Zala, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-01 / 206. szám
1956. szeptember 1. „Eredményesen oldjuk meg az erők egyesítésének fontos feladatát...46 — Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A békemozgalommal és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségével június hó 22-én történt egyesülése óta első ízben ült össze az elmúlt csütörtökön a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A népfrontmozgalom megnövekedett jelentőségét, feladatkörének fontosságát jelezte az a körülmény, hogy az ülésen három országgyűlési képviselőnk: Hodossy Ilona, Bekő György és Miles István is részt vett, s megjelent valamint felszólalt Török Lajos elvtárs, a megyei tanács VB elnöke is. Az ülést Varga Béla, a Népfront megyei bizottságának elnöke nyitotta meg, s bejelentette, hogy Kozma János megyei titkár lemondott állásáról.Lemondását az országos központ elfogadta, s helyette Veiszi Ferenc elvtársat bízta meg ,a megyei titkári teendők ellátásával. A tárgysorozaton egyetlen napirendi pontként az egyesülés óta eltelt időszak munkájának ismertetése szerepelt, s az ■erről szóló jelentést Trovencsák József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökségi tagja terjesztette az ülés elé. A jelentés bevezető része a három mozgalom járási, városi és községi szinten való egyesítése körül kifejtett munkát ismertette, s megállapította, hogy valamennyi járási és városi pártbizottság számottevő segítséget adott az egyesülést kimondó ülések megtartásához. A továbbiakban az egyesülési ülések tapasztalatairól beszéltTrovencsák elvtárs. — A nagykanizsai járásban — mondotta — több községben, ■például Pötrétén, Zalaszentbalázson, stb. úgy értelmezték — helytelenül — az elnökség kibővítését az MNDSZ és a Békebizottság tagjaival, hogy az addigi Népfrontbizottság elnöknöksége az egyesüléssel megszűnik és csak öttagú elnökségget választanak a korábbi kilenc—tizenegy fővel szemben. A zalaszentgróti járás néhány községében nem tudták, hogy kit kell meghívni az egyesülési gyűlésre, így történhetett meg, hogy egyes községekben csak a három mozgalom vezetősége vett részt az egyesülési gyűlésen. Az ilyen, s más téren is jelentkező hibákat azonban időben felfedtük, s a járási pártbizottságok segítségével szervezettebbé, lendületesebbé tettük i az egyesülő gyűlések lefolyását. A legjobb számszerű eredményt a jelenlegi állás szerint a lenti járás tudja felmutatni megyénkben: itt 33 egyesülésigyűlést tartottak meg eddig, további 15 szervezés alatt áll. A letenyei járásban 19 megtartottgyűlésről számoltak be, hátra van még 12. A zalaegerszegi járásban megtartott 36 gyűléssel szemben a hátralék még 50, a nagykanizsai járásban még 31, a zalaszentgrótiban pedig 21gyűlést kell még szervezni. A járások közül a zalaegerszegiben kezdődtek meg legkésőbben a gyűlések, így itt több idő jutott az alapos előkészítésre. Az ütemterv elkészítése után a járási pártbizottság kioktatásra hívta be a kiválasztott községi felelősöket. A pártbizottság segítségét, a gondos és céltudatos szervezőmunkát jól tükrözik a lezajlott egyesülési ülések jegyzőkönyvei, határozati javaslatai. Különösen jó határozatok születtek Csonkahegyháton, Kemendolláron, Németfaluban, Felsőbagodon. Becsvölgyén megközelítette a százat a megjelentek száma, de nagyon sok községben volt még hasonlóan népes gyűlés. A lenti járásban a mikekarácsonyfai egyesülő gyűlés