Vörös Zászló, 1989. február (41. évfolyam, 26-48. szám)
1989-02-01 / 26. szám
Villa problemo 10Qu*sü//€fek! AZ RKP MUSEX megyei bizottsága és a megyei néptanács napilapja Pártunk főtitkára, Nicolae Ceaugescu elvtárs lelkesítő felhívására válaszolva Magasabb fokon hasznosítják a fát A múlt évben nagyon jó eredményeket értek el megyénk fakitermelői. Az érték és fizikai tervük teljesítése mellett megkülönböztetett figyelmet szenteltek az anyagok magasabb fokú hasznosítására, így téve eleget a legfelsőbb pártvezetés útmutatásainak. Az a téren szerzett tapasztalataikról és idéni feladataikról Gotea Ovidiu a Reghini Erdőkitermelő és Szállító Vállalalat főmérnöke tájékoztatott: " Kezdjük talán azzal, hogy 1989-ben a rendelkezésünkre álló faanyag kitermelésének hasznosítási foka el kell hogy érje a 94 százalékot. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a legkisebb darabokat, vékony ágakat is el kell juttatnunk a feldolgozó egységekhez. A múlt évben már voltak látványos megvalósításaink ezen a téren. Gondolok a Lunca Bradului-i szektorban bevezetett technológiára. Ott a vékony ágakat kötegekben hozzák ki az erdőből. Az idén ezt minden vágterünkön elterjesztjük. Továbbra is nagy hangsúlyt helyezünk az osztályozásra, annak érdekében, hogy jobban értékesítsük a kitermelt faanyagot. Külön választékot képeznek a furnérrönkök (minden fajtából), fűrészáru-rönkök — s itt a minőséget tartjuk szem előtt — a forgácslap, farostlemez és cellulózgyártáshoz szükséges faanyag. — Milyen gépi eszközök állnak rendelkezésükre? — A munkatermelékenység növelése érdekében a meglévő gépparkunkat akarjuk jobban kihasználni, kezdve az erdei traktoroktól, sodronypályáktól és más szállítóeszközöktől el egészen a rakodógépekig. Miután sikeresen vizsgázott az erdei Minden terméket KEVESEBB ! ANYAGBÓL ÉS ENERGIÁVAL ! traktorra szerelt mozgó aprítógép, bízunk benne, hogy a Reghini Gép- és Alkatrész Gyártó Vállalat megkezdi a sorozatgyártását s még az idén elterjeszthetjük alkalmazását. Nagy előny, hogy ha a vékony ágfát már kint a vágtereken föl lehet aprítani és azt ömlesztve szállíthatjuk, a forgácslap gyárunkba. — Önök nemcsak kitermelik, hanem bizonyos mértékben fel is dolgozzák a faanyagot. Ezeken a részlegeken hogyan sikerült növelni a hasznosítási fokot? — Hazánk egyik legmodernebb fűrészüzemévé lépett elő a Lunca Bradului-i részleg, amióta teljes egészében korszerűsítettük. Elmondhatjuk, hogy az oda kerülő faanyagot 100 százalékban hasznosítjuk. Az exportképes, jó minőségű fűrészáru mellett a fűrészport, forgácsot, de még a fakérget is értékesítjük (ez utóbbit mint nagyon jó komposzt-trágyát). Ebben az évben a reghini fűrészüzemünket is korszerűsíteni szeretnénk. Az innen származó fadarabkákat szintén teljes egészében bedolgozzuk az e célból modernizált forgácslap gyárunkban. S így nagy mennyiségű hasított fát takarítunk meg, illetve tudunk jobban felhasználni. — Az önök vállalata az utóbbi időben mind több félkész vagy előgyártott terméket szállít a bútoripari egységeknek. E téren milyen változások lesznek 1989-ben? — Ezeknek, a gyártmányoknak a részaránya tovább fog növekedni. Az idén megyénk bútorgyárainak 14 százalékkal több félkészárut szállítunk, mint tavaly. A fentebb említett intézkedésekkel remélhetően nemcsak elérjük a