Vörös Zászló, 1987. november (39. évfolyam, 259-283. szám)

1987-11-01 / 259. szám

­ OLDAL­­.VÖRÖS ZÁSZLÓ PALOTAILVAI VÁLTOZÁSOK Áradozva beszélnek az embe­rek Palotailváról. A levegőjéről, a fenyveséről, egyszóval termé­­szeti szépségeiről. Sokan nyara­lót építettek vagy eszkábáltak össze, hogy ott töltsék szabadsá­gukat, a hét végét. Aki viszont Palotailván lakik, már más szemmel látja a fenyvest. Mert sok gondot okoz. A mezőgazda­ság itt szinte ismeretlen foga­lom, így a fenyves, a faipar tart­ja fönn az életet, jelenti a meg­élhetést Palotailván. Azt is mondhatnánk, amilyen mérték­ben fejlődik az ipar, olyan fokra emelkedik a civilizáció. A község életét a fakitermelés szabja meg. A két választás közötti időszak­ban természetszerű, hogy erre irányult a nagyobb figyelem, a területi profilú terv országos cél­kitűzésekbe illeszkedő előirány­zatai a fakitermelés hatékonysá­gának emelését szorgalmazzák. Minden igyekezetükkel azon van­nak, hogy az országunknak eb­ben a festői szegletében is meg­valósuljanak a párt XIII. kong­resszusán elfogadott gazdasági­társadalmi fejlesztési tervek. A Régersi Fakitermelő és Szállítási Vállalat palotailvai részlegének vezetőjével, Varga Istvánnal be­szélgetünk, hogy üzemük miként fejlődött a két választás között. — Új gyáregységünk épült a Maros túlsó felén az említett időszakiján — mondja. -r- Ez az új gyár miben kü­lönbözik a régitől? — Először is: automatizált a munkafolyamat — folytatja. El­kísérném, de le kell szaladnom Ratosnyára, lássuk mi van a rönkszállítással. Valahol elakadt a fa. Nyugtalan vagyok. Az utánajárás, az izgalom is a mindennapi munkához tartozik, hiszen semmi sem megy magától. Sőt, akkor megy jól a munka, ha nem várjuk, hogy más oldja meg helyettünk a sürgős ügye­ket. Ezért hát nem próbálom marasztalni Varga Istvánt, bár megjegyzi, hogy csak akkor in­dul, ha befejeztük a beszélge­tést. — A rönkszállítás lényegesebb — mondom —, mint a kettőnk beszélgetése. Talán csak akad va­laki.", aki majd végigkalauzol ott, ahol­ akad új látnivaló. Még csak annyit szeretnék megkér­dezni, hogy az új gyáregység, több munkahelyet is jelent? — Nem. Csak könnyebb mun­kahelyet, jobb körülményeket. — És civilizációs szempont­ból?­— Nemrég épített saját mun­kásainak a Fafeldolgozó és Szál­lítási Vállalat egy húsz laki­e­szes­ tömbházat, méghozzá teljes komforttal. — Palotailván a vonattal, ko­csival átsuhanó utas csak desz­kákat, rönköket lát. Ezen kívül létezik még egyéb pénzforrás is, hogy a megélhetés jobb legyen? — Építettünk még egy fenyő­­ol­aj -gyárat. Érdemes megnézni. Különben gyártunk ajtókat és ablakokat, ládákat. Most pedig bemutatnám Na$e Bacamelia fi­atal, alm­érnököt, akivel megnéz­heti azt, ami új. De mire befe­jezik a szemlélődést, vissza is jöttem, s aztán még beszélge­tünk. Kilép az egyik irodából Na$e Bacamelia, kezet fogunk, és u­­tána elindulunk.. . — Régi szokás szerint előbb az embert szeretném megismer­ni, s utána a gyárat — mondom a szimpatikus, közlékeny Nase Becamelianak. — Az almérnöknő palotailvai? , — Szecselevárosi vagyok. Ide kaptam a kinevezést. — Tehát újonc? Vagy már megismerte az itteni hideg, zi­­mankós teleket? — A tavalyi telet már megis­mertem, de nem volt sokkal be- TELEPÜLÉSEINK ÚJ ARCULATA ________________________­ ményebb a szecseleinél. Ott is léteznek mínusz huszonöt, har­minc fokos