Vörös Zászló, 1989. július (41. évfolyam, 154-179. szám)

1989-07-01 / 154. szám

AZ RKP MURES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU VTÁRS BESZÉDE a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris Másán Tiszte­lt elvtársak!! A párt Központi Bizottságá­nak plénuma e két nap alatt megvitatta az irányelvprogramot, a téziseket és a politikai-szerve­zési intézkedéseket a XIV. párt­­kongresszus összehívására és el­­őkészítésére vonatkozóan. Úgyszintén a plenáris ülésen elemezték egész népünk párt ál­tali vezetésével kifejtett tevé­kenységét az idei gazdasági-tár­sadalmi terv legjobb körülmé­nyek közötti teljesítéséért, vala­mint a tervelőirányzatokat 1990- re, a 8. ötéves terv utolsó esz­tendejére. A plenáris ülés teljes egyönte­tűségben elhatározta, hogy ez év november 20—25 közötti idő­szakban tartsák meg a Román Kommunista Párt XIV. kong­resszusát és elfogadta az irány­elvprogramot, és a téziseket a kongresszusra, amelyek közzété­telre és széles körű megvitatás­ra kerülnek a pártban, a tömeg­es társadalmi szervezetekben, e­­gész népünkkel. Egyébként ez a széles körű demokratikus vita a pártban és az egész néppel folytatja az 1988. áprilisi tézisek és az 1988. no­vemberi nagy demokratikus fó­rum dokumentumai alapján ed­dig lezajlott vitákat. Elmondhatjuk, hogy a XIV. kongresszusi irányelvprogram és tézisek összegezik a pártban és az egész néppel lezajlott egy évi vitákat, a nemzet forradalmi gondolkodását és öntudatát, a­­ma akaratát jelentik, hogy tö­retlenül valóra váltja a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom megteremtéséről és Romá­niának a kommunizmus felé va­ló határozott előrehaladásáról szóló pártprogramot. (Erőteljes, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak!­­ A Központi Bizottság plenáris ülésén teljes egyöntetűséggel el­fogadott dokumentumok — «a­melyeket megvitat az egész párt és nép, s előterjesztenek a párt ■XIV. kongresszusára — tudo­mányosan elemzik a román nép útját a gazdasági-társadalmi fej­lődésben, a román nemzet és egységes nemzeti állam kialaku­lásában, a termelőerők, a tudo­mány, a kultúra általános fejlő­désében, továbbá a szocialista építés nagy megvalósításait, a román szocialista társadalom je­lenlegi fejlődési stádiumát. Az irányelvprogram és a té­zisek ezen az alapon kijelölik a távlati orientációkat hazánk fej­lesztésére a 2000—2010-es évekig terjedő újabb szakaszban. Ezek a dokumentumok jogos büszke­séggel hangsúlyozzák a román nép nagy megvalósításait izda­­sági-társadalmi fejlődésében, a szocialista társadalom építésé­ben és nagyszerű távlatokat vá­zolnak fel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megterem­tése és Romániának az arany­­álom — a kommunizmus — felé való határozott haladása maga­sabb megvalósítási szakaszának sikeres megteremtésére. (Erőtel­jes, hosszas taps.) Románia, népünk olyan fej­lettségi szintre érkezett, hogy lét­­fontosságú elemezni — még ha igen sommásan is — a megtett egész történelmi utat a dákok első központosított, 2060 évvel ezelőtt megalakult első ál­lamától egészen máig. A pártban és az összes dolgozókkal sorra kerülő vitákban határozottan ki kell domborítani a román nép harcát kialakulásáért, saját nyel­vének és kultúrájának megte­remtéséért, a román nemzet, az egységes nemzeti állam megvaló­sításáért. Azért, hogy