Új Zala - Zalai Hírlap, 1956. december (1. évfolyam, 23-28. szám - 1. évfolyam, 1-25. szám)

1956-12-02 / 24. szám

2­­ 0 megyei postás szakszervezeti aktíva felhívása Az 1956 november 24-én Za­laegerszegen megtartott megyei postás szakszervezeti aktíva­ülés az alábbi felhívást intézte az ország összes postás dolgo­zójához. Szervezett Postás Dolgozók. Szaktársak! Az elmúlt hónap eseményei következtében a Rákosi—Gerő klikket szolgáló volt Országos Postás Szakszervezeti Elnökség szétesett. Helyét a Postások Szabad Szakszervezetének In­téző Bizottsága vette át, hogy méltóan képviselhesse a ma­gyar postás dolgozók érdekeit. A Kossuth-rádión keresztül nap mint nap halljuk és a Sza­bad Szakszervezetek Országos Szövetségének központi lapjá­ban a „Népakaratában állan­dóan olvashatjuk az egyes szak­mák szabad szakszervezeteinek követeléseit dolgozóik érdeké­ben. Végre 1956 november 23-án a Kossuth-rádió hírül adta, hogy a Postás Szakszervezet jelenlegi vezetősége is megmoz­dult. Az ismertetett pontok közül egynéhányan egyetértünk támogatjuk, egyeseket elutasít­juk. 1956 november 24-én Za­laegerszegen megyei aktíva ér­tekezletet tartottunk, melyre minden VB­, SZB és HCS két-­ két tagot delegált. Gyűlésünk célja az volt, hogy megyénk 900 postás dolgozójának, vala­mint a szomszéd megyék köve­teléseit és az Országos Központ programját megtárgyalva egy­behangoljuk és kidolgozzuk a minden postás dolgozó érdekét szolgáló követeléseket, amely­nek programba vételét elvárjuk az Országos Központun­któl és ezek végrehajtására dolgozóink nevében felkérjük. Az aktíva ülésünkön szerve­zeti felépítésünk megújhodásá­ra a következő határozatot hoz­tuk, melynek megvalósítását és elfogadását kérjük a Szabad Szakszervezetünk Országos Ve­zetőségétől. 1. A múlt hibáin okulva a központosított középfokú szer­vezeti felépítést nem tartjuk életképesnek, mert távol voltak a dolgozóktól, helyette a dol­gozókhoz közelálló és a kap­csolatokat jobban ápoló megyei elnökségeket javasoljuk létre­hozni. 2. Megyénk postás dolgozói­nak érdekvédelmét ideiglene­sen 10 főből álló ideiglenes Megyei Intézőbizottságra bíz­zuk. 3. A megyei Ideiglenes Inté­ző Bizottság a végleges Megyei Elnökség megválasztásáig mű­ködik. 4. A Megyei Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munká­ban látják el, tehát nem füg­getlenítettek. (Ezzel csökkente­ni kívánjuk a függetlenített funkcionáriusok számát.) Megújhodott új magyar éle­tünkben minden postás dolgozó harci programja a következő legyen. 1. A Magyar Postások Sza­bad Szakszervezete minden po­­litikai párttól, kormánytól füg­getlen, szabad érdekvédelmi szervezet legyen. Követeljük, hogy a dolgozók munka- és életkörülményeit érintő minden kérdésben a kormány- és más állami szervek csak a szakszer­vezetekkel egyetértésben dönt­senek. A szakszervezeteknek ezt a jogát a sztrájkjog fenn­tartásával törvényesen bizto­sítsák. 2. A Munkás-Paraszt Kor­mány programját támogatjuk, de ha a kormány programjától eltávolodik, szakszervezetünk támogatását vonja meg. 3. A bérezés színvonala olyan legyen, hogy a postás dolgozók életszínvonala mindenhol elér­je az azonos munkakörben más területein foglalkoztatott dolgo­zókét. 4. Általánosságban meg kell szüntetni a normákat és a da­rabbér rendszert, kivéve azokat az üzemeket, amelyekben a dol­gozók, illetve a munkástaná­csok a szakszervezettel egyet­értésben ennek megtárgyalását kívánják. 