Zala, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-02 / 181. szám
8. (Folytatás az 1. oldalról.) hangsúlyozni, mert üzemeinkben még ma is előfordulnak a társadalmi tulajdon elleni súlyos bűncselekmények. A dolgozók széles tömegeinek növeléséhez elsősorban olyan légkör szükséges, amelyben maguk a dolgozók bélyegzik meg a kilengéseket, és el Az országgyűlés szerdai ülése tévelyedéseket. Az üzemekben ilyen légkört kell teremteni a társadalmi bíróságoknak. Ezért fontos a társadalmi bíróságok létrehozása körüli késedelem mielőbbi felszámolása — mondotta, s a beszámolót elfogadta. Kiss Károly, az MDP politikai bizottságának tagja szólalt fel ezután. Kiss Károly elvtárs felszólalása . Ügyészségi és rendőrségi szerveink számíthatnak a dolgozó tömegek támogatására — A legfőbb ügyészség működésének három éve alatt —mondotta többek között — komoly eredményeket ért el, de meg kell állapítani, hogy az alkotmánnyal és egyes törvényeinkkel ellenkező intézkedésekkel szemben sokszor nem elég határozottan lépett fel. A legfőbb ügyészség működésének első két esztendejében időnként a bátortalanság és önállótlanság volt érezhető. Munkája azonban az utóbbi időben örvendetesen megjavult. Az országgyűlés kívánsága, véleményem szerint, csak az lehet, hogy a legfőbb ügyészség még fokozottabban váljék az igazságnak, a dolgozó nép érdekeinek, törvényeink megtartásának és tiszteletben tartásának védelmezőjévé. Könyörtelenül leplezze le a népi demokrácia ellenségeit, a gazdasági és politikai élet kártevőit. Ellenőrizze, bírálja a rendőri és államvédelmi szervek munkájában észlelt hiányosságokat. Non elvtárs legfőbb ügyészi beszámolójában élt is ezzel a bírálattal. Az ügyészi szervezetről, a bíróságokról és a rendőri, államvédelmi szervekről mondott kritikáját igen tárgyilagosnak és helyénvalónak tartom. Új, egészséges hang ez az országgyűlésünk előtt. A továbbiakban is biztosítanunk kell azt a légkört, hogy a tárgyilagos bírálat hangja — bármely állami intézményre vonatkozzék is — ne halkuljon el. — Az államvédelmi és rendőri szervezetet ért bírálat jogos. De azt is meg kell mondani, hogy a mi népi államunk osztályharcban jött létre és erősödött meg, és a dolgozó nép hatalmáért folyó harc legnehezebb idejében az államvédelmi és rendőri szervezetek mindig a legveszélyeztetettebb helyeken álltak őrt. Pártunk áldozatkész és harcos embereket küldött az államvédelem területére. Bár egyesek a múltban súlyos hibákat és törvénysértéseket követtek el, a testület egész munkájában és törekvésében a dolgozó nép érdekét szolgálta. Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulságokat az elmúlt esztendők hibáiból, amikor kivetette soraiból az oda nem valókat,, még céltudatosabban szolgálja ezt a nemes célt. Az ügyészség, a rendőrség és az államvédelmi szervek az osztályellenség elleni harcban számíthatnak a dolgozó tömegek bizalmára és támogatására. Ezt a támogatást meg is kell kapniok, mert nehéz őrhelyen állnak. A dolgozó nép érdekeiért harcolnak, a kémek, a diverzánsok, a kártevők, a tolvajok és a csalók ellen. Ezért e szervek minden tagjában meg kell erősíteni azt a tudatot, hogy erejük legnagyobb forrása a népi tömegekkel való szoros kapcsolat, a tömegekre való támaszkodás. A mi ügyészi és rendőri szerveinknek határozottan el kell vetniök azt a helytelen jelszót, hogy „a cél szentesíti az eszközt”, mert ez sok káros igazságtalanság alapjává válhat. Azok az eszközök, amelyeket népi államunk felhasznál, lehetnek esetenként kemények és igen szigorúak, azonban nem lehetnek ellentétesek a szocialista