jól megértsd­ Ro­mánia mai stádiumát, ki kell domborítani a Román Fejede­lemségek megalakításáért vívott küzdelem legfontosabb momen­tumait, hangsúlyozva a minden­kori szoros kapcsolatot Havasal­föld, Moldova és Erdély között, erőteljesen kiemelve a hosszas és kitartó harcokat az idegen u­­ralom, az akkori idők birodal­mai ellen; azt a tényt, hogy csak­is az idegen uralom ellen foly­tatott küzdelem, a nép függet­lenségének és ama jogának a fegyveres védelmezése nyomán, hogy saját egységes államot te­remtsen magának, váltak valóra a nép leghaladóbb képviselőinek törekvései és álmai — nemze­tünk álmai. (Hatalmas és élénk taps.) Erőteljesen ki kell domboríta­ni,­­ hogy a­ nép sorából mindig kiemelkedtek a haladó ,politikai és társadalmi erők- -amelyek mindennél előbbrevalónak tar­tották a nép érdekeit, a nép sza­bad és független jövőjét. Hangsúlyoznunk kell Horia, Cloaca és Crișan forradalmának jelentőségét a XVIII. század vé­gén, Tudor Vladimirescu forra­dalmát 1821-ben, a polgári-de­mokratikus forradalmat 1848- ban. Ezek megkülönböztetett fon­tosságú szerepet töltöttek be a román nemzet és az egységes ro­mán nemzeti állam fejlődésében és kialakulásában, az idegen u­­ralom ellen a teljes nemzeti füg­getlenségért vívott harcban. (E­­rőteljes, hosszas taps.) Nem érthetjük meg jól a ro­mán társadalom fejlődésének je­lenlegi stádiumát, anélkül, hogy ne világítanánk rá a Fejedelem­ségek egyesülésének jelentőségé­re, ami 1859-ben történt Cuza vezetésével és új momentumot jelzett a román, nép évezredes történetében, megnyitotta ha­zánk modern fejlődésének útját. Mint ahogyan a leghatározot­tabban hangsúlyoznunk kell a függetlenség kikiáltását és a füg­getlenségi háborút 1877—1878- ban, amely megszüntette a füg­gőséget az Oszmán Birodalomtól, újabb fontos momentumot ké­pezve nemzetünk és népünk fej­lődésében. Ügyszintén a legerélyesebben hangsúlyoznunk kell Erdély Ro­mániával történt 1918. évi egye­sülésének történelmi jelentő­ségét és az egységes nemzeti állam megalakulását. Ez megte­remtette a feltételeket nemze­tünk, a termelőerők és a nép ál­talános fejlettségi szintje fejlő­déséhez. (Élénk és hosszas taps.) Hazánk egész története azok­nak a súlyos harcoknak az ered­ménye, melyeket fegyverrel a kézben az idegen uralom ellen, a haladásért, a szabadságért és a függetlenségért vívtak a nép­tömegek, az egész nép, nemze­tünk, a gazdasági-társadalmi ha­ladás igazi megalkotója. (Hatal­mas, hosszas taps.) Való igaz, hogy hazánk fejlő­dését mindezekben a történelmi szakaszokban hátráltatta az ide­gen birodalmak évszázadokra ki­terjedő uralma; Románia kapi­talista fejlődésre való rátérésé­­vel együtt pedig a múlt század második felében az idegen tőke és monopóliumok behatolása or­szágunkba, amelyek egészen az 1944. augusztusi antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom­ig uralták és fosztogatták az or­szág kincseit. Amint a múlt év novemberi nagy demokratikus fórumon tar­tott expozéban, megjegyeztem. Románia éppen az idegen mono­póliumok és tőke uralma miatt maradt továbbra is gyengén fej­lett ország, népünk életszínvona­la ezért maradt igen alacsony, miközben csupán a tőkés fejlő­dés évei során az imperialista monopóliumok több mint 100 milliárd dollárt harácsoltak ösz­­sze Romániából. Mindezek következtében a ro­mán