Vörös Zászló, 1987. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1987-04-01 / 76. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Nicolae Ceausescu elvtárs Elena Ceausescu elvtársnővel együtt hivatalos baráti látogatáson Zala Köztársaságban Március 31-én, kedden a Kokola nevű elnöki hajó fedélzetén hivatalos megbeszélésre került sor Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő és Mobutu Szesze Szeko, a Forradalom Népi Mozgalmának alapító elnöke, Zair Köztársaság elnöke között. Mobutu Szesze Szeko elnök ismételten melegen üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtársat, Románia Szocialista Köztársaság elnökének és Elena Ceausescu elvtársnőnek Zair Köztársaságban tett újabb látogatását rámutatva, hogy az a két ország és nép közötti baráti és együttműködési jó viszonyt juttatja kifejezésre. Ugyanakkor a zairi államfő megelégedésének adott hangot afölött hogy ismét találkozhat Nicolae Ceausescu elnökkel és véleménycserét folytathat vele a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, akárcsak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Nicolae Ceausescu elnök megelégedését fejezte ki afölött, hogy ismét zaiki földön tartózkodhat, köszönetet mondott Mobutu Szesze Szeko elnöknek a rendkívül meleg, baráti fogadtatásért, az irántuk tanúsított vendégszeretetért, hangsúlyozva, hogy ebben népeink egymás iránt érzett tiszteletének és nagyrabecsülésének megnyilvánulását látja. Nicolae Ceausescu elvtárs ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi megbeszélések alkalmából létrejövő megállapodások még tovább erősítik, mindkét nép békére és haladásra irányuló akaratának és törekvéseinek megfelelően, a Románia és Zair közötti együttműködést. A megbeszélésen elemezték a román–zaki kapcsolatok stádiumát és perspektíváit, s a két államfő kidomborította a Románia és Zair közötti barátság és együttműködés erősítésében elért haladást. Ilyen értelemben rámutattak a két ország jó együttműködésére politikai, gazdasági téren és más tevékenységi területeken, úgy értékelve, hogy kedvező feltételek kínálkoznak a román szaki együttműködés és kooperáció fokozására számos közös érdekű területen. Hangot adtak annak a közös elhatározásnak, hogy újabb utakat és módozatokat kutatnak fel, melyek elvezetnek a kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kétoldalú együttműködés, a termelési kooperáció és a kereskedelmi cserék fokozásához. A két elnök megállapodott, hogy a megbeszéléseken részt vevő két delegáció tagjai a magas szinten kijelölt orientációknak és megállapodásoknak megfelelően munkatalálkozókon vizsgálják meg és jelöljék ki a Románia Szocialista Köztársaság és Zair Köztársaság közötti gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködés fokozásának gyakorlati módozatait. A megbeszélések a tisztelet, a nagyrabecsülés és meleg barátság, a kölcsönös megértés légkörében folynak. ★ Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő kedd délelőtt, a két delegáció teljes körű találkozóját követően, megbeszéléseket folytatott Mobutu Szesze Szekoval. Zair Köztársaság elnökével. A zairi államfővel volt Mobutu asszony. Az ez alkalomból folytatott megbeszélések is kidomborították a felek közös óhaját, hogy stabil alapokon és hosszú távon bővítsék az együttműködést és a termelési kooperációt, fontos gazdasági egységeket valósítsanak meg. A két államfő úgy értékelte, hogy a román szaki együttműködés széles körű fejlesztése politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és más területeken megfelel mindkét nép törekvéseinek és érdekeinek, a béke, az enyhülés és a nemzetek közötti kooperáció ügyének, ★ Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő Zair Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásának második napján újabb fontos mozzanatokra került sor, amelyek a két ország és nép közötti kapcsolatokra jellemző kölcsönös megértés és meleg barátság szellemét tükrözik. Kedd délelőtt Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő Mobutu Szesze Szeko elnök és Mobutu asszony kíséretében viziutazást tett a Zair folyón a Kokolo nevű hajó fedélzetén. Onatra kikötőben, ahol hajóra szálltak, a magas rangú vendégeket katonai tiszteletadásban részesítették. A zairi főváros kikötőbe sereglett számos lakosa melegen köszöntötte a román nép követeit, lelkesen éltette a románt (Folytatás a 4. oldalon) XXXIX. AULtt*DAX'ON. évfolyam 76 (10691) sz. T'sSf Közúti közlekedés Ara 50 báni A gazdasági tevékenység jobbítására ösztönző programdokumentum Nicolae Ceausescuelvtársnak, az RKP KB márciusi plenáris ülésén mondott beszéde olyan dokumentum, amelyet, bármenynyire is világos és közérthető a szövege, nem elég egyszer elolvasni. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy akárhányszor visszatérünk rá, mindig fölfedezünk benne cselekvésre ösztönző új gondolatokat, annál is inkább, mivel bizonyos megállapítások itt és most hangzottak el első ízben és több fölemlített negatív jelenség megfékezésére ezután szükséges kimunkálni a módszereket és eszközöket Ami azt jelenti, hogy a kormány, a minisztériumok és a többi csúcsszervektől elinduló kezdeményezéseknek valahol találkozniuk kell az ipari üzemeknél egyidejűleg, ugyancsak a gazdasági tevékenység jobbítása céljából hozott intézkedésekkel. Itt van például az egyes termelési mutatók sokat vitatott kérdésköre. Amint pártunk főtitkára ezúttal is leszögezte: . .nem általában vett árutermelésre van szükségünk, ami mint érték különböző utakon megvalósítható, beleértve a belső forgalmat is ,a termék továbbítását egyik helyről a másikra. Nem értékre van szükségünk!“ Ismételten hangsúlyozta: szükséges, hogy az összes minisztérium, iparközpont, vállalat és megye határozott intézkedésekkel biztosítsa a fizikai termelés következetes megvalósítását. Ez ugyanis a döntő fontosságú, erre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani a fizikai termelési előirányzatok megvalósítására. A fentiek kapcsán önkéntelenül eszünkbe jut a biztos, ami biztos közmondás. Ugyanis valóban, sem a szocialista szektorhoz tartozó közösségeket, sem a magánembert nem „melegíti“ annak tudata, hogy a gazdasági egység lejben értékben teljesítette az árutermelési tervét, addig, amíg nem állította elő és nem szállította le az általa igényelt-hiányolt terméket Egy másik különös figyelmet érdemlő főtitkári megállapítás szerint az idén az általános fejlődésnek nincs fontosabb problémája az energiakérdés határozott megoldásánál. Reménykedünk természetesen, hogy a kijelölt programoknak megfelelően 1987 őszéig üzembe helyeznek az ország különböző megyéiben több mint 1000 megawatt beszerelt teljesítőképességgel rendelkező széntüzelésű erőművet és végeznek további 1 500 megawattot kitevő összkapacitású gépcsoport kijavításával. De, a téli tapasztalatokat nem feledve, a tavasz és nyár folyamán mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy semmiképpen se ismétlődhessenmeg a nagyfokú energiahiány. Itt, Maros megyében a szénhidrogén bányászat fejlesztése, az újabb sűrítő ár(Folytatás a 4. oldalon) A Maros Készruhagyár I-es műhelyében MOZGÓSÍTSUNK MINDEN ERŐT A TAVASZI VETÉS GYORSÍTÁSÁHOZ! • Megyeszerte munkába állították a talajelőkészítő- és vetőgépeket • A szakemberek elsőrendű feladata állandóan ellenőrizni a munkálatok minőségét! • Mielőbb végezni a takarmánynövények, a borsó és a cukorrépa vetésével! • Az erre alkalmas órák jó kihasználása a vetés gyorsításának egyik biztosítéka • Nagy figyelmet a természetes gyepek feljavítására, a területek takarítására ! Amint azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén is hangsúlyozta, ezekben a napokban mozgósítani kell minden erőt a tavaszi vetéshez, hogy mielőbb pótolhassák az időjárás okozta kieséseket és a lehető leggyorsabban földbe kerüljön a koraiak magja. Megyénk mezőgazdasági egységeinek dolgozói tettekkel válaszoltak-válaszolnak a pártfőtitkár felhívására. A régen és szovátai ,egységes agráripari tanácsokhoz tartozó gazdaságokat kivéve mindenütt munkába állították a talajelőkészítő- és vetőgépeket. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság helyzetjelentése szerint tegnapig a szocialista mezőgazdasági egységekben közel 1 300 hektáron tették földbe a különböző növények magvait. A takarmánynövények, zab, borsófélék vetése az elsődleges, de már nagyon sok gazdaságban a cukorrépa magja is jelentős területen került a földbe. Habár a csepergők akadályt jelentenek, azért mindenik gazdaságban igyekeznek jól kihasználni minden munkára alkalmas órát, hogy mielőbb végezhessenek a koraiak vetésével. TELJES ÜTEMBEN dolgoznak a gépek a marosvásárhelyi egységes agráripari tanácshoz tartozó termelőszövetkezetek határában is. — Igyekeztünk már az első derűsebb napokon munkába állítani a talajelőkészítő gépeket — mondotta Almasan Vasile, a tanács főmérnöke —, hogy a vetés megkezdéséig minél nagyobb előnyre tegyünk szert. A szakemberek állandóan ellenőrizték a táblákat, s ott, ahol lehetett, rögtön munkához is fogtak. — Ez gyakorlatilag mit jelent? — Máig több mint 720 hektáron készítettük elő a magágyat, vegyszereztünk, kombinátoroztunk, hogy a vetőgépek zavartalanul dolgozhassanak. Igyekeznünk kell, hiszen ezen a tavaszon közel 8 700 hektáron kell elvetnünk különböző növények magvait, s mielőbb végezni akarunk a koraiakkal, hogy utána minden erőt a kukorica vetéséhez összpontosíthassunk. A koraiak közül legnagyobb területen, 980 hektáron a cukorrépát kell elvetnünk, ezenkívül 140 hektáron a zabot, 420 hektáron a mezei és kerti borsót. — Az indulás? — Jónak mondható, mert lényegében csak a múlt hét végén kezdhettük a vetést, s azóta 90 hektáron került földbe a zab, 156 hektáron a borsó és 165 hektáron a cukorrépa magja. Nagyon jól dolgoztak eddig a megygyesfalvi, náznánfalvi, szentannai, szentgyörgyi, csittszentványi gazdaságokban, de gondolom, hogy rövidesen felzárkóznak ezekhez a többiek is. (Sárdi)