5. Fel kell emelni az alacsony nyugdíjakat, úgy, hogy a meg­élhetést biztosítsa. Figyelembe kell venni a nyugdíjas összegek megállapításánál a munkában eltöltött éveket. A postásoktól 1952. évben törvénytelenül megvont nyugdíjakat azonnal utalványozzák. 6. Sürgősen növelni kell a családi pótlékot olyképpen, hogy alapvetően javítsuk a többgyermekes családok anyagi helyzetét. Fizessenek családi pótlékot az egy gyermek és a feleség után is. 7. Ki kell szélesíteni az álla­mi, szövetkezeti és magán kez­deményezésből folytatott lakás­építkezést. Nagyobb városok­ban és a megyei székhelyeken külön postás postházákat kell ép­íteni. 8. Betegség esetén a teljes il­letményt fizessék, a szakszer­vezeti tagságra tekintet nélkül. 9. Biztosítsák az összes pos­tás dolgozók részére a heti 48 órás munkaidőt. Szombaton 13 órától hétfőn reggel 7 óráig minden hivatalnál a felvételi szolgálat szüneteljen. ,,N” szol­gálatú hivataloknál a felvételi szolgálat folyamatosan működ­jön. A kis- és középhivatalok­nál a két órás ebédszünetet biztosítani kell. 10. Záros határidőn belül ad­ják vissza az összes olyan léte­sítményeket, melyet a postás dolgozók ■ fillérjeiből építettek, így a kórházat, rendelőintéze­tet, szanatóriumot, az üdülő­ket és a nyugdíjas otthonokat. 11. Az összes postás dolgozók részére a szolgálatba lépés nap­ján adjanak illetményruhát és a viselési időt állítsák vissza a régi időtartamra. Az egyenruha a magyar ha­gyományoknak megfelelően előállított és rang­i fokozattal ellátott egyenruha­­ legyen. A kezelő szaktársak­­ minden 5 év után egy öltöny - kamgarn ruhát kapjanak. A munka- és védőruha jogosult­ságot, viselési időt újra szabá­lyozni kell és ezeknek juttatá­sát az üzemekre, hivatalokra kell bízni. . 12. Változtassák meg az alap­fizetés és a munkaköri bér arányát az alapfizetés javára. Állítsák vissza a régi jól be­vált üzemijutalék rendszert. Azonnal rendezzék a gépkocsi­­vezetők bérezését. 13. Rendezni kell a kikülde­­t­­ési, külszolgálati díjakat és az átalányokért járó kötelezettsé­geket úgy, hogy az igazságta­lan különbségek megszűnjenek. 14. A Közlekedési­ és Posta­ügyi Minisztérium alá tartozó intézmények részére a vasúttal egyenlő elbírálást kérünk min­den kedvezményben, mert tu­­­dott dolog, hogy a Posta mind­­ talán az egyedüli komoly nye­reséges intézmény havonta több milliót fizetett be a meg­adott terv szerint a Pénzügy­­­­minisztérium javára. Ebből fe­­i­dezhették a deficites intézmé­­­­nyeket, így a vasutat is, tehát­­ a vasút terhének jó részét is a Posta viselte. Ne csak a terhek viseléséből, hanem a kedvez­ményekből is egyenlő elbírálást kérünk. Dolgozóink részére ezért évi 3 szabadjegyet és kor­látlan számú vasúti önköltségi jegyet követelünk. 15. Követeljük, hogy a közle­kedés- és postaügyi miniszter egyik helyettese mindenkor szakképzett postás dolgozó le­­­gyen­ 16. A fiókpostákat teljesen önállósítsák. 17. Az I—III. hivatalok fű­tésre dologi­ átalányt kapjanak a fiókpostákhoz hasonlóan. 18. Minden dolgozó részére 1 év szolgálati idő után 24 mun­kanap szabadságot biztosítsa­­­nak. Ennek biztosítása érde­kében a létszámot úgy állapít­sák meg, hogy ez minden idő­ben a dolgozók kívánsága sze­rint biztosítható legyen. 