Vörös Zászló, 1987. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-01 / 26. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Nicolae Ceaușescu elvtárs feladatmeghatározó útmutatásai szellemében Dolgozzunk forradalmi lendülettel az idei feladatok teljesítéséért Napról napra megvalósítják a fizikai tervet • 300 pár cipő, 350 darab ,előirányzaton felül • A szabóság 4 százalékkal • Felkészülve térnek rá a Sára Mint tudjuk, a fizikai, illetve a választékterv­ megvalósítása min­den ipari egységnek elsőrendű feladata. Eme kötelezettségnek negyedévenként, havonként, sőt, naponta eleget kell tenni. Úgy, ahogy ezt a marosvásárhelyi­­­elpiselő és Szolgáltatási Válla­latnál tapasztaltuk. — Feladatainkat — mondja Nagy László mérnök, a termelé­si osztály főnöke — terméken­ként és részlegenként teljesítet­tük. A Vajdaszentiványon levő cipőrészlegünk januári tervében 4 500 pár férfi és női, bőrből meg műbőrből készült szezon-ci­­pő szerepelt. Mi 4 Rnf! párat ál­lítottunk elő. Kötöttáruból az előírt 7 500 termék helyett 7 850- et készítettünk. A szabórészle­­günk első havi tervét négy szá­zalékkal szárnyalta túl. A fa­ipari részlegeken, ahol újságtar­­tókat, fogasokat, bölcsőket, szé­keket gyártunk valföldre, a ter­vet két­százainkat­­adtuk meg. A fémre-r»!"» is csak jót mondhatok, itt-átjut­va s és színesfém termékeink ké­szítésével Ut­vancsat- "napirenden vagyunk. Ez a ré,s­»leo bú+o­r­­­­asaláshoz szük«!«es tartozéko­kat gyárt külföldnek h­ol^nm bu­karesti, Fiatra Nea***t-i, Plo­­­iesti-i, szebeni, cimiri és más bútorgyáraknak. Tehát, ha köz­vetett úton is, de exportra ter­melünk, így még nagyobb fele­lősség hárul ránk, mert ha mi kötöttáru, 100 fémtalicska — szárnyalta túl tervét februári feladatok végrehajtói nem teljesítenénk feladatainkat, a vasalást tőlünk kapó bútor­gyárak sem valósíthatnák meg idejében exportkötelezettségei­­ket. A fémrészlegünkhöz tarto­zik az a lakatosműhely is, ahol fémtalicskákat készítünk. Janu­árban a tervben szereplő 900 he­lyett 1­000-ret állítottunk elő. És van egy műanyag részlegünk is, mely többnyire hulladékból ci­pőkérgeket készít és az előre­gyártott vasbetonelemekhez az úgynevezett távolságtartókat ön­ti. A terv itt súlyra van meg­adva. Január folyamán ebből az apró és könnyű termékből 200 kilóval készítettünk többet. Ahhoz, hogy a termelést ter­mékenként és műveletenként de­kádonként, sőt, naponként előké­szítsék, és az ütemtervet pontos munkával meg is valósítsák, a feladatokat idejében felbontották dolgozókra Milyen kilátások vannak a februári terv teljesí­tésére? — Az elmondottakhoz föltét­­len hozzá kell tennem, hogy a januári szép eredmények annak is köszönhetők, hogy nem adód­tak olyan objektív akadályok, melyek negatívan befolyásolták volna munkánkat. A kisebb ne­hézségeket, mint arról már szó esett, a jó munkaszervezéssel hidaltuk át. Erőátcsoportosítást is akkor és ott eszközöltünk, a­­hol és amikor arra a legna­gyobb szükség volt. Az évkez­désre jól felkészültünk. Február várhatóan nehéz téli hónap lesz, arra viszont vigyázunk, hogyha az eddigi teljesítmény­szintet nem is tudjuk fokozni, legalább megtarthassuk a tavaszig. Sőt, év végéig. Mert hiába valósítot­tuk meg napról napra a fizikai tervet januárban, hogyha a töb­bi hónapban lemaradunk. .. A tervet tehát, mint mindenki, ők is egész éven át napról nap­ra, választékonként szeretnék teljesíteni. Vagy éppen túlszár­nyalni. Úgy, ahogy ezt az év el­ső hónapjában tették. A rajt a fentiek szerint — szépen si­került. Hasonló folytatást! DEMETER JÓZSEF Eleget tettek a januári export-kötelezettségeiknek Tegnap délelőtt telefonon kaptuk a­ hírt a marosvásár­­helyi Electromures­te- osztá­lyától: a vállalat dolgozói kö­zössége minden erejét a kül­­megrendelések teljesítésére összpontosította, s így sike­rült