Vörös Zászló, 1989. december (41. évfolyam, 284-302. szám)

1989-12-01 / 284. szám

Vilás proletárjai, egyesülek! AZ RKP MURE? MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A kommunisták nagy fóruma nyitott a napfényes úton ki ipargazdaság intenzív fejlesztése nagy jelentőségű központi célkitűzés A Román Kommunista Pártnak széleskörű megvitatás végett még júliusban közzétett irányelvprogram-tervezetét a román kommunisták novemberi nagy fóruma egyhangúlag elfogadta s igy az 1991—1995-ös időszakra vonatkozó, még a nyáron ismertté vált számértékek változatlanul érvényesek Ennél fogva most már ugyan érdemes újraolvasni, összefüggéseiben is elmélyültebben tanulmányozni és rögzíteni a jövőnk alakulását erőteljesen körvonalazó, mi több meghatározó adatokat, amelyek annak bizonyosságát vetítik elénk, hogy országunk, népünk rendületlenül halad tovább az anyagi és szellemi felemelkedés napfényes útján. Nicolae Ceausescu elvtárs nagyszabású kongresszusi jelentésében tételesen is megfogalmazta egész tevékenységünk egyik központi célkitűzéseként az iparfejlesztést, illetve e fejlesztés folytatásának mikéntjét: „Mint már megjegyeztem, nem annyira az extenzív oldalra, mint inkább az intenzív fejlesztésre és a termékek, a műszaki és minőségi színvonal magasabb fokú hasznosítására helyezzük a súlyt". Az, hogy ténylegesen az eredményesség, a hatékonyság javítására kell mindenképpen törekednünk, kitűnik a következő félévtizedes előirányzatok összevetéséből. Változatlanul az ipar példájánál maradva, amíg az össztermelés évi átlagüteme 4,5— 5,5 százalék kell hogy legyen, addig az árutermelés dinamikája ez utóbbi érték fölött kezdődik és felső határa elérheti a 6 százalékot, de még ezt is túlszárnyalja várhatóan a nettó termelés 7—7,5 százalékos percentje. Az országunk gazdasági-társadalmi fejlesztésére kidolgozott irányelvprogram távirati tömörségű számoszlopaiban kutatva azt is megtaláljuk, hogy a pártvezetőség miként látja megvalósíthatónak a gyors előhaladás folytatását, munkánk egyre magasabb szintre emelését, így, mint kitűnik, a szóban forgó néhány éves periódus lezártakor, mintegy 25—30 százalékkal eredményesebben kell majd dolgoznunk, mint a jelenlegi ötéves terv végén (1990-ben) és a köztársasági iparban a munkatermelékenység egy személyre eső értéke 1995- ben elérheti az 565—585 000 lejt is('). Ugyanakkor pedig — szintén a gazdasági hatékonyság fokozása érdekében — legalább 140 lejjel szükséges csökkenteni az 1 000 lej árutermelésre fordított számított kiadásokat. A meglehetősen közeli jövő perspektíváit szemlélve arra is felfigyelhetünk, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom értékének szünet nélküli növekedésével párhuzamosan hangsúly tevődik a külkereskedelmi tevékenység (évi 9—9,5 százalékos) felfuttatására. Nyilvánvaló, hogy ez irányban már nem csupán a gyáripartól várnak erőfeszítéseket a valutakészletek-tartalékok fokozását szorgalmazó dokumentumok, hiszen csak így teremthetők elő a nemzetgazdaság import-szükségleteit fedező devizaeszközök. Mindannyiunk érdeke és honpolgári kötelessége tehát legjobb tudásával segíteni az irányelvprogram teljesítését. Határozott, igényes, fegyelmezett munkát minden állattenyésztő farmon! Beköszöntött a tél s így az állattenyésztők tevékenységének központja mindenhol a farm, az istállók, elletők, takarmánytárolók, -előkészítők területe lett. A megváltozott körülmények, a hideg időjárás az eddigiektől eltérő munkaszervezést, sokkal igényesebb, gondosabb tenyésztői munkát követelnek. Ehhez természetesen az állattenyésztői munkában részt vevő minden egyes tényező fokozottabb felelőssége, a jó szervezés, az ésszerű takarmánygazdálkodás szükséges, s ha mindez összhangban van az elvárásokkal, akkor biztosítható a zökkenőmentes átmenet a téli állattartásra. S