19. A távirdamunkások és a volt postakiadók szolgálati ide­jébe számítják be a kényszer­ből távol töltött időket, függet­lenül a távollét időtartamától. 20. A távirdamunkások heti ingyenes hazautazást kapja­nak. 21. A távirdamunkások ré­szére a jelenlegi ellátási és szállásd­ják helyett egységes kiküldetési díjat állapítsanak meg, vagy a jelenlegin kívül a naponta hazatérők részére 7 forint ebédpénz folyósítását ve­zessék be, még azok részére is, akik a­ félóra ebédidő miatt ebédjüket nem a lakásukon fo­gyasztják el. 22. A vonatfelvigyázók táp­díját állítsák vissza. 23. A központos üzem dolgo­zói részére a felmerült túlórá­kat fizessék ki csúsztatás he­lyett. 24. A központos üzem, a táv­beszélő központ és az összes éjjeli szolgálatot teljesítő dol­gozók részére emeljék fel, az éjjeli pótlékot és azt eseten­ként fizessék ki. 25. A mozgósítói úti illetmé­nyeket oly módon rendezzék, hogy szüntessék meg a pihenő­időt, készenléti idő stb. a dol­gozókat súlyosan megkárosító korlátozásokat és a távol töl­tött időt­­— mint régen — egy­ségesen számítsák. 26. Mozgópostai szolgálati idő kiszámításánál 2 év 3 év­nek számítson. 27. A szakképzés régi rend­jét állítsák vissza, vezetőnek csak képzett valódi szakembe­reket tegyenek, vezető helye­ket a jövőben pályázat alapján töltsenek be. 28. A postától erőszakosan elszakított sportegyesületet a legrövidebb időn belül alakít­sák meg. A fentebb ismertetett köve­teléseket Szabad Szakszerve­zetünk Országos Központja a rend és a termelés megszilár­dulása után, de legkésőbb 1957. január 1-ig terjessze kormány­zatunk elé. Követeléseink mielőbbi való­­raváltása érdekében a termelő­­munkába való helytállásra hí­vunk fel minden postás dolgo­zót. Szervezett postás dolgozók! Postás szakszervezeti funkcio­náriusok! Határozatunkkal a Szabad Szakszervezetek Zala megyei Szövetségének Megyei Intéző Bizottsága egyetért, felhívunk benneteket, hogy minden me­gyeszékhelyre azonnal hívjátok egybe a postás szakszervezeti aktívák értekezletét. Vitassá­tok meg a minden postás dol­gozó érdekeit képviselő köve­teléseket, határozatba foglaljá­tok csatlakozástokat felhívá­sunkhoz, alakítsátok meg min­den megyében a Postások Sza­bad Szakszervezetének Ideigle­nes Intéző Bizottságát és en­nek jóváhagyására, elfogadá­sára kérjétek fel a Szabad Szakszervezetünk Országos Központját. Csatlakozástokról értesítsétek a Zala megyei In­téző Bizottságunkat, valamint a Szabad Szakszervezetünk Or­szágos Központját. Zala megyei postás dolgozók nevében: A Postások Szabad Szakszer­vezetének Zala megyei Ideig­lenes Intéző Bizottsága Postás dolgozók! Felhívunk benneteket, hogy a harcok következtében súlyos helyzetbe került budapesti szaktársaink részére indítsuk el országosan a­ pénz- és egyéb adományok gyűjtését. Helyez­zük el az árván maradt gyer­mekeket vidéki postás csalá­doknál. Jöjjetek, jelentkezzetek! — Adományaitokról értesitsétek a megyeszékhelyi szakszervezeti megyei intéző bizottságaitokat. Postás dolgozók! Csatlakoz­zatok felh­ő­ésün­k !! (A táppénzzel és az évi szabad­ságolásokkal kapcsolatos ponto­kat túlzottnak tartjuk. A szerk.) Ű­J ZALA Csou En-laj beszéde a tiszteletére adott díszvacsorán Új-Delhiben Új-Delhi. (AFP) Nehru indiai miniszterelnök csütörtök este vacsorát adott Csou En-laj tisz­teletére. Csou En-laj a vacsora után kijelentette: „Ha a világ összes népeinek alkalma nyílik egyesíteni erőfeszítéseit