Vörös Zászló, 1987. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1987-10-01 / 232. szám

I* 1' ^CnfgJr AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIA MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE A Tehnolemn a termékek többségét exportálja Fennállásának közel négy év­tizede alatt a tirnaveni-i Tehno­lemn kisipari szövetkezet komoly ipari egységgé nőtte ki magát. És nemcsak azért, mert — amikor alg néhány emberrel beindult, — a negyvenes évek végéhez ké­pest ma már mintegy ezerkét­száz dolgozót foglalkoztat az a­­zóta jócskán kibővült csarnokok­ban, hanem áruival is megállja helyét a világpiacon. — Termékeinknek több mint nyolcvan százalékát kivitelre ké­szítjük — mondja Tamási Már­ton mérnök, a szövetkezet alel­­nöke. — Pontosabban, mit?­­ — Bármilyen bútorféleséget, amelyekre partnereink igényt tartanak, így, például, az egyik belga cégnek csak asztalkákból negyven típust szállítunk. Ezen­kívül, egész garnitúrákra vagy külön darabokra vannak francia, holland, svéd, amerikai, szovjet, magyar, csehszlovák megrendelé­seink. Újabb termékeink közül pedig megemlíthetem a Colonial vagy a Helena nappali szobabú­torokat, amelyekkel már szintén megnyertük a külföldi partne­reink tetszését. Különben­ a Bukaresti Nemzetközi Vásárra egy intarziával díszített és po­liészterrel fényezett háló­garnitú­rával készülünk. Reméljük, sike­res lesz az idei bemutatkozásunk is... - T, ..w, -- -- ------­— Úgy tűnik, nem panaszkod­hatnak. — A kiviteli tervünkben elért eredményeinkre­­nem. Hiszen, igazán sikeresen zártuk az első nyolc hónapot. A szocialista or­szágokkal való szerződésbeli kö­telezettségeinknek 104,4 száza­lékban, a konvertibilis fizető­eszközök viszonylatában pedig 134,8 százalékban tettünk eleget. És, ez nem kevés. ■— Mit jelent a szövetkezetnek? — Az augusztusi exporttervünk­ben körülbelül 1 700 000 lej, a nyolc hónapiban pedig több mint hétmillió lejnyi a többlet — e­­meli fel a tekintetét rövid szá­molás után a papírlapról az al­­elnök. — Ugyanakkor, sikerült beilleszkednünk az üzemanyag­os energiafogyasztási normákba, sőt, takarékoskodnunk is. Aztán meg több forgácslapot és keve­sebb fűrészárut használunk, ez­zel csökkentve a költségeket. Re­mélhetőleg, az arányt megtartjuk a szeptemberi kivitelünkben is... Persze, azért vannak nehézsé­geink. Főleg, a nyersanyagellátás és -szállítás terén. De igyek­szünk abból dolgozni, amihez könnyebben hozzájutunk. — Nagyon jó és szakképzett munkaközösségünk van — siet hozzátenni Gherasim Malvina, a szövetkezet párttitkárnője. — Megérti a nehézségeket és min­dent megtesz áthidalásukért, megoldásukért. így, megemlíthet­ném, hogy a szövetkezet egy ki­sebb kapacitású áramszolgáltató­telephez van kapcsolva, amikor pedig túl nagy a fogyasztás s le­csökken a frekvencia, nálunk le­állnak a gépek autóira.Oko­san, ezzel pedig a termelés is. E­­zért, úgy szerveztük meg a mű­szakokat, hogy minél kevesebb legyen a kiesésünk. Persze, min­den alapszervezeti gyűlésen be­számolunk arról, hogy milyen mértékben teljesítettük felada­tainkat és egyúttal megvitatjuk azt is, hogy mit tehetünk még a következőkben, akár az anyag­­gazdálkodást, akár a termékek minőségét vagy a kiviteli terv megvalósítását illetően. Leg­utóbb, többek között, megbeszél­tük a hideg évszakra való fel­készülés teendőit. Néhány nap múlva sor kerül a városi párt­­bizottság plenáris ülésére és azt követően az alapszervezeti gyűlé­seken megvitatjuk a pártfőtitkár, Nicolae Ceaușescu elvtárs, me­gyéinkben tett munkalátogatásá­nak és annak szellemében a nem­rég lezajlott, a megyei pártbizott­ság bővített