tervezett 94 százalékos hasznosítási fokot, hanem még túl is szárnyaljuk azt. Közösségünk — mint az elmúlt évi sikereink bizonyítják — képes lesz erre. Bízunk benne, hogy az 1989-es esztendőben is minden területen az ágazati élvállalathoz méltó eredményeket tudunk fölmutatni. (karácsonyi) Kiváló vetőmacrot jó minőségű földbe! A földművesek közt az elsők a zöldségtermesztők, akik „érzik“ a tavaszt. És ez így is van rendjén, hisz korán kell jelentkezni a piacon friss zöldségekkel. S nem is kevés mennyiséggel, hisz 140 450 tonna zöldséget kell előállítani a szocialista szektorban. Megyénk zöldségtermesztői jól felkészültek erre a feladatra. Az idén szabadföldben 3 700, másodnövényenként pedig 1 680 hektáron termesztenek zöldséget. De alaposan kihasználják a kettőstermesztés és a köztestermesztés lehetőségeit is. Az egész területen idejében jó minőségű mélyszántást végeztek, ami egyik előfeltétele a jó terméseknek. A télen tovább folytatják a talaj táperejének növelését, amelyet nem valósítottak meg a programnak megfelelően. De minden lehetőség megvan arra, hogy a tavasszal jó minőségű talajba, kiváló vetőmag kerüljön. • — Ez teljes mértékben biztosított — mondja Bálint Albert, a Megyei Kertészeti Tröszt főmérnöke. — Magas biológiai értékekkel rendelkező vetőmagvakat biztosítottunk egész esztendőre, kihangsúlyozottan a korai termesztésre, nemcsak a nagyüzemi, hanem a lakossági gazdaságok részére is. — És hol lehet mindezekhez hozzájutni'’ — A farmok, termelőszövetkezetek kiutalás alapján a vetőmagközpontokban vehetik át, a lakossági gazdaságoknak a megyeközpontban, a Calarasilor utcában levő szakosított üzlet áll rendelkezésére, de ezenkívül gondoskodtunk arról, hogy az összes zöldséges üzletekben, függetlenül, hogy városban vagy falun működnek, meg lehessen vásárolni a legszükségesebbeket. Azokban a helységekben, ahol nincs zöldséges üzlet, a fogyasztási szövetkezetekben árusítják a vetőmagvakat. E célra a Megyei Vetőmagközpont dolgozói 1 500 000 kisborítékot készítenek elő különböző magvakkal. — S a palánták? — Csak a szocialista szektorban több mint 81 millióra van szükségünk. Ezt 8 hektárnyi üvegházban, 13,3 hektár fóliasátorban és 1,5 hektár melegágyban állítjuk elő. A korai zöldségfélék palántáit, káposzta, korai karalábé, karfiol — szakosított egységelvben termesztjük. — A lakosság is hozzájuthat a palántákhoz? — Minden esztendőben a lehetőségek szerint, főleg a piacon levő zöldséges üzletek biztosítanak palántákat vagy a termelőegységekben is kaphatók, természetesen alá szeretném húzni, csak azután, miután biztosították a nagyüzemi gazdaságok szükségleteit. De nem nagy dolog a háztájiban sem a palánták előállítása. Trágya, föld mindenütt akad s ha szaktanácsra van szükség, azt is megkaphatják az illető gazdaság mérnökeitől. (háromszéki) sugárúton (MIHALYKÓ ANNA felvétele) .. .amely évente új kalászt ringat, amely érleli a hegy levét, egyre gazdagabb, civilizáltabb életet biztosít művelőinek. Nem tudom, pontosan ki mondta a sok szántó-vető ember közül és hogy pontosan így fogalmazott-e? De minden szavukból ez áradt, a föld szeretete. Nagyon szép hagyománnyá kezd válni megyénkben. A község hazahívja fiait a kezdeményezés. Nos így történt Bichiben is, csak egy kicsit jobban. Hazahívta és otthon maradtak. Bíró