Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
Szülői munkaközösségeink feladatai az 1952—53. évben Megyénkben a szülői munkaközösségek már eddig is nagy segítséget adtak pedagógusainknak az iskolai nevelő munkában. Bizonyítja ezt, hogy megyénkben már az elmúlt tanévben több mint 6000 tanulósarok állt a tanulók otthonában rendelkezésükre, aholó házi feladatokat zavartalanul készithették el. Zalaegerszegen [az Ady-utcai iskola szülői munkaközössége bizalmakat választott akik meglátogatták a gyen Igén tanulók szüleit. Betegség esetén segítettek az iskolai és a házi feladatok elkészítésénél. A Petőfi utcai iskola szülői munkaközössége a reggeli késések elleni munkában segített a pedagógusoknak. Lehetne még sorolni számois iskolát, ahol a szülök gyermekeik nevelését a nevelőkben közösen végzik. Az Építsük, szépítsük iskoláinkat“ és „Miénk az iskola“mozgalomban az 1951-es, 52-es tanévben több mint 1 millió forintos megtakarítást értünk el társadalmi munkával megyénk iskoláiban. Ennek nagy része a szülők odaadó munkájának köszönhető. Nem mondhatjuk el ugyanezt a középiskolákról és óvodákról. Az 1952—53-as tanévben a szülői munkaközösségeknek nagy segítőséget ad a Közoktatásügyi Közlönyben megjelent módszertani levél, amely a szovjet szülői bizottságok tapasztalatai nyomán sok új és jó kezdeményezést mutat a tanulók fegyelmezett, hazafias neveléséhez. A szülői munkaközösségek választmányi tagjai részére tartott 2 napos esti tanfolyam nagy segítséget nyújtott az évi munka sikeres elvégzéséhez. Ezt a tanfolyamot minden iskolánál az igazgatók, vagy nevelők tartották, ahol sok jó határozat született. Söjtörön a választmányi tagok vállalták, hogy a gyengébb tanulók korrepetálását elősegítik. Petléhenyén a szülők iskolájára minden szülőt bevonnak. Zalalövön minden tanulónak biztosítják a tanulósarkot otthonukban. Bánokszentgyönrgyön a választmányi tagok elvégzik a dolgozók iskoláját. Választmányi tagjainknak egyik igen fontos feladata, hogy harcoljanak a klerikális befolyás ellen, leleplezzék gyermekeik ellenségeit. Neveljék gyeremekeinket a béke katonáivá, igaz hazafivá, pártunk és a Szovjetunió iránti szeretetre. Ezzel harcoljanak a szülök gyermekeik békés életéért. Rónaszéki Ferencné A biztosítási díj befizetése mindenkinek érdeke AYolgozó parasztságunk életében a fejlődés új lehetőségei tárulnak fel napról-napra. A Szovjetunió példája nyomán egész mezőgazdaságunk átalakul és így a technika fejlettebb eszközeinek az alkalmazása és a magasabb terméshozam elérése, népünk növekvő szükségleteinek kielégítését biztosítják. Ötéves tervünk megvalósítását a falu dolgozói is minden eszközzel segítik. Tudják, hogy a békés jölvőt építjük és a múlt keserves tapasztalatai fokozottabb lendületet adnak ebben a harcban. Az őszi munkálatok elvégzésével .