hidegek. Közben elérünk a fenyőolaj­­gyárig. Nagy zajjal vágja apró darabokra a zöld fenyőágakat a gép, mellette, tartályok sistereg­nek, gőz száll föl belőlük. A fe­­nyőolajgyártás lényege: jobban hasznosítani a faanyagot. A kozmetikai ipar is jól jár, mert a fenyőolajra épp olyan szüksé­ge van, mint a cukrásznak a cu­korra. De nem csak olaj készül a fenyőágakból. Miután kifőzik, másik gép kiszárítja, majd egy malom lisztté őrli. Ezt is fel­használják. Tehát semmi sem vész kárba, a palotailvaiak min­denből ,,pénzt csinálnak“, amit az erdő nyújt. Ne felejtsem el, ez az olajgyár is új létesítmény. Átmegyünk a Maros hídon, s mindjárt be is léphetünk az új gyárba. Elárulom, hogy itt in­kább érzések kelnek életre az emberben. Kérdi is, elég zavar­tan Nate Bacamella: — Tán nem magyarázok elég jól, elég érthetően, hogy ennyi­re tetszik hallgatni? — Dehogyisnem! Mindent meg­értettem,, Miért hallgattam? Régóta ismerem a fafeldolgozó üzemeket. Nagy hambárok, aho­va a szél is befúj, a tetők fenyő­fából készültek boltívesen, fű­részpor és forgács mindenütt, no meg a hidegben nagyon­ felöl­tözött sok-sok ember. Annyira modern ez az új gyár, hogy csak bámészkodom. Kint, egészen messze, önműködően háncsolja egy gép" a hatalmas farönköt, föl is teszi a futószalagra, ez fölhozza a gattercsarnokba. Itt .­.találkozik“ a rönk az első em­berrel. Aki csak irányít. Nem emel, nem cipel! Az újtípusú gatter aztán pillanatok alatt „föl­falja“ a rönköt, majd deszkaként okádja ki, ugyancsak futószalag­ra. Kellemes levegőjű, világos munkacsarnok, betontetővel és nagy, világos ablakokkal. Itt nem kell hordóvá felöltözni. Az embernek egészen más a közér­zete és a hangulata ebben az új gattercsarnokban. Ide kell ve­zetnie mindannak, amiről azt mondjuk, azt, állítjuk, hogy új és korszerű. A jó hangulathoz, a hideg kirekesztéséhez. S ha ez megvan, az embernek már nin­csenek különösebb kérdései. .. S ezt meg is magyarázom az almér­­nöknőnek, hogy ne érezze fe­­szélyezetten magát, amiért hall­gatok, mialatt ő magyaráz. OLTYÁN LÁSZLÓ A palotailvai új gattércsarnok NOVEMBER 1. VASÁRNAP A Nap kel 6 óra 51 perckor, lenyugszik 17 óra 6 perckor. Az év 305. napja, hátravan 60 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1590-ben vonult be Gyulafe­hérvárra Mihai Viteazul. Ez az esemény fontos láncszeme a három román ország egy ál­lamba való egyesítésére irá­nyuló törekvések megvalósí­tásának •— 1877-ben jelent meg Iasiban a munkáskörök által kiadott Muncitoru! című folyóirat — Algéria Demokratikus és Né­pi Köztársaság nemzeti ünne­pe. NOVEMBER 2. hétfő — 1784-ben robbant ki a Horea Closca és Crisan vezette nagy parasztfelkelés — 1816-ban hunyt el Gheorghe Sincai román történész és filológus — 1854-ben hunyt el Anton Pann román író — 1873-ban született Dimitrie Paciurca román szobrász (mh. 1932) MŰSOROK színház Vasárnap este 7 órakor a Nem­zeti Színházban: Havazul. A ro­mán tagozat előadása. Vasárnap délelőtt 11 órakor a Szentgyörgyi István Színművé­szeti Intézet Stúdió termében: Egér gondok. A magyar tagozat előadása. Kedden délután 6 órától a kis teremben: Nem félünk a farkas­tól. A magyar tagozat előadása. Kedden 19 órától a Nemzeti Színházban: Nu ucidesi caii verzi. A román tagozat előadása. BÁBSZÍNHÁZ Vasárnap délelőtt 11 órakor: A disznó meséje. A román tago­zat előadása. Hétfőn 9,30 és 11 órakor: A kí­váncsi elefántkölyök. A magyar tagozat előadásai. Valea Largá­n 11.30 órakor Bándon 15 órakor. A kiskakas két krajcárja. A ro­mán tagozat előadásai. MOZI ARTA: Szökevények a jövő­ből. UNIREA: Szalamandra. (Előadások kezdete: 9, 11, 14, 18, 19, 21 óra). HALADÁS: A repü­lőtér I—II. rész. SELECT: A szerelem rabja. (Előadások kez­dete: 9, 11, 14, 16, 19, 21 óra). IFJÚSÁGI: 10 órától: A három­pecsétes buzogány I—II. rész. 15, 17, 19 és 21 órától: A La­­ramie-i ember. FLACARA: Gi­tárral a főutcán. SEGESVÁRI LUMINA: Elrepülnek a vándor­madarak. VASUTASOK KLUB­JA: Időleges elválás I—II. rész. RÉGENI PATRIA: Zorbász, a görög. I—II. rész. TÍRNÁ VENI MELÓDIA: Elfér egy szívben. LUDASI FLACARA: Rio Bravo I—II. rész. SZOVÁTAI DO­INA: A csendőr és csendőrnök. MUN­KÁS MOZI: Elfújta a szél I—II. rész.SÁRMÁSI POPULAR: Az „Autóbusz“-akció. RADNÓTI LUMINA: Dagadó vitorlákkal. (Találkozás az Atlanti-óceánon) III. rész. ERDŐSZENTGYÖR­­GYI POPULAR: Néma komédia. GYULA KUTAI PATRIA: Éjsza­kai őrjárat. NYÁRÁDSZERFDAI NIRA­TUS: Az éjszaka hevében. NOVEMBER 2. hétfő ARTA: Hely a tetőn UNIREA: Szökevények az jövőből. HA­LADÁS: 9 és 11 órától: ígéretek. 14, 16, 18 és 20 órától. Szüksé­günk van egy szólistára. SE­LECT: Fiatal házasok iskolája. IFJÚSÁGI: 9 és 11 órától: A fantomok sietnek. 15, 17, 19 és 21 órától: Az éjszaka hevében. FLACÁR4: Ugyanaz a szerelem. SEGESVÁRI LUMINA: Ciulean­dra. VASUTASOK KLUBJA: Időleges elválás I—II. rész. RÉ­GENI PATRIA: Titanic keringő. TIRNAVENI MELÓDIA: Napi hír. LUDASI FLACARA: Vala­ki ott fenn szeret engem. SZO­VÁTAI DÓIN­A: Bocsáss meg. MUNKÁS MOZI: Elfújta a szél I—II. rész. SÁRMÁSI POPU­LAR: Nagyon fontos személy! RADNÓTI LUMINA: Dagadó vitorlákkal. (Találkozás az At­lanti óceánon) III. rész. ERDŐ­­SZENTGYÖRGYI POPULAR* Mint a filmekben. GYULAKU­­TAI PÁTRIA: Csontok útja. NY­ARA­PSZERED AZ NIR­A .1U L.­örvényben. A szülőkkel közösen Városunk, Marosvásárhely még épülő részében, a Tudor Vla­­dimirescu lakónegyedben talál­ható a 3-as számú általános is­kola. Az új negyedek egyik sa­játossága a sok gyermek, hiszen az újonnan elkészült lakásba költözők többsége fiatal. Minden bizonnyal ez az ú­ iskola sem szen­ved tanulóhiányban. — Valóban nem —■ mondja Klósz Bálint igazgató. — Az 1987—1988-as tanévben, 56 osz­tályban több mint kétezer ta­nuló kezdte meg a tanulást. Nyomban hozzátenném, jó körül­mények között, időre elvégeztük a szokásos nyári javításokat, is­kolánk „kicsinosítva“ várta a szeptember 15-i rajtot. — Azóta­­már több mint egy hónap telt el,, teh­át lemérhetjük, milyen volt az indulás. ISKOLA — Mi mindig nagy gondot for­dítunk a tanévkezdésre, hiszen ha „jobb lábbal“ indulunk, ak­kor a folytatás is könnyebb. Mint említettem, sok tanulónk van, k­épes a tantestület is, s így az eredményes, hatékony munka a kölcsönös megértés és segítség létrejöttével lehetséges. És itt nemcsak a tanárok, taní­tók közti kollegiális, baráti mun­kaviszonyt emelném ki — bár ez is elsőrendű követelmény —, ha­nem a jó tanár-diák kapcsolatot, mely nélkül oktató-nevelő mun­kánk nem lehetne eredményes. — Általában a mezőgazdasági gyakorlat nagyszerű lehetőség a tanárok, és diákok közötti kap­csolat elmélyítésére. — Valóban így van. És mi ezt az alkalmat igyekeztünk mindig jól kiaknázni. A mezőgazdasági gyakorlat alatt az­ osztályfőnökök egész nap diákjai körében van­nak, jobban megismerhetik ta­nulóikat és ennek később az osztályban nagy hasznát vehetik. Az idén a bándi szőlészeti válla­latnál segédkeztünk a termé­nyek betakarításánál,­­ szőlőt szedtünk, mintegy húsz vagon­nyit. Elégedettek voltak mun­kánkkal és ennek örvendünk, hiszen iskolánk e téren is az el­sők között akar maradni.­­ Az elmúlt tanévben az is­kola kiváló eredményeket köny­velhetett el a­ tantárgy olimpiá­kon, az általános iskolák között a legjobban szerepelt a megyé­ben. Gondolom,, az idén szintén erre törekednek. — Természetesen, ebben a tanévben is szép terveink van­nak, és remélem, sikerül­­is azo­kat valóra váltanunk. Iskolánk­­pedagógus-közössége —­ amely­nek tagjai között 12 első fokoza­tú és 14 második fokozatú peda­gógus van — azzal a szándékkal kezdte meg oktató-nevelő tevé­kenységét az új tanévben, hogy­ tervszerű, rendszeres, céltudatos munkával magas minőségi szint­re emeli a tanulók életre, mun­kára való felkészítését, eredmé­nyesebben neveli őket forradal­mi, hazafias szellemben, a test­véri barátság jegyében, az or­szágépítés holnapi feladatainak teljesítésére. Állandó, évről évre ismétlődő céljaink között szere­pel az idén is a tanórák minő­ségének, hatékonyságának szün­telen javítása. Elérésére előirá­nyoztuk, hogy a módszertani bi­zottságok, a katedraközösségek elsősorban a tanulók felkészíté­sének jobbítását szolgáló tevé­kenységeket iktassanak terveik­be. Megemlíteném itt a konzul­tációs órákat, a szakköri tevé­kenységeket, m­elyek — a soké­ves tapasztalat bizonysága­i sze­rint — sokban segíthetik a ta­nulók felkészültségi szintjének emelését. — Gondolom, az iskola hiába tesz meg mindent, ha otthonról nem kap hatékony támogatást. Milyen a kapcsolat a szülőkkel, a szülőbizottsággal? — Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskola egyedül nem ké­pes csodákra. A tananyag meg­értetésében, elsajátításában na­gyon fontos szerep hárul ránk, de szülői segítség nélkül nem lehet teljesen sikeres a mun­kánk. Éppen ezért mindig is i­­gyekeztünk szoros kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, főleg az úgynevezett „problémás gyer­mekek“ esetében. Örömmel mondhatom, hogy a legtöbb e­­setben sikerült közös­­„munka­­frontot“ kialakítanunk, melynek csakis a tanuló, a gyermek lett a „haszonélvezője“. Vannak csa­ládi problémákkal küszködő ta­nulóink és sajnos, vannak olyan szülők, akik másodrendű fel­adatnak tekintik gyermekük ne­velését, felkészítését az életre. Az ilyen gyermekekkel többet kell foglakoznunk, és mi min­dent megteszünk azért, hogy ő­­ket is a többi tanuló szintjére emeljük, mind a tanulás, mind a magaviselet terén, hogy teljes értékű, hasznos tagjaivá váljanak szocialista társadalmunknak. t­ m A kender, sokrétű művelet után, sokhasznú anyaggá válik, ame­lyet technikai cikkekké lehet feldolgozni. Felvételünkön, a luda­si üzemben modern gépekkel végzik az egyébként fáradságos „tilolást“. (MÉSZÁROS ISTVÁN felvétele) IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság közli Tegnap reggel Marosvásárhelyet 1 —7, délután 2 órakor 2 fokot mértek. A Szebeni Időjárásjelző Közpom előre­­jelzi:«*«" Az évszakhoz viszonyítva hideg idő, többnyire felhős égbolttal. Havaseső, havazás, várható, ái­ta­­lában enyhe légmozgás. A leg­alacsonyabb hőmérsékleti értékek —5 és —7, a legmagasabbak plusz 5 és 7 fok között alakulnak.

Next