Vörös Zászló, 1989. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1989-03-01 / 50. szám

­T A jó munkaszervezés — a sikeres rajt és a további eredmények biztosítéka Mintegy méltó folytatásaként az elmúlt esztendei megvalósítá­­sainak, a Reghini Erdőkitermelési és Szállítási Vállalat rovatai egységének szorgalmas munka­közössége sikeresen rajtolt az idén is. S ennek megfelelően —, amint arról Bularca Gheorghe mérnök, a gyártelep igazgatója, valamint Simon Béla, a pártbi­zottság titkára tájékoztattak —, már az év első hónapját terven felüli teljesítménnyel zárhatták az itteni fakitermelők és -feldolgozók, így, január vé­gére csaknem egymillió lej ér­tékű többlettel számolhattak az árutermelés terén és 101,7 száza­lékra teljesítették kiviteli köte­lezettségeiket a megvámolt ter­mékek tekintetében. Ugyanakkor, az előírtakon felüli ütemben nö­velték a munkatermelékenységet, s alig valamivel kevesebb, mint 2­200 köbméter fatömeggel pótol­tak rá a kitermelésben a terve­zettre. Mindezeket az eredmé­nyeket­ elsősorban a jó munka­­szervezésnek tulajdoníthatják az ipartelep dolgozói. Már az elmúlt esztendő utolsó negyedében, s az év végi hajrával párhuzamosan arra is különösen nagy gondot fordítottak, hogy idejében elő­készítsék és biztosítsák a minél sikeresebb induláshoz szükséges készleteket. Aztán meg, mivel a hegyvidéken a vastag h­ótakaró nagyon megnehezítette a kiter­melést, a munkaerőt átcsoporto­sították a dombvidéki vágterek­­re. Az enyhe időjárás, amely általában a legtöbb iparágban kedvezően befolyásolja a min­dennapi tevékenységet, olykor megnehezíti a fakitermelők mun­káját. Mert, a­­ a kidöntött fa­tömegek elszállítása nem okoz különösebb gondot a jól kiépített hegyi utakon, ez néha nagyon körülményessé válik a rosszul karbantartott mezei szakaszokon. Magyarán: sárba süllyednek a szállítóeszközök. Az idén is volt rá példa, főként a Sighișoara környéki vágtereken. De mind­ezek ellenére, a jó és idejében történt termelés-előkészítés, va­lamint munkaszervezés eredmé­nyeként az egység munkaközös­ségének sikerült leszállítania a szükséges fatömeget, mind a sa­ját feldolgozói, mind pedig a cellulóz- és papírgyártó kombi­nátok, forgácslemez-készítő üze­mek számára. A kilátások kedvezőek továbbra is. Bár ottjártunkkor még nem összegezték a februári eredményeket az ipartelep dol­gozói, a számítások szerint, ebben a hónapban sem volt fennaka­dás , és igyekeztek­ igyekeznek megtartani a januárban megva­lósított előnyüket. Sőt, lehetőleg minél jobban megpótolni azt. Minden lehetőségük megvan, az első negyedévi tervfeladatok hi­ánytalan teljesítésére. S a min­dennapi termelési gondok mel­lett, a továbbiakban is nagy fi­gyelmet fordítanak a munkaszer­vezés és egyben egész tevékeny­ségük szüntelen tökéletesítésére. Az idei előirányzatok nagyon mozgósítóak az egység közössége számára. Hogy mást ne említ­sünk, mintegy harmincezer köb­méter fával kell többet kitermel­niük, mint a tavaly. Ugyanakkor mindent el kell követniük, hogy minél magasabb fokon értékesít­sék a faanyagot. Az utóbbi é­­vekben ebből a szempontból is értek el kiváló eredményeket. Az idén pedig legkevesebb 94 szá­zalékra szeretnék növelni ezt a hasznosítási szintet... Szóval, van-lesz bőven tenni­valójuk a sovatai fakitermelők­nek ebben az esztendőben. De a konkrét eredményekben össze­­geződő eddigi munkájuk azt bi­zonyítja, hogy tisztában vannak feladataikkal, s erőfeszítéseiket ezek maradéktalan, példás meg­valósítására összpontosítják. SZILVESZTER ANDRÁS Viláj pnklárjaltgyiSüfjtUk] AZ RKP MURES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az új agrárforradalom megvalósítása a szocialista mezőgazdaság erőteljesebb fellendülésének záloga Negyven év telt el az RKP KB március 3­5-i plenáris ülése óta, amely elhatározta a mezőgazda­ság szocialista átalakítását, ami a korszerű technikát hatékonyan alkalmazó, magasabb hozamokat biztosító nagyüzemi termelésre való áttérést jelentette. Mindez szükségszerűség, hisz az agrár­kérdés megoldása a román tár­sadalom egyik legfontosabb prob­lémája volt. Négy évtized telt el azóta