•a következő évi termés alapjait rakjuk le. A gondos és előrelátó gazda alapos, körültekintő munkájával már ősszel biztosítja a jövőévi jó termést. A Szovjetunióban járt paraszt küldöttek elbeszélései nyomán új módszerek, új eljárások valósulnak meg, növekedik a szövetkezetbe tömörült dolgozók száma. Munkánk folyamán azonban, de különösen a mezőgazdasági munkálatok kapcsán számolnunk kell véletlen események közbejöttével is. Számtalan példát lehetne felhozni arra, hogy milyen súlyos következményei voltak hazánkban egy-egy tűzesetnek, vagy jégverésnek, mely sokszor egész évi fáradságos munka eredményét semmisíti meg, vagy hosszú időre tesz hajléktalanná családokat, mert az elszenvedett veszteség sok esetben meghaladja a károsultak gazdasági erejét. Egy-egy nagyobb káreset nemcsak a szövetkezeti, vagy egyénileg dolgozó parasztok számára jelenti a termelés folyamatosságának megakadályozását, de kihatással van az egész népgazdasági terv teljesítésére." Kormányzatunk intézkedései lehetővé teszik a váratlan események káros következményeinek kiküszöbölését. A Szovjetunióban bevált több évtizedes gyakorlat alapján bevezettük a kötelező tűz- és jégbiztosítást, az egyéni és szövetkezeti tulajdont képező házaknál, mezőgazdasági élő és holt felszerelésnél, termésnél bekövetkező károk esetére. A kötelező biztosítás védelmet nyújt az elemi csapások által okozott károk esetén, elősegíti termelésünk zökkenőmentes, folyamatos fejlődését és lehetővé teszi fejlettebb termelési eszközök alkalmazását. Az ország különböző vidékén élő és dolgozó parasztokatközösségbe tömöríti munkájuk eredményének megvédése érdekében, miután a sokszázezer biztosítási díj befizetésével hozzájárulnak egy olyan alap megteremtéséhez, amelyből a biztosító megtéríti az előforduló károkat. Így történt ez Nagykanizsán, ahol a Vörös Csillag tsz gabonáját elverte a jég és 120.000 forint kártérítést kapott. A tsz ebből az összegből pótolni tudta a jég által elpusztított szemes termését. Garaboncon a földművesszövetkezet 130.000 forint tűzkárt kapott a leégett üzlethelyiségéért, melyből az elpusztult árukat pótolni tudta. Parasztságunk nagy része felismerte a biztositás jelentőségét és az őszi munkálatok elvégzése mellett nem feledkezett meg a kötelező tűzbiztosítás díjának befizetéséről sem. A díj kifizetése kötelesség nemcsak az állammal, de a közösséggel szemben is. Késedelmes fizető esetén havi 5 százalék pótlék fizetendő és a díjat közadók módjára hajtják be. Mindenkinek érdeke a biztosítási díj befizetése, hogy biztonsággal tekintsen a jövő évi terméseredmények elé. Ik magyar film: a „VIHAR" Tényeken, világítanak a csapkodó villámok az éjszakod sötétségben. Vihar zug a falu felett. Közben szól a zene, ropják a táncot a termelőszövetkezet kultúrtermében .. . atagság az új gépállomás felavatását ünnepli. A legjobb hangulata. Csöndes Gyula párttitkárnak van. Vidáman forgatja a csárdás dallamára menyasszonyát Árendás ducit, aki a szövetkezet tagja, de apja földjén is ■ dolgozik. A jókedvű mulatozást Árendás — a község tekintélyes gazdája, — zavarja meg. Istállójának falát a romboló vihar ledöntötte. Mérgében, leányát erőszakkal harcolja magával, a mulatságból: tröndücs ellene szegül — si&monkérve tőle az ■Ígéretét, hogy aratás után ő is belép a szövetkezetbe és akkor megtartják a lakoftalmat. J Tcct. mm.a* f&n srrttfpffich Gömtote .Wwffiban — aifríPA menyasszonyát ah:'Iftél: — eszeveszett mulatozásba kezd. A mulatozást Csonka Mária — az uj gépállomás vezetője — szakítja félbe. Rangja, belehasít a levegőbe. ..Elvtársak! Megálljától! Viz alatt áll a gabonátok!