az épí­tő munkára és kölcsönösen tá­jékozódhat szabad kapcsolatok alapján, akkor még ragyogóbb nemzetközi civilizáció jön létre és a világ békéje biztosítva lesz. Az ellenséges katonai koa­líciók helyére a kollektív bé­kének kell lépnie, a­ fegyveres agresszió vagy az erőszak al­kalmazásával való­ fenyegetés helyére pedig a népek békés egymás mellett élésének. Attól a perctől kezdve, hogy a békés erők egyesülnek és egyetértés­ben működnek, a bandungi ér­tekezlet öt elve végül is nap­ként ragyog majd a világegye­tem felett.” Csou En-laj beszéde előtt Nehru is mondott beszédet. A vacsorán részt vett a dalai láma, a pancsen lag láma, az indiai kormány és a diplomá­ciai testület tagjai. (MTI)" 1956. december 2. Megkezdte tevékenységét a magyar értelmiség forradalmi tanácsa Mint az már országszerte is­meretes, az elmúlt héten a ma­gyar értelmiség szervezeteinek, a fontos értelmiségi intézmé­nyeknek és az egyetemek kép­viselői megalakították a ma­gyar értelmiség forradalmi ta­nácsát. A magyar értelmiség forradalmi tanácsának alapító nyilatkozata kimondja, hogy az október 23-án kitört forradalom önyegileg haladó, hazafias jell­­­egű mozgalom a szocializmus alapján. A forradalom szellemi előkészítésében jelentős szere­pet vitt értelmiségnek az új szakaszban legfontosabb fela­data, hogy hozzájárul­jon a for­radalom eddigi vívmányainak biztosításához, továbbfejleszté­­séhez, rendjének megszilárdí­tásához. Ezen túlmenően ki kell alakítani azokat a kereteket és formákat, amelyek legalkal­masabbak arra, hogy az új vi­szonyok között az országot új­jáépítsük. Most egész társadalmi, gaz­dasági, politikai életünket kell új alapra helyeznünk — mond­ja a többi között a nyilatkozat. Ebben a munkában újból je­lentős szerep vár a magyar ér­telmiség szervezeteire és szak­embereire, az állami,, a gazda­sági és kulturális élet minden területén. A magyar értelmiség forra­dalmi, tanácsa azt a feladatot állítja a tagszervezetei elé, hogy az egyes főhatóságok, gazdasági szervek, közigazga­tási, kulturális és szociális in­tézmények, stb. mellett, illetve ezeken belül és ezekkel együtt­működve dolgozzák ki az újjá­építés programját, terveit és módozatait. A magyar­ értelmiség forra­dalmi tanácsának ideiglenes el­nöksége — az alapító nyilatko­zat szellemében — levelet in­tézett a nagybudapesti központi munkástanácshoz. A levélben megállapítja: „A magyar nem­zet forradalmi egységben vál­tozatlanul a munkásságot tart­ja a forradalom vívmányait megőrizni képes legfőbb tömeg­erőnek. Az értelmiség tehát a legszorosabb egységben kíván együttműködni a munkássággal a nagy nemzeti kérdések meg­oldásában ...” A tanács beható vita után határozatot hozott a jövő mun­kájára, terveire, a szervezeti és működési kérdésekre vonatko­zóan. (MTI) F­E­I, SZ !­VAS! A «Népszabadság» 1956. no­vember 28-i száma és a rádió ismertette a fegyveres erők miniszterének nyilatkozatát a volt államvédelmi beosztottak elbocsátására és felülvizsgála­tára vonatkozólag. Értesítjük Zala megye lakos­ságát, hogy a megye területén szolgálatot teljesített, volt ál­lamvédelmi beosztottak elbo­csátása mind Zalaegerszegen, mind vidéken végrehajtásra került. A kormány és a legfőbb ügyész közös rendelete alapján, a következő lépés volt az ál­lamvédelmi beosztottak tevé­kenységének felülbírálása, az e célra megalakuló bizottságok