Vörös Zászló, 1987. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1987-05-01 / 102. szám

­ ÜNNEP! 6LÉS 4 FŐ­/4R0SB4N Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, a többi párt- és ál­­lamvezető csütörtök délután részt vett az RKP Bukarest Municí­­piumi Bizottsága által Május 1., a Dolgozók Nemzetközi Szolida­­ritási Napja tiszteletére szerve­zett ünnepi gyűlésen. A fővárosi dolgozók Május 1. nagyszerű ünnepe alkalmából rendezett gyűlése az egész nem­zet forró hódolata volt a hősi kommunista párt, a munkásosz­tály, a széles néptömegek dicső­séges, hazafias és forradalmi ha­gyományainak folytatósa iránt, amely már megalakulásától kezd­ve odaadással szolgálta a nép legfőbb eszményeit, szabadságra és társadalmi igazságosságra, függetlenségre és nemzeti egy­ségre irányuló eszményeit, a szo­cializmus és kommunizmus ü­­gyét. Ugyanakkor ismételten kifeje­zésre jutott a haza állam­polgárainak határtalan szerete­­te és hálája, kiváló nagyrabe­csülése Nicolae Ceausescu elv­társ iránt azokért a történelmi jelentőségű eredményekért, ame­lyeket valamennyi területen el­értünk, amióta a párt és az ál­lam élén áll, a ragyogó, odaadó forradalmi tevékenységért, ame­lyet a haza sokoldalú fejleszté­sének, a nép anyagi és szellemi életszínvonala emelésének, a szo­cialista Románia egyre­ erőtelje­sebb, szabad, méltó és virágzó országkénti érvényesülésének szolgálatába állít. Ezeket az érzelmeket juttatták kifejezésre közvetlenül, melegen az Ifjúsági Parkban, a Sport- és Művelődési Palotához vezető fő sétányon egybegyűlt bukarestiek ezrei. A jelenlevők lelkesen él­tették a pártot és a pártfőtit­kárt, a szocialista hazát, szorgos és tehetséges népünket, a szo­cializmus és kommunizmus győ­zedelmes építőjét. Pionírok, lányok és fiúk a sze­retet virágcsokraival kedvesked­tek Nicolae Ceausescu elvtárs­­nak és Elena Ceausescu elvtárs­nőnek. Az érkező Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt, a többi párt- és ál­­lamvezetőt nagy, meleg lelkese­déssel, erős tapssal, éljenzéssel és hurrázással fogadták az ün­nepi gyűlés részvevői. Hosszasan skandálták: Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép!, Ceausescu — Románia, tiszteletünk, büsz­keségünk!, Ceausescu — Béke! A lelkes, ünnepi légkörben a gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu elvtárssal és Elena Ceausescu elvtársnővel együtt helyet foglaltak az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és póttagjai, a párt köz­ponti bizottsági titkárai, illega­­litásbeli párttagok, tömeg- és társadalmi szervezeti, vállalati és intézményi vezetők, tudomá­nyos életünk képviselői, más fő­városi dolgozók. A teremben voltak a párt Központi Bizottságának, az Ál­lamtanácsnak és a kormánynak a tagjai, központi intézmények, gazdasági és szociális-kulturális egységek képviselői, párt- és ál­lami aktivisták, tábornokok és törzstisztek, bukaresti vállalatok dolgozói. Jelen voltak Bukarestben akk­reditált diplomáciai kirendeltsé­gek vezetői, a diplomáciai testü­let tagjai, külföldi sajtótudósítók és vendégek. Elhangzott Románia Szocialis­ta Köztársaság állami himnusza, Constantin Olteanu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Bukarest Municípiumi Pártbizottság első titkára, a főváros főpolgármeste­re megnyitotta az ünnepi gyű­lést. Május elseje jelentőségét Lina Ciobanu elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja méltatta. Az ünnepi gyűlés lelkes han­gulatban, a nagyfokú hazafias elkötelezettség légkörében ért véget. A részvevők újból erőtel­jesen éltették dicső kommunista pártunkat, a párt főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, aki bölcsen és forradalmi merészség­gel vezeti az országot, a népet a civilizáció és a haladás