József, Nagy Erzsébet, Aszály? Virgil, Zilai G. Ferenc, Moldovan Florea, Ro?ta? Aurel, ifjabb Bíró József, Mihály Zoltán. Soroljam tovább a neveket? Függetlenül attól, hogy elnök, főmérnök, mezőgépész, állatgondozó, farmvezető, egyformán szeretik szülőföldjüket. — Én nem tudok szépen beszélni, szép szavakat használni — mondja Kocsis Ferenc bácsi. — Hogy mi köt ide? Először kötött a család, " aztán jöttek a gyermekek. S észre sem vettem, eltelt harminc esztendő, annyit töltöttem a gazdaságban, előbb, mint szőlészbrigádos, majd az állattenyésztésben, közel húsz esztendőt. Örül a szívem, amikor látom, hogy a fiatalok is kezdik megszeretni ezt köt a rög... a mesterséget. Itt van például ez a Demeter Erzsiké. Fiatal kora ellenére a legjobb feje. A növendékek gondozásánál csakis ifjak dolgoznak az ózdi részlegen. Öröm rájuk nézni. Az ember tudja, hogy munkájának van folytatása. Bíró József, a gazdaság elnöke, nehezen vall önmagáról. Azt már a számok bizonyítják hogy, amióta a gazdaságélére került, kijutottak a kátyúból. A többmilliós adósságot felszámolták. A tagság elégedett. Pontosan fizetnek az elvégzett munkáért. — No de ennyi bíró egy gazdaságban. .. Nem sértődik meg. Megérti. Biztos vannak irigyeim, de aki irigyli csinálja utánam. Egyéb — NAGY FERENC riportja — ként a fiammal, aki farmvezető, még szigorúbb vagyok, mint másokkal. A munka, az a fontos. Azt végezze példásan, s akkor büszke vagyok rá. Büszke is lehet, hisz a gazdaság állattenyésztői az élenjárók közé küzdötték fel magukat. Hallgatnak e fiatalember szavára, aki él hal a mesterségéért. Egyébként ezt vallja Mihály (Folytatás a 2. oldalon) XLI. évfolyam A IV. OLDALOM, 26 (11462) sz. 1989. február Hírügynökségek 1. szerdai távirataiból Ara 50 báni Részlet a sighisoarai Pamutszövöde nagy szövőcsarnokából. (SZÁSZ KÁROLY felvétele) A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ilése Január 31-én, kedden ülést tartott a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. A napirendi pont keretében a Végrehajtó Bizottság elemezte és jóváhagyta az Építkezési és Szerelési Fővállalkozó Tröszt jelentését arról, hogy miként biztosította a kivitelezés feltételeit (dokumentáció, elhelyezés, pénzalapok folyósítása, anyagszükséglet) az 1989. évi terv ütemes teljesítéséhez. Ugyancsak jelentést hallgatott meg a testület a terület és helységek korszerűsítését előirányzó intézkedések valóra váltását célzó akció megszervezéséről és kibontakozásáról, a mezőgazdaság tökéletesítéséről, szervezéséről és vezetéséről, a szállítások, közlekedési útvonalak és villamosenergia-hálózat optimizálásáról. A Végrehajtó Bizottságot a továbbiakban tájékoztatták arról, hogy a községi néptanácsok végrehajtó bárói és a Megéneklünk, Románia művelődési és alkotási központok vezető tanácsai miként foglalkoztak és milyen intézkedéseket hoztak a községi könyvtárak könyvállományának gyarapításáért az 1989-es évben; a Megyei Munkaügyi Igazgatóság azon intézkedéseiről, mely a szocialista egységekben dolgozó személyzetnek az állami társadalombiztosítási alapból való nyugdíjazásának megfelelő programálását illeti az 1989-es évre és arról, hogy miként oldották meg 1988. decemberében a dolgozók javaslatait, észrevételeit, panaszait és kéréseit. A in. OLDALON: NAGYÍTÓ Tudományos-technikai oldal