Zala, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

1956 augusztus 1. A kormány beszámolója az országgyűlés előtt (Folytatás a 2. oldalról.) szeretne, de hasztalan, csak lábát emelgeti, hol az egyikre, hol a másikra áll, mint a gólyamadár, mert térdig lepi a papír és ha megfeszül, sem képes előrehaladni. — Helyeslem, hogy Hegedűs elvtárs itt, az ország színe előtt megvédte arra érdemes funkcionáriusainkat, de még jobban helyeslem azt az elvet, amely képességeikhez méltó munkát, a jelenleginél sokkal nagyobb önállóságot biztosít nekik, és amely végső soron funkcionáriusainkat szimpla rendelet végrehajtókból a maguk kisebb-nagyobb közösségének hivatott és kétszeresen felelős vezetőivé teszi. (Taps.) Ezután így folytatta: Köztudomású, hogy milyen széles és milyen egyetértő visszhangot váltott ki pártunknak és kormányunknak az a kezdeményezése, hogy falvaink nyilvános gyűlésén, minden körülményt pontosan mérlegelve vegyék le a kuláklistáról az ártatlanul megbélyegzett középparasztokat, s amikor erről beszélünk, sokszor és joggal hivatkozunk a nép megsértett igazságérzetére. De kérdem, nem fél megoldásnak tartja-e a nép igazságérzete azt az esetet, amikor a középparasztok lekerülnek ugyan a kuláklistáról, s erkölcsi, sőt anyagi kárpótlásuk érdekében is nagyon helyesen, intézkedés történik, viszont az a funkcionárius, aki köztudomásúan személyes boszszú, vélt érdemhajhászás, vagy egyéb hasonló okok miatt tört a vesztükre, továbbra is a helyén marad, nem vonják felelősségre. Urbán Ernő egy példát említett és hozzáfűzte: "Nem azért hoztam fel ezt a példát, hogy valami generális intézkedést sürgessek itt. Azt azonban szeretném megérni, hogy ilyen esetekben a járási és megyei tanács igenis statuáljon példát. A Minisztertanács elnöke, Hegedűs elvtárs beszámolójával a fentiek alapján egyetértek, s azt elfogadom, és a magam képességeihez mérten teljes erővel támogatom. (Taps.) Ezután az elnök bejelentette, a beszámolóhoz több hozzászólónincs, így a vitát bezárta. Azelhangzottakra Hegedűs András, a Minisztertanács elnökeválaszolt. — Tisztelt országgyűlés, képviselő elvtársak! A vitában felszólaló képviselő elvtársak helyeselték a Minisztertanács beszámolóját eddigi tevékenységéről, és azokat az elgondolásokat és terveket, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban ismertetett. Én azért a zárszóban nem kívánok kitérni minden képviselő elvtárs felszólalására, csupán azokkal a kérdésekkel szeretnék foglalkozni, amelyeket a képviselő elvtársak felszólalásaikban a beszámolóval kapcsolatban javaslatként, vagy a Minisztertanács működésével kapcsolatban bírálatként felvetettek. Achátz elvtárs és Földvári elvtárs igen erőteljesen vetették fel saját területük fejlesztésének problémáit. Achátz elvtárs Pécs városa fejlesztését. Földvári elvtárs Borsodét, a borsodi iparvidék fejlesztését. Azt hiszem, mindkét elvtársnak igaza van. Tervezésünkben az elmúlt években a területi tervezés elvei, tehát az egyes területek fejlesztésének szempontjai nem érvényesültek megfelelő módon. A minisztériumok az egyes területek fontosságát másképp értelmezték. Földvári elvtárs nagyon határozottan vetette fel a beruházások kérdését és bírálta ebből a szempontból a Minisztertanács munkáját. Azt hiszem, teljesen jogos a kérdés felvetése kritikai módon. A beruházás az a területe népgazdaságunknak, ahol a legkirívóbbak az elmúlt években elkövetett mulasztások. A Minisztertanács látja ennek a kérdésnek fontosságát. Ezért egyszerűsítettük a beruházásokat, a beruházások előkészítését. A beruházások jóváhagyását a Minisztertanács a maga számára csak a legfontosabb beruházásoknál tartotta fenn, egyébként a beruházásokat a miniszterek hagyják jóvá. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartottuk azt is, hogy központosítani tudjuk erőinket a legfontosabb beruházásokra. Földvári elvtárs elmondotta még, hogy talun több olyan panasz van, amit gyorsabban kellene orvosolni. Azt hiszem, ebben sok az igazság, de engedje meg, Földvári elvtárs, hogy hozzátegyem: ezeknek a kérdéseknek az orvoslása nagyon nagy mértékben a helyi szervektől függ. Ezt nem azért mondom, mintha a felelősséget egyszerűen a helyi szervekre akarnám hárítani. Végső fokon minden hibáért, amit a helyi szervek elkövetnek, a Minisztertanács is felelős, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sok lehetőséget nem használnak ki helyi szerveink az ilyen panaszok orvoslására, amelyet pedig ki lehetne használni. Mi bízunk államapparátusunk dolgozóiban és azért bátran és határozottan akarunk azon az úton haladni, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak, azok elnökeinek és az igazgatóknak sokkal nagyobb hatáskört adunk azért, mert bízunk bennük. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy végezetül a Minisztertanács nevében megköszönjem azt a bizalmat, amely a Minisztertanács munkája iránt a hozzászólásokban megnyilvánult, megköszönjem azt a bizalmat, amely megmutatkozott abban, hogy a felszólaló képviselőtársak egyetértettek a Minisztertanács beszámolójával és elfogadták a terveket ,elgondolásokat. Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizalmat is, amely abban mutatkozott meg, hogy a képviselőtársak bátran bírálták a Minisztertanács munkájának fogyatékosságát. Határozati javaslat Ezután az országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóját az 1955 novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az ipar és mezőgazdaság további fejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontakoztatására javasol. Az országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista világrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. Az országgyűlés felhívta a kormányt, hogy a jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását s ezzel együtt az egész világ héttejének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése és az általános béke és biztonság megszilárdítása az alanya annak, hogy népünk mégmagabiztosabban folytathassa békés építő munkáját a megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) A Zalaegerszegi Járási Párt Végrehajtó Bizottság felhívása a járás dolgozóihoz Állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozói, egyénileg dolgozó parasztok! Az időjárás viszontagsága, a sok esőzés miatt elhúzódott az aratás befejezése. Ennek következtében a cséplés, a gabonabegyűjtés, tarlóhántás és a másodvetés is. Kérjük a járás dolgozóit, elsősorban a kommunistákat, DISZ és tanácstagokat, továbbá a népfrontbizottságokat, hogy teljes odaadással harcoljanak az ország és saját maguk kenyeréért, a jobblét emeléséért.. Fejezzék be legsürgősebben az aratást, minden rendelkezésükre álló gépi- és igaerővel fogjanak hozzá a kenyér- és takarmánygabona besorolásához. Gondos, odaadó munkával gyorsítsák meg a cserjést és a cséplőgéptől vigyék az első gabonát a hazának. Gondoljanak a jövő évi kenyérre és az állatok jó takarmányellátására, ennek érdekében végezzenek minél előbb a tarlóhántással és a másodvetéssel. Ezzel egyidejűleg az állat- és állati termékek begyűjtésével is erősítsék a munkásos hatály és a dolgozó parasztság szilárd, megbonthatatlan szövetségét. Példamutatásukkal, nemes ■versengéssel tegyenek hitet pártunk és kormányunk mellett azért a szerető gondoskodásért, amelyet már ezideig istett és a jövőben is tesz. A Zalaegerszegi Járási Párt Végrehajtó Bizottsága aasta Gyorsabb, gyakorlatibb lesz a földrendezések előkészítése A Minisztertanács határozatot hozott a földrendezések eddigi ügyrendjének megváltoztatásáról. A