Zala, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

1956 augusztus 1. a a ft a X A kormány beszámolója az országgyűlés előtt Gyorsabb, gyakorlatibb less a földrendezések előkészítése (Folytatás a 2. oldalról.) szeretne, de hasztalan, csak lábát emelgeti, hol az egyikre, hol a másikra áll, mint a gó­lyamadár, mert térdig lepi a papír és ha megfeszül, sem ké­pes előrehaladni. — Helyeslem, hogy Hegedűs elvtárs itt, az ország színe előtt megvédte arra érdemes funkcionáriusainkat, de még jobban helyeslem azt az elvet, amely képességeikhez méltó munkát, a jelenleginél sokkal nagyobb önállóságot biztosít nekik, és amely végső soron funkcionáriusainkat szimpla rendelet végrehajtókból a ma­guk kisebb-nagyobb közössé­gének hivatott és kétszeresen felelős vezetőivé teszi. (Taps.) Ezután így folytatta: Köztu­domású, hogy milyen széles és milyen egyetértő visszhangot váltott ki pártunknak és kor­mányunknak az a kezdemé­nyezése, hogy falvaink nyilvá­nos gyűlésén, minden körül­ményt pontosan mérlegelve ve­gyék le a kuláklistáról az ár­tatlanul megbélyegzett közép­parasztokat, s amikor erről be­szélünk, sokszor és joggal hi­vatkozunk a nép megsértett igazságérzetére. De kérdem, nem fél megoldásnak tartja-e a nép igazságérzete azt az ese­tet, amikor a középparasztok lekerülnek ugyan a kuláklistá­ról. s erkölcsi, sőt anyagi kár­pótlásuk érdekében is nagyon helyesen, intézkedés történik, viszont az a funkcionárius, aki köztudomásúan személyes bosz- szú, vélt érdemhaj hászás, vagy egyéb hasonló okok miatt tört a^vesztükre, továbbra is a he­lyén marad, nem vonják fele­lősségre. Urbán Ernő egy pél­dát említett és hozzáfűzte: 'Nem azért hoztam fel ezt a pél­dát, hogy valami generális in­tézkedést sürgessek itt. Azt azonban szeretném megérni, hogy ilyen esetekben a járási és megyei tanács igenis statuál­jon példát. A Minisztertanács elnöke, Hegedűs elvtárs beszámolójá­val a fentiek alapján egyetér­tek, s azt elfogadom, _s a ma­gam képességeihez mérten tel­jes erővel támogatom. ÍTaps.) Ezután az elnök bejelentette, a beszámolóhoz több hozzászóló •nincs, így a vitát bezárta. Az •elhangzottakra Hegedűs And­rás, a Minisztertanács elnöke •válaszolt. — Tisztelt országgyűlés, kép­viselő elvtársak! A vitában felszólaló képvi­selő elvtársak helyeselték a Minisztertanács beszámolói át eddigi tevékenységéről^ és azo­kat az elgondolásokat és terve­ket, amelyeket a Miniszterta­nács beszámolója az előttünk R Zalaegerszegi Járási Pár! Végrehajtó Bizottság felhívása a tárás dolgozóihoz Állami gazdaságok, gépállo­mások, termelőszövetkezetek dolgozói, egyénileg dolgozó pa- rasztok! Az időjárás viszontagsága, a sok esőzés miatt elhúzódott az aratás befejezése. _ Ennek következtében a cséplés, a ga­bonabegyűjtés. tarlóhántás és a másodvetés is. Kérjük a járás dolgozóit, el­sősorban a kommunistákat, DISZ és tanácstagokat, továb­bá a népfrontbizottságokat, hogy teljes odaadással harcol­janak az ország és saját ma­guk kenyeréért, a jobblét eme­léséért.. Fejezzék be legsürgő­sebben az aratást, minden ren­delkezésükre álló gépi- és iga- erővel fogjanak hozzá a ke­nyér- és takarmánygabona be- íiordásához. Gondos, odaadó munkával gyorsítsák meg a cserjést és a cséplőgéptől vi­gyék az első gabonát a hazá­nak. Gondoljanak a jövő^ évi kenyérre és az állatok jó ta­karmányellátására, ennek ér­dekében végezzenek m'nél előbb a tarlóhántással