egyre fényesebb horizontja, a kommu­nizmus felé. Ezt követően a díszgyűlés ösz­­szes résztvevői megtekintették a Május 1-nek szentelt ünnepi mű­sort. A Sport- és Művelődési Palo­tából távozó Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a szeretet és a meg­becsülés lelkes megnyilvánulá­saival ünnepelték. A palota e­­lőtti térségen és az Ifjúsági Park sétányai mentén felsorakozott bukarestiek ezrei lelkesen skan­dálták: Ceausescu —­ RKP!, Ceausescu és a nép! Az emberek a párt és az állam zászlóit, Nicolae Ceausescu elv­társ és Elena Ceausescu elvtárs­­nő portréit tartották a magasba és jelszavas táblákat a pártot és a pártfőtitkárt éltető feliratok­kal. Egyesített kórusok forradal­mi és hazafias dalokat adtak e­­lő. Az ünnepi hangulatot gazdag folklórműsor, koreográfiai jele­netek és sportmutatványok emel­ték. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő ba­rátságosan fogadta a fővárosi la­kosság meleg rokonszenv-nyilvá­­nításait. A munka ünnepének szentelt rendezvény alkalmával is meg­nyilvánult a haza összes dolgo­zója, az egész nép rendületlen elhatározása, hogy a párt, a párt főtitkára körül szorosan felzár­kózva fognak dolgozni az idei terv, az egész ötéves terv példás teljesítéséért, a XIII. pártkong­resszus történelmi határozatai­nak töretlen valóra váltásáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére, Románia kommunizmus felé haladására kidolgozott program gyakorlatba ültetéséért, minden nép fő vá­gyának teljesüléséért, a szabad­ságért, haladásért és békéért. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIX. évfolyam 102 (10917) sz. | 1987. május 1. péntek | óra 50 iráni ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK ÜNNEPE! az önmegvalósítás, örömszerzés forrása. Mai békés országépítő mun­kánkban ott érezzük a harcos májusok üzenetét is, az 1039-es nagy antifasiszta és háborúelle­­nes tüntetések hősies, önfelál­dozó szellemét, az akkor meg­nyilvánult egység és összefogás hatalmas erejét. Magunk előtt látjuk a tüntetések, a munkás­­megmozdulások meghatározó e­­gyénisége, az ifjúkommunista Nicolae Ceausescu elvtárs fel­emelő példáját. Mint jelenleg is, amikor fáradhatatlan tevékeny­sége pártunk és államunk, az egész nép élén ugyanúgy testvéri összefogásra, együttműködésre, szüntelen küzdelemre, forradalmi magatartásra, lendületre ösztö­nöz. Arra bíztat, lelkesít, hogy munkánk nyomán, kezünk, szel­lemünk hatalmával mind gazda­gabbá tegyük ünnepi munkásje­lentésünket, egyre számottevőbb sikerekkel járuljunk hozzá sok­oldalúan fejlett, szocialista tár­sadalmunk gyarapításához, újabb (Folytatás a 2. oldalon) Munkásünnep, tavaszünnep... Egyén és közösség, ország, világ egyik legszebb ünnepe: versbe, dalba foglalt, jelképek­ben gazdag május elseje. A dol­gos, értelmes lét, az alkotó, é­­pítő munka, a testvériség, a tevékeny, erőt adó összefogás, a szüntelen megújulás szimbólu­ma. .. Évszázada a munkásosz­tály, az összes dolgozók szolida­ritását jelképezi ez a szimboli­kus, szép májuskezdő nap, az­ új világ, a legigazságosabb emberi társadalom eljövetelét sürgető harci hagyományokat élteti szer­te a földkerekségen. Hazánkban e forradalmi hagyományokat a Román Kommunista Párt — maga is a rügyfakasztó tavasz, a jövendő ígéretét csírázó május szülötte — teljesítette ki. Nehéz osztályharcokban edzve egyesí­tette a nép haladó erőit, győze­lemre vitte az elnyomott dolgozó tömegeket, s valóra váltva leg­nemesebb törekvéseinket, meg­teremtette az új társadalmi ren­det, amelyben a munka valóban azzá lett, mi emberi lényege. MÁRKI ZOLTÁN Ik­ulás Tündök lesz, májusunk, növekedés, béke, csodás, fákon virág gyújtotta színes és szelíd robbanás.