határozat több változást jelent a helyi irányító szervek munkájában. Munkatársunk felkereste Dohai Mihály elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának földrendezési előadóját, aki az új földrendezési gyakorlattal kapcsolatos kérdésekre az alábbi felvilágosításokat adta: 1. Azzal, hogy a Minisztertanács a megyei tanácsok hatáskörébe adta a földrendezések engedélyezélyezésének jogát, milyen korábbi helytelen gyakorlatot kívánt megszüntetni? A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi 15. számú törvényerejű rendelete a földrendezések és tagosítások engedélyezésének jogát a földművelésügyi minisztérium hatásköréből a megyei tanácsok vb hatáskörébe adta. Ez az intézkedés növeli a megyei tanácsok felelősségét, gyorsabbá teszi az engedélyek megadását. A földrendezések és tagosítások előfeltételei és az engedélyek megadása után az operatív végrehajtási munka a járási, illetve a községi tanácsokra hárul. 2. A földrendezés helyi irányítása jelentősen növeli a megyei tanács felelősségét. Hogyan készülnek a megye érdekelt szervei e feladat végrehajtására? Az idei nyári földrendezések előkészítő munkálatait a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága, a pénzügyi osztály földnyilvántartási csoportja, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei kirendeltsége már hetekkel ezelőtt megkezdte. Az előkészítéseket azokban a községekben végzik, ahol a földrendezés területi feltételei megvannak, illetve a közeljövőben meglesznek. Mintegy 45—50 fő dolgozik az előkészítési munkálatokban. Az ÁFTH kirendeltség dolgozói elkészítik a község térképét, melyen feltüntetik a földrendezés szempontjából szükségesnek látszó tereptárgyakat. A továbbiakban a megyei tanács gondoskodik a végrehajtásban résztvevők kijelöléséről és azok szakmai oktatásáról. 3. Mi a földrendezés lényege és melyek az előfeltételei? A földrendezés és a tagosítás, általában a földek összevonása alapvető feltétele a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének. Földrendezést és tagosítást azonban csak engedély alapján lehet végrehajtani. A tagosítás feltétele, hogy a község (város) külterületén a tagosítást kérő tsz-eknek és állami gazdaságnak együttesen 400 kh-t meghaladó szétszórt, 20 kh-nál kisebb darabban fekvő területe legyen. Földrendezést az év bármelyik időszakában lehet engedélyezni és a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott időszakban végrehajtani. Tagosítást július 1-től lehet engedélyezni és azt augusztus és szeptember hónapokban kell végrehajtani. 4. Kik végzik ezeket a munkákat és ebben milyen szerepe van a községi tanácsoknak? A földrendezés és tagosítás helyi irányításáért, megszervezéséért és végrehajtásáért a megyei vb elnöke, a járás területén a földrendezésekért és tagosításokért a járási tanács vb elnöke a felelős. A községben a községi tanács vb elnöke felel az előkészítésért és a végrehajtásért. A földrendezést és tagosítást az erre alakítandó bizottságok az operatív munkát pedig a bizottság mellé kiküldött szakemberekből álló földrendező brigádok végzik a földrendező bizottság irányítása mellett. A lovasemberek gazdasága A sárgára festett, csinos, árkádos kastély előtt bronz lovasszobor áll. A parknak is beillő udvar sötétzöld fenyői alatt néhány ember beszélget. Nadrágjukon szarvasbőr lovaglófoltot viselnek. Arrébb egy fiatal férfi vágtázik, aztán hirtelen lassít, majd leállítja a lovat. A ló feje keskeny, nyaka karcsú és izmos. A szép, idegesen reszkető állat hasonlít ahhoz a másikhoz, amelyet egy művész keze szoborba formált. Ha nem is látnánk a a kastély bejárata felett a felírást, amely így szól: „Rádiházai Állami Versenyló Tenyésztelep” nem volna nehéz kitalálni, hogy hol vagyunk. A telep vezetője, Török László a fák alatt beszélgetett a déli szünetben a gazdaság dolgozóival. Török László fiatal ember és kitűnő lovas. Az egyetem elvégzése után Kisbérre, majd Tatára, onnan pedig ide, Rádiházára került. Univerzális mezőgazdásznak készült, de a lovakhoz, a lótenyésztéshez érzett nagy kedvet, így lett belőle „lovasember”. 