“ Az új magyar film természeti viharral indul, ami a termelőszövetkezetben kitörő vihar okozója lesz. Főszereplője, Göndöcs Gyula párttitkár kezdetben még nem is elég erőske Jű, a „viharban“ azonban kemény harcossá edződik és keresztülviszi az ellenség mesterkedése ellenére is, hogy a víz alá került gabonát learassák. .. páért titkár szerepét Molnár Tibor alakítja. A film egyik főhőse Gilicze bácsi. Ő lelkesíti a falu népet az éledet adó gabona megmentésére, a becsület és önfeláldozó munkaszeretet ragyogó példájával. Jffhan József Kossuth á$ös, pr&<r<aptr? szérnflgwd mp$ QaeVSO A AffietfktZiifire WrurelFéldih . ellenség. iheéthy Gáspár elnök szerepét, aki minden erejével azért harcol, hogy az elázott gabonát beszántsák.. — Besenyői Ferenc jossza. A mai fiatalság hangjelt szólaltatja meg Árendás Juci — Göndöcs szerelmese — akit Pápai Erzsi főiskolai hallgató formál meg. A szereposztás egyik hogy Kiss Manyi, akit a érdekességes múltban csal: komikus szerepekben láttunk, itt is, mint először a ..Tűzkeresztség“-ben, komoly drámai szerepet játszik, ő az üreg Gilicze bácsi—• örökké zsörtölődő, elmaradt gondolkodású párja. A falu érdekes, jellegzetes figuráit hozza a néző elé a többi szerep is. Párnóczy feleségét, — a felbujtó kuláklányt — OVhy Magda eleveníti meg, akinek a felszabadulás óta, ez az első filmszerepe. Csele Istvánt — a falu kanászát — aki lelkes harcosként fáradozik azon, hogy a „vihart“ elültesse — Szemdhy Endre alakítja. Fának Márta szintén drámai szerepet játszik az elégedetlenkedő, tanulatlan paraszt asszony személyében. Mindegyik szerepel, a legnagyobbtól a legkisebbig, közismert szülészek játszók, mint Barsi Béla kitüntetett művész. Selmeczy Mihály, a debreceni Csokonai színház tagja. Egri István, Komlós Juci, Deák Sándor és sokan mások. A ,,Vihar“ ciű filmdráma Urbán Ernő Kossuth díjas iró műve. Fen. 1»zöjo Fábri Zoltán, — akinek ez az hő önálló r&h/dszőr alkotása. A 'ettyltfijp&ts Ifi& KQZKdli dip.rs. :tfptTfffer (Zjíáegerszeg 195, január S— JA.) PÁRTHÍREK Január 5-én este 6 órakor előadást tartunk „A Szovjetunió Kommunista Pártja a világ kommunista és munkáspártjainak példaképe“ címmel. Előadó: Darabos Iván elvtárs, megyei párttitkár. Propagandisták, káderoktatás hallgatói, párt, tömegszervezeti funkcionáriusok, népnevelők megjelenése kötelező. MDP MEGYEBIZOTTSÁG ÁGIT. PROP. OSZTÁLYA A TÜZÉP üzemi MSzT-szervezete orosz nyelvtanfolyamának hallgatói az orosz nyelvoktatás sikeréért örömmel olvastuk a ZALÁ-ban, hogy az orosz nyelv tanulásában vállalatunk dolgozóinak előrehaladása példamutató. Szeretnénk elmondani, hogyan értük el ezt az eredményt. 1952 őszén alakítottuk meg az üzemi MSzT alapszervezetet. Már akkor célul tűzte ki alapszervezetünk vezetősége, hogy orosz nyelvtanfolyamot indít. Az első taggyűlésen a titkár elvtárs ismertette a Szovjetunió állandó segítségnyújtását, önzetlen támogatását szocializmust építő országunk felé. Mi megértettük akkor azt, hogy az orosz nyelv elsajátításával nyílik még nagyobb lehetőségünk a világ legfejlettebb országa építőmunkájának és kultúrájának megismerésére. Megértettük, hogy most, a szocializmus építésének döntő éveiben erre különösen nagy szükségünk van, mivel a felszabadító Szovjetunió példája nyomán erősítjük népgazdaságunkat, növeljük kultúránkat és védjük a békét Élünk az alkotmányban biztosított jogunkkal és tanulunk, hogy néhány év múlva eredetiben tanulmányozhassuk a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, szocialista kultúrát, melyben egyre erősebben bontakozik ki termelés és a együttműködése.tudomány szoros Az orosz nyelv tanulásával is kifejezni akarjuk, hogy hálánk soha el nem múlik a felszabadító Szovjetunió és annak bölcs vezére, Sztálin elvtárs iránt. A TÜZÉP orosz nyelvtanfolyamának hallgatói, Zalaegerszeg PORT Országos viszonylatban Zala megye hatodik az 1952. évi MNK-terv teljesítésében Az OTSB-ben véglegesen értékelték az 1952. évi MHK.terv teljesítését. Az értékelés szerint a próbázások végső határidejéig, vagyis 1952. november hó 30-ig országos viszonylatban 163,4 százalékra teljesítettük az MHK-tervet. Az egyes megyék teljesítése a november 30-i állapotnak megfelelően a következő:a megyék után feltüntetett első szám a minden követelményből próbázottak százalékszámát, a második szám pedig a részpróbázók százalékszámát mutatja a próbázási előirányzathoz viszony 111. cl) . Szabolcs Szatmár 250.2 21.5 2.Vas 218.3 2S.6 3.Borsod-Abaúj-Zemplén 217.4 34.9 4.Csongrád 209.6 25.4 5.Pest 193.0 38.0 6. ZALA 167.5 31.2 7.Heves 166.0 56.8 8.Baranya 160.2 23.6 9 Békés 153.1 18.4 10.Hajdú-Bihar 152.1 26.1 11.Nógrád 152.0 49.6 12.Somogy 151.9 21.9 13.Komárom 150.4 31.0 14.Győr-Sopron 149.6 44.6 15.Budapest 148.9 40.4 16.Veszprém 148.2 32.9 17.Bács-Kiskun 140.5 30.3 18.Szolnok 133.7 34.5 19.Tolna 124.0 47.7 20.Fejér 116.9 15.1 A megyék MTK-versenyében Szabolcs-Szatmár visszaszerezte az első helyet az előző hónapban élretört Vas megyétől és ezzel végleg biztosította elsőségét. Figyelemre méltó Zala megye fokozatos fejlődése i.. Zala október 31-én még a 10. helyen volt és most a 6. helyre tört előre. Békés megye a 12. helyről a 9. helyre került. Nagyszerűen hajrázott az utolsó hónapban Fejér megye. Annak ellenére, hogy legnagyobb volt az elmaradása és már-már azt lehetett gondolni, hogy nem tudja teljesíteni tervét, november 30-ig 116.9 százalékot ért el. Zala megye 6. helyezése jónak mondható. Az 167.5 százalékos teljesítés általában véve egyenletes és jó munka eredménye. Az ,a körülmény, hogy október hónaphoz viszonyítva megvetik novemberben 4 hellyel előbbre kerül, azt mutatja, hogy a lepróbázottak jó részének októberben már csak egy-két követelményből hiányzott a próbája és november hónap folyamán ezt is megszerezték, tehát folyamatosan próbáztak, benne éltek az MHK-ban. Az eredmény értékét külön is emeli az a tény, hogy — mint általában mindenütt — a megyei TSB MHK-bizottsága rendkívül nagy gondot fordított az eredmények valódiságára. Bátran elmondhatjuk, hogy sportköreink nagyon sokat fejlődtek az 1952-es évben ren is. Az ellenőrzések során ezen a téegyetlen példa sem volt arra, hogy a beérkezett MFIK-jelentések a valósággal ellenkeztek volna. Az 1953-as évben a feladatok még nagyobbak lesznek, sikeres megvalósításukhoz még több erőre, lelkesedésre van szükség. Az MHK-testnevelési és sportrendszert hatványozottabb mértékben kell szocialista sportunk alapjává tenni, hogy az újabb feladatokat megoldhassuk. Ez pedig csak úgy sikerül, ha egyre több és több lesz a tanult, képzelt MHK-vezetők, felelősök, aktívák száma, ha jobban súlyponti kérdésként kezeljük a tanulást, a fejlődést, a szervező és felvilágosító munkát. Az MTSB, a járási TSB-k, a mellettük működő MHK-bizottságok, sportkörök és MHK-felelősök alaposan készüljenek fel az új évre. Használják fel az elmúlt év tapasztalatait a hiányosságok kiküszöbölésére, mert hiszen az eredmények mellett hiányosságok is jócskán az MHK-ban. 1953-ban vannak sokkal közelebb kell hozni a falut a városhoz az MHK-ban is. Nem lehet egyetlen olyan sportkör sem, amely helyét nem állja meg becsülettel a terv teljesítésében. Erőteljesebben kell bevonni a nőket az MHK-ba, a sportba, mint ahogy az tavaly történt. Eredményesebben kell propagálni az MHK előnyös hatását termelésben, a haza megvédésében. Mindenki előtt rá kell mutatni arra, hogy az MHK szeretete hazaszeretet, mert a munkában fokozott helytállásra és harcban hazánk és békénk bátor magavédésére készít elő. Megyénknek az 1952-es évben az MHK- ban országos viszonylatban elért 6. helyezését akkor értékeljük igazán és helyesen, ha az eddigi eredményből erőt merítünk az elkövetkezendő nagyobb feladatok megoldásához. Lássunk tehát erőteljesen munkához, egy pillanatig se késlekedjünk. Jelszavunk ez legyen: MHK- val, sporttal a szocializmus építéséért! Országos bányász egyéni sakkbajnokság Tatabányán December 31-én fejeződött be Tatabányán a 11 napos országos bányász egyéni bajnoki sakkverseny, melyen Böhm József, a nagykanizsai Bányász SK. oktatója és versenyzője nehéz küzdelem után a döntőbe jutott, 12 játékos között az 5. helyen végzett és teljesítette a megszerzett 7 és fél ponttal az előírt szintet és az E osztály sakkozói, illetve sportolói jellegét újabb két évre megerősítette és biztosította. Ezzel a teljesítményével bekerült az országos bányász,válogatott keretbe és jogosultságot szerzett az 1953. évi bányász vegyes mesterversenyre való meghívásra. HARANGOZÓ LAJOS VTSB-elnök. Mai kosárlabda műsor Ma. Zalaegerszegen a Dunántúli Kupa keretében a következő mérkőzések lesznek: Női: Zalaegerszegi Bástya—Búzakeróltyei Bányász I órakor, általános gimnázium. Zalaegerszegi Lokomotív—Soproni Lokomotiv I órakor, pedagógiai gimnáz Vasas 6 órakor, pedagógiai gimnázium. Férfi: Zalaegerszegi Bástya—Szombathelyi Postás 12.10 órakor, általános gimnázium. Zalaegerszegi Vörös Meteor- Soproni Haladás 12.10 órakor, pedagógiai Hum. Zalaegerszegi Vörös Meteor—Győri, gimnázium. MOZI Talneg'owzeg 1953 január 4-igt :TúTT?f:Ttíí"?a-, •jáhíT&'r 1—7 -Tg: ASSZONYSORSOK ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő é* kiadó: Darabos Iván. — Szer* kesíSCs.ág; sallige eSpg. Kossuth Lajos, uTiföKL Tdeítmt SSO. * KronáfttVaía!: Zalaegerszeg, Sfécherryl-tér <i. refeffin: TÉL — Kerítik a vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Krossuüh Lajos.utca 6. Telefon: 75. — vezető: Hofmann Miklós.Felele»