Állami Deák Ferenc gimnázium, Zalaegerszeg, 1897
hetnie. Ezek után kérik a Nagymélt. Helytartótanácsot, hogy állítsa fel Z.-Egerszeg városában a királyi gymnasiumot, s adélig is, mig a zalavári apátság tanerőket küldhetne, a kir. professorok fizetését a szerzet jövedelméből rendelje el.1) Ez a felterjesztés azonban nem jutott a Helytartótanácshoz, megakadt a főigazgatóságnál. Dresnichzer József győri főigazgató ugyanis nehézségeket gördített a megindított mozgalom elé. Kifogásolta az iskolaépületeket, a tanári lakásokat, nem látta eléggé biztosítottnak a tanárok fizetését. Erre I.-Egerszeg városa a megyei közgyűlésnek 1832-ben benyújtja az iskola épület, igazgató és tanárok lakásának tervrajzát, s újra elmondta a gymnasium felállítása mellett előbb hangoztatott okait, melyekhez még hozzáteszi: a város megyei székhely, tehát számíthat sok tanulóra; az épületek jórészt készen vannak, amelyek nincsenek meg, azokat hamarosan felépítik; a megyei földesurak segítséget ígértek; a megye segélye szintén remélhető. Végül azt említi, hogy a benézéseknek fizetést nem ajánlhat, hisz a szerzetes tanítók más városoktól sem kapnak fizetést az oktatásért. A megyei gyűlés helyesnek találta ezt az okoskodást és választ, mely megczáfolja a főigazgató által támasztott nehézségeket. Ezért a nemes vármegyének karai és rendei egész készséggel járulnak a kérés támogatásához s határozzák, hogy ezt a legmelegebben ajánlva terjesztik fel a császári királyi fenségéhez József nádorhoz.* 2) A Helytartótanács válasza3), miben bizonyosan a győri főigazgatónak lehetett legnagyobb része, nem volt kedvező. E szerint a Helytartótanács az iskolák és tanítók részére felajánlott és alkalmasoknak jelentett épületeket hiányosaknak találja; az építésre felajánlott költségeknek csak szabad és bizonytalan gyűjtését nem tartja biztos alapnak; nincs megjelölve és meghatározva az az alap, mely az iskolák 1) Megy. lev. 1830. jan. 11-én 215. lap. 208. sz. 3) Megy. lev. 1832. jan. 9 én 75. lap. 92. sz. 3) 1833. augusztus 22-én 1435. sz.