erkölcs alapelveivel és a dolgozó tömegek forradalmi jogi érzéseivel. — Mi azt várjuk a rendőrség, az államvédelem és az ügyészség dolgozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tárják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bűnöst. Megköveteljük tőlük, hogy nyomozásaik célja az objektív igazság feltárása legyen, s hogy a bűnt csak objektív bizonyítékok alapján állapítsák meg. — Nem könnyű ez a feladat, tisztelt Országgyűlés. A rendőrség, az államvédelem dolgo zóinak minden levesüknél szem előtt kell tartaniok, hogy az ő magatartásuk olyan tervező, amelynek alapján a nem tömegek hatalmukat értékelik, az ő magatartásuk, jó, vagy rossz munkájuk hatással van a tömegek államunk iránti bizalmára. Ügyész, államvédelmi dolgozó vagy rendőr, valamennyiüknek, törekedni kell arra, hogy megtisztelő funkciójához méltóan járjanak el. A nem tömegek különösen érzékenyek a forradalmi törvényesség megsértésére azoknak részéről, akik arra hivatottak, hogy azt őrizzék. Nekünk arra van szükségünk, hogy Népköztársaságunk védő kardja, az államvédelmi és rendőri szervezet, éles legyen, időben és pontosan célozzon és az a kéz, amely irányítja ezt a kardot, világosan felismerje az ellenséget és a barátot. Az ellenség elleni harc manapság bonyolultabb és nehezebb, mint résen volt. E feladattal megbízott hatóságaink tapasztalatait ki kell egészíteni az új helyzet és az új feladatok mély elemzésével. Állandóan tanulniok kell, kétszeres energiával kell dolgozniok, hogy jól, helyesen és igazságosan leplezzék le az ellenséget. Ebben a nagyfontosságú munkában különösen veszélyes minden egyszerűsítés. — Felmérhetetlen az a segítség, amit e téren is a XX. kongresszus gazdag tanulsága jelentett. Ez a tanulság és pártunk július 10—21-i ülésének határozatai biztosíték arra, hogy a legfőbb ügyész beszámolójában felsorolt törvénysértések többé ne ismétlődhessenek meg. Erre vigyáz a párt, a legfőbb ügyészség, bíróságaink, s az alulról jövő egészséges bírálat. A továbbiak során hangsúlyozta: meg kell állapítani, hogy különösen az Utolsó esztendőben, — amikor a folyó munkákon kívül az előző évekből származó hibás i gazságtalan ítéleteket kellett a szocialista törvényesség legszigorúbb mértékével újra mérlegelni és kijavítani—az igazságügyi szervezet nagy feladatokat oldott meg. Ez vonatkozik a bírói szervezet, a legfelsőbb bíróság munkájára is. — Az ország állampolgárai éber figyelemmel kísérik az ügyészség és bíróság munkáját, és szívesen méltányolják, ha a szocialista törvényességnek megfelelő eljárást tapasztalnak. — Az ilyen eljárás emeli az ügyészség, s az államvédelmi szervek tekintélyét. Ezért gondos munkával biztosítsák minden esetben a szocialista törvényességnek megfelelő feltételeket. Ügyeljenek a nyomozási munka alaposságára, nem utolsó sorban arra, hogy a rájuk bízott ügyekben a nyomozási, vizsgálati idő tartama — anélkül, hogy az az alaposság rovására menne —, minél kevesebb időt vegyen igénybe. A törvény lehetőséget ad az előzetes letartóztatás harminc napban megszabott időtartamának meghosszabbítására. Kérem a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét, hogy ezzel a jogával csak a legindokoltabb esetekben éljen és ezzel nevelje az ügyészi apparátust, a nyomozási munkát végző szerveket a lelkiismeretes, gyors munkára. Emellett ügyeljen az ügyészi apparátus arra, hogy csak akkor emeljen vádat, ha a rendőri nyomozás bizonyítékait meggyőzőnek, megnyugtatónak tartja. Felhívta a fiatalkorúak bíróságának figyelmét a legkörültekintőbb munkára, mert ez biztosítja