nép, miként Eminescu írta, „szegény maradt szegény ország­ban“. Hangsúlyozni kell a párt­ban és az egész néppel sorra ke­rülő egész vitában az 1944. évi társadalmi és nemzeti felszaba­dító forradalom, ama forradalom döntő szerepét, amely végérvé­nyesen felszámolta az imperia­lista uralmat, megnyitotta az i­­gazi függetlenség felé vezető u­­tat, megteremtette a feltételeket arra, hogy a nép saját belátása szerint, minden külső beavatko­zástól mentesen építhesse jövő­jét. 1944. augusztus 23. után a ro­mán hadsereg, az egész néppel együtt, a szovjet hadsereg olda­lán hősi harcokat vívott a haza teljes felszabadításáért a hitle­rista és horthysta hadseregek a­­lól, majd Magyarország, Cseh­szlovákia és Ausztria felszabadí­tásáért, egészen a hitlerista Né­metország feletti végleges győ­zelemig. Ugyanakkor az országban for­radalmi harcok folytak az or­szág demokratikus fejlődéséért és az új társadalmi rend építé­sére való rátérésért. Ebben a rövid időszakban lét­rejött a munkásosztály egysége és a munkásosztály egységes pártja, megerősödött az összes hazafias, demokratikus erők, az egész nép egysége, létrejöttek a szükséges feltételek a szocializ­mus sikeres építésére való rá­­téréshez. A szocialista építés 40 eszten­deje során és különösen az 1965- ben lezajlott IX. pártkongresszus után a román nép — dicsősé­ges kommunista pártunk vezeté­ (Folytatás a 2. oldalon) aiaaimoaiaaiMiaBiBaiHaiHimMiaa Megyénk dolgozói 200 millió lejjel szárnyalták túl a félévi ipari árutermelési tervet Az RKP Mures Megyei Bizott­sága Nicolae Ceausescu elvtárs­hoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához címzett táviratban jelentette: június 28-án megvaló­sult az ipari árutermelés első hathónapi előirányzata. A dol­gozók e nagy sikere egybeesett azzal a nappal, amikor a Köz­ponti Bizottság plénuma a szo­cialista Romániának a következő öt évben és még hosszabb táv­latokban való sokoldalú fejlődé­sére vonatkozóan rendkívüli fon­tosságú dokumentumokat vitatott meg és fogadott el. A 42 gazdasági egység által létrehozott előny lehetővé tette, hogy június végéig 200 millió lejjel meghaladja a termelés ér­téke a tervezettet, gyakorlatilag 35 millió lejt tegyen ki az elek­trotechnikai ipar termék­többle­te, 260 millió kilowattóra villa­mos energiát, 530 millió köbmé­ter földgázat, 17 000 tonna szin­tézis ammóniát, 20 000 tonna műtrágyát, 130 000 négyzetméter díszítő furnért és egyebeket bo­csássanak e közösségek a nem­zetgazdaság rendelkezésére. A növekedés teljes mértékben a munkatermelékenység gyarapo­dásának, a tudományos kutatá­sok eredményes alkalmazásának, a jobb szervezésnek és a kor­szerűsítésnek tulajdonítható. Me­gyénk dolgozói kollektívái azt is megfogadták, hogy július else­jéig eleget tesznek a konvertibi­lis deviza elszámolású piacokra szánt exportáru termelési fel­adatuknak, s így 18 százalékkal meghaladják tavalyi hathónapi teljesítményüket. Ugyanakkor határozottan és forradalmi fele­lősségtudattal törekszenek az új termelőkapacitások üzembe he­lyezésére, az egész beruházási program hiánytalan valóra vál­tására. A távirat befejező részében ki­fejezi a Mures megyei dolgo­zóknak azt a fogadalmát, hogy még erőteljesebben összpontosí­tanak az idei és az ötéves gaz­dasági-társadalmi fejlesztési terv példaszerű teljesítésére, kiváló eredményekkel