emelkedik ki a többi közül, s az ott megjelentek száma, a hozott határozatok, elhangzott nyilatkozatok szinte már eleve garantálják a népfrontbizottság eredményes működését. Nem lenne helyes, ha a hibákat elhallgatnánk, hiszen a munkánk megjavítása céljából azok ismeretére is szükségünk van. Lendvadedesen az egyesülési ülésre az MNDSZ elnökét nem hívták meg, s ugyanez történt Gelsén is. Nagykutason lemondatták az egész Népfrontelnökséget, azzal, hogy nem egyesülésről, hanem újjáválasztásról van szó. Kustányban összesen hatan vettek részt az egyesülési ülésen, és ki is mondták az egyesülést. Vasboldogasszony községben félre akarták vezetni a járási titkárt, úgy tájékoztatták, hogy az egyesülési ülést megtartották, pedig azt nem szervezték meg. Egy-két helyen indokolatlanul megváltoztatták a határidőt, és sok helyen nem hoztak határozatot. — A felmerült kisebb hibák ellenére azonban — fejezte be a tájékoztatót Trovencsák elvtárs — az egyesülési munka állása kielégítőnek mondható, s ha a következő heteket jól hasznosítjuk, eredményesen oldhatjuk meg az erők egyesítésének azt a fontos feladatát, mely a további sikerek záloga lehet. A beszámolót követő vitában számosan kértek szót. Török Lajos, a megyei tanács VB elnöke a népfrontbizottságoknak a községfejlesztési tervek végrehajtásában, a társadalmi munka szervezésében, a termelési bizottságok segítésében való fontos szerepét hangsúlyozta. — Támaszkodjanak Népfrontbizottságaink munkájukban bátran a tanácsokra — mondotta —, mi támogatjuk őket, hiszen a népfrontmozgalom viszonzásképpen hathatós segítséet adhat a tanácsi munkának is. A közösen végzet erőfeszítése pedig végső fokon a párt célki-tűzéseit segíti a megvalósuláshoz. " László Gyula, az MSZT me- gyei szervezetének elnöke az a népfronmozgalom és a Magyar —Szovjet Társaság közötti szoros együttműködést hangsú-lyozta. Miles István a képvise-lőcsoport mielőbbi életrehívá- sáról beszélt. # Több más, tartalmas hozzá- szólás után az elnökségi ülést határozatot hozott arról, hogy az egyesülési üléseket szeptem-f ber 15-ig a megye egész terüle-# tén megtartják, s ezekhez még további segítséget kérnek a já-# rási pártbizottságoktól. Isatáro-# zatot hozott az ülés a nőtaná-# csok aktívahálózatának kibőví-# téséről, a községpolitikai tervek# népszerűsítéséről és végrehaj-# tásáról, valamint a községi tér-e melési bizottságok munkájának# segítéséről és békeestek rende-# zéséről is. # A DISZ oktatás előkészítéséről Még pár nap és kitárulnak az iskolák kapui, megkezdődik az állami oktatás. Azoknak a fiataloknak, akik üzemekben, a mezőgazdasági munka bármely ágában dolgoznak, a DISZ nyújt elméleti oktatást. A járási bizottságok és a megyei bizottság szervezte meg a fiatalok politikai oktatását. Most még csak számok tanúskodnak az oktatás szervezéséről, dehamarosan elválik, jó volt-e a járási bizottságok és a megyei bizottság előkészítő munkája. Az elmúlt év tapasztalatai azt igazolják, hogy a fiatalok szerették a Petőfi iskola anyagát. Ezen a tanfolyamon nemcsak a magyar történelem bizonyos szakaszaival ismerkedtek meg, hanem a társadalom fejlődésével is. Élesedett politikai tudásuk s nem egy olyan eset történt meg, mint például a Pördeföldes Állami Gazdaságban, hogy a fiatalok a Petőfi iskola vezetőjével vitába szálltak. Az 1956—57-es oktatási évben ismét megszervezték a DISZ-szervezetek a Petőfi iskolán való tanulást. A megyében 88 helyen indul be. A marxizmus—leninizmus körök megszervezésében a pártszervezetek nyújtottak segítséget. A pártszervezetek biztosítanak propagandistákat és segítséget nyújtottak a hallgatók ide való beosztásánál is. Itt azok a fiatalok tanulnak, akik a Petőfi iskolák II. évfolyamát elvégezték. Nagy érdeklődés előzi meg a «Hősök voltak» című 2 kötetben megjelenő könyv tanulmányozását. A kommunista mozgalom és a KIMSZ harcos zászlóvivőinek életét tárja fiatalok elé. Az irodalom anyagát négy téma köré osztják fel. Teljesen újszerű lesz a Kérdezz—felelek esték megrende- zése. Nincs előre kialakított tematikája. Gazdasági, politikai, tudományos és erkölcsi témákat tárgyal. Azokban a közsé- gekben, ahol ezt beindítják, gyűjtőládákat helyeznek el, ahova a fiatalok bedobják kér- déseiket, amely az est vitájá- nak gerincét alkotja majd. Hat olyan dologra kérnek választ a fiatalok, amelyre történetesen a vitaest vezetője nem tud a helyszínen választ adni, akkori a TTIT és a DISZ előadói részletesen válaszolnak egy más alkalommal előadás formájában. A szakmai tanfolyamok felett védnökséget vállalt a DISZ. Eddig 7 ipari és 17 mezőgazdasági szaktanfolyam indul az ősszel. Ezeket a tanfolyamokat olyan elvtársak vezetik, akiknek az elméleti tudáson kívül bőven van tarsolyukban gyakorlati tapasztalat is. " Szívesen segítünk a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülésnek A ZALA augusztus 24-i számának „Több segítséget a Zala megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülésnek” című cikkéhez szeretném hozzáfűzni a magam véleményét. A cikk helyesen tárta fel megyei testvérvállalatunk műszaki irányításának hiányosságait. Ezeket — mivel munkájukat mi is figyelemmel kísérjük — magunk is jól ismerjük. Éppen ezért a Megyei Pártbizottság révén már több ízben felajánlottuk segítségünket. Hogy ebből a segítségből mindeddig nem vált semmi valóra, azt csupán az okozta, hogy a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés eddig — úgy látszik — nem látta szükségesnek azt. Az említett cikknek azzal a részével kapcsolatban, amely a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés nehézségeinek illusztrálására minket, a Zala megyei Téglagyári Egyesülést hoz fel ellenpéldául, szeretném leszögezni azt, hogy Egyesülésünk 7 telep felett gyakorol ellenőrzést, amelyből három Nagykanizsán, három Zalaegerszegen és egy Zalaszentgróton van, és vállalatunk évi 56 millió téglát és 8 millió cserepet termel. A telepek ellenőrzéséhez mindössze 1 gépkocsi áll rendelkezésünkre, ugyanis a másik gépkocsi csak papíron létezik. Annak idején „ömlesztett” állapotban kaptuk, s ma sem tudjuk használni. Mindezek alapján nem tartom szerencsésnek, hogy a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés nehézségeinek bemutatására minket említ a cikk kedvező ellenpéldaként MRÁZIK LAJOS, a Zala megyei Téglagyári ÉS igazgatója Mrázik Lajos elvtárs fenti levele, szerkesztőségünk véleménye szerint, üres kaput dönget. Ismeretes előttünk, hogy a Zala megyei Téglagyári ÉS- nek is megvannak a maga gondjai, bajai. Mindezek mellett azonban telepei mind technikai ellátottság, mind a hozzáértő műszaki vezetés tekintetében sokkal jobb helyzetben vannak, mint a Zala megyei Bánya- és Építőanyagipari ES telepei. Ez egyébként Mrázik elvtárs levelének első részéből is világosan érződik, hiszen segítséget akar nyújtani a Bánya- és Építőanyagipari ES- nek, amire természetesen csak a fejlettebb, magasabb színvonalon álló vállalat képes. Ebből viszont az következik, hogy a Bánya- és Építőanyagipari ES vezetői ragadják meg a feléjük nyújtott segítő kezet, és a két testvérvállalat közötti együttműködés megteremtésével is próbáljanak harcolni nehézségeik ellen. ZALA iff As arany és estistá' je rendszere Panama szuverén köztársa- 4 ság. A panamai köztársasági képviselői a legutóbbi nem- 4zetközi konferencián egymás 4 mellett ültek az Egyesült Álamok képviselőivel. Mindkét ország küldötteinek egyforma4 szavazati joguk van. Ha azon- 4 ban a valóságot nézzük, mást látunk. # A Panama-csatorna övezettében, ahol az Egyesült Állatiok korlátlanul uralkodik, az ■# az amerikaiak és a pana■# maiak egyáltalán nem egyen■# fő bért kapnak az egyenlő ■# munkáért. A panamaiakat a# „ezüsttel” (vagyis jóval kisebb bérrel), az amerikaiakat pedig , ,sarannyal” (vagyis lényegegesen nagyobb bérrel) fizetik. # A Panama Tribune című hetilap felháborítónak nevezi ezt a rendszert, mely, mint írja, a Panama-csatorna építésének megkezdése óta fennáll. A lap azt is szóváteszi, hogy a Panama-csatorna övezetében a szolgálati előrehaladás tekintetében is megkülönböztetésnek vetik alá a panamaiakat. Az egyik chilei újságban olvashattuk, hogy a legrosszabb autóbuszokat a négerek számára tartják fenn, a belvárosi filmszínházak állásén ott éktelenkedik a felírás: „Csak fehéreknek." A csatorna övezetében dolgozók kérdőívein megtalálhatjuk a # „fehér”. ..fekete” és „barna” megjelöléseket. Fehérek csak az északamerikaiak, és az eu# rómaiak, míg a délamerikait # „barnának” nevezik. ’# Az Egyesült Államaik szeretné úgy feltüntetni a dollgot, mintha megszámlálhatatlan jótéteményt tett volna Panamának. Valójában , azonban Panama az Egyesült , # Államok félgyarmata. Az , # amerikai monopóliumok óriá- , t si profitra tesznek szert a Pa- ( J nama-csatorna kizsákmányo- |lása révén, míg a panamai ( J nép éhezik. | Érdekes megemlíteni, hogy a megkülönböztető „arany és ú ezüst” rendszert alkalmazták ki a világ másik részén, Egyipttomban is, az egykori Szuezi- csatorna társaság urai. Nem is véletlen, hogy az amerikai ( a burzsoá sajtó óriási veszélyt ( látott az Egyesült Államok ) számára a Szuezi-csatorna ma államosításában. Az amerikaiiaakat valószínűleg aggasztja, hogy ez a veszélyes példa egy i a szép napon megtörténhet a Panama-csatornánál is. Máris pedig az imperialisták nem szívesen mondanak le az „arany és ezüst” rendszeréi !s A Lovászi Kőolajtermelő Vállalat ,dolgozóit szokás szerint, a legnagyobb küldöttség képviseli abázakerettyei központi bányásznapon. Több mint háromszázan látogatnak át a legközelebbi, az örök rivális testvére üzembe. A bányásznapon ismét sikeres munkáról számolhatnak bea lovásziak. Az olajtermelésitervet 101,4 százalékra teljesít tették. Ugyanilyen teljesítést értek el a gazolintermelésben,és valamivel nagyobbat a koromtermelésben. Különösenazonban arra büszkék a lovásziak, hogy a másodlagos olajtermelés egyik legfontosabb módszerének, a vízvisszanyomásnak alkalmazásában a bányásznapi verseny során kimagasló eredményt értek el. A vízvisszanyomásra előirányzott tervet 108,7 százalékra teljesítették. — Bár már ilyen eredményekkel dicsekedhetnénk a rétegrepesztéses eljárás alkalmazáséban is — mondják. Valami baj van a gazolintelepen. Bár a gázellátás jó, de a leválasztás valami — eddig még ki nem derített okból — gyengébb, mint kellene. Remélik a vállalatnál, hogy ezt a hibát hamarosan ki fogják javítani a gazolintelepiek. Egy este a DISZ klubban AZ ÜVEGES ajtó mögött elmosódott beszélgetés zaja, amit néha egy-egy vidám dal szakít meg, mint az esti irományba belehasító fénysáv a világos ablak előtt. Valahol szól a rádió. A zalaegerszegi DISZ klubban vagyunk. A rexasztalt néhány izgatott fiatal állja körül. A piros golyó pattog, nekiütődik a zöld posztóval borított asztalszegélynek — az ellenfelek riadtan számolnak. — „Már négyszázharminc” — aztán lassan, szinte tétovázva megindul a gomba felé. A lökő kezében megmerevedik a dákó, a partnerek fellélegzenek, a gomba felbukfencezik, oda a négyszázharminc. Kirobban a nevetés. Nagy itt a vidámság, de kevesen vannak, alig 4—-5-en. — Hol vannak a többiek? A szomszéd helyiségben a sakkozók között alig van fiatal. A folyóiratokat nem forgatja senki. Néhányan rexeznek, néhányan sakkoznak. Ennyi az egész? A gondnokot keresem. A gondnok, Oláh István feketehajú, sötétszemű fiatalember, kérdéseimre előzékenyen felel. — Mikor szoktak előadásokat, műsoros esteket, táncdélutánokat rendezni? SZINTE zavartan felelt. Voltak. Igen, csak voltak előadások a tavasszal, akkor nagyon szeretett idejárni az ifjúság. A sorozat május elsejéig tartott. Segített a TTIT. Olyan témákat választottunk, amelyek érdeklik a fiatalságot. Kultúrált magatartás, viselkedés, öltözés. Barátság, szerelem, házasság. Tudományos kérdések: a televízió. Az atomkorszak hajnalán. — S azóta? — Akik idejártak, legtöbbnyire elmaradtak. Új előadássorozat, sajnos, nem indul. Foglalkozunk az ifjúság nevelésével más téren is. Csuti elvtárs, a Portisch-fiúk tanítómestere, sok más tehetséges fiatal sakkozót is nevel. Itt szoktuk rendezni a városi sakkbajnokságokat, voltak műsoros estek, táncdélutánok is. — De miért maradtak abba? A válasz késik és nagyon bizonytalan. — A klubnak nincs önálló költségvetése. — Nem, ez nem fedi a valóságot. Ehhez nem kell pénz. A szervezés, illetve a szervezetlenség a hiba. — Nyáron nagyon nehéz megmozgatni az ifjúságot — válaszolt JÁRTAM a Nefelejcsben, a Bárányban, a Békében, szombaton este tömve volt minden szórakozóhely, és csodálatosképp, fiatalokkal. Nem lehet megmozgatni az ifjúságot? Valóban? Nem lehet? A mai fiatalok a munka, a tanulás mellett szeretnek szórakozni, és erre több a lehetőség, mint régen. Miért nem lehet a DISZ-klub a szórakozási lehetőségek, de a nemes lehetőségek egyik középpontja? Műsoros estet akarnak rendezni? Vegyék fel a kapcsolatot a Ruhagyári DISZ szervezettel, majd ők segítenek. Ez talán nem is szívesség, legfeljebb jóindulat, de inkább kötelesség. Ugyanarról az ifjúságról van szó, ugyanazokról a fiatal, új emberekről, a ma, a jövő embereiről. Miért nem rendeznek táncdélutánokat? Miért kell az ifjúságnak okvetlenül szórakozóhelyre menni, ha táncolni akar? Miért vannak teli a kocsmák? A DISZ-klubnak valószínűleg az volt az egyik feladata, hogy innen elvonja az ifjúságot. — Szakkörök működnek? — Igen — kapott a szón Oláh elvtárs —, kézimunka szakkör működik a lányoknak, hetenkint kétszer. Tervbe vettünk rádió- és fotószakkör szervezését, de nincs helyiség. És végigvezet a mellékszobákon. Az egyik tömveszékkel, a másikban, ahol a kis stúdió van elhelyezve, farakás. Figyelem, illetékesek! Miért kerülhetett erre sor? Miért nem rendelkezik a DISZ-klub megfelelő mellékhelyiségekkel, miért kell a téli tüzelőt a szobában tartani? A szekrényben törött ping-pong ütők, lejárt sakk órák, beporosodott album a bukaresti VIT-ről. Bocsánat a lírai közhelyért —■ minden az elmúlásról beszél. AHOGY ÉN LÁTOM, a DISZ-klub közvetlen vezetősége nem hibás. Adjanak Oláh István mellé 3 fiatalt, akik társadalmi munkával részt vehetnek a DISZ-klub életének irányításában. Pénzügyi-, sport- és kultúrfelelősök kellenek, olyanok, akik értik a dolgukat, és akiket tisztel, szeret az ifjúság. Fordítson több gondot a városi DISZ-bizottság erre a létesítményre, mert ha itt megindul az igazi évec , a zalaegerszegi DISZ-klubra büszkék lehetünk. Szombat este 10 óra van. Búcsúzom. A rexezők is elindulnak, hogy a kocsmában megigyák az áldomást a partira. Jól van ez így??? Kristóf Attila ______ •még nem lehetett rangsorolni amunkaversenyben elért eredmények alapján az üzemrészeiket, brigádokat. Komoly munka lesz megállapítani, vajon a kútjavítók, a gazolintelepiek, a termelőbrigádok, vagy a gépműhelyiek dolgoztak-e jobban. Kitűnő munkát végzett valamennyi. Egész sereg terven felüli munkát végeztek el a brigádok a bányásznapi verseny utolsó hetében. A gépműhely tolójavító brigádja 8 tolót, a kazánszerelők egy kazán terven felüli javítását végezték el. A lakatosüzem brigádjai egy Wutelfel kútjavító berendezés javítását 3 nappal a határidő előtt fejezték be. A kútjavítók közül különösen a Franks-berendezésnél dolgozó Busa Dezső csoport tűnt ki, amelyik a 136-os kúton egy cementdugó elhelyezését rekordidő alatt végezte el. A gazolintelepiek tervük jó teljesítésével rukkoltak ki. A stabilgazolin termelési tervet 108, a butántermelési tervet 104,1 százalékra teljesítették. A Gépgyár dolgozói • nem vesznek nagy számban • részt a bázakerettyei ünnepségen. Mindössze 15 tagból álló •csoporttal képviseltetik magukat, viszont a bányásznapi munkaversenyből annál eredményesebben vették ki részüket. A verseny során 86 478 forint értékű többtermelést és megtakarítást értek el. Győrei Ferenc lakatos-brigádja 16 400 forint értékű, Csizmeg József tartályépítő-brigádja pedig 19 600 forint értékű terven felüli munkát végzett el. A gépgyári dolgozók egész évi és bányásznapi munkájukkal büszkén állhatnak ott a bányásznapi ünneplők sorában. A vállalat egyre jobb munkájának bizonyítéka lesz az is, hogy ezen a napon a gyár 10 dolgozója részesül miniszteri kitüntetésben és 12 dolgozó nyeri el a Szakma Kiváló Dolgozója címet. Kiss Károly elvtárs mond ünnepiboszádot a bázakerettyei bányásznapon [Kimagasló termeléssel készültek az ünnepre az olajbányászok . Holnap, a bányászok hagyományos napjának megünneplésére gyűlnek össze Bázakerettyén a zalai olajbányászok. Ami magát az ünnepséget illeti, a házigazda Budafai Kőolaj- termelővállalat dolgozói lázas ütemben dolgoznak, hogy üzemük, kultúrházuk, szabadtéri színpaduk méltó dísszel várjá az összes zalai olajmezők küldötteit, az ünneplő bányászokat. A vasárnapi ünnepély jelentőségét növeli az is, hogy megjelenik azon Kiss Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a megyénk képviselője, és ünnepi beszédet mond. A bányásznapi ünnepségek előkészítésének másik, még fontosabb oldalán, a termelésben is nagy lendülettel és akarrással folyt a munka. Ebben nemcsak a vendéglátó üzem, hanem az összes olajipari vállalat igyekezett. Jeleskedni A Budafai Kőolajtermelő Vállalatnál