és az ez idő alatt elért sikerek, a hozamok a mezőgazdaság min­den ágában igazolják a párt ál­tal kezdeményezett, szervezett és vezetett mezőgazdasági forrada­lom szükségességét és helyessé­gét. Az állami és szövetkezeti tu­lajdonviszonyok kiépítése bizto­sította a gazdasági alapot, amely győzelemre vitte a szocialista forradalmat falun is. A mező­­gazdaság átalakítása több sza­kaszban, szervezetten ment vég­be, figyelembe véve a helyi a­­dottságokat, lehetőségeket, ha­gyományokat és az évek során felhalmozódott saját tapasztala­tokat. Mindenik szakasznak meg­volt a jól meghatározott helye, szerepe, amit pártunk programa­­tikus dokumentumai írtak elő, így az 1945-ben végbement föld­reform az első romániai agrár­forradalom, amelynek mélyreha­tó demokratikus jellege volt, biz­tosította a földbirtokok felszá­molását és ezáltal megszüntette a parasztság évszázados kizsák­mányolását, módosította a falu társadalmi összetételét. Létrejöt­tek az első állam­­gazdaságok, amelyek eredményei a szocialis­ta mezőgazdaság felsőbbrendűsé­gét bizonyították. Ez volt az az időszak, amikor megerősödött a munkás-paraszt szövetség, szocia­lista társadalmunk megrendíthe­­tetlen alapja. Románia legújabbkori történel­mének új szakaszában — a szo­cialista forradalom szakaszában — 1949—1962 között lezajlott a mezőgazdaság szocialista átalakí­tása, azaz a második agrárforra­dalom, amely elősegítette az egy­séges szocialista gazdaság megte­remtését, az új szocialista viszo­nyok, a szocializmus végleges győzelmét hazánkban. Az ezután elért eredmények bizonyították a közösségi tulajdonon alapuló mezőgazdaság felsőbbrendűségét, amely a hozamok növeléséhez vezetett. A IX. kongresszus óta eltelt időszakban elért rendkívüli sike­rek szorosan kapcsolódnak pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs nevéhez, aki forradalmi szellemet sugallva,, útmutatásai­val, orientációival nagy mérték­ben hozzájárult egy belterjes mezőgazdaság megteremtéséhez, a hektárhozamok növeléséhez. Az intézkedések előmozdították a mezőgazdaság tervezésének, szervezésének, vezetésének töké­letesítését, kiemelték azokat a tényezőket, amelyek mozgósítv­án hatnak a termelőerők, a ter­melési­ és társadalmi viszonyok egészére, a mezőgazdaságban dolgozók egészséges életszemléle­tének kialakítására. Kiindulva ezekből, valamint abból, hogy a mezőgazdasági ter­melés növekedése nem tükrözte a föld, az állatok reális teljesí­tőképességét és azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket pártunk és kormányunk tett a mezőgazda­ságú egységek­ megerősítéséért. Az RKP XII. kongresszusa célul tűz­te ki az új agrárforradalom megvalósítását, amely a harma­dik agrárforradalmat jelenti ha­zánkban. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs tudományosan alapozta meg az új agrárforra­­dalom céljait, irányvonalát, a­­mely egységbe foglalja az összes törekvéseket, minden termelési ágban. Amint a XIII. kongresz­­szuson elhangzott beszédében is hangsúlyozta: „Az új agrárfor­radalom célkitűzése a termelés intenzív fejlesztése, rekordtermé­sek elérése és ezen az alapon a mezőgazdaság hozzájárulásának növelése az ország általános fej­lődéséhez.“ Az új agrárforrada­lom céljainak elérése érdekében pártunk főtitkárának javaslatára, közvetlen irányításával és rész­vételével egész sor olyan intéz­kedést tettek, amelyek mennyi­ségi s főleg minőségi változáso­kat idéztek elő. a termelőerők, a termelési viszonyok, valamint a CSOMÓS ATTILA mérnök, a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Megyei Szövetségének al­elnöke (Folytatás a 3. oldalon) . A fehér Dacia kormánykere­­­kénél ■ Moldovan Teodor törzsőrmester, a jobboldali első ülés helyén állványra szerelt radarkészülék, így hát Oros boan milicista századosnak csak hátul maradt hely, onnan mondja ki az ,,állj!