ülésszakának mun­kálataiból kiszűrt és ránk háruló konkrét feladatokat... Néhány részlegen és egy rak­tárhelyiségen vezet végig Kádas András, a tervezőosztály techni­kusa, így, alkalmam van szem­ügyre venni mind félkész-, mind pedig akár kiállításra megfelelő állapotban a Technolemn áruinak egy részét. Mint például a belga cég által megrendelt asztalkákat vagy a magyarországi partnernek szállítandó sarok­garnitúrát. Kí­sérőm azon sajnálkozik, hogy nem tudja bemutatni a Colonial nappaliszoba bútoregyüttest, mi­vel ez már útban van egy cseh­szlovákiai kiállításra. A látot­tak alapján viszont így is meg­győződhettem a külföldi partne­rek nagyfokú igényes férjéről. A­­mely mögött, úgy tűnik, nem maradnak el a szövetkezet dol­gozói sem. Legalábbis, ami a termékeikben tükröződő, minden­napi munkájukat illeti. SZILVESZTER ANDRÁS Munkatermelékenység az elvárások szintjén Minden ipari egységre jelen­tős feladatok hárulnak gazdasá­gi-pénzügyi mutatóik dinamikus átalakításában. A jelenlegi öt­éves tervidőszak fő célkitűzései közé tartozik a munkatermelé­kenység nagymértékű növelése, melynek eredményeképpen mi­nél hamarabb el kell érnünk a fejlett ipari országok gyártási színvonalát. A Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár dolgozóinak ez irányú tevékenységéről kér­deztük Molnár György közgaz­dászt, a munkaszervezési és ja­vadalmazási iroda főnökét. MINDEN HÓNAPBAN teljesítették a munkatermelé­kenységi előirányzataikat. Nyolc hónapra összesítve 100,7 százalé­kot értek el. Míg az értékesített árutermelés ugyanebben az idő­szakban 101,2 százalék volt. Most, hónapzárás előtt arról tájékoz­tattak, hogy szeptemberben is megvalósítják termelékenységi feladatukat. Természetesen ebben tükröződik az egész közösség erő­feszítése, hisz az akadozó nyers­anyag-ellátás mellett az elmúlt évhez viszonyítva 13 százalékkal kell az idén javítsanak a mun­ka eredményességén. Az eddigi sikerek eléréséhez lesz sor szervezési és techno­­ógiai korszerűsítési intézkedés járult hozzá. Egyik legjelentő­sebb közülük a feladatokhoz mért létszámszükséglet pontos felmérése és a munkaköri telje­sítőmén­yszintek meghatározása. I­tt első­sorban nem annyira a termelő, mint inkább a nemter­­melő személyzet (minőségellen­­őrök, kiszolgálók stbl „normázá­­sáról“ van szó. Ezáltal sikerült uszűrni a létszámfölösleget U­­gyancsak saját kezelőmén­ük­re a mesterek, munkafolyamat­­vezetők részére szakmai tovább­képző tanfolyamot szerveztek, a­­minek eredményeképpen ezek jobban eleget tesznek felada­taiknak, tehát javult a munka­­alakulatuk termelése. S ha már szóba került a szakképzés, ugyan­csak meg kell említenünk a tí­már és a ruhaszabász tanfolya­mokat, valamint a két polikvali­­fikáló kurzust. TECHNOLÓGIAI VÁLTOZTATÁSOK Új, hatékony gyártási eljárást alkalmaznak a vállalatban a ha­zai nyers juhbőrök kidolgozásá­nál. Ennek nyomán csökkent az áztatási idő, anélkül, hogy rom­lott volna a minőség. A kesztyű­­készítésnél bizonyos műveleteket (lyukasztás, számozás) gépesítet­tek. A kolozsvár-napocai Tehno­­frig vállalatból származó nagyon korszerű bőrszárító üzembe he­lyezésével pedig mind a gyártási ciklus, mind a felhasznált ener­gia mennyisége csökkent. Ez u­­tóbbi azért is, mert az új be­rendezés jobban szigetelt az ed­dig alkalmazott nyitott alagút­­szárítókhoz viszonyítva. Az alap­anyag beszerzési gondjaik a nyersanyagok minél hatékonyabb értékesítésének kényszere nyo­mán szintén több intézkedést hoztak. Például a felületi hibák­kal rendelkező bőrökre mintát préselnek, kiszélesítették a hul­­ladékbőr-feldolgozást, nagy mér­tékben alkalmazva a bedolgozó