az ítéletek nevelőhatását. — Az ügyész feladata nem szűnik meg az igazságos ítélet meghozatala után sem. Tekintse ez a szervezet feladatának azt is, hogy ellenőrizze a büntetés végrehajtását, a börtönök rendjét, a letartóztatottak jogainak védelmét. Biztosítani kell azt is, hogy a visszatérő érezze, hogy a szocialista társadalom — szigorú megtorló intézkedései ellenére is — lehetőséget ad az új életre mindazoknak, akik megtévedtek, vagy kárt okoztak a népi demokratikus rendszernek. A beszámoló végighallgatása után igen nagy bizalommal vagyok a legfőbb ügyész munkája iránt, a rendőrség, az államvédelmi szervezet munkája iránt. Számtalan jelét látom annak, hogy az még tovább fog javulni és rövidesen kiküszöböli munkájából a még egyes helyeken tapasztalható kisebb hiányosságokat. A legfőbb ügyész beszámolóját jelentős lépésnek tartom a szocialista törvényesség bizonyításának útján, ezért a beszámolót magam és pártom nevében elfogadom. Sárfi Rózsi országgyűlési képviselő a munka törvénykönyv néhány fejezetével kapcsolatos kérdésről beszélt. Elmondotta hogy kormányzatunk az első ötéves terv idején körülbelül 700 millió forintot fordított üzemi szociális és munkavédelmi célokra. Továbbra is évről-évre javítja az üzemi dolgozók munkakörülményeit, továbbá a gyermekintézmények hálózatát és mind messzebbmenően gondoskodik a fiatalkorúak, a nők és az anyák védelméről. A SZOT és a szakszervezetek fokozottabban ellenőrzik a munka törvénykönyv előírásainak megtartását. Vannak azonban még olyan gazdasági és műszaki vezetők, akik elválasztják egymástól az üzemi termelés feladatait és a dolgozók biztonsága, egészsége érdekében szükséges tennivalókat. Hiányolta, hogy a legfőbb ügyész beszámolója nem tért ki arra, mit tesznek az ügyészségek az ilyen vezetőkkel szemben. Ugyanis legtöbbször nem a pénzhiány okozza a gondoskodás elmulasztását, hanem gyakran a nemtörődömség, az, hogy nem helyesen értelmezik és alkalmazzák a törvényeket, de nem ritka a hanyagság, a helytelen szemlélet következményeiből adódó mulasztás sem. Szóvátette, hogy üzemeink egy részében rossz a szellőzés, túl magas a levegő por-, gáz-, vagy gőztartalma, mert a szellőzőberendezések jó része nem cseréli megfelelően a levegőt. Úgy gondolom, nagy érdeklődésre számíthatna, ha Csergő elvtárs valamilyen formában tájékoztatná az országgyűlést arról, miért nem tudjuk jobban megoldani ezt a sok nehézséget okozó kérdést. A továbbiakban az üzemi balesetekről beszélt, s rámutatott, milyen óriási jelentősége van a balesetelhárításnak, a munkavédelmi törvények betartásának. Különös hangsúllyal hívta fel a figyelmet a nők és a fiatalok helyzetére, s elmondotta, hogy miközben törvényeink messzemenő védelmet és segítséget biztosítanak a nőknek, sok helyen még megszegik a törvényeket. Több helyen vonakodnak a könnyebb munkákat adni a várandós asszonyoknak, de az is előfordul, hogy megkísérlik elbocsátani őket. Sok helyen a fiatalokat éjjeli munkán, vagy olyan nehéz munkán foglalkoztatják, amelyet a törvény tilt. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megsértői ellen az esetek többségében nem lépünk fel a törvény szigorával. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. Az ügyészségek és bíróságok tekintet nélkül személyre és funkcióra, vonják felelősségre a balesetekért felelős személyeket. A szocialista törvényesség tiszteletben tartása — folytatta — a munkavédelem területén is egyike a legfontosabb feladatoknak. Javasolom, hogy a kormány ismételten tűzze napirendre azt a fontos kérdést, szigorúan gondoskodjék a már eddig életben lévő munkatörvény előírásainak tiszteletben tartásáról és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a meglévő törvények kiegészítéseképpen új törvények lépjenek életbe. A legfőbb ügyész beszámolóját elfogadta . Birkás Imre országgyűlési képviselő szólt ezután a legfőbb ügyész beszámolójához. A szocialista törvényesség megsértéséből eredő bajaink széles skáláján — mondotta többek között — a legfájdalmasabb a veszteség, elvtársaink elvesztése, akikkel együtt harcoltunk dolgozó népünk jobb jövőjéért a tőkés elnyomás ellen, a felszabadulásért, a szocializmus megvalósításáért. A személyi kultuszból eredő hibáinkat az ellenség arra is felhasználta, hogy sorainkban harcos társaink életére tört. Ezért is febecsülhetetlen segítség a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának elemzése a személyi kultuszról és annak a nemzetközi munkásmozgalomban és a szocializmust építő népi demokratikus országok csaknem mindegyikének állami életében is oly sok kárt okozó hatásáról. Befejezésül rámutatott, hogy az országgyűlési képviselők nem tettek meg mindent az általuk alkotott törvények tiszteletben tartásáért, megbecsüléséért, védelméért. Igaz, hogy a mentelmi jog gyakorlati hiánya nem minden esetben tette ezt lehetővé. Törvényeink betartása felett őrködni — úgy gondolom — népünk megbízásából eredő kötelességük az országgyűlési képviselőknek. A legfőbb ügyész beszámolóját elfogadta. Mivel a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, az országgyűlés a vitát lezárja és az elhangzott felszólalásokra Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze válaszolt. Azok a képviselő elvtársak, akik beszámolómhoz hozzászóltak, sokoldalúan világították meg a szocialista törvényesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki azt a képet, amelyet itt erről adni igyekeztem. Nagy Dániel, Csikesz Józsefné, Sárfi Rózsi képviselőtársaim hozzászólásaikban ismertették, milyen eredményeket értünk el, milyen hibák vannak még az üzemekben és falun a törvényesség megtartását illetően. Biztos vagyok abban, hogy amit itt elmondottak, nagy visszhangra talál e falakon kívül is. Az állami gazdasági szervek vezetői intézkedéseikben a jövőben óvakodni fognak attól, hogy törvényeinket, a dolgozók jogait megsértsék és igyekezni fognak törvényeinknek érvényt szerezni A dolgozók bátrabban lépnek majd fel jogaik védelmében az önkényeskedésekkel szemben. Várható, hogy ügyészségünkhöz is többen fordulnak majd panaszaikkal orvoslásért. Mi erre felkészültünk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megerősítsük a különböző állami szerveink munkája feletti törvényességi felügyeletet s hathatósabban védelmezzük a dolgozók jogait. Hogy ezt eredményesebben elvégezhessük, szervezeti téren is megtesszük a szükséges intézkedéseket. Itt szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaimat arra is, hogy forduljanak gyakrabban a járási, megyei ügyészségekhez azoknak a panaszoknak orvoslása ügyében, amelyekkel hozzájuk fordul a lakosság. Kiss Károly és Birkás Imre elvtársak a bűnüldöző államvédelmi szervek munkájával foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban újból rá kell mutatnom arra, hogy gyökeres fordulat van e szervek munkájában. Az ellenség a régi államvédelmi szervek hibáira hivatkozva próbál hangulatot kelteni a mai államvédelmi és rendőrségi szervezetek ellen. Tudja, milyen fontos a tömegek támogatása e szervezetek részére, és ezért, ahol csak lehet, igyekszik a tömegek bizonyos rétegeit szembeállítani az államvédelmi és rendőrségi szervezetekkel. Nekünk ezt látnunk kell és az ellenségnek ezt a számítását keresztül kell húznunk. Az elítéltek ügyeinek felülvizsgálatáról szólva elmondotta: Ezekkel a törvény biztosította lehetőségekkel éltünk, hogy a bűnüldözés régebbi helytelen, káros gyakorlatának következményeit felszámoljuk. Természetesen, hogy indokolt esetben a jövőben is élni kívánunk ezekkel a kivételes eszközökkel. Sárfi Rózsi elvtársnő hiányolja, hogy nem járunk el a törvénysértő vezetők ellen, főleg a Munka Törvénykönyvét megsértő gazdasági vezetők, balesetekben vétkesek ellen. Ez igaz. Ennek két oka van. Ügyészségünk nem fordított elég figyelmet erre, és nem volt elég következetes, elég bátor. A másik ok az, hogy a bűnösök felettesei a termelés vélt érdekeire hivatkozva mindent megtesznek, hogy kimentsék az illetőket a felelősségrevonás alól. Az ügyészség nevében megígérhetem, hogy a jövőben következetesen, bátran járunk el az ilyen vezetőkkel szemben. Az a nagy érdeklődés, amely a beszámolót és a hozzászólásokat fogadta, azt bizonyítja, hogy legfőbb államhatalmi szervünk tudatában van a szocialista törvényesség jelentőségének. A hozzászólások újból meggyőztek arról, hogy ügyészségünk nem áll egyedül a törvényesség védelmében folytatott harcban. Segít bennünket a párt, az ország dolgozó népe, segítenek bennünket a nép választott képviselői, akiknek eddigi és jövő támogatásukért ezúton is köszönetet mondok. (Taps.) Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolójában foglaltakat egyhangúlag tudomásul vette, majd áttért a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Nánási László országgyűlési képviselő volt. ZALA 1956 augusztus 2. Nánási László országgryízlésű képviselő előadói beszéde : a szabálysértési bizottságok felállításáról A Magyar Népköztársaság kormánya a törvényesség további megszilárdítása, az állampolgárok jogainak fokozottabb védelme érdekében az utóbbi időkben több fontos intézkedést tett. Ezek közé tartozik az a törvényerejű rendelet, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban fogadott el, amelyben meghatározza a szabálysértések rendjét és egyes — törvényerejű rendelet megjelenése előtt — bűntettnek minősített törvényellenes cselekedeteket szabálysértéssé változtatott. Az utóbbi években többször előfordult, hogy kisebb kárt okozó, törvényellenes cselekmények miatt annak elkövetője aránytalanul magas büntetést kapott. Az ilyen hibákat a kisebb törvényellenes cselekmények szabálysértéssé váló minősítése s a szabálysértési bizotságok felállítása nem teszi lehetővé a jövőben. A szabálysértési ügyeket jelenleg a megyei, a járási, a városi, fővárosi, a kerületi és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályán működő szabálysértési előadók látják el. Ez a rendszer azonban különböző okok miatt nem minden tekintetben felel meg és ha ehhez még hozzávesszük, hogy a korábban bírósági hatáskörbe tartozó egyes kisebb jelentőségű bűntettek is szabálysértésnek minősülnek, látjuk, milyen szükség van a szabálysértési bizottságok mielőbbi felállítására. A szabálysértési eljárás a lakosság széles rétegeit érinti, a legteljesebb mértékben indokolt tehát, hogy a szabálysértési ügyek elintézését olyan bizottságokra bízzuk, amelyekben tevékenyen rész vesznek a dolgozók. A szabálysértési bizottságok tagjait a tanácsok választják meg ,részben a tanácsok tagjaiból, részben más, közmegbecsülésben álló dolgozókból. A szabálysértési eljárás fő feladata az állampolgárok nevelése figyelemre, a társadalmi tulajdon megbecsülésére, az államigazgatás szabályainak betartására. Ezt, a célt egy, a dolgozókból álló bizottság bizonyára jobban el tudja érni, mint egy szabálysértési ügyek elbírálásával megbízott tisztviselő. Természetesen a jelenleg működő szabálysértési ellőadók a törvényjavaslat elfogadása után is fontos munkát végeznek, mert ők látják el a bizottságok munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket, s ők látják el a bizottságokat a szükséges szakmai tanácsokkal. A szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot az igazságügyminisztérium készítette el, de előzőleg a törvénytervezetet észrevételezésre megküldte a fővárosi, valamint a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökeinek. Az általuk tett észrevételeket jórészt a beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza is. Az országgyűlés jogügyi bizottsága a törvényjavaslatot megvitatta és azt a hatodik paragrafus kivételével változatlanul elfogadta. A törvényjavaslathoz elsőnek Juhász Imréné Szolnok megyei országgyűlési képviselő szólt. Hangsúlyozta: ezzel a törvénnyel az országgyűlés új, széles területet nyit meg a dolgozók előtt az általános igazgatásban való részvételre. Népi demokratikus rendszerünk fokozódó megszilárdítása, a dolgozók fejlődő öntudata, a nép állama iránti erősödő hűség és odaadás tette lehetővé — folytatta, hogy a kisebb jelentőségű cselekményket ne minősítsük bűncselekményekké. Ez a törvényjavaslat elősegíti a város és a falu belső rendjének erősödését és szilárdítását, gyorsabbá teszi az ügyek elbírálását és igazságosabbá a bírságok kiszabását. A szabálysértési bizottságoknak módjukban áll a cselekmény elkövetése után, illetőleg a feljelentés után, a legrövidebb időn belül összeülni és felelőségre vonni az illetőt. És mint tanácselnök is igen örülök a törvényjavaslatnak — mondotta végül —. A törvényjavaslat újabb lépés az irányban, hogy a dolgozók maguk vonják felelősségre és ítéljék el azokat, akik az erkölcsi és jogi normát megszegik. Azonban a törvényjavaslatot nem elég csak elfogadni. Annak bevezetését, helyes alkalmazását jól meg is kell szervezni. Ennek a munkának a nagy része reánk, tanácsvezetőkre, a tanácsok végrehajtó bizottságaira vár. Ügyelnünk kell arra, hogy a törvényjavaslat első szakszóban megjelölt járási, városi, községi szabálysértési bizottságokban helyet kapjanak a nők, a pártonkívüliek és párttagok egyaránt. A magam részéről a beterjesztett törvényjavaslatot jónak tartom, elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) Hegyi Imre országgyűlési képviselő a törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosítással elfogadta. Ezután Győre József országgyűlési képviselő szólalt fel. — Mindannyian tudunk arról — mondotta —, hogy az eddigi szabályok nem egészen helyes végrehajtása során járási tanácsaink nagy része úgy igyekezett hatékonyabbá tenni a bírságolás munkáját, hogy a járási szabálysértési előadók községről-községre jártak és a helyi ismereteket csaknem teljesen nélkülözve végezték a bírságolást. Az ilyen vádorbírók munkája gyakran nem találkozott a falusi dolgozók egyetértésével. Az új tervezet szerint az ügyek nagy részét a községekben intézik, s a rend és jogbiztonság helyi feladatait jól ismerő, a tárgyalt cselekményt és annak körülményeit, valamint az elkövetők személyi és tárgyi körülményeit is legjobban ismerő kollektíva fog dönteni. Javasolta, hogy módosítani kell az előterjesztésnek azt a részét, amely szerint a bizottságoknak rendszeres jelentéseket vagy átfogó tájékoztatót kellene küldeniök munkájukról az ügyészségeknek. A törvényjavaslatot elfogadta.