Vörös Zászló, 1988. július (40. évfolyam, 155-181. szám)

1988-07-01 / 155. szám

AZ RKP muve, megyei bizottsága és a megyei néptanács napilapja , XL. évfolyam 155 (11280) sz. | 1988. július 1. péntek | Ara 50 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE A MMÁN ummiSIA PÍRT Ku­­rmu eimisum­puraris Rum Tisztelt elvtársak! A Központi Bizottság plenáris rése elemezte és egyöntetűen jó­váhagyta a Központi Bizottság Politikai Végrehajtó Bizottságá­­nak javaslatait az egész dolgozó semélyzet javadalmazása, vala­­mint a nyugdíjak emeléséről. E­­zek az intézkedések biztosítják a párt XIII. kongresszusa és or­szágos konferenciája fontos­­ ha­tározatainak teljesítését az egész nép anyagi és szellemi életszín­vonala emelése ügyében — ami a pártpolitika legfőbb célja, a Romániában sikeresen épülő, sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom lényege. (Hatalmas, hosz­­szas taps.) Amint a tanulmányozott és jóváhagyott anyagokból kitűnt, 10 százalékkal emeljük a csaknem 7 900 000 főnyi egész dolgozó sze­mélyzet javadalmazását. Ilyen keretek között a tarifális javadal­mazás 8 százalékkal, a változó javadalmazás 2 százalékkal emel­kedik. Ez alkalommal is főként a tarifális javadalmazás emelé­sére helyeztük a súlyt, hogy így biztosítsuk a munkából származó reáljövedelmek stabilitását és sza­vatolását és megteremtsük a fel­tételeket a globális akkord ha­tározott alkalmazásához. A név­leges átlagjavadalmazás 2980 lej­ről 3285 lejre emelkedik. Külön hangsúlyoznunk kell a minimális tarifális javadalmazás emelkedését havi 1500 lejről 2000 lejre, 33 százalékos gyarapodás­sal. Elmondhatjuk, hogy tulaj­donképpen ez a legnagyobb ará­nyú javadalmazásemelkedés a szocializmus éveiben , s ez szo­ros összhangban áll pártunknak azzal az általános politikájával, hogy biztosítsa az összes dolgo­zók jövedelmeinek a kiegyensú­lyozott emelkedését és elsősorban a kis jövedelmeknek a növelé­sét. (Hatalmas, hosszas taps.) Eb­ben a javadalmazásemelésben augusztus 1-jétől október 1-jéig több mint 2 500 000 személy ré­szesül. Amint a plenáris ülésen is joggal hangsúlyozták, ez kü­lönösképpen a termelőtevékeny­ségben vagy különböző más szek­torokban az első szolgálati éve­ket töltő fiatal személyzetre vo­natkozik. Ugyanakkor a javadalmazás­emelés nem vezet a lakbérek e­­melkedéséhez vagy a családi pót­lékok csökkentéséhez a javadal­mazásemelésben részesülő dolgo­zó személyzet viszonylatában. A javadalmazásemelés az esztendő végéig 4 470 000 dolgozó számára valósul meg, ez pedig az egész dolgozó személyzet csaknem 60 százalékát teszi ki. A többi személyzet számára a javadalmazásemelés szakaszosan történik, kezdve 1989. március 1- től és végezve 1989. augusztus 1-jén. Következésképpen, 1989. második felében az egész dolgo­zó személyzet felemelt javadal­mazást kap. A kis javadalmazások hangsú­­lyozottabb emelése folytán a mi­nimális és a maximális javadal­mazás aránya a gazdaság vi­szonylatában 1:4,70-hez lesz, szem­ben a jelenlegi 1:5,35-höz és az 1965. évi csaknem 1:10-hez. Ez mindenben megfelel a szocia­lista etika és méltányosság elvei­nek, ugyanakkor biztosítja az a­­nyagi érdekeltséget és a szüksé­ges differenciálódást a minimális és a maximális javadalmazás kö­zött, a különböző tevékenységi szektorok között. A javadalmazásemeléssel egy­idejűleg sor kerül a havi 3000 lejig terjedő, munkáért és kor­határért járó állami társadalom­biztosítási nyugdíjak átlag 8 szá­zalékos emelésére. Ebben a nyug­díjemelésben az említett kate­góriához tartozó nyugdíj­asok ösz­­szességének 97 százaléka, körül­belül 1 350 000 személy részesül. Ilyen összefüggésben a korhatár­nyugdíj teljes szolgálati idő ese­tén eléri a 2000 lejes átlagot, a minimális nyugdíj ebben a kate­góriában 22 százalékkal emelke­dik, vagyis havi 900 lejről 1100 lejre. A nem teljes, de legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok számára a minimális nyugdíj 43 százalékkal emelke­dik, havi 550 lejről 800 lejre. Úgyszintén a II. rokkantsági fo­kozatba sorolt személyek mini­mális nyugdíja 33 százalékkal, vagyis havi 600 lejről 800 lejre gyarapodik. Ugyanakkor emel­kednek a hadirokkantnyugdíjak — a havi 3000 lejnél kisebbek — átlag körülbelül 17 százalékkal, a minimális nyugdíj 45 százalék­­ (Folytatás a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának plenáris ülésén Tisztelt elvtársak, és barátaim! A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja — szocialista tár­sadalmunk széles demokratikus politikai szerve — Országos Ta­nácsának plénuma megvitatta a napirendre tűzött problémákat, különösen a front tagszervezetei­nek tevékenységét és hozzájáru­lását Románia gazdasági-társa­dalmi fejlesztési programjainak és terveinek megvalósításához, e­­gész nemzetünk anyagi és szel­lemi jólétének további növelésé­hez, amely pártunk politikájá­nak, a Romániában sikeresen é­­pülő sokoldalúan fejlett szocialis­ta társadalom legfőbb célja. (Erő­teljes, hosszas taps.) A plénum egyöntetűen elfogad­ta a javadalmazások és a nyugdí­jak emelésével kapcsolatos javas­latokat, amelyeket a Nagy Nem­zetgyűlés elé terjesztenek. Az ösz­­szes dolgozók javadalmazásának emelése, kezdve főleg az alacsony javadalmak, valamint a nyugdí­jak növelésével, úgyszintén kezd­vény vid­ve a kis nyugdíjak emelésével, szocialista társadalmunk magas fokú humanizmusának és demok­ratizmusának kifejeződése, annak a ténynek a megnyilatkozása, hogy az új társadalmi rend meg­teremtésében — amelyben a nép valóban ura saját sorsának, tu­datos alkotója jelenének és ra­gyogó, szabad és független jö­vőjének — minden intézkedés­nek és az egész tevékenységnek a célja a nép jóléte további nö­velésének biztosítása. A javadalmazásemelésből való­jában csak egy embercsoport ma­radt ki. A párt Központi Bizott­ságának plénumán nem szóltam erről, de most a Demokrácia Frontja Országos Tanácsának plé­numán rá szeretnék mutatni, hogy ez a párt és az állam ve­zető kádereire vonatkozik, kezd­ve a miniszteri rangú államtitká­roktól, egészen Románia Szocia­lista Köztársaság elnökéig. Nem tartottuk szükségesnek, hogy pót­lékot nyújtsunk ennek a kate­góriának is, mivel a szocialista etika és méltányosság elvei sze­rint jártunk és járunk el, s min­denekelőtt az alacsony javadal­mazások 33 százalékos és egyes kisnyugdíjak több mint 40 száza­lékos emelésére gondoltunk. Tet­tük ezt azért, hogy nagy ember­­kategóriának biztosítsuk a leg­jobb életkörülményeket, annál is inkább, mivel ez a különböző területeken első évi tevékenysé­gébe lépő ifjúságra vonatkozik mindenekelőtt. (Erőteljes taps.) Tanulmányozták az anyagokat, éppen ezért nincs szándékomban kitérni rájuk. Ám szüntelen szem előtt kell tartanunk azt, hogy ezt a határozatot a jelenlegi világ­­gazdasági válság közepette tudtuk elfogadni, annak a ténynek kö­szönhetően, hogy a mostani öt­éves terv első felében — mind­azoknak a nehézségeknek ellené­re, amelyekkel szembenéztünk és szembenézünk — sikerült je­lentősen fejlesztenünk gazdasá­gunkat, emelnünk a gazdasági­(Folytatás a 2. oldalon) Jól szervezett, hatékony munkát a szántóföldeken Immár a nyár legmelegebb hó­napjába, júliusba léptünk s ez­zel a szántóföldeken jelentősen megsokasodtak a tennivalók, a­­melyek gondos, idejében való el­végzése hatékony, jól szervezett munkát igényel mindenik gaz­daságban. Előtérbe került ter­mészetesen az árpa aratása, de a növényápolás, takarmánybe­­gyűjtés terén is sok még a ten­nivaló. Az árpa aratása, a nem éppen kedvező időjárás miatt, nagyon vontatottan bontakozik ki, bár kilenc egységes agráripa­ri tanácsban, többek között Bah­­nean, Bandon, Luduson, Timno­­veni-ben, Tirgu-Mure?-en és más­hol elindultak a kombájnok, de a tegnapig mindössze 370 hektár termését sikerült biztonságba he­lyezni. A feladat: állandóan el­lenőrizni a gabonatáblákat, s ott, ahol a nedvességtartalom azt megengedi, késedelem nélkül munkába kell állítani a gépeket. Alapvető tennivalónak számít még ezekben a napokban is a ka­pásnövények ápolása. A Bahneai Egységes Agráripari Tanács kör­zetében mintegy 3000 hektáron termesztenek kukoricát. Amint azt a tanács vezetői elmondot­ták valamennyi gazdaságban jól halad a munka. Az első gépi ka­pálással végeztek s másodszor is több mint 1500 hektáron ir­tották ki a gyomokat a sorok kö­zött. Az első kézi kapálást közel 2 300 hektáron fejezték be a gazdaságok, s e munkálattal egy­­időben táperőkiegészítést is vé­geztek. Elsőre haladtak e tekin­tetben a suplac-i, corpisinmar­­tini, gogani-i mtsz-ek tagjai, s az ők példájukat követve több igyekezetre van szükség a vii­­­oarai, idiciui, sintioanai gaz­daságokban. A 300 hektáron ter­mesztett cukorrépa harmadik kapálása folyamatban van. A kultúrák szépek, a növénysűrű­­ség átlagban számítva meghalad­ja a 60 000 főt hektáronként. A 141 hektár krumplit a mezőgé­­pészek háromszor töltögették, egyszer kezelték betegségek és kártevők ellen s rövidesen befe­jeződik a kézi kapálás is. A tanács körzetében a terme­lőszövetkezetek nagy figyelmet fordítanak a takarmányok be­gyűjtésére is. A pillangósok első termése már a tárolóhelyeken van, az 1 541 hektár természetes kaszálóból 900 hektár termését vágták le, a munka ütemesen fo­lyik. A gazdaságok eddig mintegy 900 tonna szénát tároltak, 200 tonnányi van még a határban, amit két-három nap alatt behor­danak. A számítások szerint a tanács körzetében túlszárnyalják a június—július hónapokra elő­irányzott mennyiséget, s 1­600 ton­na szénát tárolnak. (Sárdi) Ünnepi gyűlés a tanítók napja alkalmából Tegnap Tirgu-Muresen, a Nem­zeti Színház nagytermében ün­nepi gyűlésre került sor a taní­tók napja alkalmából, amelyen a párt- és állami szervek, a Ne­velés- és Oktatásügyi Miniszté­rium, a tanügyi intézmények vezetőségének képviselői, a ki­tüntetésre előterjesztett tanügyi káderek, óvónők, tanítók, taná­rok, az oktató-nevelő munkában kiváló eredményt elért szakem­berek és más oktató káderek, e­­gyes gazdasági egységek vezetői vettek részt. Stefan Benta, a Megyei Tan­felügyelőség főtanfelügyelője megnyitója után Angela Zsaroiu elvtársnő, a Megyei Pártbizott­ság titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának alel­­nöke előterjesztésében felvázolta azokat a sikereket, amelyeket megyénk tanügyi káderei az if­jú generáció nevelésében, a munkára, az életre való nevelé­sében elértek. A felszólaló kü­lön kitért azokra a feladatokra, útmutatásokra és orientációkra, amelyeket pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs ápri­lis 29-én és június 23-án előter­jesztett expozéjában megjelölt, és amelyek életbe ültetésével, a szocializmus és kommunizmus nemes eszméinek szellemében, emelkedik az oktató-nevelő mun­ka minőségi szintje, fokozódik az iskolás ifjúság hazafias és forradalmi szellemben történő nevelése. Az ünnepi gyűlésen a továb­biakban a következők szólaltak fel: Sabina Suteu, a Bolyai Far­kas Líceum igazgatója, Aurelia Farca?, a 14-es Számú Általános Iskola tanítónője, Ilati Maria, a reghini 1-es Számú Ipari Líceum tanára, Timotei Enachescu, az Al. Papiu Ilarian Líceum tanára, Hilda Goia, a Pedagógiai Lí­ceum tanára, Elena Petra, az 5- ös Számú Líceum igazgatója, Jánca Tampa, a Nevelés- és Ok­tatásügyi Minisztérium küldötte. Ezután 60 tanügyi kádert tün­tettek ki, kiemelkedő tevékeny­ségük elismeréseként. Az ünnepi gyűlés résztvevői hatalmas lelkesedéssel és mély hazafiassággal fogadták el an­nak a táviratnak a szövegét, a­­melyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz in­téztek. Az ünnepi gyűlés második ré­szében a jelenlevők megtekin­tették azt az ünnepi műsort, a­­melyet a tanulók és tanügyi ká­derek művészi csoportjai mutat­tak be a tiszteletükre.

Next