Vörös Zászló, 1987. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1987-10-01 / 232. szám
I* 1' ^CnfgJr AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIA MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE A Tehnolemn a termékek többségét exportálja Fennállásának közel négy évtizede alatt a tirnaveni-i Tehnolemn kisipari szövetkezet komoly ipari egységgé nőtte ki magát. És nemcsak azért, mert — amikor alg néhány emberrel beindult, — a negyvenes évek végéhez képest ma már mintegy ezerkétszáz dolgozót foglalkoztat az azóta jócskán kibővült csarnokokban, hanem áruival is megállja helyét a világpiacon. — Termékeinknek több mint nyolcvan százalékát kivitelre készítjük — mondja Tamási Márton mérnök, a szövetkezet alelnöke. — Pontosabban, mit? — Bármilyen bútorféleséget, amelyekre partnereink igényt tartanak, így, például, az egyik belga cégnek csak asztalkákból negyven típust szállítunk. Ezenkívül, egész garnitúrákra vagy külön darabokra vannak francia, holland, svéd, amerikai, szovjet, magyar, csehszlovák megrendeléseink. Újabb termékeink közül pedig megemlíthetem a Colonial vagy a Helena nappali szobabútorokat, amelyekkel már szintén megnyertük a külföldi partnereink tetszését. Különben a Bukaresti Nemzetközi Vásárra egy intarziával díszített és poliészterrel fényezett hálógarnitúrával készülünk. Reméljük, sikeres lesz az idei bemutatkozásunk is... - T, ..w, -- -- ------— Úgy tűnik, nem panaszkodhatnak. — A kiviteli tervünkben elért eredményeinkrenem. Hiszen, igazán sikeresen zártuk az első nyolc hónapot. A szocialista országokkal való szerződésbeli kötelezettségeinknek 104,4 százalékban, a konvertibilis fizetőeszközök viszonylatában pedig 134,8 százalékban tettünk eleget. És, ez nem kevés. ■— Mit jelent a szövetkezetnek? — Az augusztusi exporttervünkben körülbelül 1 700 000 lej, a nyolc hónapiban pedig több mint hétmillió lejnyi a többlet — emeli fel a tekintetét rövid számolás után a papírlapról az alelnök. — Ugyanakkor, sikerült beilleszkednünk az üzemanyagos energiafogyasztási normákba, sőt, takarékoskodnunk is. Aztán meg több forgácslapot és kevesebb fűrészárut használunk, ezzel csökkentve a költségeket. Remélhetőleg, az arányt megtartjuk a szeptemberi kivitelünkben is... Persze, azért vannak nehézségeink. Főleg, a nyersanyagellátás és -szállítás terén. De igyekszünk abból dolgozni, amihez könnyebben hozzájutunk. — Nagyon jó és szakképzett munkaközösségünk van — siet hozzátenni Gherasim Malvina, a szövetkezet párttitkárnője. — Megérti a nehézségeket és mindent megtesz áthidalásukért, megoldásukért. így, megemlíthetném, hogy a szövetkezet egy kisebb kapacitású áramszolgáltatótelephez van kapcsolva, amikor pedig túl nagy a fogyasztás s lecsökken a frekvencia, nálunk leállnak a gépek autóira.Okosan, ezzel pedig a termelés is. Ezért, úgy szerveztük meg a műszakokat, hogy minél kevesebb legyen a kiesésünk. Persze, minden alapszervezeti gyűlésen beszámolunk arról, hogy milyen mértékben teljesítettük feladatainkat és egyúttal megvitatjuk azt is, hogy mit tehetünk még a következőkben, akár az anyaggazdálkodást, akár a termékek minőségét vagy a kiviteli terv megvalósítását illetően. Legutóbb, többek között, megbeszéltük a hideg évszakra való felkészülés teendőit. Néhány nap múlva sor kerül a városi pártbizottság plenáris ülésére és azt követően az alapszervezeti gyűléseken megvitatjuk a pártfőtitkár, Nicolae Ceaușescu elvtárs, megyéinkben tett munkalátogatásának és annak szellemében a nemrég lezajlott, a megyei pártbizottság bővített ülésszakának munkálataiból kiszűrt és ránk háruló konkrét feladatokat... Néhány részlegen és egy raktárhelyiségen vezet végig Kádas András, a tervezőosztály technikusa, így, alkalmam van szemügyre venni mind félkész-, mind pedig akár kiállításra megfelelő állapotban a Technolemn áruinak egy részét. Mint például a belga cég által megrendelt asztalkákat vagy a magyarországi partnernek szállítandó sarokgarnitúrát. Kísérőm azon sajnálkozik, hogy nem tudja bemutatni a Colonial nappaliszoba bútoregyüttest, mivel ez már útban van egy csehszlovákiai kiállításra. A látottak alapján viszont így is meggyőződhettem a külföldi partnerek nagyfokú igényes férjéről. Amely mögött, úgy tűnik, nem maradnak el a szövetkezet dolgozói sem. Legalábbis, ami a termékeikben tükröződő, mindennapi munkájukat illeti. SZILVESZTER ANDRÁS Munkatermelékenység az elvárások szintjén Minden ipari egységre jelentős feladatok hárulnak gazdasági-pénzügyi mutatóik dinamikus átalakításában. A jelenlegi ötéves tervidőszak fő célkitűzései közé tartozik a munkatermelékenység nagymértékű növelése, melynek eredményeképpen minél hamarabb el kell érnünk a fejlett ipari országok gyártási színvonalát. A Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár dolgozóinak ez irányú tevékenységéről kérdeztük Molnár György közgazdászt, a munkaszervezési és javadalmazási iroda főnökét. MINDEN HÓNAPBAN teljesítették a munkatermelékenységi előirányzataikat. Nyolc hónapra összesítve 100,7 százalékot értek el. Míg az értékesített árutermelés ugyanebben az időszakban 101,2 százalék volt. Most, hónapzárás előtt arról tájékoztattak, hogy szeptemberben is megvalósítják termelékenységi feladatukat. Természetesen ebben tükröződik az egész közösség erőfeszítése, hisz az akadozó nyersanyag-ellátás mellett az elmúlt évhez viszonyítva 13 százalékkal kell az idén javítsanak a munka eredményességén. Az eddigi sikerek eléréséhez lesz sor szervezési és technoógiai korszerűsítési intézkedés járult hozzá. Egyik legjelentősebb közülük a feladatokhoz mért létszámszükséglet pontos felmérése és a munkaköri teljesítőményszintek meghatározása. Itt elsősorban nem annyira a termelő, mint inkább a nemtermelő személyzet (minőségellenőrök, kiszolgálók stbl „normázásáról“ van szó. Ezáltal sikerült uszűrni a létszámfölösleget Ugyancsak saját kezelőménükre a mesterek, munkafolyamatvezetők részére szakmai továbbképző tanfolyamot szerveztek, aminek eredményeképpen ezek jobban eleget tesznek feladataiknak, tehát javult a munkaalakulatuk termelése. S ha már szóba került a szakképzés, ugyancsak meg kell említenünk a tímár és a ruhaszabász tanfolyamokat, valamint a két polikvalifikáló kurzust. TECHNOLÓGIAI VÁLTOZTATÁSOK Új, hatékony gyártási eljárást alkalmaznak a vállalatban a hazai nyers juhbőrök kidolgozásánál. Ennek nyomán csökkent az áztatási idő, anélkül, hogy romlott volna a minőség. A kesztyűkészítésnél bizonyos műveleteket (lyukasztás, számozás) gépesítettek. A kolozsvár-napocai Tehnofrig vállalatból származó nagyon korszerű bőrszárító üzembe helyezésével pedig mind a gyártási ciklus, mind a felhasznált energia mennyisége csökkent. Ez utóbbi azért is, mert az új berendezés jobban szigetelt az eddig alkalmazott nyitott alagútszárítókhoz viszonyítva. Az alapanyag beszerzési gondjaik a nyersanyagok minél hatékonyabb értékesítésének kényszere nyomán szintén több intézkedést hoztak. Például a felületi hibákkal rendelkező bőrökre mintát préselnek, kiszélesítették a hulladékbőr-feldolgozást, nagy mértékben alkalmazva a bedolgozó rendszert. A