által. A bizottságokban­­részt vesz a legfőbb ügyészség és a megyei tanács képviselője. A bizottságok feladata annak megalapítása, hogy a volt ál­­lamvédelmi beosztottat ter­heli-e törvénysértő cselekmény (hivatali hatalommal való vis­szaélés stb.) vagy nem. Ezt a munkát a bizottságok csakis a lakosság segítségével tudják elvégezni. Ezért kérjük a megye lakosságát, hogy mind­azok, akik volt államvédelmi beosztott által elkövetett tör­vénytelenségekről tudomással bírnak, erre vonatkozó bejelen­téseiket írásban, mielőbb — de legkésőbb 10 napon belül — juttassák el a BM Zala megyei Rendőrkapitányság vezetőjéhez Zalaegerszegre, az illetékes bi­zottsághoz történő továbbítás végett. A bejelentések foglaljanak magukba a sérelmezett cselek­ményre vonatkozó minden olyan adatot, ami az ügy meg­vizsgálását elősegíti, végül a bejelentő nevét, foglalkozását és jelenlegi lakcímét. A bizottság minden bejelen­tést meg fog vizsgálni, szükség esetén a bejelentőt személyesen is meg fogja hallgatni, majd a vizsgálat eredményéhez mér­­­ten, minden felülvizsgált sze­mély ügyében határozatot hoz.­­ Amennyiben a vizsgálat ered­ménye azt bizonyítja, hogy a sváit államvédelmi beosztott­­ törvénytelenséget követett el, az illető személyt a büntető el- I­­árás lefolytatása végett az­­ ügyészségnek adják át. Ameny- I nyiben a vizsgálat azt állapítja­­ meg, hogy a volt államvédelmi beosztott törvénytelenséget nem­­ követett el, erről részére a bi­­­­ottság igazolást ad. Az ilyen­­ igazolással rendelkezőknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy képességüknek megfele­­l­­ően elhelyezkedjenek, őket­­ bármely állami, gazdasági szerv­­ alkalmazza. A felülvizsgálat befejezésével­­ a kormány határozata végre-­­­hajtást nyer és egyben igazsá­got szolgáltatunk ebben az­z ügyben. Banka Pál r. alezredes, a Zala megyei Rendőrkapitány­ság vezetője Földművelésügyi Min­iszt­er 65/56. számú rendeletének margójára A Földművelésügyi Minisz­ter 65/1956 számú, folyó év no­vember 15-én kelt rendeletet 5. pontjában kimondja: «... Ha valamely szövetke-­­­zet feloszlik, a közös nagyüze­­­­mi épületeket és nagy gépeket­­ (például: darálók, traktorok,­­ vontatók, teherautók, szeszfőz­dék, stb. ) lebontani és szét­hurcolni nem lehet, ezeket a­­ nagy gépeket, berendezéseket és épületeket át kell adni a községt­anácsoknak megőrzés-­­­re és hasznosításra. Az átadott épületeket és gépeket terhelő­­ beruházási hitelek visszafizet­­­tése alól a tsz-eket, illetve ki­lépő tagokat az állam mente­síti .. . Tehát a nagyüzemi építke­zések, beruházások ismét az egyéni termelést választó, volt szövetkezeti gazdálkodókat nem terhelik. Határozott és igen jelentős engedmény ez valamennyi teljesen, vagy részben feloszlott szövetkezet­nek. A rendeletnek ez a része azonban különös következteté­sekre vezetett több zalai szö­vetkezetben. A tagok a több­­százezres beruházási adóssá­goktól úgy vélik a megszaba­dulást, hogy most felosztanak és a hitelek törlése után újjá­alakulnak. Van ebben a do­logban egy egész sor figyel­meztető logika... Ha a feloszlott szövetkeze­teknél megoldható a nagy be­­ruházásokat terhelő hiteltör­lés, miért nem lehet ezt meg­tenni a továbbra is közösen maradó szövetkezeti gazdasá­gok esetében is? Az együtt maradó szövetkezeteknek ez jelentene most legnagyobb se­gítséget. Miért várják