maradéktalanul megvaló­sítania az első, havi össz-ex­­portelőirányzatot s azon be­lül 38 százalékkal túlszár­nyalta a januári átváltható deviza viszonylatú árukivite­li feladatát. Ma kezdődik az állatok összeírása, számlálása Mint arról már beszámoltunk, az idén is február 1—8. között zajlik le a háziállatok összeírá­sa, az a nagy fontosságú akció, mely révén lehetővé vá­k az ál­lattenyésztés fejlesztésetre­ szük­séges intézkedések tudományos megalapozása. Wen­ekelé során több információs adatot gyűjte­­nek, mint amennyit a tájékoz­­tató kimutatások nyújtanak, fő­leg az állomány fajánkénti, ne­menkénti, korcsoportonké­nti nagyságával, gazdasági haszno­síthatóságával kapcsolatban. Te­kintettel arra, hogy na­gyon fon­tos adatokat kel­lyerni, elen­gedhetetlenül sziv­ rsé-­és a törvé­nyes előírások szerint, a hely­színen, a lakossági gazdaságok­ban, az mtsz-elő­en, árny­ékben, a vállalatok, intézmények kiegé­szítő gazdaságaiban pontosan megszámolni az állatokat, mert ezzel az összeírt komissziók tag­jai egyúttal ellenőrizhetik az il­lető állattartó által bemondott adatok helyességét. Az illetékes megyei, községi, városi, municí­­piumi szervek megfelelő előké­­szítési intézkedéseket foganato­sítottak annak érdekében, hogy a háziállatok összeírásával, szám­lálásával kapcsolatos teendőket megfelelő minőségi szinten bo­nyolítsák le. A közvetlen ügyin­tézés megismertetésével­­ egyidő­­ben, az illetékesek az akció e­­gész időszakában, állandóan tá­jékoztatják a lakosságot a házi­állatok összeírásával, számlálásá­val kapcsolatos összes kérdésről. A lakosságnak, az állattartóknak tudniuk kell, hogy az összeírás a következő fajtokra és állatcso­portokra terjed ki: szarvasmar­hák (beleértve a bivalyokat is), sertések, juhok, kecskék, lovak, szamarak, öszvérek, házinyulak, prémállatok, baromfiak, méhcsa­ládok, amelyekkel az illetők 1987. február 1-én rendelkeztek. A háziállatok számlálása, ösz­­szeírása tehát ma, február 1-én reggel 8 órakor kezdődik. Fel­hívással fordulunk a lakosság­hoz, hogy az összeírás időszaká­ban tartózkodjanak gazdaságaik­ban és adjanak meg minden se­gítséget az összeírásban, számlá­lásban. A nyomtatványokba mind a szocialista egységekben, mind pedig a lakossági gazdaságokban levő állatokat a tulajdonjogi ás nem a kihasználási elv (megőr­zés) alapján jegyzik be. A tör­vényes előírások szerint az ösz­­szeírók miután a helyszínen el­lenőrizték az állattartók által bemondott adatok hitelességét, kötelesek kiállítani és az állat­tartónak átadni az állatszámlá­lási nyilatkozatot, amely tartal­mazza az összeírási nyomtatvá­nyokon feltüntetett állatlétszá­mot. A nyilatkozatot aláírja az összeíró és az állattartó is, ez egyben igazolja, az összeírás megejtését is. Egy nagy figyel­met érdemlő módszertani meg­jegyzés: az adott időszakban és az összeírás pillanatában az ál­lamnak átadott, eladott, vásárolt, levágott vagy elhullott állatokat is azon gazdaságban veszik nyil­vántartásba, ahonnan eredtek. Az azonosítási időpont után — 1987. február 1. reggel 8 óra — született állatokat nem veszik nyilvántartásba, mert azok az összeírás megkezdésének pillana­tában nem léteztek az illető gazdaságban. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szállítás alatt, nehezen hozzáférhető helyeken, vásárokon levő állatok összeírá­sára. Meggyőződésünk, hogy mind az állattartók, mind az összeíró bizottságok és biztosok a szocia­lista mezőgazdasági egységek szakemberei, a helyi párt- és állami szervek irányításával cse­lekvően járulnak hozzá e nagy jelentőségű akció sikeréhez, ah­hoz, hogy a döntéshozó szervek minél pontosabb adatok birto­kába jussanak az akció befe­jeztével. (Lárár) Tsörös körül minden hófehér.