Vörös Zászló, 1988. március (40. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-01 / 50. szám

Nagyobb teljesítő­­képességű gépek A Metalotehnica Vállalat­nak idén 59 lejjel szükséges csökkentenie az 1 000 lej áru­termelésre eső anyagi költsé­geket és (azonos viszonylat­ban) legalább 47 ■ lejjel az összkiadásokat. A feladat tel­jesítése érdekében a drága a­­célokat igyekeznek gyengéb­ben ötvözött, de kiválóan hő­kezelt acélokkal, az alumíniu­mot öntöttvassal és acéllemez­zel helyettesíteni, s így mi­nimum 9 tonna különleges a­­célt és 14 tonna könnyűfémet takaríthatnak meg, számítá­saik szerint. A gyárban hang­súlyt helyeznek továbbá a közismerten gazdaságos me­­legsajtolás és kovácsolás ki­­terjesztésére, ami által ugyan­csak a technológiai vesztesé­geket szándékszanak mérsé­kelni. A rendelkezésükre ál­ló anyagi eszközök minél ma­­gasabbrendű hasznosítására való törekvésük abban csú­csosodik ki, hogy a korábbi típusoknál „többet tudó", na­gyobb használati értékű kész­termékeket terveznek és kivi­teleznek. Példaként az R 52- es sikkötőgép a termelékeny­ség 70 százalékos növelését teszi lehetővé a megrendelő­nél, s szintén jelentős telje­sítménykülönbség érhető el azzal az ipari varrógéppel, a­­melynek a percenkénti öltés­száma kereken 7­ono az előző modell 4 500-as öltésszámával szemben. VHáq pretttárfd. t | AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Nicolae Ceausescu elvtárs feladatmeghatározó útmutatásai szellemében Az idén is tovább fokozzák a munka termelékenységét Amint az elmúlt esztendő ter­melési eredményeit összegező mérlegből kitűnik, a tirnaveni-i Termolemn kisipari szövetkezet munkaközössége példásan eleget tett feladatainak a munkaterme­lékenység növelése terén. Hi­szen, a tavalyi év folyamán 3 721 lejjel sikerült emelnie dolgozón­ként ezt a rendkívül fontos gaz­dasági mutatót az előirányzott­hoz viszonyítva. — Miként lesz ez az idén? — kérdezem Rus Ioantól, a szövet­kezet terv- és munkaszervezési osztályának főnökétől. — Igyekszünk, igyekszünk — válaszolja kedélyesen. — És re­mélhetőleg sikerül megvalósíta­nunk azt a 23 százalékos növe­kedést, amelyet ezen a téren a tervfeladataink a tavalyihoz ké­p­est előírnak, erre az évre. — Hogyan? — Elsősorban, természetesen, a már kidolgozott, a munkaterme­lékenység növelését célzó intéz­kedési programunkra alapozunk. Számításaink szerint, ennek gya­korlatba ültetése biztosítani fogja ezt a növekedést az idén is. Sőt... — Pontosabban? — A kisebb gépesítések, kor­szerűsítések, amelyek nagyban hozzájárulnak a faanyag gazda­ságos kihasználásához, magasabb szinten való értékesítéséhez. Az­tán meg, az anyagkészlethez i­­gazodva állapítjuk meg a leg­optimálisabb termelési programot a kivitelre szánt kisbútoraink gyártásánál. Persze, egy pilla­natra sem veszítve szem elől a szerződésekben meghatározott rendeléseket. Ezenkívül egysége­sítjük a szolgáltatásainkhoz szük­séges, alátétek, meg alkatrészek előállítását. Vagy: leszűkítjük gépeink és berendezéseink fő-, valamint folyó javításainak ide­jét. És, természetesen nem feled­keztünk meg a munkaszervezés, valamint dolgozóink szakmai tö­kéletesítéséről sem, így, például, szakosítjuk asztalosainkat a kü­lönböző művelet­csoportok elvég­zésére és a dolgozók