Állami Deák Ferenc gimnázium, Zalaegerszeg, 1935
I. Dr. Liber Béla, a szombathelyi tankerület kft. főigazgatója. Hatvan Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter úr . Nagyméltósága az 1935. év nyarán szervezte meg a szombathelyi új tankerületet, s az államfő annak élére a szervező, alkotó képességéről már addig is közismert dr. Liber Bélát nevezte ki. Az ő neve nem főigazgatói kinevezésével vált ismertté. Ismerte és nagyrabecsülte azt az egész tanári rend már hosszú idő óta, mint a minisztériumban személyi ügyeinek előadójáét és még inkább mint a KISOK miniszteri biztosáét, amely minőségében több alkotással tette nevét ismertté és jóhangzásúvá. Amidőn főigazgatói minőségében ezen a helyen is mély tisztelettel és őszinte örömmel és büszkeséggel üdvözöljük . Méltóságát, egyszersmind biztosítjuk őt arról, hogy intenzióinak valóra váltásában minden erőnket és legjobb tudásunkat állítjuk munkába. Adjon Isten Ő Méltóságának sok sikert, mert az ő sikere a magyar közoktatásügy sikere, az ő munkaöröme a magyar jövő diadala lesz. Életrajzát a következőkben közöljük: Dr. Liber Béla, szombathelyi tanker, kir. főigazgató, 1883. június 30-án született, róm. kath. vallású; középiskoláinak elvégzése után a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait és 1906-ban a latin és görög nyelvből és irodalomból középiskolai tanári oklevelet szerzett. Tanári szolgálatát 1905-ben kezdte meg az erzsébetvárosi áll. főgimnáziumban, majd 1906-tól 1919-ig a budapesti VI. ker. áll. főreáliskola tanára volt. 1913 ban a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen jogtudori oklevelet szerzett. 1914. augusztus 1-én önként jelentkezett harctéri szolgálatra,mivel a rendes sorozáskor alkalmatlannak találtatott.) Kiképeztetése után 1915. szeptembertől 1918. november 16-ig egyfolytában első arcvonalbeli szolgálatot teljesített a cs. és kir. 31-es nehéztábori tarackezred első ütegénél mint felderítő, megfigyelő tiszt, az utolsó hónapokban mint ütegparancsnok a szerb, orosz, román és az olasz fronton megszerezve a II. oszt. vitézségi érmet, a bronz Signum laudist a kardokkal, a Károly csapatkeresztet, az ezüst Signum laudist a kardokkal, ez utóbbi kitüntetést a háború után másodszor is megkapta. 1919-től 1927-ig a budapesti tanker. kir. főigazgatóságnál, 1928-től 1935-ig pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályában teljesített szolgálatot, mint az állami tanárok személyi ügyeinek előadója. 1928-tól 1935-ig miniszteriális ügyköre mellett a Középfokú Iskolák Sportkörei Orsz. Központjának (KISOK) miniszteri biztosává neveztetett ki és ebben a minőségében tagja volt az Orsz. Testnevelési Tanácsnak és majd valamennyi társadalmi sportszövetség elnökségének tiszteletbeli tagja. Megalkotta a Kisok budapesti első sportpályáját (Vill Erzsébet királyné út 10), tennis pályáját, a tihanyi sport- és üdülőtelepet, 1935. június 28-án az új szombathelyi tankerület kir. főigazgatójává neveztetett ki.