és a másodvetéssel. Ezzel egyidejű­leg az állat- és állati termékek begyűjtésével is erősítsék a munkásosiatálv és a dolgozó parasztság szilárd, megbontha­tatlan szövetségét. Példamutatásukkal, nemes ■versengéssel tegyenek hitet pártunk és kormányunk mel­lett azért a szerető gondosko­dásért, amelyet már ezideig is «tett és a jövőben is tesz. A Zalaegerszegi Járási Párt Végrehajtó Bizottsága álló feladatokkal kapcsolatban ismertetett. Én azért a zárszó­ban nem kívánok kitérni min­den képviselő elvtárs felszólalá­sára, csupán azokkal a kérdé­sekkel szeretnék foglalkozni, amelyeket a képviselő elvtár­sak felszólalásaikban a beszá­molóval kapcsolatban javaslat­ként, vagy a Minisztertanács működésével kapcsolatban bí­rálatként felvetettek. Achátz elvtárs és Földvári elvtárs igen erőteljesen vetették fel saját területük fejlesztésének prob­lémáit. Achátz elvtárs Pécs vá­rosa fejlesztését. Földvári elv­társ Borsodét, a borsodi ipar­vidék fejlesztését. Azt hiszem, mindkét elvtársnak igaza van. Tervezésünkben az elmúlt években a területi tervezés el­vei, tehát az egyes területek fej­lesztésének szempontjai nem ér­vényesültek megfelelő módon. A minisztériumok az egyes te­rületek fontosságát másképp értelmezték. Földvári elvtárs nagyon ha­tározottan vetette fel a beruhá­zások kérdését és bírálta ebből a szempontból a Miniszterta­nács munkáját. Azt hiszem, teljesen jogos a kérdés felveté­se kritikai módon. A beruházás az a területe népgazdaságunk­nak, ahol a legkirívóbbak az elmúlt években elkövetett mu­lasztások. A Minisztertanács látja en­nek a kérdésnek fontosságát. Ezért egyszerűsítettük a beru­házásokat, a beruházások elő­készítését. A beruházások jóvá­hagyását a Minisztertanács a maga számára csak a legfonto­sabb beruházásoknál tartotta fenn, egyébként a beruházáso­kat a miniszterek hagyják jó­vá. Ugyanakkor nagyon fontos­nak tartottuk azt is, hogy köz­pontosítani tudjuk erőinket a legfotnosabb beruházásokra. Földvári elvtárs elmondotta még, hogy falun több olyan pa­nasz van, amit gyorsabban kel­lene orvosolni. Azt hiszem, eb­ben sok az igazság, de engedje meg, Földvári elvtárs, hogy hozzátegyem: ezeknek a kérdé­seknek az orvoslása nagyon nagy mértékben a helyi szer­vektől függ. Ezt nem azért mondom, mintha a felelősséget egyszerűen a helyi szervekre akarnám hárítani. Végső fokon minden hibáért, amit a helyi szervek elkövetnek, a Minisz­tertanács is felelős, de szeret­ném felhívni a figyelmet arra, hogy sok lehetőséget nem hasz­nálnak ki helyi szerveink az ilyen panaszok orvoslására, amelyet pedig ki lehetne hasz­nálni. Mi bízunk államapparátu­sunk dolgozóiban és azért bát­ran és határozottan akarunk azon az úton haladni, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak, azok elnökeinek és az igazgatóknak sokkal na­gyobb hatáskört adunk azért, mert bízunk bennük. Engedje meg a tisztelt or­szággyűlés, hogy végezetül a Minisztertanács nevében meg­köszönjem azt a bizalmat, amely a Minisztertanács mun­kája iránt a hozzászólásokban megnyilvánult, megköszönjem azt a bizalmat, amely megmu­tatkozott abban, hogy a felszó­laló képviselőtársak egyetértet­tek a Minisztertanács beszámo­lójával és elfogadták a terve­ket ,elgondolásokat. Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizalmat is, amely abban mu­tatkozott meg, hogy a képvise­lőtársak bátran bírálták a Mi­nisztertanács munkájának fo­gyatékosságát. Határozati javaslat Ezután az országgyűlés elnö­ke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: Az országgyűlés jóváhagyó­lag tudomásul veszi a Mini "z- tertanács beszámolóját az 1955 novemberi ülésszak óta kifej­tett tevékenységéről és egyet­ért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisz­tertanács beszámolója az ipar és mezőgazdaság további fej­lesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvona­lának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratiz­musának széleskörű kibonta­koztatására javasol. Az országgyűlés teljes mér­tékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevé­kenységét, megbízza a Minisz­tertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, is­mert alapelve alapján határo­zottan és következetesen foly­tassa külpolitikai tevékenysé­gét. erősítse testvéri együttmű­ködésünket a szocialista vi­lágrendszer országaival, s min­denekelőtt a Szovjetunióval, továbbá p szocializmust építő Jugoszláviával, valamint min­den békeszerető országgal. Az országgyűlés felhívta a kor­mányt, hogy a jövőben is te­gyen meg minden tőle telhe­tőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájá­rulás érdekében s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében is elősegítse a magasztos cél elérését, a réoek közötti barátságot, a tényleges lesze­relés megvalósítását s ezzel együtt az egész világ héttejé­nek és valamennyi ország biz­tonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökken­tése és az általános béke és biztonság megszilárdítása az alanja annak, hogy népünk még .magabiztosabban folytat­hassa békés építő munkáját •megújbodott szocialista ha­zánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyű­lés a Minisztertanács elnöké­nek beszámolóját s az előter­jesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) A Minisztertanács határoza­tot hozott a földrendezések ed­digi ügyrendjének megváltozta­tásáról. A határozat több vál­tozást jelent a helyi irányító szervek munkájában. Munkatársunk felkereste Do­hai Mihály elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági igazga­tóságának földrendezési előadó­ját, aki az új földrendezési gya­korlattal kapcsolatos kérdések­re az alábbi felvilágosításokat adta: 1. Azzal, hogy a Miniszter- tanács a megyei tanácsolt hatáskörébe adta a föld- rendezések engedélyezé- lyezésének jogát, milyen korábbi helytelen gya­korlatot kívánt megszün­tetni? A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 1956. évi 15. számú tör­vényerejű rendelete a földren­dezések és tagosítások engedé­lyezésének jogát a földműve­lésügyi minisztérium hatáskö­réből a megyei tanácsok vb ha­táskörébe adta. Ez az intézke­Véget ért a verseny A tanítás befejezésével vé­gétért az általános és közép­iskolák tanulóinak országos takarékossági versenye is. A Zala megyei diákok közel 1 millió forintos megtakarítá­sukkal nagymértékben hozzá­járultak az országszerte jó eredményhez. A kislétszámú iskolák kö­zött méssze megelőz minden­kit a csonkahegyháti iskola. Itt egy-egy gyermek 233,85 fo­rintot fordított takarékbélyeg vásárlásra. Pettendpusztán 136,84, Hernyókén 104,57, Lis- pén 103,56 forint az egy főre eső átlagbetét. A középlétszámú iskolák so­rában Nagykapornak egész éven át első volt egy főre eső 74,15 forintos átlagával. A nagykanizsai Rozgonyi utcai álalános iskolában 57.41 