továbbkép­ző ,vagy polikvalifikáló tanfolya­mokon fognak részt venni... Szóval, nagyjából ennyi lenne, amit az idénre terveztünk a ter­melékenység­ növelésének bizto­sítására. Mindezekhez még azt is hozzá­tehetjük, hogy a termelés korsze­rűsítésére kidolgozott intézkedési programjuk —­­ amelynek meg­valósítása számításaik szerint — több mint egymillió kétszázezer lej termelésnövekedést fog hozni a szövetkezet „konyhájára“ — szintén befolyásolja a munkater­melékenység emelését. Mert, a közvetlenül a szerelőrészleg után építendő, mattosító szórókabinnal megspórolják, például, a kész­termékek visszaszállítását az e­­lőző részlegre. Vagy, a fényező­szerelő műhelyben a bútorszállí­tásban görgőkkel, az összeállítás­ban pedig egy pneumatikus szer­kezettel fogják kiiktatni a kézi munkát. Egyszóval, e műszaki megoldások is sokat fognak len­díteni a termelékenységen... Az elmondottak azt bizonyít­ják, hogy a Technolemn dolgozói sokat tesznek, hogy e fontos gaz­dasági feladatukat az idén is sikeresen teljesíthessék. Erőfeszí­téseik nem maradhatnak ered­ménytelenek. .. (szilveszter) A Megyei Nőbizottság plenáris ülése Tegnap Marosvásárhelyen rend- s kívüli plenáris ülést tartott a Megyei Nőbizottság. Az ülésen részt vettek: Ioan Jungur elvtárs, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, Gáspár Zsuzsanna, a Me­gyei Pártbizottság titkára, a Me­gyei Nőbizottság bürójának és aktívájának tagjai, a municípiu­­mi, városi és községi nőbizottsá­­gok elnökei, a nőbizottság ön­kéntes aktívája, több gazdasági egység nőkomissziójának elnöke, meghívottak. Az első napirendi pont kere­tében a résztvevők — Maria Cio­­banu, a Megyei Nőbizottság tit­kárának előterjesztésében — je­lentést hallgattak meg azokról a feladatokról, melyek az ötéves terv, az 1988. évi gazdasági-tár­sadalomfejlesztési terv teljesíté­sében a nőbizottságokra és -kom­missziókra hárulnak a párt or­szágos konferenciája határozatai­nak valóra váltásában. A jelentés a hazafias elköte­lezettség jegyében, felelősséggel elemezte az elmúlt év megvaló­sításait­­ a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén, hang­súlyozta a termelő tevékenység és a munka minőségi vetületeit, azokat a feladatokat, amelyek a pártszervek és -szervezetek ve­zetésével a nőbizottságokra és -komissziókra hállnak az anya­gi termelés fejlesztésében, a munkatermelékenység növelésé­ben, a munkaidőalap kihaszná­lásában, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emelé­sében, a technológiai folyamatok korszerűsítésében, az anyagfo­gyasztás csökkentésében, az új érvényesítésében minden tevé­kenységi területen. A jelentés értékelte az ered­ményeket, amelyeket a mezőgaz­daságban dolgozó nők elértek a növénytermesztésben, az állatte­nyésztésben, a területi önigazga­tási, önellátási programok meg­valósításában, a szerződéses és felvásárlási kötelezettségek telje­sítésében. Bírálta ugyanakkor azokat a községi nőbizottságokat, amelyek nem tettek meg min­dent a nők mozgósításáért és emiatt több mezőgazdasági ter­méknél lemaradások tapasztalha­tóak a kötelezettségek teljesíté­sében. A vita során felszólalók érté­kelték a nőbizottságoknak és -ko­­misszióknak az anyagi termelés­ben, a politikai nevelő és műve­lődési akciók szervezésében, a helységek jó gazdálkodásában elért eredményeit, a nők hozzá­járulását az ifjú nemzedék ne­veléséhez, a család erősítéséhez. Külön hangsúlyozták a fegye­lem megerősítésének szükséges­ségét minden munkaterületen, azoknak a feladatoknak a ma­radéktalan valóra váltását, a­­melyek a területi önigazgatási és önellátási program megvaló­sítása keretében a falvakon dol­gozó nőkre hárulnak. A plenáris ülés résztvevői a továbbiakban intézkedési prog­ramot fogadtak el a nők egyre cselekvőbb mozgósításáért, azok­nak a feladatoknak a va­lóra váltásáért, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtit­kára orientációi és útmutatásai, valamint a XIII. pártkongresszus és országos pártkonferencia ha­tározatai szellemében a nőkre hárulnak. A plenáris ülés tanulságainak összegezéseként Ioan Ungur elv­­társ, a Megyei Pártbizottság el­ső titkára elismeréssel szólt a Maros megyei nőknek az élet valamennyi területén kifejtett tevékenységéről, azokról a nagy gazdasági feladatokról, melyek valóra váltásában a nők jelentős erőt képviselnek. Külön kiemel­(Folytatás a 2. oldalon) éüyes növények virágaiban,­­ vagy éppen levelén, olyan mirigyek vannak, amelyek cukrot termelnek. Ezek a nektáriumok, amelyeknek váladéka a nektár. Ennek illata is ize csalja a vi­rág kelyhébe a méheket, hogy a virágokat beporozzák. Ezt a nek­tárt nevezik, főleg a méhészek „édes harmatnak“. A Maros me­gyei méhészek kétnapos tanács­kozása során jól belenézhettünk a­­méheknek csodálatra méltó, bonyolult életébe. Mert a méhek szabályozott élete — a példás tervszerűség. Bonyolult és csodá­latra méltó: ugyanazon petéből származó álcák egyikéből dolgozó lesz, a másikból királynő, a har­madikból here lesz, csak azért, mert mással és más ütemben táp­lálja őket a rovarközösség. A faj­tán belül is megvannak a különb­ségek: az egyik mézgyűjtő mun­kás, a másik sejtépítő, vagy a propolisz mestere, vagy dajka, a harmadik nevelő a királynő kö­rül. Megtudtam azt is, miként és mit vegyészkedik össze a mé­hecske. Van akác-, harmat-, fe­nyő-, rózsa-, és vegyes virágméz. Van világossárga, sötétbarna, könnyen csurgó és olyan sűrű, hogy vágja a kanál, és van ki­fejezetten virágillatú. Állítólag... a méhészek nem szenvednek például vesebántal­­makban, arcbőrük egészséges, lá­tásuk éles. Akik méhészettel fog­lalkoznak nem betegszenek meg „Édes h­ú­ rákban, paralízisben. Mézes-má­­zos madzag ez? — kérdem Új­­fahisi Jenőtől, akinek 35 méh­családja van Régenben. Sem ar­ca, sem mozgása nem árulja el, hogy nyugdíjas. Mosolyogva vá­laszol. — Nem tudom, hogy mennyire az egészség megóvásának mézes madzagja, de az tény, hogy ami­kor előáll a diszkoszom, én meg­­csipetem, szúratom magam, ott, ahol a fájdalmat érzem. Utána, jó ideig nincs bajom. És a má­sik: hallotta a beszámolóból, hogy egyesületünk 4 500 kg vi­rágport ajánlott fel a Marosvá­sárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint a klinikai kórháznak. A virágporból gyógy­szer vonható fel, különböző be­tegségek ellen. A kísérletek vég­rehajtásához szükséges a virág­por. Különben is, egészséges fog­lalkozás a méhészet. Nemcsak a méz miatt. Itt van például a — KILYÉN ATTILA riportja — méhpempő. Hatását már ősidők óta ismerik. Nagyon keresett, mert testi, szellemi erősítő, frissítő