­­ Mintha milliónyi kis csil­lag ragyogna a térben. Csak a varjak panaszkodnak: kár, kár, kár, havas a határ. A földmű­vesek viszont örülnek. Puha hó­takaró védi, fagy nem bánthatja a kis növényeket. Távolabb az úton egy lovas szán csilingel. Mély nyomot hagy a friss hó­ban. A bakon pirospozsgás fa­lusi ember. — Lépjék fel ne, elviszem egy darabon. A malomba igyekszem. — Szíves meghívását nem le­het visszautasítani. S amíg el­helyezkedem a zsákok tetején, a reggeli gépkocsivezető jut e­­szembe. A város végén sokan várták az autóbuszt. Menetrend­je Marosvásárhely — Szentgeri­­ce — Nyárádnálfalva — Nyárád­­szereda. Egy idősebb asszony fé­lénken meg is kérdezte: — Be tetszik menni Szentge­­ricére? ■" — Azt majd meglátjuk — hangzott a cseppet sem bíztató válasz s a sofőr szét sem tekint­ve indult a síkos úton. Tanul­hatna az öreg ■ harasztkerekitől emberséget. Ulitársam közben magyaráz. — Valamit öröltetni jöttem Gericére. Kell a takarmány az állatoknak. De nem volt itthon a molnár, így átléptem Madarasra. Közben a szentgericeieket, a gazdaságot dicséri. — Hallom, ezek jól csinálták. Mindenki elégedett a tavalyi e­­redményekkel. De hát ha az em­ber dolgozik, annak legyen is értelme. A határt hótakaró borítja. Én csak Balogh Mihály főmérnök szemével látom a gazdag termés ígéretét. — Kiváló minőségű, magas táp­erejű talajba került a mag. Jól telel. Hogy úgy mondjam, nem fázik. A fulladás veszélye sem áll fenn. — Megadja az elmúlt évit? A kérdésben érzi az elisme­rést. Jólesik neki. — Nem szép dicsekedni, de úgy vélem, jó évet zártunk. A búza, árpa, kukorica 1 400. 1 200 kilóval többet hozott hektáron­ként, mint az előbbi években. A cukorrépa­­dupláját. — S a szárazság? — Szerencsénk volt. A Nyárád­mente inkább szereti a szárazsá­got, mint a sok esőt. — Dicsérjük tehát a természe­tet. Elmosolyodik. Inkább az embereket, a mezőgépészeket. Ők győzik le e­­zeket a hegyeket. Akaratlanul is arrafelé tekin­tünk. A hegyek, dombok (Kús­­vér, Nagyhegy, Oldal) koszorú­ként övezik a falut. A térben, lent a Nyárád völgyében kevés a földjük. (Folytatás a 4. oldalon) Szentgericei tér--------------­ . — NAGY FERENC riportja — XXXIX. évfolyam 26 (10841) sz. 1987. február 1. vasárnap Ára 50 ban) A III. OLDALON: Hét­vége Új minőségi szinten a helységek rendezése A terület- és helységrendezési folyamatban, amelynek fő céljait és irányait gyakorlatilag az RKP X. kongresszusa és 1972. évi or­szágos konferenciája jelölte ki, s amely az 197­1. évi 58-as szá­mú, a területek, valamint a vá­rosi és vidéki helységek sziszte­­matizálására vonatkozó törvény alapján bontakozott ki, jelenleg egy újabb szakaszba léptünk, az RKP KB 1986. január 23—24-i plenáris ülésén hozott határozat alkalmazása áll a figyelem kö­zéppontjában, amely kijelölte: javaslatokat kell kidolgozni a települések olyan, a beépíthető területek méretezésére vonatko­zó normák alapján történő ren­dezésére, amelyek figyelembe veszik a helységek nagyságát, gazdasági funkcióit, lakóinak számát, továbbá a városok és falvak beépíthető felületének csökkentését, e jelenleg rendel­kezésre álló szabad területeknek, valamint olyan telkeknek a me­zőgazdasági teljes mértékű hasz­nosítását célozzák, amelyek ez­után válnak megművelhetővé, azáltal, hogy elköltöztetnek a­ beépíthető övezeten kívül eső gazdaságokat, illetve termelőegy­ségeket. Ez a szakasz mindenben megfe­lel a megjelölt fő célkitűzéseknek és irányzatoknak és a rendezési törvény előírásainak szigorú gya­korlati alkalmazását jelenti. En­nek pontosabb megértése végett a törvény 1-es számú szakaszát idézem: „A szisztematizálás célja az ország, a megyék és községek, a városi és falusi helységek terü­letének ésszerű megszervezése, a BORKN­ARDT ÁRPÁD, a Megyei Néptanács építészeti, szisztematizálási, műszaki és beruházási osztályának főnöke (Folytatás a 2. oldalon) Korszerű építkezés (CZERÁN ANDRÁS felvétele)

Next