meg rendelkező hatóságaink, hogy parasztságunk ismét törvény­szegéssel, csellel és taktikai kísérletekkel kezdjen egy új­nak és különbnek ígérkező holnapot? Szerkesztőségünk ezúton ja­vasolja a Földművelésügyi Mi­niszternek, hogy a továbbra is együttmaradó szövetkezeteknél is törölje a nagy beruházáso­kat terhelő hiteltartozásokat. Javasoljuk továbbá az egyéb tartozások ismételt felülvizs­gálását és számottevő mérsék­lését is. Felhívás a termelőszövetkezetekh­ez A Megyei Tanács VB. Mező­­gazdasági Igazgatósága felhívja a megyében lévő termelőszö­vetkezeteket arra, hogy a tu­lajdonukban lévő tehergépko­csikat, vontatókat, traktorokat és egyéb nagygépeket az igaz­gatóság­­hozzájárulása nélkül sem közületek, sem magánsze­mélyek részére elidegeníteniök nem lehet. E­­ gépeket a Föld­művelésügyi­ Minisztérium 65/ 1956. sz. utasításának értelmé­ben feloszlás esetén a tsz a községi tanácsnak köteles át­adni, ez utóbbi pedig a felhasz­nálásra, illetőleg a hasznosítás­ra vonatkozó végleges intézke­désig a gépeket megőrizni tar­tozik. Az igazgatóság felhívja a kö­­rületek figyelmét is arra, hogy feloszló termelőszövetkezetek­től gépeket — hozzájárul­ásunk nélkül — ,ne vásároljanak, mert azok a feloszló termelőszövet­kezetnek az állammal szembe­ni tartozások rendezésénél fe­dezetül szolgálnak és a legtöbb gép vásárlása még kiegyésítet­­len állami hitel útján történt. Az engedély nélküli elidegení­téssel kapcsolatban kötött ügy­leteket az igazgatóság nem is­meri el jogérvényesnek, éppen ezért azokat teljes egészében hatálytalanítja. Fekécs Imre, Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője A Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége közli: A társadalombiztosítási jog­szabályok rendelkezései sze­rint 75 százalékos táppénzt ed­dig az a dolgozó kaphatott, akinek legalább két évi meg­szakítatlan munkaviszonya van és legalább egy év óta va­lamely szakszervezetnek tag­ja. A Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetsége azonban nem tartja indokolt­nak a szakszervezeti tagsági­ idő igazolásának szükségessé­gét a 75 százalékos táppénzre jogosultság elbírálásánál. Ezért addig is, amíg a társadalom­­biztosítási jogszabályoknak a 75 százalékos táppénzre vonat­kozó rendelkezéseit jogszabály útján meg nem változtatják, az alábbiak szerint intézke­dett : Azok a dolgozók, akik a közlemény megjelenése után válnak keresetképtelenné, 75 százalékos táppénzre kizárólag a legalább két évi megszakí­tatlan munkaviszonyuk alap­­ján jogosultak. A jelenlegi táppénzes állományban levő dolgozók közül azoknak, akik a szakszervezeti tagság hiá­nyában eddig csak 65 százalé­kos táppénzt kaptak, kérel­mükre táppénzüket 75 százalé­kos mértékben kell a további időre folyósítani, feltéve, ha legalább két évi megszakítat­lan munkaviszonnyal rendel­keznek. Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Elnöksé­ge. (MTI) A levelező tagozat hallgatóihoz A zalaegerszegi áll. Zrínyi Miklós ált. gimnázium igazga­tósága értesíti a levelező tago­zat hallgatóit, hogy a szokásos heti konzultációkat további in­tézkedésig minden hétfőn d. u. 3 órától kezdődően tartják.­­ Mindazok a hallgatók, akik gimnáziumi tanulmányaikat le­­­­velező úton tovább akarják folytatni, december hó 3-tól 8- ig a pontos létszám megállapí­tása végett jelen­tkezzenek az like­a igazgatójánál.

Next