hogy ez lehetséges, bizonyítja nagyon sok egység példája, ahol évről évre minden télen biztosítani tudták a szükséges feltételeket nem csupán a tej- és hústermelés magas szinten való tartására, hanem arra is, hogy az állattenyésztés többi jellemző mutatóját is teljesíthessék. E tekintetben kiemelkedő eredményeket értek, érnek el a mitresti-i, dimbaui, bandi, reghini, Gheorghe Sincai-i, bogatai, chetani-i és más termelőszövetkezetek. Most, a téli időszakban csak akkor és úgy beszélhetünk jó állattenyésztői tevékenységről, ha biztosítjuk az optimális elszállásolási feltételeket, a megfelelő számú, meleg és tiszta istállókat. Másodsorban pedig biztosítani kell a bőséges, jól kiegyensúlyozott, összetételében megfelelő táperőt és fehérjét tartalmazó takarmányt, természetesen olyan fejadagokban, amelyek biztosítják a tervezett tejhozam és napi súlygyarapodás megvalósítását. Mindezt pedig ki kell egészítenie a szálláshelyek, az állatok állandó tisztántartásának, a rendnek, a fegyelemnek, az állatok egészsége megőrzésének. Mindezek természetesen ismert dolgok, de szükségesnek tartottuk felfrissíteni őket, mert sok egységben még nem sikerült megteremteni a megfelelő átmenetet a nyári és téli állattartás között, nem sikerült teljes egészében beilleszkedni a téli programba, mert hanyagságok észlelhetők az állatok megfelelő gondozásában, takarmányozásában, nem készítik elő kellőképpen a takarmányokat, nem tartják be a napi fejadagokat Vannak farmok, ahová még nem függesztették ki a napi programot, nincs kimutatás a napi fejadagokról, hiányoznak a napi tejtermelés megfelelő nyilvántartásai stb. Egyik-másik farmfelelős még mindig nem oldotta meg az állatok hozam szerinti csoportosítását, hogy annak megfelelően biztosíthassák a napi takarmányozást. Mindezek pedig oda vehették, hogy a beteleltetés kezdete óta csökken a tejtermelés s amit az illetékes vezető szakemberek az átmeneti stresszel próbálnak magyarázni. Ez elfogadhatatlan. Inkább arról van szó, hogy a gondozók, a farmvezetők, az egységek vezetőségei nagyon lassan térnek át a beteleltetés támasztotta igények kielégítésére, nem eléggé igényesek a téli időszak követelte rend és fegyelem meghonosításában. A mezőgazdasági egységeinkben tárolt, jelentős mennyiségű és változatos takarmányalap biztosítja és biztosítani kell, a termelés növekedését az egységek zömében, mégis csökkent a tejtermelés! Az állomány jó fiziológiai állapota, a biztosított takarmányalap garantálja a tejtermelés növekedését és ennek érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. De sajnos, amint az a legutóbbi helyzetjelentésből is kitűnik, csak a sármagyi, ludusi, bandi, Gheorghe Sincai-i, Zau de Cimpie-i, Miercurea Nirajului-i és iernuti egységes agráripari tanácsok körzetében kielégítő a tejtermelés, vagyis 6,1—5 liter között alakul takarmányozott tehenenként. A többi tanács körzetében a tejtermelés jóval alatta van az állomány potenciáljának, a tartalékolt takarmányalapnak. Ezek között kell megemlítenünk a färägäui (3,9 liter), a ganetti-i (3,8 liter), albesti-i (3 liter) és dedai (2,9 liter) tanácsokat. Ezzel a helyzettel nem lehet és nem szabad megbékélni. Mindenhol kutatni kell a termelés csökkenésének okait és megfelelő intézkedésekkel elhárítani azokat. (sárdi) XLI évfolyam A IV. OLDALON, 284 (11720) sz. 1989 december Hírügynökségek ----------- távirataiból Ara 50 báni Erdély egyesülése Romániával - és e történelmi aktus jelentősége Románia történelmének egyik alapvető meghatározója, a nemzeti egységért folytatott harc, a Kárpátok két oldalán élő román nép sokévszázados törekvése. A nyelvi, kulturális, gazdasági és szellemi egység a kezdetektől meghatározta a románok történelmét. E lényegi egység tagadhatatlanul bizonyítja, hogy Erdély egyesülése Romániával 1918. december 