Vörös Zászló, 1988. március (40. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-01 / 50. szám
Nagyobb teljesítőképességű gépek A Metalotehnica Vállalatnak idén 59 lejjel szükséges csökkentenie az 1 000 lej árutermelésre eső anyagi költségeket és (azonos viszonylatban) legalább 47 ■ lejjel az összkiadásokat. A feladat teljesítése érdekében a drága acélokat igyekeznek gyengébben ötvözött, de kiválóan hőkezelt acélokkal, az alumíniumot öntöttvassal és acéllemezzel helyettesíteni, s így minimum 9 tonna különleges acélt és 14 tonna könnyűfémet takaríthatnak meg, számításaik szerint. A gyárban hangsúlyt helyeznek továbbá a közismerten gazdaságos melegsajtolás és kovácsolás kiterjesztésére, ami által ugyancsak a technológiai veszteségeket szándékszanak mérsékelni. A rendelkezésükre álló anyagi eszközök minél magasabbrendű hasznosítására való törekvésük abban csúcsosodik ki, hogy a korábbi típusoknál „többet tudó", nagyobb használati értékű késztermékeket terveznek és kiviteleznek. Példaként az R 52- es sikkötőgép a termelékenység 70 százalékos növelését teszi lehetővé a megrendelőnél, s szintén jelentős teljesítménykülönbség érhető el azzal az ipari varrógéppel, amelynek a percenkénti öltésszáma kereken 7ono az előző modell 4 500-as öltésszámával szemben. VHáq pretttárfd. t | AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Nicolae Ceausescu elvtárs feladatmeghatározó útmutatásai szellemében Az idén is tovább fokozzák a munka termelékenységét Amint az elmúlt esztendő termelési eredményeit összegező mérlegből kitűnik, a tirnaveni-i Termolemn kisipari szövetkezet munkaközössége példásan eleget tett feladatainak a munkatermelékenység növelése terén. Hiszen, a tavalyi év folyamán 3 721 lejjel sikerült emelnie dolgozónként ezt a rendkívül fontos gazdasági mutatót az előirányzotthoz viszonyítva. — Miként lesz ez az idén? — kérdezem Rus Ioantól, a szövetkezet terv- és munkaszervezési osztályának főnökétől. — Igyekszünk, igyekszünk — válaszolja kedélyesen. — És remélhetőleg sikerül megvalósítanunk azt a 23 százalékos növekedést, amelyet ezen a téren a tervfeladataink a tavalyihoz képest előírnak, erre az évre. — Hogyan? — Elsősorban, természetesen, a már kidolgozott, a munkatermelékenység növelését célzó intézkedési programunkra alapozunk. Számításaink szerint, ennek gyakorlatba ültetése biztosítani fogja ezt a növekedést az idén is. Sőt... — Pontosabban? — A kisebb gépesítések, korszerűsítések, amelyek nagyban hozzájárulnak a faanyag gazdaságos kihasználásához, magasabb szinten való értékesítéséhez. Aztán meg, az anyagkészlethez igazodva állapítjuk meg a legoptimálisabb termelési programot a kivitelre szánt kisbútoraink gyártásánál. Persze, egy pillanatra sem veszítve szem elől a szerződésekben meghatározott rendeléseket. Ezenkívül egységesítjük a szolgáltatásainkhoz szükséges, alátétek, meg alkatrészek előállítását. Vagy: leszűkítjük gépeink és berendezéseink fő-, valamint folyó javításainak idejét. És, természetesen nem feledkeztünk meg a munkaszervezés, valamint dolgozóink szakmai tökéletesítéséről sem, így, például, szakosítjuk asztalosainkat a különböző műveletcsoportok elvégzésére és a dolgozók továbbképző ,vagy polikvalifikáló tanfolyamokon fognak részt venni... Szóval, nagyjából ennyi lenne, amit az idénre terveztünk a termelékenység növelésének biztosítására. Mindezekhez még azt is hozzátehetjük, hogy a termelés korszerűsítésére kidolgozott intézkedési programjuk — amelynek megvalósítása számításaik szerint — több mint egymillió kétszázezer lej termelésnövekedést fog hozni a szövetkezet „konyhájára“ — szintén befolyásolja a munkatermelékenység emelését. Mert, a közvetlenül a szerelőrészleg után építendő, mattosító szórókabinnal megspórolják, például, a késztermékek visszaszállítását az előző részlegre. Vagy, a fényezőszerelő műhelyben a bútorszállításban görgőkkel, az összeállításban pedig egy pneumatikus szerkezettel fogják kiiktatni a kézi munkát. Egyszóval, e műszaki megoldások is sokat fognak lendíteni a termelékenységen... Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a Technolemn dolgozói sokat tesznek, hogy e fontos gazdasági feladatukat az idén is sikeresen teljesíthessék. Erőfeszítéseik nem maradhatnak eredménytelenek. .. (szilveszter) A Megyei Nőbizottság plenáris ülése Tegnap Marosvásárhelyen rend- s kívüli plenáris ülést tartott a Megyei Nőbizottság. Az ülésen részt vettek: Ioan Jungur elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, Gáspár Zsuzsanna, a Megyei Pártbizottság titkára, a Megyei Nőbizottság bürójának és aktívájának tagjai, a municípiumi, városi és községi nőbizottságok elnökei, a nőbizottság önkéntes aktívája, több gazdasági egység nőkomissziójának elnöke, meghívottak. Az első napirendi pont keretében a résztvevők — Maria Ciobanu, a Megyei Nőbizottság titkárának előterjesztésében — jelentést hallgattak meg azokról a feladatokról, melyek az ötéves terv, az 1988. évi gazdasági-társadalomfejlesztési terv teljesítésében a nőbizottságokra és -kommissziókra hárulnak a párt országos konferenciája határozatainak valóra váltásában. A jelentés a hazafias elkötelezettség jegyében, felelősséggel elemezte az elmúlt év megvalósításait a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén, hangsúlyozta a termelő tevékenység és a munka minőségi vetületeit, azokat a feladatokat, amelyek a pártszervek és -szervezetek vezetésével a nőbizottságokra és -komissziókra hállnak az anyagi termelés fejlesztésében, a munkatermelékenység növelésében, a munkaidőalap kihasználásában, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emelésében, a technológiai folyamatok korszerűsítésében, az anyagfogyasztás csökkentésében, az új érvényesítésében minden tevékenységi területen. A jelentés értékelte az eredményeket, amelyeket a mezőgazdaságban dolgozó nők elértek a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a területi önigazgatási, önellátási programok megvalósításában, a szerződéses és felvásárlási kötelezettségek teljesítésében. Bírálta ugyanakkor azokat a községi nőbizottságokat, amelyek nem tettek meg mindent a nők mozgósításáért és emiatt több mezőgazdasági terméknél lemaradások tapasztalhatóak a kötelezettségek teljesítésében. A vita során felszólalók értékelték a nőbizottságoknak és -komisszióknak az anyagi termelésben, a politikai nevelő és művelődési akciók szervezésében, a helységek jó gazdálkodásában elért eredményeit, a nők hozzájárulását az ifjú nemzedék neveléséhez, a család erősítéséhez. Külön hangsúlyozták a fegyelem megerősítésének szükségességét minden munkaterületen, azoknak a feladatoknak a maradéktalan valóra váltását, amelyek a területi önigazgatási és önellátási program megvalósítása keretében a falvakon dolgozó nőkre hárulnak. A plenáris ülés résztvevői a továbbiakban intézkedési programot fogadtak el a nők egyre cselekvőbb mozgósításáért, azoknak a feladatoknak a valóra váltásáért, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára orientációi és útmutatásai, valamint a XIII. pártkongresszus és országos pártkonferencia határozatai szellemében a nőkre hárulnak. A plenáris ülés tanulságainak összegezéseként Ioan Ungur elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára elismeréssel szólt a Maros megyei nőknek az élet valamennyi területén kifejtett tevékenységéről, azokról a nagy gazdasági feladatokról, melyek valóra váltásában a nők jelentős erőt képviselnek. Külön kiemel(Folytatás a 2. oldalon) éüyes növények virágaiban, vagy éppen levelén, olyan mirigyek vannak, amelyek cukrot termelnek. Ezek a nektáriumok, amelyeknek váladéka a nektár. Ennek illata is ize csalja a virág kelyhébe a méheket, hogy a virágokat beporozzák. Ezt a nektárt nevezik, főleg a méhészek „édes harmatnak“. A Maros megyei méhészek kétnapos tanácskozása során jól belenézhettünk améheknek csodálatra méltó, bonyolult életébe. Mert a méhek szabályozott élete — a példás tervszerűség. Bonyolult és csodálatra méltó: ugyanazon petéből származó álcák egyikéből dolgozó lesz, a másikból királynő, a harmadikból here lesz, csak azért, mert mással és más ütemben táplálja őket a rovarközösség. A fajtán belül is megvannak a különbségek: az egyik mézgyűjtő munkás, a másik sejtépítő, vagy a propolisz mestere, vagy dajka, a harmadik nevelő a királynő körül. Megtudtam azt is, miként és mit vegyészkedik össze a méhecske. Van akác-, harmat-, fenyő-, rózsa-, és vegyes virágméz. Van világossárga, sötétbarna, könnyen