köszöntik a haza és a párt életének két nagy e­­seményét, Augusztus 23-a 45. év­­fordulóját és a XIV. pártkong­resszust. Wét profilárjai ésgyesül­etek 1 ­ Határidő előtt az előirányzott feladatokkal A Megyei Út- és Hídügyi I­­gazgatóság munkakollektívája szép sikerrel köszönti az antifa­siszta és antiimperialista, társadal­mi és nemzeti felszabadító forra­dalom 45. évfordulóját: négy új­­összesen 105 métert kitevő be­tonhidat adtak használatba ha­táridő előtt. Ezek lényegesen ja­vítják az áru és az utasforga­lom körülményeit ,laben­ita, Sa­­cal és Bolintineni felé. Hasonlóképpen az előirányzott­nál hamarabb készültek el az aszfaltozott utak karbantartásá­nak és javításának hat hónapra szóló feladataival. Több mint 15 kilométeres szakaszon aszfaltoz­tak, további 30 kilométeren pe­dig az igazgatóság szakemberei által kidolgozott technológiát al­kalmazva javítottak az utak ál­lapotán. Ugyancsak harminc ki­lométert tesz ki a kisebb mér­tékben megrongált dési utakon végzett feljavító mű­. .... Ünnepi gyűlés a tanítók napja alkalmából Tegnap Târgu-Muresen, a Nem­zeti Színház nagytermében ün­nepi gyűlésre került sor a taní­tók napja alkalmából, amelyen a párt- és állami szervek- a Ne­velés- és Oktatásügyi Miniszté­rium, a tanügyi intézmények ve­zetőségének képviselői, az okta­tó munkában kiváló eredménye­ket elért, kitüntetésre előterjesz­tett tanügyi káderek, óvónők- ta­nítók, tanárok és más oktatók, egyes gazdasági egységek vezetői vettek részt. Stefan Ben­ja, a Megyei Tan­­felügyelőség főtanfelügyelője megnyitója után Angela Zsaroiu elvtársnő, a Megyei Pártbizott­ság titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának alel­­nöke felszólalásában rámutatott, hogy a tanítók napjának meg­ünneplésére olyan pezsgő politi­kai ünnepi légkörben kerül sor, amikor az egész ország akaratá­val egységben, megyénk vala­mennyi dolgozója, oktató káde­re, diákja teljes egyetértését fe­jezi ki a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plé­numának határozatával. Nicolae Ceausescu elvtárs, népünk leg­­szeretettebb fia, az ifjúság bölcs vezetője, a modern Románia megteremtője újraválasztásával a Román Kommunista Párt fő-­­titkári tisztségébe. A felszólaló kitért azokra a feladatokra, a­­melyek az oktatók, a diákok e­­lőtt állnak és amelyek életbe ül­tetésével emelkedik az oktató­­nevelő munka szintje, fokozódni az iskolás ifjúság hazafias és forradalmi szellemben történő nevelése. Az ünnepi gyűlésen a továb­biakban a következők szólaltak fel: Rus Mariana, az 1-es Számú Ipari Líceum aligazgatója, Mátéi Dumitru, az Agráripari Líceum igazgatója, Jors Silvia, a 20-as Számú Általános Iskola aligaz­gatója, Buda Márioara, a 2-es Számú Általános Iskola tanítója, Kalman Francisc, az Electromu­­res Líceum igazgatója, Bloy Beatrice, a 18-as Számú Általá­nos Iskola tanítója, Jánca Tam­pa, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium küldötte. Ezután 60 tanügyi kádert tüntettek ki, kiemelkedő tevékenységük elis­meréseként. Az ünnepi gyűlés résztvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták el annak a táviratnak a szöve­gét, amelyet a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­hoz, Nicolae Ceausescu elvtárs­hoz intéztek. nr, XLI. évfolyam 154 (11590) sz. 1989. július 1. szombat Ára 50 báni ■iMiHimniMiMiHiMiniHiai«

Next