forin­tot tettek félre a tanulók egyé­nenként nyári kirándulás cél­jaira. A kevéslétszámú iskola kö­zül kettő érdemel dicséretet. A nagykanizsai Vécsey utcai általános iskola, ahol egy-egy növendék 58.60 forintért vásá­rolt takarékbélyeget, míg Za­laegerszegen a Jókai úti isko­lában személyenként 38,13 fo­rintot fordítottak bélyegvásár­lásra. A megye középiskolái közül a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikum növendékei tűnnek ki takarékosságukkal, fejen­ként 108,72 forintos átlagbetét­tel. Balogh Jolán dés növeli a megyei tanácsok felelősségét, gyorsabbá teszi az engedélyek megadását. A föld- rendezések és tagosítások elő­feltételei és az engedélyek meg­adása után az operatív végre­hajtási munka a járási, illetve a községi tanácsokra hárul. 2. A földrendezés helyi irá­nyítása jelentősen növeli a megyei tanács felelős­ségét. Hogyan készülnek a megye érdekelt szervei e feladat végrehajtására? Az idei nyári földrendezések előkészítő munkálatait a me­gyei tanács mezőgazdasági igazgatósága, a pénzügyi osz­tály földnyilvántartási csoport­ja, valamint az Állami Föld­mérési és Térképészeti Hiva­tal megyei kirendeltsége már hetekkel ezelőtt megkezdte. Az előkészítéseket azokban a köz­ségekben végzik, ahol a föld- rendezés területi feltételei meg­vannak, illetve a közeljövőben meglesznek. Mintegy 45—50 fő dolgozik az előkészítési munká­latokban. Az ÁFTH kirendelt­ség dolgozói elkészítik a köz­ség térképét, melyen feltünte­tik a földrendezés szempontjá­ból szükségesnek látszó terep­tárgyakat. A továbbiakban a megyei tanács gondoskodik a végrehajtásban résztvevők ki­jelöléséről és azok szakmai ok­tatásáról. 3. Mi a földrendezés lénye­ge és melyek az előfel­tételei? Teljes sikerrel tartották meg vasárnap Lentiben a járási me­zőgazdasági kiállítást. A kör­nyék termelőszövetkezeteiből már a kora reggeli órákban érkeztek a terménnyel megra­kott tehergépkocsik. A falvak­ból sok lovaskocsi jött s hozta az egyénileg dolgozó parasz'o- kat, akik látni és tanulni akar­tak a kiállításon részvevő tsz- ektől és állami gazdaságoktól. A kiállítás a Rádiházai Ver­senylótenyésztő Telep lovasai­nak impozáns felvonulásával [kezdődött, majd Tóvári Ist­ván, a lenti járási tanács el­nökhelyettese mondta el meg­nyitó beszédet. A pavilonok mintegy 150— 200 méter hosszúságban he­lyezkedtek el U alakban az újonnan épült, festői fekvésű sporttelepen. A kiállítást, amelyen 12 tes­A földrendezés és a tagosítás, általában a földek összevonása alapvető feltétele a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének. Földrendezést és tagosítást azonban csak engedély alapján lehet végrehajtani. A tagosítás feltétele, hogy a község (város) külterületén a tagosítást kérő tsz-eknek és ál­lami gazdaságnak együttesen 400 kh-t meghaladó szétszórt, 20 kh-nál kisebb darabban fek- fő területe legyen. Földrendezést az év bárme­lyik időszakában lehet engedé­lyezni és a Földművelésügyi Minisztérium által meghatáro­zott időszakban végrehajtani. Tagosítást július 1-től lehet engedélyezni és azt augusztus és szeptember hónapokban kell végrehajtani. 