csurgó és olyan sűrű, hogy vágja a kanál, és van kifejezetten virágillatú. Állítólag... a méhészek nem szenvednek például vesebántalmakban, arcbőrük egészséges, látásuk éles. Akik méhészettel foglalkoznak nem betegszenek meg „Édes hú rákban, paralízisben. Mézes-mázos madzag ez? — kérdem Újfahisi Jenőtől, akinek 35 méhcsaládja van Régenben. Sem arca, sem mozgása nem árulja el, hogy nyugdíjas. Mosolyogva válaszol. — Nem tudom, hogy mennyire az egészség megóvásának mézes madzagja, de az tény, hogy amikor előáll a diszkoszom, én megcsipetem, szúratom magam, ott, ahol a fájdalmat érzem. Utána, jó ideig nincs bajom. És a másik: hallotta a beszámolóból, hogy egyesületünk 4 500 kg virágport ajánlott fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint a klinikai kórháznak. A virágporból gyógyszer vonható fel, különböző betegségek ellen. A kísérletek végrehajtásához szükséges a virágpor. Különben is, egészséges foglalkozás a méhészet. Nemcsak a méz miatt. Itt van például a — KILYÉN ATTILA riportja — méhpempő. Hatását már ősidők óta ismerik. Nagyon keresett, mert testi, szellemi erősítő, frissítő hatását számtalan eset bizonyítja. A propoliszról ma már tudjuk, 41 féle gyógyhatással bír. A méhméreg a reumás ízületi bántalmak ellenszere. Szóval nem éppen mézes madzag.. . Körünkben az a mondás járja, hogy minden egyes fúrást megköszönünk, mert nagyon sokba kerül, — az életébe —, no, nem a doktornak, a méhecskének. — Nem tudtam, hogy önök, méhészek, besegítenek a mezőgazdaságba is... (Folytatás a 2. oldalon) XL. évfolyam 50 (11175) sz. 1988. március 1. kedd Ara 50 ban? A III. OLDALON. SPORT Minél nagyobb mértékben hozzájárulni a lakosság zöldséggel való ellátásához „A kertészetben úgy kell dolgozni, hogy biztosítsuk mind a termelés tervelőirányzatok szerinti növekedését, mind pedig megfelelő diverzifikálását. Legalább 12 millió tonna zöldségfélét kell termesztenünk diverzifikált választékban és a lakosság jó ellátása követelményeinek megfelelően“ — mondotta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács bővített plenáris ülésén. Mit vállalnak ebből megyénk zöldségtermesztői, kérdeztük meg Bálint Albertet, a Megyei Kertészeti Tröszt főmérnökét. — Én másképp fogalmaznék, itt nemcsak vállalásról, hanem az állami terv betartásáról van szó. Eszerint megyénk kertészei 193 230 tonna zöldséget kell termeljenek. Ennek nagy részét, több mint 102 000 tonnát, a szocialista szektorban. A fent említett menynyiséget, 7 297 hektáron szabadföldben, 2 160 hektáron másodnövényként, 100 hektáron kettőstermesztéssel, 705 hektáron köztes termesztéssel állítjuk elő. Ezenkívül a zöldhagyma, spenót és saláta után 495 hektáron termesztünk zöldséget. Ami a termelés diverzifikálását illeti, skálánk elég széleskörű. Úgymond majdnem minden zöldségfélét megtermesztünk. A folyamatos, illetve a korai kereslet kielégítése érdekében 45 hektáron fóliaházakban, 28 hektáron pedig üvegházakban termesztünk paradicsomot, korai karalábét, uborkát, salátát, hónapos retket, más zöldségféléket. Igyekszünk mindenben kielégíteni a feldolgozó egységek nyersanyag- és a lakosság fogyasztási igényeit. Sajnos, itt nehézségekkel is küzdünk. Szerződő felünk a besztercei gyár, ahol a műanyagfóliát állítják elő, a kiutalt mennyiségnek még csak nagyon kevés részét szállította le. Problémák vannak a terményszerkezettel is. A minisztériumáltal közvetített tervek nincsenek minden esetben összhangban a helyi szükséglettel. Hogy csak egy példát említsek. Megyénkben nagy területen termesztünk, zöldborsót, amely a konzervgyár egyik fő nyersanyaga. Utána jól megy a zöldpaszuly és az uborka. Ezekből nagyon kis tervet kaptunk, mintegy 80 százalékban fedezi a konzervgyár szükségleteit. A paradicsomból viszont az előirányzott mennyiség, a szükséglet duplája. 40 000 tonna paradicsomot kell termelni, ami 65 kilót jelent lakosonként. Ennek értékesítésére nincs nagy lehetőség, hisz, amíg nálunk a paradicsom szüretre érik, a déli megyék már az egész országot elárasztják termékeikkel. A kon- NAGY FERENC (Folytatás a 2. »Ideien» A meggyesfalvi üvegház-komplexumban a terület fő kihasználása érdekében salátát termesztenek a kiültetett paradicsompalánták között. (TRIF JÓZSEF felvétele)