Vörös Zászló, 1988. április (40. évfolyam, 77-102. szám)

1988-04-01 / 77. szám

Világ profitárról / AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA FORRADALMI FELELŐSSÉGGEL ÉS ODAADÁSSAL EZ ÉVI ÉS TOVÁBBI FELADATAINK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága e heti ple­náris ülésének napirendje során kibontakozó vita és elemzés új­ból kifejezésre juttatta a kom­munisták, egész népünknek, pártkörüli szilárd egységét, pár-' tunk és államunk bel- és kül­­politikája helyességébe vetett hi­­t■ és azt a töretlen elhatározá­­s,a hogy forradalmi felelősség- és odaadással megvalósítják t­a­rtani évre s az egész ötéves L­é­vun,­i(1 előre meghatározott t­éve­t, a hazánk és népünk további e­melkedését célzó programjaink, a hozzászólók valamenn­yien kifejezték a'párt főtitkára, Nicolae -nal,sesru elv­­társ példás for­rad­al, , tevékeny­sége iránti mély elisi... lsüket, azon meghatározó szen.h.'-nek fontosságát, amelyet pártunk és­­államunk bel- és külpolitik­­ának kidolgozásában, népün­k alkotó energiáinak mozgósításában be­tölt. _ Úgyszintén magasfokú elis­merésüket fejezték ki Elena Ceaussescu elvtársnő fáradhatat­lan tevékenysége iránt, amelyet a párt politikájának megvalósí­tása, a román tudomány, oktatás és kultúra előrehaladása, hazánk sokoldalú fejlesztése érdekében kifejt. A plenárison lezajló vita rész­­■ vevői ugyanakkor egyöntetűen rámutattak a plenárison megha­tározott intézkedések, valamint az ez alkalomból elfogadott hatá­rozat fontosságára, kifejezve meggyőződésüket, hogy azok nagymértékben elősegítik egész gazdasági-társadalmi tevékenysé­günk tökéletesítését, az idei terv és az egész ötéves terv mara­déktalan megvalósítását. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a napirenddel kapcsolatos beszédében mélyre­hatóan elemezte a gazdasági-tár­sadalmi fejlesztésben 1987 folya­mán elért eredményeinket, ki­emelve az ipari árutermelés 4,5, a mezőgazdasági termelés 2,3, az export 8,7, a nemzeti jövedelem 4,8, a nemzeti vagyon 5,1 száza­lékos növekedésének nagy jelen­tőségét. Az eredmények értéke­lése mellett, mélységes forradal­mi felelősségérzet szellemében hívta fel a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek jelentős mértékben kisebbítették a lehe­tőségeink arányában megvalósít­ható eredményeket, levonva szo­kta a következtetéseket, amelyek alanján a gazdasági tevékenység jobbítás ii már az első félév folyam.­n ..’mutatható eredmény­­nyel ! (V ik. hogy biztosit* has­’... feltételeket ha­zánk­on • k • itt magasabb fejlettségi szai juttatásá­hoz. Pártunk főt. :a­z 1987. évi eredményeinket .evi hangsú­­­lyozta, annak jelen­tőségét, hogy ezen eredményeinket a világ­gazdaság számos olyan negatív jelensége és kihatásai köözepette mutattuk fel, amikor a fejlődő országok eladósodása, a közacsik és a fejlett országok közötti szintkülönbség fokozódott. Mind­ezek még pregnánsabban rávilá­gítanak pártunk gazdaságfejlesz­tési politikájának helyességére, a fejlesztéshez szükséges felhalmo­zási alapok megfelelő aránya biztosításának, a nemzeti vagyon fokozódó növelésének, a nemzet­­gazdaság gyorsütemű fejlesztésé­nek és korszerűsítésének nagy fontosságára. A vállalatok te­vékenységével kapcsolatosan nyo­matékosan kiemelte azok jöve­delmezősége biztosításának a szükségességét, mindazoknak a tényezőknek , közöttük a ter­ven felüli készleteknek a terme­lésbe való gyors bekapcsolása, új anyagfogyasztási normák ki­dolgozása, a gazdasági-pénzügyi tevékenység tökéletesítése, az önigazgatás elve alkalmazásának további javítása — érvényre jut­tatását, amelyek az említett cél megvalósítását elősegítik. Alá­húzta az energetikai program, a szénkitermelés fokozása, a nyers­anyag kitermelés növelése, az új termelőkapacitások üzembe helyezése, a vállalatok termelé­sének tudományos megszervezé­se, korszerűsítési programjaik megvalósításának létfontosságát, valamennyi párt- és állami szerv, a forradalmi munkásdemokrácia szerveinek hagy felelősségét mindezek biztosításában. Pártunk főtitkára a plenárison elhangzott beszédében, a napi­renden szereplő problémákkal kapcsolatban újból rávilágított a (Folytatás a 3. oldalon) A zöldségesekben Nagy gondot minden soron lévő munkára! Nagyon megkésett a tavasz. S ez talán legjobban a zöldségter­mesztésben érezhető, ahol már földben kellene legyen a borsó, a gyökeresek, valamint a hagy­ma magjának legnagyobb része, meger­ősödve a palánták. A fel­adatok elég nagyok, hisz borsó­val nem kevesebb, mint 1881, hektárt, gyökeresekkel 340 hek­tárt kell bevetni, hagymával 259 hektárt beültetni. S mindezeknek még az elején tartunk. A sok eső gátolta a munkában a zöld­ségtermesztőket. — Valóban — ismeri el Trom­bitás József, a­ Meggyesfalvi Konzervgyár ugrai szakosított farmjának karbantartó gépésze —, az elején tartunk, hisz a 40 hek­tárra tervezett borsóból még mindössze 10 hektáron került földbe a mag. — De a fóliasátrakban zöldell­nek már a palánták. — Egy kicsit túlzás. A para­dicsom szépen kibújt, a paprika most kel. De nagyon hiányolják a napfényt. Pedig már jól előre haladtunk az időben. Nem rajtunk múlik a késés. A gépek bármelyik pillanatban in­dulhatnak. Nagyon jó talajba ke­rül a mag, hisz a terület egy ré­szét istállótrágyáztuk, az egész pedig műtrágyát kapott. Egyebet nem tudunk csinálni, hordjuk a trágyát a háztáji gazdaságokból a földek szélére. A szomszédos, szentpáli far­mon is észlelhető a mozgás. Vagy tizenöten az öntözőcsatornákat takarítják, Illés István karban­tartó gépész, a farm mindenese pedig a határt járja, de gumi­csizmája nyomán még mindig felfakad a víz. Pedig igyekeztek a tavasz elébe járni. — A meleget meg is fogtuk — m­ondja Bálint István mérnök, a farm vezetője. — Idejében elké­szítettük a szolároka­t, összesen 3150 négyzetméteren, tes­z közel kétmillió szál palántát­­kell e­­lőállítanunk. Ezenkívül mí­ 400 ezret kapunk az ugrai farmról is. Csak a napfény volt kevés, így a magvak csak bújogatnak. Pedig a paprikát már március elején elvetettük. Herbicidáltuk az egész területet, s egyszer per­meteztünk is gomba,betegségek ellen. Most már csak egy kicsi (háromszéki) (Folytatás a 4. oldalon)­ ­* A székelykáli gyümölcsösben javában folyik a metszés — A századforduló táján, nem azt kérdik majd az üzembe fel­vételét kérő szakmunkástól, hogy tud-e reszelni, — mondja Báni János, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója, amikor irodájából, az új kabinet felé tartunk, ha­nem azt, hogy ismeri-e a számító­gépet. Ezzel talán már körvonalazta is az indító okot, ami e szakte­rem létrehozásához vezetett. I­­gaz, ennek előzményei is voltak, jópár éve, szép eredményeket felmutató informatika kör tevé­kenykedik a több mint négy év­százados iskolában (Klemeátisz János fizikatanárral beszélget­tünk erről a Vörös Zászló ha­sábjain). Néhány lépés és már ott is­ va­gyunk a földszinti terem előtt. Kívülről semmi különleges, ol­­yan mint bármely más osztály­bejárat, csupán az ajtóra erősí­tett lemez hirdeti: Informatika I­abinet. Bent, a teremben, az asztalo­­kon, a katedrán számítógépek, néhány, halk, „üzemi zajjal“ mű­ködik is, három diák a XI. Dz­ből (valamennyien kézi tagok) úgy döntött, hogy órák után, e­­béd előtt még betérnek ide, egy kicsit. Demeter Csaba, Kurjatkó Péter és Benedek Zoltán már régi „számítógépesek“, most arra kérem őket, mondjanak néhány példát a számítógép iskolai al­kalmazásáról. — Elsősorban a matematikánál, a fizikánál és a biológiánál használjuk, vagy használhatjuk a számítógépet — mondja Demeter Csaba. — A legbonyolultabb kí­sérleteket­­is meg lehet csinál­ni a számítógépen, olyanokat is, amelyeket itt az iskola után nem végezhetünk el, nincs rá lehettő­­s­égünk. — Bár a számítógép nem he­lyettesítheti a tanterv által elő­írt klasszikus kísérleteket, azok elvégzését — jegyzi meg Bóni János. Míg nézelődöm, Demeter Csa­ba kéri az adataimat, „betáplál" a számítógépbe. Néhány pilla­nat és a bioritmus görbéim íród­nak ki a képernyőre. A fizikai, érzéki és szellemi maximumok, minimumok és null-pontok­­— E­. (Folytatás a 3. oldalon) lépés a jövőbe ---------------­ — TOMPA Z. MIHÁLY riportja — XL. évfolyam 77 (11202) sí. 1988. április 1. péntek Ara 50 ban! A III. OLDALON: Ipargazdaság NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS ELENA CEAU$ESCU­ ELVTÁRSNŐVEL EGYÜTT HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁST TESZ INDONÉZIA KÖZTÁRSASÁGBAN Nicolae Ceau$escu elvárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke Elena Ceau$escu elvtárs­nővel együtt 1988 áprilisának első felében hivatalos baráti látogatást tesz Indonézia Köz­társaságban Suhartonak, Indo­nézia Köztársaság elnökének és Tien Suharto asszonynak a meg­hívására. A régeni vasútállomás új ellenőrző központjának épülete (SZÁSZ KÁROLY felvétele) A Megyei Pártbizottság Bárójának , ülése Tegnap, március 31-én ülést tartott a Megyei Pártbizottság bürója. A testület elemezte és jóváhagyta azt a jelentést, amely a termelési folyamatok szervezé­sének és korszerűsítésének vona­lán érvényben lévő programok és feladatok teljesítése érdekében a pártszervek és -szervezetek, a kollektív vezetőségek által vég­zett munkát tekintette át. U­­gyancsak jelentés hangzot el a természetes gyepek termőképes­sége növeléséért folytatott akciók­ról, az 1988 évi legeltetési terv teljesítésére hozott intézkedések­ről­.­ Ezután jelentés alapján ele­mezték írni­ tettek a pártszervek és -szervezetek párt, KISZ és tömegszervezeti politikai-ideoló­giai oktatás szín­vonalárnak eme­léséért, a mezőgazdasági egysé­gekben zajló politikai oktatás záróvitáinak alapos megszervezé­séért és lebonyolításáért, a poli­tikai-ideológiai felkészítés folyta­tásával kapcsolatos­ intézkedése­ket. Az első napirendi ponttal kap­csolatban a büró határozatot ho­zott a termelőfolyamatok szer­vezésének és korszerűsítésének tökéletesítésére vonatkozó prog­ram-előirányzatok teljesítése ér­dekében, fokozv­a ennek hozzájá­rulását az idei és az egész öt­éves terv időszakára szóló terv­feladatok megvalósításához. Az ülésen tájékoztatták a bürót a dolgozók leveleinek, észrevéte­leinek és javaslatainak intézésé­ről 1988 február hónapban. Végül a testület a folyó tevé­­kenység egyes kérdéseit oldotta meg: --...

Next