1953-tól dolgozik Rádiházán. A többiek is kivétel nélkül lószerető emberek. Ló nélkül nem is tudják elképzelni az életet, mint ahogy mondani szokás: élnek-halnak a lovakért. Jellemző, hogy amikor a gulyás szabadságra ment, csak hosszú agitáció árán sikerült egy lovasembert a szarvasmarhák mellé állítani. Azzal a szándékkal jöttem Rádiházára, hogy a lótenyésztésről írjak, de amíg a telep vezetőjével beszélgettem, megmásítottam elhatározásomat, mert itt nemcsak lovat tenyésztenek ,hanem gabonát és egyéb növényeket is termelnek. Vegyük tehát sorra. Először is lássuk, hogy néz ki Rádiházán a lótenyésztés A gazdaság állományát tenyészmének, kancák és csikók képezik. Egy-egy dolgozó 6 anyakancát gondoz. A lovaik származását 5 generációig viszszamenőleg tartják nyilván. A csikókon havonta végeznek különböző méréseket, így állapítják meg azok fejlődését. Ezek a mérések mutatják meg azt is, hogy milyen munkát végzett a csikók gondozója. Igen ösztönzőleg hat a dolgozókra a premizálás. Egy jól fejlett csikó után havonta 100 forint prémiumot kap a gondozó. A gondozás nemcsak a csikó megszületése után kezdődik, hanem a fogamzás pillanatától kezdve, mert sok függ attól, hogyan etetik és hogyan gondozzák az anyát. A fáradság, a gondos ápolás talán sehol sem annyira kifizetődő, mint a versenyló tenyésztelepen. Sok-sok ezrest anak egy jó versenylóért. Nem messze a kastélytól terül el a futtató és az ugrató pálya. Itt tanulják meg a lovak a helyes, szép mozgást, itt gyakorolják a gyorsaságot és az ügyes ugrást. A tenyésztelep dolgozóinak tehát jó lovasoknak is kell lenniök. Beszélgettem a telep egyik legrégibb dolgozójával, Bolls Károllyal is. Bolla már jól bent jár az időben, de mozgása még mindig fiatalos. Úgy látszik, a lovaglás fiatalít. Negyven évvel ezelőtt fedezte fel magában, hogy az összes állatfajták közül a lovat szereti legjobban. Azóta is kitartott mellettük. Hosszabb ideig gondozta a pölöskei gazdaságban gróf Teleki versenylovait is. — Mennyi prémiumot kapott legutóbb a gondozásért? — kérdeztem. Kérdésemre a telepvezető válaszolt. — Évek óta a legszebb csikókat neveli. — No és a prémium? — A múlt hónapra 500 forint és 200 forint jutalmat kaptam — válaszolta Bolla Károly. A Teleki grófnál nem premizálták még akkor sem, ha a legjobb versenylovakat nevelte. Sokan kaptak prémiumot, ami azt bizonyítja, hogy itt kivétel nélkül lószerető és lóhoz értő emberek vannak. Bujtor Ferenc, a DISZ-titkár is 600 forint prémiumot kapott, ami azt jelenti, hogy mind a hat csikó, amely reá van bízva, jól fejlődött. A prémiumot még 100 forint jutalommal is megtoldották. Ugyancsak 600 forint prémiumot kapott Pacsai Ferenc is és hozzá 150 forint jutalmat. Ezeknek a lovasembereknek a ténykedése azonban nemcsak a lovak ápolásában merül ki, mert részt vesznek az egyéb munkában is, többek között a növényápolásban, takarmánykaszálásban, aratásban és a behordásban. Gabona és takarmánytermelés Jóval több, mint félezer holdon folytat növénytermelést a versenyló-tenyésztelep. Mint ahogy a lótenyésztésben kiválóak, éppúgy nagyszerű eredményeket érnek el a növénytermelésben is. 22 hold búzájukat a fagy eléggé megviselte, de kétszeri fejtrágyázással elérték, hogy olyan szép a búzájuk, amilyent ezen a környéken keresve sem lehetne találni. Azóta már le is aratták, kombájnnal. Ugyancsak nagyon szép volt a 25 holdas zab- és 30 holdas őszi árpa táblájuk is. Igen nagy gondot fordítanak a szálastakarmánytermelésre. Céljuk, hogy minden tekintetben önellátók legyenek. A sertéseket, amiket az üzemi konyhán felhasználnak, maguk hizlalják, sőt még a dolgozóknak is tudnak juttatni választói malacokat hizlalásra. Tavaly az Állatforgalmi Vállalatnak is adtak el terven felül sonkasüldőket. Van 10 darab fejőstehenük és 13 darab növendék szarvasmarhájuk, amelyek a tejellátást biztosítják. A tehenek létszámát 20-ra, a növendékekét pedig 25—30-ra akarják növelni. Szorgalmukra és igyekezetükre jellemző, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére 2 400 mázsa jó minőségű takarmányt hordtak be. Tavaly 2 vagon búzát és 2 vagon rozsot adtak át terven felül az államnak. Az idén is úgy dolgoztak, hogy minél több jusson, de minél több maradjon is. Egy külön kis világ a Rádiházai Versenylótenyésztő Telep. Nagyszerű a táj is, és erdős dombjaival, szántóföldjeivel és korláttal körülzárt legelőivel. Szeretettel és szorgalommal gondozzák a dolgozók az ő külön kis világukat. Nincs hiány a kultúrában sem. Hetenként van náluk mozielőadás, s ők maguk is többször adnak kultúrműsort. Olyan ez a telep, mint egy mintagazdaság s ez nemcsak a látszat, erről tanúskodnak eredményeik is. Takács Elemér Véget ért a verseny A tanítás befejezésével véget ért az általános és középiskolák tanulóinak országos takarékossági versenye is. A Zala megyei diákok közel 1 millió forintos megtakarításukkal nagymértékben hozzájárultak az országszerte jó eredményhez. A kislétszámú iskolák között messze megelőz mindenkit a csonkahegyháti iskola. Itt egy-egy gyermek 233,85 forintot fordított takarékbélyeg vásárlásra. Pettendpusztán 136,84, Hernyókén 104,57, Lispén 103,56 forint az egy főre eső átlagbetét. A középlétszámú iskolák sorában Nagykapornak egész éven át első volt egy főre eső 74,15 forintos átlagával. A nagykanizsai Rozgonyi utcai álalános iskolában 57,41 forintot tettek félre a tanulók egyénenként nyári kirándulás céljaira. A kevés létszámú iskola közül kettő érdemel dicséretet. A nagykanizsai Vécsey utcai általános iskola, ahol egy-egy növendék 58,60 forintért vásárolt takarékbélyeget, míg Zalaegerszegen a Jókai úti iskolában személyenként 38,13 forintot fordítottak bélyegvásárlásra. A megye középiskolái közül a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikum növendékei tűnnek ki takarékosságukkal, fejenként 108,72 forintos átlagbetéttel. Balogh Jolán Mezőgazdasági kiállítás Lentiben Teljes sikerrel tartották meg vasárnap Lentiben a járási mezőgazdasági kiállítást. A környék termelőszövetkezeteiből már a kora reggeli órákban érkeztek a terménnyel megrakott tehergépkocsik. A falvakból sok lovaskocsi jött s hozta az egyénileg dolgozó parasztokat, akik látni és tanulni akartak a kiállításon részvevő tszektől és állami gazdaságoktól. A kiállítás a Rádiházai Versenylótenyésztő Telep lovasainak impozáns felvonulásávalkezdődött, majd Tóvári István, a lenti járási tanács elnökhelyettese mondta el megnyitó beszédét. A pavilonok mintegy 150— 200 méter hosszúságban helyezkedtek el U alakban az újonnan épült, festői fekvésű sporttelepen. A kiállítást, amelyen 12 termelőszövetkezet s a zalalövői, pördeföldei állami gazdaságok és a Rádiházai Versenylótenyésztő Telep vettek részt, mintegy 3 500-an látogatták. A tsz-ek és állami gazdaságok terményeiket és állataikat mutatták be a kiállításon. Az első díjat a lenti Szabadság Tsz vitte el szép növénytermésével. Az állataikkal a harmadik helyezést érték el. Igen szép terménnyel és állatokkal vettek részt a kiállításon a lentikápolnai Dózsa Népe, a zalabaksai Vörös Hajnal, a szentgyörgyvölgyi Új Élet, a novai Vörös Zászló, a kerkafalvai Április 4., a nemesnépi Vörös Hajnal és a többi tsz-ek. A lenti mezőgazdasági kiállítás beszédesen bizonyította a szocialista mezőgazdaság fölényét. !