4. Kik végzik ezeket a munkákat és ebben mi­lyen szerepe van a köz­ségi tanácsoknak? A földrendezés és tagosítás helyi irányításáért, megszerve­zéséért és végrehajtásáért a me­gyei vb elnöke, a járás terüle­tén a földrendezésekért és tago­sításokért a járási tanács vb el­nöke a felelős. A községben a községi tanács vb elnöke felel az előkészítésért és a végrehaj­tásért. A földrendezést és tagosítást az erre alakítandó bizottságok az operatív munkát pedig a bi­zottság mellé kiküldött szak­emberekből álló földrendező brigádok végzik a földrendező bizottság irányítása mellett. melőszövetkezet s a zalalövői, pördeföldei állami gazdaságok és a Rádiházai Versenylóte­nyésztő Telep vettek részt, mintegy 3 500-an látogatták. A tsz-ek és állami gazdaságok terményeiket és állataikat mu­tatták be a kiállításon. Az első díjat a lenti Szabad­ság Tsz vitte el szép növény­termésével. Az állataikkal a harmadik helyezést érték el. Igen szép terménnyel és álla­tokkal vettek részt a kiállítá­son a lentikápolnai Dózsa Né­pe, a zalabaksai Vörös Hajnal, a szentgyörgyvölgyi Új Élet, a novai Vörös Zászló, a kerka- fálvai Április 4., a nemesnépi Vörös Hajnal és a többi tsz-ek. A lenti mezőgazdasági kiállí­tás beszédesen bizonyította a szocialista mezőgazdaság fölé­nyét. ! Mezőgazdasági kiállítás Lentiben A lovasemberek gazdasága A sárgára festett, csinos, ár­kádos kastély előtt bronz lovas­szobor áll. A parknak is be­illő udvar sötétzöld fenyői alatt néhány ember beszélget. Nad­rágjukon szarvasbőr lovagló­foltot viselnek. Arrébb egy fia­tal férfi vágtázik, aztán hirte­len lassít, majd leállítja a lovat. A ló feje keskeny, nyaka kar­csú és izmos. A szép. idegesen reszkető állat hasonlít ahhoz a másikhoz, amelyet egy művész keze szoborba formált. Ha nem is látnánk a a kas­tély bejárata felett a felírást, amely így szól: „Rádiházai Ál­lami Versenyló Tenyésztelep” nem volna nehéz kitalálni, hogy hol vagyunk. A telep vezetője. Török Lász­ló a fák alatt beszélgetett a déli szünetben a gazdaság dolgozói­val. Török László fiatal ember és kitűnő lovas. Az egyetem el­végzése után Kisbérre, majd Tatára, onnan pedig ide, Rádi- házára került. Univerzális me­zőgazdásznak készült, de a lo­vakhoz, a lótenyésztéshez érzett nagy kedvet, így lett belőle „lo­vasember”. 1953-tól dolgozik Rádiházán. A többiek is kivétel nélkül ló­szerető emberek. Ló nélkül nem is tudják elképzelni az életet, mint ahogy mondani szokás: élnek-halnak a lova­kért. Jellemző, hogy amikor a gulyás szabadságra ment, csak hosszú agitáció árán sikerült egv lovasembert a szarvasmar­hák mellé állítani. Azzal a szándékkal jöttem Rádiházára, hogy a lótenyész­tésről írjak, de amíg a telep vezetőjével beszélgettem, meg­másítottam elhatározásomat, mert itt nemcsak lovat tenyész­tenek ,hanem gabonát és egyéb növényeket is termelnek. Ve­gyük tehát sorra. Először is lássuk, hogy néz ki Rádiházán a lótenyésztés A gazdaság állományát te- nyészmének, kancák és csikók képezik. Egy-egy dolgozó 6 anyakancát gondoz. A lovaik származását 5 generációig visz- szamenőleg tartják nyilván. A csikókon havonta végeznek kü­lönböző méréseket, így állapít­ják meg azok fejlődését. Ezek a mérések mutatják meg azt is, hogy milyen munkát végzett a csikók gondozója. Igen ösztön­zőleg hat a dolgozókra a premi­zálás. Egy jól fejlett csikó után havonta 100 forint prémiumot kap a gondozó. A gondozás nemcsak a csikó megszületése után kezdődik, hanem a fogam­zás pillanatától kezdve, mert sok függ attól, hogyan etetik és hogyan gondozzák az anyát. A fáradság, a gondos ápolás talán sehol sem annyira kifi­zetődő, mint a versenyló te- nyésztelepen. Sok-sok ezrest addnak egy jó