“ vezényszót, amikor be­robogunk Ungheni központjába. Arra lett ugyanis figyelmes, hogy egy sárga csuklós, miközben le- és felszállnak az utasok, a be­­tonsávon várakozik. Miért nem húzott félre az erre a célra ki­épített megállóhelyre? — kapja a következő pillanatban a kér­dést a tolóablakot megnyitó gép­kocsivezető. Többet nem fordul elő. S ha én szavamat adom, be is tartom — ismeri el vétségét Anca Cráciun, az Autószállítási Vállalat tirnavem­-i központjá­nak sofőre. Ográig semmi rendkívüli, ahol egy lovasszekér közelében féke­zünk. A bakon ülő Nagy Zol­tánt, a helyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet őrét előbb meg­dicséri a kapitány a jármű olda­lára szegzett feliratos tábláért, majd a szekér hátsó részéhez ke­rül és átvált figyelmeztető hang­nemre. Ezek nem jók — mutat a fölerősített traktorlámpa bu­rákra. — Fényvisszaverő testet kell a helyükbe tenni! A fuva­ros védekezik, olyasmit hiába keres az üzletben. Igen? Na nézzük csak meg! Irány a közeli falusi bolt. Veze­tője, Baghiu Viorica igazolja a panaszost, de próbálja önmagát is fedezni, méghozzá a leadott megrendelések írásos dokumentu­maival. Eszerint a ludasi raktár­ban, ahova tartoznak, hetek-hó­­napok óta nincs macskaszem, ke­rékpár lámpa, dinamó és zseb­lámpa elem... A cipaui szövetkezeti üzletnél Sirbu Aurel boltkezelőtől hason­lókat hallani. Amit kiegészít az­zal, hogy, ha történetesen van elegendő viharlámpája, petróleu­mot akkor sem tud mindenkinek adni. Abban egyet kell értenünk vele, hogy ilyen körülmények között bizony nehéz dolog a biz­tonságos esti közlekedésre vonat­kozó törvényelőírásokat betarta­ni. De itt, a ciprui boltocska tő­­szomszédságában egy falatozó is működik, s az árokpartra fekte­tett kerékpárokból ítélve gazdáik odabent tartózkodnak. A milí­­cista kié a bicikli kérdésére, a­mivel benyit a helyiségbe, jelent­keznek a tulajdonosok. Egyikük, a Zernuti Állami Gazdaságban dolgozó Nistor Iosif, kijelenti, hogy őneki alig ötven méternyi­re van ide a lakása, nem prob­léma hazatolnia a gépet. Társá­nak, Tincuf Franciscnak, aki a Zernuti Sertéskiválasztó és -Te­nyésztő Vállalatnál keresi a ke­nyerét, már nehezebb kibúvót ta-­­­lálnia, hiszen, miután szintén* besörözött, Ográig kell eljutnia. (Folytatás a 3. oldalon) Úton — útszélen---------------— — AJTAY LÁSZLÓ riportja — . . . , A II OLDALON: ALL évfolyam 19(11486) sz. — Növekvő vonzerővel 1989. március A III. OLDALON: 1. szerda ____________ — Közelebb a lakosság elvárásaihoz Ara 50 báni — A műszaki fejlődéshez igazodva Március 1-től • Újabb dolgozói és nyugdíjas kategóriák javadalmazása, illetve juttatása emelkedik Mint olvasóink bizonyára em­lékeznek, 1988. június 24-én az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta és jóvá­hagyta a dolgozó személyzet ja­vadalmazásának növelésére vo­natkozó törvénytervezetet, vala­mint a kifejtett munkáért járó korhatári nyugdíjaknak és a ha­dirokkantak nyugdíjának emelé­sére vonatkozó javaslatokat. És alig egy jó hónappal később meg is jelent a központi és helyi sajtóban Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának törvényerejű rendelete a dolgozó személyzet javadalmazása emelé­sének alkalmazásáról, s azt kö­vetően hamarosan az Államta­nács egy másik törvényerejű rendelete és a végzett munkáért és korhatárért járó állami társa­dalombiztosítási nyugdíjak, a munkaképtelenségi nyugdíjak, a hadirokkantnyugdíjak és a kato­nai nyugdíjak emelésének alkal­mazásáról.­ Most, amikor a III. szakaszába lép a meghirdetett országos ja­vadalmazásemelési program, ami azt jelenti, hogy a mai naptól a Bányaipari Minisztérium aláren­deltségébe tartozó összes ipari egységekben megpótolják a havi 2 250 lejnél nagyobb tarifánig javadalmazással rendelkező dol­gozók keresetetét, egyúttal arról se feledkezzünk meg, hogy 1989. március 1-jén növelik a végzett munkáért és korhatárért járó, havi 1 501 és 3 000 lej közötti ál­lami társadalombiztosítási nyug­díjakat. Hadd jegyezzük meg, hogy a javadalmazásemelés első k­ét üte­mében több mint 4,4 millióan kapták meg a beígért fizetés ki­egészítést, s így a központi in­tézkedés a dolgozó személyzet 60 százalékát érintette. Ugyanakkor tavaly augusztus és október­­ között 801 500 személy részesült nyugdíjemelésben. Még egy utolsó ellenőrzés a négy változatban exportra gyár­tott olajos hősugárzók egy újabb tételén. (SZÁSZ K. felv.)

Next