ha­tását számtalan eset bizonyítja. A propoliszról ma már tudjuk, 41 féle gyógyhatással bír. A méh­­méreg a reumás ízületi bántal­­mak ellenszere. Szóval nem ép­pen mézes madzag.. . Körünk­ben az a mondás járja, hogy minden egyes fúrást megköszö­nünk, mert nagyon sokba kerül, — az életébe —, no, nem a dok­tornak, a méhecskének. — Nem tudtam, hogy önök, méhészek, besegítenek a mező­­gazdaságba is... (Folytatás a 2. oldalon) XL. évfolyam 50 (11175) sz. 1988. március 1. kedd Ara 50 ban? A III. OLDALON. SPORT Minél nagyobb mértékben hozzájárulni a lakosság zöldséggel való ellátásához „A kertészetben úgy kell dol­gozni, hogy biztosítsuk mind a termelés tervelőirányzatok sze­rinti növekedését, mind pedig megfelelő diverzifikálását. Lega­lább 12 millió tonna zöldségfélét kell termesztenünk diverzifikált választékban és a lakosság jó ellátása követelményeinek meg­felelően“ — mondotta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elv­társ, a Mezőgazdasági, Élelmi­­szeripari, Erdő- és Vízgazdálko­dási Országos Tanács bővített plenáris ülésén. Mit vállalnak ebből megyénk zöldségtermesztői, kérdeztük meg Bálint Albertet, a Megyei Kertészeti Tröszt fő­mérnökét. — Én másképp fogalmaznék, itt nemcsak vállalásról, hanem az állami terv betartásáról van szó. Eszerint megyénk kertészei 193 230 tonna zöldséget kell ter­meljenek. Ennek nagy részét, több mint 102 000 tonnát, a szocialista szektorban. A fent említett meny­­nyiséget, 7 297 hektáron szabad­földben, 2 160­ hektáron másod­növényként, 100 hektáron kettős­termesztéssel, 705 hektáron köztes termesztéssel állítjuk elő. Ezen­kívül a zöldhagyma, spenót és saláta után 495 hektáron ter­mesztünk zöldséget. Ami a ter­melés diverzifikálását illeti, ská­lánk elég széleskörű. Úgymond majdnem minden zöldségfélét megtermesztünk. A folyamatos, illetve a korai kereslet kielégí­tése érdekében 45 hektáron fólia­­házakban, 28 hektáron pedig ü­­vegházakban termesztünk paradi­csomot, korai karalábét, uborkát, salátát, hónapos retket, más zöld­ségféléket. Igyekszünk minden­ben kielégíteni a feldolgozó egy­ségek nyersanyag- és a lakosság fogyasztási igényeit. Sajnos, itt nehézségekkel is küzdünk. Szer­ződő felünk­ a besztercei gyár, ahol a műanyagfóliát állítják elő, a kiutalt mennyiségnek még csak nagyon kevés részét szállította le. Problémák vannak a termény­szerkezettel is. A minisztérium­­által közvetített tervek nincse­nek minden esetben összhangban a helyi szükséglettel. Hogy csak egy példát említsek. Megyénk­ben nagy területen termesztünk, zöldborsót, amely a konzervgyár egyik fő nyersanyaga. Utána jól megy a zöldpaszuly és az uborka. Ezekből nagyon kis tervet kap­tunk, mintegy 80 százalékban fedezi a konzervgyár szükségle­teit. A paradicsomból viszont az előirányzott mennyiség, a szük­séglet duplája. 40 000 tonna pa­radicsomot kell termelni, ami 65 kilót jelent lakosonként. Ennek értékesítésére nincs nagy lehető­ség, hisz, amíg nálunk a para­dicsom szüretre érik, a déli me­gyék már az egész országot el­árasztják termékeikkel. A kon- NAGY FERENC (Folytatás a 2. »Ideien» A meggyesfalvi ü­vegház-komplexumban a terület fő kihasználása érdekében salátát termesztenek a kiültetett paradicsompalánták között. (TRIF JÓZSEF felvétele)

Next