versenylóért. Nem messze a kastélytól te­rül el a futtató és az ugrató pá­lya. Itt tanulják meg a lovak a helyes, szép mozgást, itt gya­korolják a gyorsaságot és az ügyes ugrást. A tenyésztelep dolgozóinak tehát jó lovasok­nak is kell lenniök. Beszélgettem a telep egyik legrégibb dolgozójával, Bolls Károllyal is. Bolla már jól bent jár az időben, de mozgása még mindig fiatalos. Ügy látszik, a lovaglás fiatalít. Negyven évvel ezelőtt fedezte fel magában, hogy az összes ál­latfajták közül a lovat szereti legjobban. Azóta is kitartott mellettük. Hosszabb ideig gondozta a pölöskei gazdaság­ban gróf Teleki versenylovait is. — Mennyi prémiumot kapott legutóbb a gondozásért? — kérdeztem. Kérdésemre a telepvezető vá­laszolt. — Évek óta a legszebb csikókat neveli. — No és a prémium? — A múlt hónapra 500 forint és 200 forint jutalmat kaptam — válaszolta Bolla Károly. A Teleki grófnál nem premi­zálták még akkor sem, ha a legjobb versenylovakat nevelte. Sokan kaptak prémiumot, ami azt bizonyítja, hogy itt ki­vétel nélkül lószerető és lóhoz értő emberek vannak. Búj tor Ferenc, a DISZ-titkár is 600 forint prémiumot kapott, ami azt jelenti, hogy mind a hat csikó, amely reá van bízva, jól fejlődött. A prémiumot még 100 forint jutalommal is meg­toldottak. Ugyancsak 600 forint prémiumot kapott Pacsai Fe­renc is és hozzá 150 forint ju­talmat. Ezeknek a lovasembereknek a ténykedése azonban nemcsak a lovak ápolásában merül ki, mert részt vesznek az egyéb munkában is, többek között a növényápolásban, takarmány­kaszálásban, aratásban és a be­hord ásban. Gabona és takarmánytermelés Jóval több, mint félezer hol­don folytat növénytermelést a versenyló-tenyésztelep. Mint ahogy a lótenyésztésben kivá­lóak, éppúgy nagyszerű ered­ményeket érnek el a növény- termelésben is. 22 hold búzáju­kat a fagy eléggé megviselte, de kétszeri fejtrágyázással el­érték, hogy olyan szép a búzá­juk, amilyent ezen a környé­ken keresve sem lehetne talál­ni. Azóta már le is aratták, kombájnnal. Ugyancsak nagyon szép volt a 25 holdas zab- és 30 holdas őszi árpa táblájuk is. Igen nagy gondot fordítanak a szálastakarmánytermelésre. Céljuk, hogy minden tekintet­ben önellátók legyenek. A sertéseket, amiket az üze­mi konyhán felhasználnak, ma­guk hizlalják, sőt még a dolgo­zóknak is tudnak juttatni vá- lasztós malacokat hizlalásra. Tavaly az Állatforgalmi Válla­latnak is adtak el terven felül sonkasüldőket. Van 10 darab fejőstehenük és 13 darab növendékszarvasmar­hájuk, amelyek a tejellátást biztosítják. A tehenek létszá­mát 20-ra, a növendékekét pe­dig 25—30-ra akarják növelni. Szorgalmukra és igyekezetük­re jellemző, hogy a kedvezőt­len időjárás ellenére 2 400 má­zsa jó minőségű takarmányt hordtak be. Tavaly 2 vagon bú­zát és 2 vagon rozsot adtak át terven felül az államnak. Az idén is úgy dolgoztak, hogy minél több jusson, de mi­nél több maradjon is. Egy külön kis világ a Rádi­házai Versenylótenyésztő Te­lep. Nagyszerű a táj is, és erdős dombjaival, szántóföldjeivel és korláttal körülzárt legelőivel. Szeretettel és szorgalommal gondozzák a dolgozók az ő kü­lön kis világukat. Nincs hiány a kultúrában sem. Hetenként van náluk mozielőadás, s ők maguk is többször adnak kul­túrműsort. Olyan ez a telep, mint egy mintagazdaság s ez nemcsak a látszat: erről tanúskodnak ered­ményeik is. Takács Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents