Vörös Zászló, 1989. április (41. évfolyam, 77-102. szám)

1989-04-01 / 77. szám

AZ RKP MURES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL Ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára elnökletével március 31-én, pénteken ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága, amely megvizsgálta a párt Központi Bizottságának ez év április 12-én sorra kerülő plénu­ma elé terjesztendő anyagokat. Az ülésen a Politikai Végre­hajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a Románia Szocia­lista Köztársaság 1990- évi és 1991—1995-ös ötéves tervi gaz­dasági-társadalmi fejlesztésének orientatív szintjére vonatkozó javaslatokat. A Politikai Végrehajtó Bizott­­sá­g nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzá­járulását e javaslatok mélyreha­tóan tudományos alapokon tör­ténő kidolgozásához és hangsú­lyozta, hogy az ország következő ötéves tervi fejlesztési szintjei­nek megalapozására irányuló e­­gész tevékenység a pártfőtitkár közvetlen irányításával folyt le, s ezen szinteket több szakaszá­ban vetették alá elemzésnek a gazdaság egészére vonatkozóan, ágazatonként, minisztériumokon­ként és területi profilban, köz­vetlen kapcsolatban a termelő­erők mind erőteljesebb növeke­désének, a nemzeti vagyon szün­telen gyarapodásának, socialist­a társadalmunk általános haladá­sának alapvető követelményeivel. Hangsúlyozta, hogy az 1990-es tervelőirányzatok példás teljesí­tése biztosítja a párt XIII. kong­resszusán és országos konferen­ciáján hozott határozatok teljes egészében való végrehajtását, a nyolcadik ötéves tervnek, az or­szágfejlesztés egyik fontos sza­kaszának sikeres befejezését, s Romániának a gazdasági-társa­dalmi fejlődés egy magasabb stá­diumára való áttérését jelenti a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének és a kommunizmus felé haladásnak az útján. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság hangsúlyozta, hogy a követ­kező ötéves terv általános fej­lesztési orientációi — amelyek kijelölése az ország valós lehe­tőségeivel tökéletes összhangban történtek, s alapját képezik az i­­rányelv-programnak, amit az e­­gész párt és nép megvitat, majd jóváhagyás végett az RKP XIV. kongresszusa elé terjesztenek — nagy súlyt fektetnek az egész nemzetgazdaság intenzív fejlesz­tésére, a tudomány és a techni­ka legújabb vívmányaira épülő tudományos termelés­szervezési és korszerűsítési programoknak a végrehajtására, a munka új mi­nőségének megvalósítására vala­mennyi téren. A jövő ötéves terv — mutatott rá Nicolae Ceausescu pártfőtit­kár elvtárs — a korszerűsítési programok megvalósításának, a termelés hatékonysága növelésé­nek, műszaki és minőségi szint­re emelésének az ötéves terve kell hogy legyen. Dolgozzunk úgy, hogy Románia a színvona­las, versenyképes, a világviszony­latban a legjobb termékekkel vetélkedő termékek országa le­gyen. Az orientatív szintekre vonat­kozó javaslatok előirányozzák a növényi és állati mezőgazdasági termelés számottevő növelését a szocialista mezőgazdaságunk ál­tal kínált összes feltételek jobb kiaknázása révén, biztosítva az új agrárforradalom célkitűzései­nek megvalósítását. A következő ötéves terv álta­lános orientációi és célkitűzései fényében jelölik majd ki, az ön­igazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás elvei alap­ján, az összes helységek — vá­rosok és községek — gazdasági­társadalmi fejlesztési program­jait is. Ugyanakkor előirányozzák az exporttermelés növelését, a nem­zetközi gazdasági cserék és a nemzetközi gazdasági kooperáció fejlesztését, Románia fokozott részvételét a nemzetközi munka­­megosztásban, az értékek egye­temes cseréjében. Az 1991—1995-ös ötéves terv­időszakra szóló gazdasági-társa­dalmi fejlesztés szintjeire vonat­kozó javaslatok szilárd orientá­lóként irányozzák elő a nemzeti jövedelem növekedését és ezen az alapon az egész nép jólétének és civilizációs fokának emelését, lévén ez a párt politikájának legfőbb célja, szocialista rend­szerünk lényege­ A Politikai Végrehajtó Bizott­ság ezután megvizsgálta az árak és díjak 1938. évi alakulásáról szóló jelentést. Kidomborította, hogy a tavaly az árak és­­ltek az 1987. évi szinten, a terv­­zott szint alatt maradtak. Ez ismé­telten a hazai árak stabilitását, a nemzetgazdaság életképességét és egészséges jellegét tükrözi, maradéktalanul igazolva a párt és az állam gazdaságpolta-lírájá­nak megalapozottságát. Hangsú­­lyozta, hogy a jelenlegi nemzet­közi gazdasági feltételek között, amikor a világ csaknem vala­mennyi országában infláció, szün­telen áremelkedés tapasztalható. Románia azon kevés ország kö­zé tartozik, amelyekben az árak — a termelői, leszállítási és kis­kereskedelmi árak — változatlan szinten maradtak, sőt, csökken­tek is. A gazdasági-pénzügyi mecha­nizmusnak az árképzési rendszer javítása révén történő tökéletesí­tése céljából Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatására 1988-ban el­fogadott intézkedések biztosítják­ az árak­­szerepének növekedését az anyagi és pénzalapok jobb ki­használásában, a kiadások vala­­mennyi kategóriájának csökken­tésében és a gazdasági tevékeny­ség hatékony lebonyolításában. A parasztpiacon az árak szin­tén pozitívan alakultak, s kiseb­bek voltak, mint 1987-ben, mi­közben nőtt a termelők által el­adott mezőgazdasági élelmiszer­termék-mennyiség. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság kérte a vállalatoktól, az ipa­ri fővállalatoktól, a minisztériu­moktól, a csúcsszervektől, a bank- és pénzügyi szervektől, te­gyenek határozott intézkedéseket az árak terén való fegyelem szi­gorú betartásáért, a drágulás bármilyen tendenciájának meg­előzéséért, az összes árkategória stabilitásának biztosításáért, a gazdasági-pénzügyi mechanizmus jó működése szempontjából dön­tő fontosságú területre vonatko­zó törvényes előírások maradék­talan alkalmazásáért, a haza sok­­oldalú fejlesztéséért. Az ülés folytatásaként a Poli­tikai Végrehajtó Bizottság jelen­tést vizsgált meg a bucuresti-i metró harmadik főútvonalának használatba adásáról és a metró további fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. A párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az útmu­tatására megvalósított bucaresti metró — szocialista hazánk fő­városához méltó, gazdasági és szociális szempontból rendkívül fontos objektum — jelenleg ösz­­szesen 50 kilométer hosszú és két duplavágányú főútvonalon közlekedik. Ugyanakkor a végé­hez közelednek a munkálatok a harmadik, tíz kilométert kitevő, a Gara de Nord — Dristor-2 út­vonalon, amit ez év augusztusá­ban adnak használatba. Enykép­pen a metróhálózat teljes hossza 1989-ben eléri a 60 kilométer duplavágányt, 38 állomással, a­­mi a kijelölt feladatoknak a ha­táridőnél egy évvel korábbi tel­jesítését jelenti. A megvalósításokból kiindul­va a Politikai Végrehajtó Bizott­ság jóváhagyta a metró további fejlesztésére vonatkozó javasla­tokat és azt, hogy az idén meg­kezdődjenek a munkálatok az újabb szakaszokon: a 4,1 kilomé­teres Leontin Salájan — Polied­or szakaszon és a 4,5 kilométeres Basarab — Grivita Rosie — 1 Mai — Pajura szakaszon. E két szakasz használatba a­­dását legkésőbb 1991 augusztus 23-ra irányozták elő.A Politikai Végrehajtó Bizott­ság úgyszintén megoldotta a párt- és állami tevékenység több napirenden levő kérdését. XII évfolyam A IV- OLDALON) 77 (11513) sz. Ara 50 iáni 1. szombat 1989. április Hírügynökségek ----------- távirataiból Az idei bőséges termés érdekében jó szervezést, ütemes munkát minden egységben! • Megyei szinten az összterületek 34 százalékán került földbe a tavasziak magja.­ • Szorgalmazni a kender vetését, a krumpli ültetését • Erőösszpontosítást a tervezett napi ütem betartására • A talajnedvesség biztosí­tására ütemesen végezni az őszi szántások bo­­ronálását • Egyre több erőt a szalmásgabonák vegyszeres gyomirtásához. Ebben az időszakban a leg­sürgősebb, s mint ilyen egyben a legfontosabb munkálat a szán­tóföldeken a vetés mielőbbi, be­fejezése. Az időjárás úgy alakult az utóbbi napokban, hogy ked­vezőek a feltételek az ilyen munkálatok végzéséhez. Arra van tehát szükség, hogy minden egységben a grafikonoknak meg­felelően juttassák földe a vető­magot. Megye-szinten befejeződött a koraiak és a rostién vetése. Ez lehetővé teszi, hogy a krumpli­­ültetéshez mindenütt nagyobb e­­rőket mozgósítsanak. Jelen pil­lanatban 2 920 hektáron került földbe a krumpli gumója me­gyei szinten, ami azt jelenti, hogy elértük a 62 százalékot a tervezett összterületből. De nem késlekedhetünk az olyan fontos ipari növény vetőmagjának a félbe juttatásával sem, mint a­­milyen a kender. Ezidáig az er­re kijelölt területek 70 százalé­kán vetették el. S ha ezek az igen fontos munkálatok a kívánt ütemben haladnak minden­hol hozzá kell kezdeni a szal­­másgabonák vegyszeres gyomira­tásához. Mostanig 6 446 hektáron végeztek ezzel a teendővel, ami a szalmásgabonákkal bevetett területek 8 százalékát jelenti. A ludusi, iernuti, sarmasui, bandi egységes agráripari tanácsok körzetében vannak előbbre ezzel a munkálattal. Az időjárásnak megfelelően, mindenütt szorgal­mazni kell. Természetesen figye­lembe véve a technológiai elő­írásokat, nevezetesen, hogy erő­sebb szél j­áráskor ne vegyszerez­­zünk, tartsuk tiszteletben a hő­mérsékletre vonatkozó szabályo­kat, s elsőként azokon a parcel­lákon kell elszórni, ahol nagyobb a gyomosodás. Ami a burgonya ültetését il­leti, ki kell emelnünk a ludusi, sarmasui, Zau de C£mpie*i, tír­­gu-muresi egységes agráripari tanácsokat, ahol jó ütemben ha­ladnak. Most kaptuk a hírt, hogy Voivodeni-ben és Gornesti-en a gazdaságok már be is fejezték. Végül pedig arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a leg­fontosabb munkálatokkal párhu­zamosan az egységek vezetőségei ne feledkezzenek meg a kukori­ca és a szója vetésterületének e­­lőkészítéséről sem, hisz immár csak napok kérdése, hogy teljes erőbedobással hozzákezdjenek e­­zen kultúrnövények magjainak­ földbe juttatásához. (bakó) Hatékony dolgozói kezdeményezések a vegyipari kombinátban A gazdasági egységek előtt áll * ló feladatok megoldásában haté­konyan lehet hasznosítani a dol­gozók alkotókészségét a tulajdo­nosi tudaton alapuló gazdaszel­lemet. Megyénk egyik legna­gyobb munkaközösségét— a Tir* gu-Muresi Vegyipari Kombinátot — azért kerestük fel, hogy meg­tudjuk, milyen mértékben érté­kesítik az itt felhalmozódott al­kotópotenciált? Mano­­ache Maria Aurora mérnöknő, a kombinát szakszer­vezeti bizottságának elnöke kész­ségesen tájékoztatott az általuk irányított és követett mozgalom eddigi eredményeiről és az idei törekvéseiről. Amint megtudtuk, a múlt évben a fajlagos anyag- és energiafogyasztások mérséklé­se, a gép- és alkatrészfelújítások, az újrahasznosítható anyagok ér­tékesítése révén a szakszerveze­ti csoportok takarékossági szám­lájára dolgozónként évi 2­200 lejt könyveltek el a tervbe vett 1800 lejhez viszonyítva. A ja­nuári csoportgy­űléseken megvi­tatták és jóváhagyták az idei vállalásukat, mely a tavalyihoz hasonló értékeket irányoz elő- Most máris arról tájékoztattak, hogy a részben importhelyettesí­tő alkatrészekből és szerelvé­nyekből a tervezettnél százezer lejjel többet állítottak elő a sza­kosított részleg dolgozói­­az első negyedévben. Tehát az az összeg a takarékossági számlát gyarapít­ja. Ugyanúgy, mint az össze­gyűjtött üvegtörmelék, papír- és műanyaghulladék, használt ke­nőolajok stb. Nemzetgazdasági szempontból is hasznos tehát a szakszervezeti tagok buzgalma. A vegyipar az utóbbi évtize­dekben egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Az óriási beruhá­zásokkal létrehozott termelő ka­pacitások hatékony üzemeltetése, a termelés költségráfordításainak csökkentése, az export növelése és az importanyagok helyettesí­tése állandóan a dolgozók figyel­mének középpontjában áll. Bi­zonyíték rá, hogy itt a kombinát­ban a múlt évben 160 műszaki dolgozó 135 termeléssel kapcso­latos problémát oldott meg, me­lyek gazdasági hatékonysága meghaladja a tízmillió lejt. A rátermett szakemberek alkotóké­pességének magas fokú értékesí­tését bizonyítja, hogy a gyártási eljárások korszerűsítése, a jobb munkaszervezés mellett nagyobb horderejű kérdéseket is megol­dottak. A feltalálók és újítók körében közel kilencvenen tevé­kenykednek — ebből tizen mun­kások —, s hogy mennyire ered­ményesen, azt bizonyítja a tavaly bejegyzett 12 találmányi és két újítási javaslat. Ezek mindegyi­két alkalmazzák a termelésben. Az előbbieknek az évi hatékony­sága ötmillió lejt, míg az utób­­biaké másfél milliót tesz ki. Pél­daként megemlíthetjük az importt helyettesítő új fényérzékeny a­­nyagokat, reagenseket, automata berendezéseket és villamos re­léket és még egy szemészeti be­rendezést is. Az újítások egy ré­sze az anyagi költségek csökken­tését (a tavaly a kombinát jó eredményeket ért el az anyagi ráfordítás leszorítása terén), az import és hiány­ nyersanyagok helyettesítését, a termelési körül­mények és a munkabiztonság ja­vítását célozta. A találmányok jelentőségét jól bizonyítja, hogy a Megéneklünk, Románia országos fesztivál ke­retében megrendelésre kerülő, 7. újítási és találmányi nemzeti szalonon a vállalat hat, az utób­bi két évben alkalmazott talál­mányát mutatják majd be. Többet idéztünk az eddigi meg­valósítások ismretetésénél, hogy képet alkothassunk a dolgozói kezdeményezések hatékonyságá­ról. Erre az évre a kombinát szakemberei azt tűzték ki célul, hogy minden műszaki káder töb­bet foglalkozzon saját munkahe­lye problémáinak megoldásával, a berendezések jobb üzemelteté­se, a hatékonyabb termelés ér­dekében. Ugyanakkor további fényérzékeny anyagok és reagen­seit, valamint más termékek gyártásba vételét segítsék elő. (karácsonyi)

Next