rendszert. A darabkákból táskák, zakók, szoknyák is készülnek. Tovább növelte az árutermelési megvalósításaikat a bőrfeldol­gozás melléktermékeinek hasz­nosítása, így a disznóbőrökről lekerülő zsiradékból timársági segédanyagokat (olajokat) gyár­tanak, melyekből más vállalatok­nak is szállítanak. Egy régi bőr­­szárító átalakításával pedig gyap­júszárítót készítettek. A közeljövőben az anyagmoz­gatást szeretnék fokozott mér­tékben gépesíteni, az Imatexben készült bőrfelületmérő berende­zésüket automata adatrögzítő fej­jel ellátni, stb. Eddigi eredmé­nyeik alapján arra következtet­hetünk, hogy ez évi feladataik­nak eleget tesznek, de arról sem feledkezhetnek meg, hogy 1988- tól kezdődően az ötéves terv vé­­géig még számottevőbb munka­termelékenység-növekedést kell elérniük. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges az elavult géppark felújítása. (karácsonyi) XXXIX. évfolyam 232 (11047) sz. 1987. október 1. csütörtök Ara 50 báni A XV. OLDALON: Hírügynökségek távirataiból A nap minden óráját használjuk ki a vetés, a betakarítás gyorsítására! Október 1-ét írunk. Jól benne járunk már az őszben. És ez fi­gyelmeztet, gyorsabb munkára kell ösztönözzön minden terme­lőszövetkezeti tagot, mezőgé­pészt, szakembert. A tagságot azért, hogy minél hamarabb vé­gezzen az őszi termények beta­karításával, minél hamarabb biztonságba helyezze a cukorré­pát, kukoricát s felszabadítsa a búza vetésterületét, amelyen a mezőgépészek gyorsan elvégez­hessék a talajelőkészítést, a ve­tést. Ennek érdekében, főleg a talajelőkészítésnél fel kell hasz­nálni a nap minden óráját. Ahol lehetőség van rá, éjjeli műsza­kokkal gyorsítani ezt a munkát, hisz, amint már írtuk, jól benne járunk az őszben, a kenyérgabo­na magjának azonban megyei viszonylatban még alig több, mint egyharmada került a föld­be. Ennek függvényében gyorsí­tani kell a betakarítást is, hogy terület hiányában egyetlen per­cet se álljanak a traktorok. — Ezzel a mi körzetünkben nincs is probléma — mondja Szabó Árpád, a nyárádszeredai mezőgépészeti állomás főmérnö­ke. — Jó az együttműködés a gépállomás és a termelőszövet­kezetek között. Van szabad te­rület bőven. — S ki is használják? — A 175 traktorból mindössze 22 dolgozik a silózásnál, a többi a magágyat készíti és vet. Konk­rétebben 51 szánt, 57 tárcsát és hengerel, 24 pedig vet. Azt is el kell mondanom, hogy a talaj e­­lőkészítésénél kétféle módszert alkalmazunk. A könnyebb tala­jokon — burgonya, cukorrépa és egyes esetekben a kukoricafölde­ken — nehéztárcsákkal dolgo­zunk. Tizenkettő van belőlük. Ebből hat nagyobb teljesítmé­nyű, amelyet A-­ 800-as típusú traktorral vontatunk és amely­nek teljesítménye eléri a napi 10 hektárt. A másik módszer az ekével való szántás. Itt az eke után jön a tárcsa, majd a hen­ger s aztán újra tárcsa. Vetés után szintén hengerelünk. Van­nak területeink azonban, ame­lyek még több talajmunkát i­­gényelnek. De a minőségből nem engedünk. Csakis jól előkészített földbe vetünk. — Közismert, hogy feladataik elég nagyok. — Törlesztettünk belőlük. Az árpa vetését idejében befejez­tük, így most minden erőt a 3 800 hektár búza vetéséhez össz­pontosítunk. Napi 270 hektáros ütemmel haladunk. Jobban ál­lunk a vetéssel a nyárádszent­­mártoni, nyárádmagyarósi, sár­­di, backamadarasi, nyárádgál­­falvi termelőszövetkezetekben, ahol jelentős területeken került földbe a kenyérgabona magja. — S győzik a talajelőkészítést? — Igyekszünk alaposan ki­használni az időt. Hat nehéz tárcsa és 25 eke szüntelen dol­gozik. S azok a mezőgépészek is, akik silóznak, este ekét a­­kasztanak a traktor után és 4—5 órát még „ráhúznak“. — Nehéz, fárasztó dolog. .. — Úgy próbáltunk segíteni a dolgokon, hogy a műhelymunká­­sok egy részét szintén ide osz­tottuk be. Ezenkívül az agrár­ipari líceumból kiválogattuk a­­zokat a tanulókat, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy képesek önállóan dolgozni. Ezek nappal, a tituláris mezőgé­pészek pedig éjszaka ülnek a volán mellett. — Térjünk vissza a terület felszabadítására. . — Körzetünkben 1 200 hektá­ron a kukorica, 400 hektáron pe­dig cukorrépa a búza elővete­­ménye. Kukoricából eddig 463 hektárt, cukorrépából pedig 270 hektárt szabadítottak fel a ter­melőszövetkezetek. És ide kell számítsuk a takarmánykukori­cát is, amely majdnem az egész területen előveteménye a búzá­nak. — De a silózás jó ütemben halad. — A tanács viszonylatában az ősszel tervezett 12 000 tonnából, eddig több mint 10 000 tonnát tettünk a silógödrökbe. A fel­szabadult területeket azonnal szántottuk, szántjuk és vetjük be búzával. Vetőgépeinket az u­­tasításoknak megfelelően sűrűso­ros vetésre állítottuk át, hogy minél nagyobb hozamokat biz­tosíthassunk a jövő esztendőben. Szorgalmasan dolgoznak tehát a nyárádszeredai mezőgépészeti állomás körzetében. És erre nagy szükség is van, hisz főleg a fel­sőbb vidékeken, a Bekecs alatt korábban érkezik a tél. Idejében földbe kell kerüljön tehát a bú­za vetőmagja és ez megköveteli a jó szervezést, a munkaidő, a gépek alapos kihasználását. (háromszéki) Az én házam... Ilyenkor ősszel, minden ren­­des gazda igyekszik rendbe­­tenni a házát. És ez nem csak a házkörüliekre vonatkozik, h­ánem magára a házra is. O­­lyan értelemben, hogy a hideg idő beálltával igyekszik az ember „benntartani“ a mele­get. Lett légyen szó „házról“ vagy blokklakásról egyaránt. Mindenkinek érdeke ugyanis — s egyúttal közös érdek is—, hogy a meleg ne szökjön meg, ne szivárogjon el. Egyrészt a­­zért, hogy a lakás hőmérsék­lete a lehetőségekhez mérten állandó legyen, másrészt, hogy az amúgy is deficitáris fűtő­anyagokkal takarékoskodjunk. Nem utolsó sorban pedig a­­zért, mert a túlzott fűtőanyag­fogyasztás a zsebünket is é­­rinti. Időnként meglehetősen érzékenyen... Nos, mit tesz­nek a lakótársulások, maguk a lakók azért, hogy a meleg megszökését megakadályoz­zák? Erre kerestünk választ, ezt kutattuk a lakótelepeken. Tessék betenni. .. Szántszándékkal két „ikernegye­­det“ kerestem fel, melyekből az egyik „öregebb“, a másik „fia­talabb“. Az ún. régi és új Tudor. HETI ANKÉTÜNK­ ról van szó. Köztudott, hogy a régebbi lakótelepeken az embe­rek, családok összeszoktak, job­ban odafigyelnek egymás gond­­jára-bajára, a közös érdekekre. És ez így is van rendjén, így lenne rendjén az új lakótelepe­ken is, no de itt még nem szok­tak össze annyira a lakók. .. A Sirgyinjei utca 3 szám alatt (188- as lakótársulás) egy bejárati aj­tóról hiányzik az ablak. Ugyan­ebben az utcában a 9 szám alatt ugyanez a helyzet. A 8 szám alatt ismét kitörve egy bejárati ablak. A 13 szám alatt a bejá­rati ajtó alsó ablaka hiányzik. A 25 szám alatt két bejárati ablak hiányzik. Tovább nem sorolom, hisz ebből is látszik, hogy a város ezen zónájában meglehe­tősen „szellősek“ a viszonyok. Egyik helyen például láttam o­­lyan feliratot, hogy „az ajtót tessék betenni!“ Betenni hova? A pincébe, minden bizonnyal, mert így, kitörött ablakkal semmilyen célt nem szolgál. Kirakat? Járom az 1918 december­i su­­gárutat. Már úgy értem, az út blokkok felőli oldalát. Szinte hi­­hetetien. Ugyanaz a lakótelep és mégis merőben más a kép. A bejárati ajtók üvegei csaknem BAKÓ ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) mmmmraim­­mmmi Mi Miai­i

Next