Zala, 1948. április (53. évfolyam, 75-88. szám)
1948-04-01 / 75. szám
H14S. április 1 ZALA Nagykanizsa felszabadulása A szemtanuk beszélnek 1945. április 1-ről Hiúsvét volt, a feltámadás ünnepe 1945 április 1-én. Ez a húsvét Nagykanizsának is meghozta a feltámadást. Három esztendővel ezelőtt ezen a napon szabadította fel a várost a győzelmes Vörös Hadsereg a németek és nyilas bérenceik véres terrorja alól"." És ezen a naponn indult el Nagykanizsa a demokratikus fejlődés útján. Abból az alkalomból, hogy városunk felszabadulásának harmadik évfordulójához érkeztünk el, megszólaltattuk a szemtanúkat, akik azokban az emlékezetes napokban megindították a városban az életet és ezek mondják el, hogyan is látták a felszabadulást? Elsőnek azt az embert szólaltattuk meg, aki akkor a város élén állt. Dr. Simonfay Lajos Nagykanizsa volt polgármestere ezeket mondja a város felszabadulásáról : — Március utolsó napjaiban dr. Oelberg alezredes városparancsnok közölte, hogy a kapott parancs értelmében a várost az yutolsó emberig védeni kell, és haladéktalanul, végig 10 kell hajtani a polgári kiürítést.''A parancs végrehajtását sikerült elhalasztani nagyszombatig, amikor meg már olyan volt a fejetlenség, hogy arra senki sem gondolt. Addig különben is olyan parancsot kaptak a siemetek,hogy a várost fel kell adni. Az utolsó német egységek éjféltájban hagyták el a várost Kiskanizsa irányában. Ugyanakkor a város túlsó végén már megjelentek az első orosz csapatok. Délutánra már az egész város felszabadult. A ■— Előbb Gromoff ezredes, majd Visnyevszkij a ezredes, a városparancsnok mindent megtett, hogy a városban az élet mielőbb meginduljn. Ezért mindkettőjüknek nagyon sokat köszönhet Nagykanizsa népe. A politikai élet megindulásáról trackler János a Nemzeti Bizottság s tóit elnöke beszélt munkatársunknak:— Az orosz városparancsnok már húsvétvasárnap hivatott magához. Megbeszéltük a legszükségesebb tennivalókat a munkásmozgalmi élet megindítására. — Pár nap múlva megkezdte működését a két munkáspárt, mégpedig a legnagyobb egyetértésben. Minden kérdésben segítették egymást, mert mindenki tudta, hogy közös célért,a munkásság jólétéért harcolunk. .. Amikor megalakult a Nemzeti Bizottság, döntöttünk az új polgármester személyéről is. Windisch Dénes már április 5-én átvette a város vezetését. Kaufer Sándor a Magyar Kommunista Párt kanizsai szervezetének vezetőségi tagja már az első napokban részt vette az akkor már legális Kommunista Párt szervezésében. Erről a következőket mondja: • A régi, kipróbált kommunisták hamarosan összegyűltek i s megkezdtük a szervezési munkát. A központ a felszabadulást követő napokban leküldte megbízottját Reményi Jenő személyében, aki az első időkben a pártszervezete titkár úl is volt. . — Először a jelenlegi szakszervezeti székházban kezdtük a munkát, majd átmentünk a jelenlegi párthelyiségbe. — A pártszervezet alapító tagjai minden tekintetben a lehető legjobban kivették részüket a város talpraállításának munkájában és tevékeny részt vettek a megindult földosztás munkájában is. A nyilasok gondoskodtak arról, hogy minél szélesebb körben elterjesszék vad rágalmaikat a Vörös Hadseregről. Propagandájukkal mindenekelőtt a vallást vették célba és mindent elhíreszteltek, amivel megrémíthették a népet. Hogy ezek a hírek mennyire valótlanok voltak, azt mindenki saját maga tapasztalhatta itt Kanizsán és erről beszélt munkatársunknak P. Pickler Emil ferencrendi lelkész is: ■ — Minden a legnagyobb rendben ment a rendházban. Az orosz városparancsnokság a legnagyobb előzékenységet tanúsította irányunkban. • A templomhoz őrséget állíttattak ,és vigyáztak, hogy semmi bánkódásunk sem essék. — A vallási élet úgy ment tovább a maga útján, mintha semmi sem történt volna. A felszabadulás hajnalán már misét is mondtunk. Az iskolák megindulásáról viszont Vandra Jenő igazgató nyilatkozott: — Tanítás már a nyilasok hatalomátvétele óta nem volt a kanizsai iskolákban. A felszabadulás után voltak nehézségek, amelyeket Visnyovszkij alezredes városparancsnok segített elhárítani. Az ő intézkedésére kiürítették a felszabadító csámpátok az igénybevett iskolaépületeket, amelyekben hamarosan megindult az élet. A felszabadulás után pár nappal pedig már újság is volt Kanizsán. Április 7-én megjelent a Zala első száma és ez már azt jelentette, hogy helyreállt az élet a városban, vége a háborúnak az országban és eljött az alkotó munka ideje. így látta a szemtanú 1945 április 1-ét, Nagykanizsa felszabadulásának napját. iCeM^kedék a munka luk&iéU d KISOSZ Ötletes kezdeményezést jelentett be Ménes János h. polgármesternek a KISOSz debreceni vezetősége. A debreceni kiskereskedők elhatározták, hogy azoknak az üzemi és mezőgazdasági dolgozóknak, akik munkateljesí imény terén kiválót alkotnak, tehetségükhöz mérten tiszteletdíjat kívánnak felajánlani, mégpedig nem pénzben, hanem áraban. Az akciót minden debreceni kiskereskedő támogatja. Versenybizottságot kívánnak szervezni a szakszervezet bevonásával, miután az hivatott leginkább eldönteni, hogy ki érdemes jutalomra a dolgozók közül. • A kezdeményezés arra vall, hogy a debreceni kiskereskedők vallóban közösséget érzenek azzal a dolgozó réteggel, mely közé magukat is joggal számíthatják. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy a nagykanizsai kiskereskedők megszívlelik debreceni kartársaik gyönyörű kezdeményezését és bekapcsolódnak mozgalomba. Bár Nagykanizsán a csak kevés nagyobb iparvállalat van, de a tavasz és a nyár folyamán, mint értesülünk, a kisipa is teljes erejéből bekapcsolódik a munkaversenybe, egyrészt versenyre hívja más városok azonos szakmabeli kisiparosait, másrészt maguk között megrendezik a munkaversenyt minőségi és mennyiségi alapon. V Kereskedőink szép díjakat ajánlhatnak fel a MAO BT dolgozóinak, akik a földünk mélyéből kihozott olajjal lehetővé teszik, hogy iparunkat a nálunk fel nem található nyersanyagokkal elláthassuk. De díjakat oszthatnak ki a téglagyár, a bicska, gyár a Szegő féle ipartelep nyertesei között is. A mezőgazdasági munkaversenyt, amelynek körvonalai Zalában csak most kezdenek kibontakozni, alkalmat ad kereskedőinknek, hogy egy két értékesebb tárgyat juttassanak azoknak kiváló gazdáknak, akik földjünkön ,a legtöbb és legkiválóbb minőségű terményt adják a magyar dolgozóknak. A Zala olyan értesüléseket szerzett, hogy a MEP kiskereskedő gárdája már napokkal ezelőtt egyhangú helyesléssel tárgyalta ezt a kérdést és az élet nem lépett tervükkel eddig nyilvánosság elé, mert más párláUású kartársaikat is be kivánják vonni a díjkitűzés nemes akciójába. Simándy József, az Operaház világhírű tenoristája vasárnap hangversenyez Nagykanizsán Amint a Zala imiegrita, Simándy József az Operaház világhírű tenoristája felkérésünkre engedett Nagykanizsa műéi vezetet kívánó közönségének és közölte, hogy a szabad művelődés keretében vasárnap lejön ismét Nagykanizsára, művészetével és gyönyörű - hogy tenorjával ismét néhány feledben teilen órát szerezzen a város közönségének. Simándy nemf jön egyedül, vele érkezik Erdélyi Alice, az Operaház kiváló szóló táncosnője, valamint Operaházunk egy kiváló zongoristája. A Város közönségének, illetve azoknak akik még nemi élvezhették a kiváló énekes hangját és Erdélyi Alice baeltművészetét, nem kell külön figyelmébe ajánlani a vasárnapi hangversenyt, mert a művészek múltkori szereplése kellő biztosíték arra, hogy ez alkalommiat is Nagykanizsa közönsége zsuffolásig megtölti az Ipartestület nagytermét. Jegyek holnaptól elővételben kaphatók a Fischer könyvkereskedésben, a Népszava boltjában és Szabó Antal üzletében 8, 6 és 4 forintos árban. Az esti pénztárnál diákjegyet is lehet kapni egy forintért. ' ' x / j Csütörtök, április 1. Budapest I. 5.30 Hajnali muzsika. 6.30 Falurádió. 7.00 Hirek 7.20 Reggel zene. 8.15 Szórakotató zene. 8 30 Római katolikus vallásos félóra. 9.00 Orosz szórakoztató zene. 10.00 Hirek. 12 00 Harangszó, hirek. 12.15 Előadás Rembrandtról. 12.30 Operarészletek 13.00 Csevegés a művészvilg áprilisi tréfáiról 13 20 Cigányzene. 14.00 Hirek. 14.10 Zongora és hegedűszámok. 15.00 Rádióiskola. 16.0o A debreceni kolégiumi kórus énekel. 16.30 Gyermekrádió. 17.00 Hirek. 17.10 Hadifogoly híradó és Vöröskereszt közlemények. 17.55 A 48-as Országos Kulturverseny heti tájékoztatója. 18.00 Dunavölgyi híradó. 18.30 Hrmonika, számok. 18.45 MSzMT műsora 19.00 Április "V tarkaest. 20.00 Hirek, sporthirek 20.30 UVidám műsor. 22.00 Hirek. 22.25 Március hónnap rádiókrónikája. 23.10 Tánczene. 14.00 Hirek, Budapest II. 17.00 Tánczene. 18.00 Szerelmek — emlékek. 18.40 Tánczene. 19 00 A falu hangja. 19.30 Rimszkij-Korzakov: Sehere^ádé. Szvit. 20.15 Hangos heti sporth' ^20.30 A Rádió szabadegyeteme. e \ A szegények költője Alexej Pjeskov, akiből Maxim Gorkij néven az oroszok egyik legnagyobb írója, két, 80 esztendővel ezelőttt született a Volga és az Oka összefolyásánál épült Nizsnij Novgorod szegény negyedében. Nagyságának, megbecsülésének nem kell erőteljesebb bizonyíték, minthogy ma már szül óvárosa is nevét viseli. A Szovjetunió így hódol emléke előtti Nizsnij Novgorodot Gorkijjá, nevezte el. De nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ szépéül és nemes irodalomért rajongó, kultúrára éhes embertömegei magukénak számítják a lángeszű szovjet írót. Gorkij a szegények költője volt. Nagy nélkülözések és szenvedések között nőtt fel, korán árvaságra jutott: országutakon vándorolt, hidak alatt aludt, éjjeli menedékhelyekre lopakodott be. A szenvedést, a küzdelmét, a nélkülözést kevesen rajzolták meg olyan realisztikusan, mint Gorkij, de bármilyen sötétek is a színei, mindig keresztülvilágít rajta az optimista hit, hogy egyszer el kell vonulni a fekete fellegeknek és fel kell ragyogni a napnak... És ezt nemcsak az írásaiban hirdette, hanem bátran részt vett az 1905-ös forradalomban, amely után menekülnie kellett. Beteg tüdejével évtizedeket Capri szigetén töltött, míg a Szovjetunió visszahívta és megadta azt a ■ megbecsülést, amelyet megérdemelt. Tizenkét éve halt meg. Születésének nyolcvanadik évfordulóján még el kell mondani, hogy az irodalomtörténet sokat vitázott Gorkij születési évszámáról, mi a helyes: 1868 vagy 69? A nagy nyomorúságban levő árvagyerek maga sem tudta, hogy hét vagy nyolc esztendős, később sem tudta pontosan évei számát, s így a lexikonok is különböző születési éveket tüntetnek fel. A Szovjetunióban most hivatalos ünnepségek vannak a nyolcvanadik évforduló alkalmából. Tehát az 1868-as évet kell a születési évnek elfogadnunk. HÍREK Napirend: Április 1, csütörtök. Róm. kat. Hugó Pro . Hugó. (Jjgöröt Mária. F Map Két 5 óra 23 perckor, nyugszik 18 óra 14 perckor. — F Hold kel 2 óra 55 perckor, nyugszik 19 óra 4 perckor. . 1894. Kossuth Lajos temetése Budapesten. 1905. A Népszava először jelenik meg napilapként. 1945. Nagykanizsa felszabadulása — Közös pártnap Kiskanizsán Vasárnap délután 6 órakor a Magyar Kommunista Párt Olvasóköri helyiségében közös PÁRT NAPOT tartunk, melyre ezen az úton meghívjuk az összes kiskanizsai kommunista és szociáldemokrata elvtársainkat, valamint Kiskanizsa népét, az EgységbizoUmg. — Tex shsek Csütörtökön április 1-én d. u. 6 órakor fontos ügyben értekezletet tartanak. -r fóegalfikult Kiskanizsán is az egységbizottság Húsvét napján a Magyar Kommunista Párt kiskanizsai szervezetének párthelyiségében megalakult a kiskanizsai Egységbizottság, melynek 4 kommunista és 2 szociáldemokrata tagja van. Az Egységbizottság feladata lesz, hogy megállapítsa a két pártban lévő jobboldali elemek káros munkáját és javaslattal él a városi Egységbizottsághoz, hogy ezeket a jobboldali elemeket zárják ki a munkáspártokból. Az Egységbizottság tagjai az MKP részéről, Mozsolts István, Bécsi Ferenc, K. Nagy László és Kazányi Sándor, a Szocdem Párt részéről Imrei Patkó László és Mihályi József. Hr*