1-jén törvényszerű, objektív folyamat eredménye volt, ami a Habsburg birodalom széthullásának körülményei közepette valósult meg, az év végi polgári-demokratikus forradalom következtében. Eképpen a politikai válság elmélyülése során, melyen a birodalom a tömegek forradalmi harcának erősödése és a fronton bekövetkezett vereségek nyomán átment, az erdélyi románok harca a nemzeti felszabadulásért és e területek Romániával való egyesüléséért, kombattívabb jelleget öltött. Az események megállíthatatlanul felgyorsultak. A néptömegek, élen a munkásosztállyal abszolút szükségességnek tartották az egyesülést, így az erdélyi és a romániai szocialista sajtóban az egyesülés eszméje számos cikkben kapott hangot, határozottan fellépve a nemzeti elnyomás ellen. Ilyen feltételek közt a Román Nemzeti Párt konferenciája 1918. október 12-én Oradean közreadja az ismert nyilatkozatot, amelyben rámutatnak: „A magyarországi és erdélyi román nemzet kívánsága, hogy bármely idegen befolyástól szabadon, egyedül döntse el a szabad nemzetek közti beilleszkedését". A néptömegek harcának fokozódása a háború és a nemzeti elnyomás ellen lendületet ad az erdélyi haladó erők egyesítésének. 1918. október 31-én megalakul a Központi Román Nemzeti Tanács a Román Nemzeti Párt és a Szociál-Demokrata Párt román szekciója hat-hat képviselőjének részvételével. Ez lesz a tömegek nemzeti felszabadítása és a Romániával való egyesülés kivívásáért folytatott harc fő vezető szerve. E célból 1918 december 1-jére Alba Iuliára öszszehívja a Nagy Nemzeti Gyűlést. Egész Erdélyben megyei és községi nemzeti tanácsok alakultak, amelyek felváltották a régi gyűlöletes és korrupt hatóságokat. Ezzel egyidőben az együttélő nemzetiségek tanácsait is létrehozták. A magyar és német munkások és parasztok, akik a századok során együtt harcoltak a román néptömegekkel a belső elnyomók és a külső leigázók ellen, nem hagyták magukat befolyásolni egyes reakciós körök ellenségeskedést szító próbálkozásai által. Ilyen vonatkozású példa a Tirgu-Muresi Magyar Nemzeti Tanács, amely elismerte a román nép önrendelkezési jogát, és az együttműködés és barátság útját választotta. Mint ismeretes, az Alba Iulia-i nagy nemzeti gyűlésen az 1228 választott küldött mellett több mint 100 000 ember vett részt Erdély minden vidékéről, valamennyi társadalmi osztály képviseletében. E lenyűgöző tömegben mintegy 10 000 a munkás- Dr. IOAN POP tudományos kutató (Folytatás a 3. oldalon) 40 nappal határidő előtt A Reghini Erdőkitermelési és Szállítási Vállalat sovatai ipartelepének szorgalmas munkaközössége, 40 nappal határidő előtt jelentette, hogy maradéktalanul eleget tett ez évi termelési kötelezettségeinek. Ennek megfelelően, — a számítások szerint —, év végéig legkevesebb 15 millió lej értékű többlettermelést valósítanak meg e Kisküküllő menti ipartelep dolgozói. Ily módon mintegy 7 000 köbméter bükkfarönköt, 3 200 köbméter cellulózfát, 3 800 köbméter forgácslapnak és farostlemeznek, valót, valamint 7 000 négyzetméter parkettát állítanak elő terven felül december végéig. Ugyanakkor, felelősségteljesen munkálkodnak a jövő esztendő termeléséhez szükséges faanyag előkészítéséért. A 3. OLDALON Forradalmi lelkesedéssel munkálkodunk ? XIV. kongresszus határozatainak megvalósításán A szocialista építés nagy megvalósításaiból VÁROS A VÁROSBAN: a megyeközpont Tudor Vladimirescu lakótelepe a kulturális inézményeket kivéve, minden más tekintetben, mondhatni, önálló életre képes városrésszé terebélyesedett. A tízezres nagyságrendű lakásállomány az évek során fokozatosan kiegészült a lakótelepi komfortot hordozó urbánus infrastruktúra elemeivel, így kialakult a szükségleteknek megfelelő, iskola-egészségvédelmi, valamint kereskedelmi hálózat, saját telefonközpontja van, s mind szélesebb a szolgáltatások skálája.