darabkákból táskák, zakók, szoknyák is készülnek. Tovább növelte az árutermelési megvalósításaikat a bőrfeldolgozás melléktermékeinek hasznosítása, így a disznóbőrökről lekerülő zsiradékból timársági segédanyagokat (olajokat) gyártanak, melyekből más vállalatoknak is szállítanak. Egy régi bőrszárító átalakításával pedig gyapjúszárítót készítettek. A közeljövőben az anyagmozgatást szeretnék fokozott mértékben gépesíteni, az Imatexben készült bőrfelületmérő berendezésüket automata adatrögzítő fejjel ellátni, stb. Eddigi eredményeik alapján arra következtethetünk, hogy ez évi feladataiknak eleget tesznek, de arról sem feledkezhetnek meg, hogy 1988- tól kezdődően az ötéves terv végéig még számottevőbb munkatermelékenység-növekedést kell elérniük. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges az elavult géppark felújítása. (karácsonyi) XXXIX. évfolyam 232 (11047) sz. 1987. október 1. csütörtök Ara 50 báni A XV. OLDALON: Hírügynökségek távirataiból A nap minden óráját használjuk ki a vetés, a betakarítás gyorsítására! Október 1-ét írunk. Jól benne járunk már az őszben. És ez figyelmeztet, gyorsabb munkára kell ösztönözzön minden termelőszövetkezeti tagot, mezőgépészt, szakembert. A tagságot azért, hogy minél hamarabb végezzen az őszi termények betakarításával, minél hamarabb biztonságba helyezze a cukorrépát, kukoricát s felszabadítsa a búza vetésterületét, amelyen a mezőgépészek gyorsan elvégezhessék a talajelőkészítést, a vetést. Ennek érdekében, főleg a talajelőkészítésnél fel kell használni a nap minden óráját. Ahol lehetőség van rá, éjjeli műszakokkal gyorsítani ezt a munkát, hisz, amint már írtuk, jól benne járunk az őszben, a kenyérgabona magjának azonban megyei viszonylatban még alig több, mint egyharmada került a földbe. Ennek függvényében gyorsítani kell a betakarítást is, hogy terület hiányában egyetlen percet se álljanak a traktorok. — Ezzel a mi körzetünkben nincs is probléma — mondja Szabó Árpád, a nyárádszeredai mezőgépészeti állomás főmérnöke. — Jó az együttműködés a gépállomás és a termelőszövetkezetek között. Van szabad terület bőven. — S ki is használják? — A 175 traktorból mindössze 22 dolgozik a silózásnál, a többi a magágyat készíti és vet. Konkrétebben 51 szánt, 57 tárcsát és hengerel, 24 pedig vet. Azt is el kell mondanom, hogy a talaj előkészítésénél kétféle módszert alkalmazunk. A könnyebb talajokon — burgonya, cukorrépa és egyes esetekben a kukoricaföldeken — nehéztárcsákkal dolgozunk. Tizenkettő van belőlük. Ebből hat nagyobb teljesítményű, amelyet A- 800-as típusú traktorral vontatunk és amelynek teljesítménye eléri a napi 10 hektárt. A másik módszer az ekével való szántás. Itt az eke után jön a tárcsa, majd a henger s aztán újra tárcsa. Vetés után szintén hengerelünk. Vannak területeink azonban, amelyek még több talajmunkát igényelnek. De a minőségből nem engedünk. Csakis jól előkészített földbe vetünk. — Közismert, hogy feladataik elég nagyok. — Törlesztettünk belőlük. Az árpa vetését idejében befejeztük, így most minden erőt a 3 800 hektár búza vetéséhez összpontosítunk. Napi 270 hektáros ütemmel haladunk. Jobban állunk a vetéssel a nyárádszentmártoni, nyárádmagyarósi, sárdi, backamadarasi, nyárádgálfalvi termelőszövetkezetekben, ahol jelentős területeken került földbe a kenyérgabona magja. — S győzik a talajelőkészítést? — Igyekszünk alaposan kihasználni az időt. Hat nehéz tárcsa és 25 eke szüntelen dolgozik. S azok a mezőgépészek is, akik silóznak, este ekét akasztanak a traktor után és 4—5 órát még „ráhúznak“. — Nehéz, fárasztó dolog. .. — Úgy próbáltunk segíteni a dolgokon, hogy a műhelymunkások egy részét szintén ide osztottuk be. Ezenkívül az agráripari líceumból kiválogattuk azokat a tanulókat, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy képesek önállóan dolgozni. Ezek nappal, a tituláris mezőgépészek pedig éjszaka ülnek a volán mellett. — Térjünk vissza a terület felszabadítására. . — Körzetünkben 1 200 hektáron a kukorica, 400 hektáron pedig cukorrépa a búza előveteménye. Kukoricából eddig 463 hektárt, cukorrépából pedig 270 hektárt szabadítottak fel a termelőszövetkezetek. És ide kell számítsuk a takarmánykukoricát is, amely majdnem az egész területen előveteménye a búzának. — De a silózás jó ütemben halad. — A tanács viszonylatában az ősszel tervezett 12 000 tonnából, eddig több mint 10 000 tonnát tettünk a silógödrökbe. A felszabadult területeket azonnal szántottuk, szántjuk és vetjük be búzával. Vetőgépeinket az utasításoknak megfelelően sűrűsoros vetésre állítottuk át, hogy minél nagyobb hozamokat biztosíthassunk a jövő esztendőben. Szorgalmasan dolgoznak tehát a nyárádszeredai mezőgépészeti állomás körzetében. És erre nagy szükség is van, hisz főleg a felsőbb vidékeken, a Bekecs alatt korábban érkezik a tél. Idejében földbe kell kerüljön tehát a búza vetőmagja és ez megköveteli a jó szervezést, a munkaidő, a gépek alapos kihasználását. (háromszéki) Az én házam... Ilyenkor ősszel, minden rendes gazda igyekszik rendbetenni a házát. És ez nem csak a házkörüliekre vonatkozik, hánem magára a házra is. Olyan értelemben, hogy a hideg idő beálltával igyekszik az ember „benntartani“ a meleget. Lett légyen szó „házról“ vagy blokklakásról egyaránt. Mindenkinek érdeke ugyanis — s egyúttal közös érdek is—, hogy a meleg ne szökjön meg, ne szivárogjon el. Egyrészt azért, hogy a lakás hőmérséklete a lehetőségekhez mérten állandó legyen, másrészt, hogy az amúgy is deficitáris fűtőanyagokkal takarékoskodjunk. Nem utolsó sorban pedig azért, mert a túlzott fűtőanyagfogyasztás a zsebünket is érinti. Időnként meglehetősen érzékenyen... Nos, mit tesznek a lakótársulások, maguk a lakók azért, hogy a meleg megszökését megakadályozzák? Erre kerestünk választ, ezt kutattuk a lakótelepeken. Tessék betenni. .. Szántszándékkal két „ikernegyedet“ kerestem fel, melyekből az egyik „öregebb“, a másik „fiatalabb“. Az ún. régi és új Tudor. HETI ANKÉTÜNK ról van szó. Köztudott, hogy a régebbi lakótelepeken az emberek, családok összeszoktak, jobban odafigyelnek egymás gondjára-bajára, a közös érdekekre. És ez így is van rendjén, így lenne rendjén az új lakótelepeken is, no de itt még nem szoktak össze annyira a lakók. .. A Sirgyinjei utca 3 szám alatt (188- as lakótársulás) egy bejárati ajtóról hiányzik az ablak. Ugyanebben az utcában a 9 szám alatt ugyanez a helyzet. A 8 szám alatt ismét kitörve egy bejárati ablak. A 13 szám alatt a bejárati ajtó alsó ablaka hiányzik. A 25 szám alatt két bejárati ablak hiányzik. Tovább nem sorolom, hisz ebből is látszik, hogy a város ezen zónájában meglehetősen „szellősek“ a viszonyok. Egyik helyen például láttam olyan feliratot, hogy „az ajtót tessék betenni!“ Betenni hova? A pincébe, minden bizonnyal, mert így, kitörött ablakkal semmilyen célt nem szolgál. Kirakat? Járom az 1918 decemberi sugárutat. Már úgy értem, az út blokkok felőli oldalát. Szinte hihetetien. Ugyanaz a lakótelep és mégis merőben más a kép. A bejárati ajtók üvegei csaknem BAKÓ ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) mmmmraimmmmi Mi Miaii