­­ Mindenhol fegyvermentes övezetek a friss füvek, levegöző, szelekben lángra lobbanó zöld tüzek. És szárnyakat bontó öröm minden napra tárt levél, ez az ujjongó újulás, s hogy a tavasz bennünk is él. Tündöklesz, májusunk, szívünkben, a világon, szépséges vagy, valóság, s szépséges, mint egy álom. Edzők... Az alábbiakban nem sportemberekről, hanem a­­célt, öntvényt és más anyagokat hőkezelő IMATEX-beli edzőkről, lesz szó, akiknek munkájától nagyon sok minden függ: az al­katrészek keménysége, rugalmas­sága, kopásállósága, egyszóval a minősége... Mert, hiába dolgoz­unk kifogástalanul a megmunká­lók, ha... az anyag összetétele, struktúrája nem olyan, amilyen­nek lennie kell(ene). Ha nincs jól megedzve. .. .Szó, ami szó, mostanság ritkábban ejtünk szót e fontos művelet végzőiről. — Ennek egyik oka talán az — mondja Moldovan Pamfil mester, a kettes számú pártalap­­szervezet titkára —­ az itteni teljes automatizálás óta a gépek­re, felszerelésekre terelődött a fi­gyelem. .. Mi „csak“ irányítjuk őket. Pedig... a mai korszerű felszerelések mellett is nagyon sok függ az embertől, persze nem annyi, mint régebb, amikor szemmértékre edzték a darabo­kat. — Akkor többnyire a csilla­gok járásából állapítottuk meg az anyagok milyenségét — mondja a szakmában veterán Sirbu­b­an. — A csillagok járása alatt azt értettük, hogy köszörüléskor me­lyik fém milyen csillagokat, szik­rákat vet. Színük, nagyságuk, sű­rűségük után ítéljük meg azt, hogy a darabot milyen folyadék­ban, miként eddzük. Sirbu­b­an speciális hőkezelő­­szakiskolát végzett, Cugiron. — Még a hangról is lehet kö­vetkeztetni... — penget meg egy öntvénydarabot —, de ilyen fo­gásokra manapság nincs szükség. A hőkezelők munkacsarnoka ma akkora, mint a hajdani gyár... Egymás mellett sora­koznak az edző, a visszaeresztő kemencék. Mögöttük égőkkel ki­világított műszerfalak, irányító­­táblák, kapcsolókarok, gombok, nagyítóablakok, grafikonok, gra­fikon-görbék, melyek orvosi mű­szerekként mutatják, jelzik a kemencékben levő munkadara­bok, anyagok állapotát. Kádszerű, nagy edényekben „főzik" a kü­lönféle sókat, melyekbe belemárt­ják a kitüzesedett félkész termé­keket. Sok villamos energiát fo­gyasztanak ezek. Szigorúan be­tartott technológiák alapján mű­ködnek, nem lehet változtatni raj­tuk, olyan értelemben, hogy ke­vesebbet fogyasszanak. — Mégis villamosenergia-taka­­rékosan dolgozunk — kalauzol végig a munkacsarnokon Moldo­van Pamfil. — Nem a techno­lógiákon módosítottunk, hanem a munkamódszerünkön. Egy ke­mencébe egyszerre több munka­darabot helyezünk. Ugyanannyi energiával így többet edzünk. Tízóraiznr ülnek le a munka­csarnok dolgozói. Most a legfiata­­­abbakat kérdezem e mesterség fogásairól. Egyikük azt mondja, hogy azért még most is tartogat­nak titkokat, amiket idősebb sza­kiktól „loptak" el — annak ide­jén. .. Kérem, hogy mondjon, áruljon el nekem egy titkot. Lá­tom az arcáról, hogy nem szíve­sen tenné. Nem faggatom Rin­gel Lajos szaktekintélynek örven­dő veterán edző, ő viszont azt mondja, hogy a hozzá beosztott tanulóknak minden szaktudását igyekezett átadni. A különleges szakmai fogásokat is. Azt viszont hangsúlyozza, hogy egy anyagot sokféleképpen lehet edzeni, és ahányan vannak annyiféleképpen csinálják. És hogy most is van úgy például, hogy az anyag mi­lyenségét mutató színjelzéseket már gyárilag tévesen viszik rá a húzott, hengerelt árukra Ilyen­kor az edzők puhatolják, kísérle­tezik ki azt, hogy melyiknél mi­lyen eljárást alkalmazzanak — Hajdanában — mondja még bőrbe csomagolva is edzettek. Hogy milyen bőrbe, ettől is füg­gött a munka minősége. A mai korszerű felszerelések­kel dolgozó beszélgetőpartnerek (Folytatás a 3. oldalon) A munkát dicsérjük ------------­ — DEMETER JÓZSEF, NAGY FERENC, TOMPA Z. MIHÁLY, BAKÓ ZOLTÁN riportja —

Next