEDŐ Kiváló minősítést érdemel­nek azok a szervezők, akik megfelelő feltételeket terem­tettek a régeni tanács kere­tében lezajlott mezőgazdasági szakmai vetélkedőhöz. A zsű­rinek nehéz dolga volt, hi­szen a versenyzők mindenike nagyon jól felkészült és kü­lön kérdésekre volt szükség ahhoz, hogy a legjobbakat ki­jelölhessék. Megemlítünk né­hányat­ azok közül, akik még ebb­e a hónapban részt vesz­nek a megyei vetélkedőn. Puscas Constantin, Tatar Chi­­rila, Muntean Dumitru, Stra­­szer József és Zrínyi Tünde (Riceanu I.) EGÉSZSÉGÜGYI FILMEK * Az Egészségügyi nevelési laboratórium az iskoláskorú gyerekek részére egészségügyi nevelő jellegű filmeket vetít. Az általános higiénia alapsza­bályait, az egészséges életvi­telt népszerűsítő filmeket dél­előtt, előzetes bejelentés a­­lapján programálják az isko­lák részére. Az igényeket a 14-337-es telefonszámon lehet bejelenteni, vagy a laborató­rium székhelyén, a Bartók Béla utca 1 szám alatt. U­­gyancsak itt napközis- és ó­­vodáskorú gyerekek részére is vetítenek hasonló­­ témájú rajz- és bábfilmeket.

Next