Zalai Hírlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

8. ZALAI HÍRLAP Elmélet napi kérdései: A marxizmus-lenin­izmu­s eszméinek diadalmas előrehaladása Száztíz esztendővel ezelőtt frappáns szemléletességgel ha­sonlította Marx Károly a kom­munizmust a tőkés és feudális ellentétektől marcangolt Euró­pa újjászületését jósoló kísér­tethez. Ez a kísértet , amely ellen akkor­i szent hajszára szövet­kezett a vén Európa minden hatalmasságai, ma már diadal­mas, tényekben megny­il­vánu­ló valósággá fejlődött. A szovjet népnek a fasizmus felett aratott győzelme tovább mélyítette a kapitalista világ­­rendszer általános válságát. A fasiszta igától és saját kizsák­mányoló uraiktól megszabadult kelet- és középeurópai országok népei megteremtették a népi demokratikus államrendszert, amely a Szovjetunió példáját követve a szovjet nép támoga­tása és segítsége révén, a szo­cializmus felépítését, a béke megvédését tűzte zászlajára. A népi demokratikus á tá­m­ok kialakulásával p­­árhuza­­mosan alapvető változások kö­vetkeztek be a nyugati tőkés országokban is. Megerősödtek, a politikai élet legjelentősebb tényezőivé váltak a kommu­nista- és munkáspártok, a bal­oldali szakszervezetek által irá­nyított nemzetközi munkásmoz­galom. Meggyorsult a gyarmati rendszer bomlási folyamata is. Az immár csaknem hétszáz­milliós Kína, Korea, Vietnam, India demokratikus fejlődése,­­ az imperialista-ellenes Arab Unió létrejötte, a színes népet függetlenségért és az elemi em­beri jogokért folytatott küzdel­me szerte a világon az impe­rialista gyarmatosító rendszer folyamatos gyengülésének, mind elkerülhetetlenebb csődjének bizonyítékai. A felsoroltak mellett hossza­san lehetne és kellene is be­szélni a világpolitikában lezajló változások kül- és belpolitikai tényezőiről. A francia fasizmus­ellenes akcióprogram viharos gyorsaságú kibontakozása, a lengyelországi tisztulási folya­mat, vagy a kínai munkastílus­­javító mozgalmak eredményei mind-mind a marxizmus—leni­­nizmus elveinek gyakorlati megvalósulását jelentik, részle­teiben is bizonyítják helyessé­gét, létjogosultságát. Talán éppen ebben rejlik an­nak a nagyarányú ideológiai, politikai és nyílt agressziótól sem visszariadó támadásának magyarázata, amelyet a nem­zetközi reakció pár évvel ez­előtt a szocialista tábor ellen indított. A marxizmus—leninizmus «csődjéről»­, «megvalósíthatat­­lanságáról­ fecsegő nyugati po­litikusok a marxizmus—leniniz­mus eszméinek népszerűsége következtében ezelőtt nem is gondolhattak a marxizmus—le­ninizmus ellen összpontosított, nyílt támadásra Az agresszív fasiszta erők előretörése, másrészt az egyes népi demokratikus országokban elkövetett szektás hibák és ezek nyomán a revizionista nézetek elterjedése miatt azonban kö­rülbelül két évvel ezelőtt elér­kezettnek látták az időt a szocial­izmus elleni általáno­s támadásra. Az eszmei, politikai harc mel­lett megindítottak fegyveres di­­verziót, beavatkoztak a népi demokratikus­­ országok bel­­ügyeibe. Ennek a bűnös politikának következménye a berlini, poz­­nani provokáció, a lengyelor­szági események megszervezése, majd a magyarországi ellenfor­radalom kirobbantása. A diverziós, agresszív beavat­kozási kísérletek mellett hétről hétre fokozódott a népi demok­ráciák ellen irányuló agitációs, propaganda tevékenység is. En­nek az ideológiai harcnak kö­­­­­zéppor­tjában a szocializmus ál­- Utólagos válságáról szóló ha­­­mis tételek álltak, amelyeket k­­ vélt vagy valós hibákból von­­­tak le az imperializm­s­ v. teorti­­­kusai. Ennek a hamis és a való­ság tudatos elferdítésén alapu­­­ló teóriának lényege az aláb­­­biakban foglalható össze:­­ A proletár nemzet­köziség eszméjénél elvetése, ezen belül a Szovjetunió iránti­­ bizalmatlanság elhintése, nacio­­­­nalista, soviniszta nézetek ter­­­­jesztés­e —­ amely végső fokon a­­ Varsói Szerződés felmondásá­­­­ban, a semlegesség hazaáruló­­ deklarálásában mutatkozott­­ meg legszégyenteljesebben. A proletárdiktatú­­­ra létjogosultságá­nak, tartós megva­lósíthatóságának ta­gadása. A párt vezető sze­repének, az egypárt­­rendszer demokra­tizmusának tagadá­sa. A szocialista nép-­ gazdaság — különö­sen a tervgazdálko­dás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése nehéz­ségeinek eltúlzása, sőt egyenes tagadása. A szocialista kul­© túra — különösen a szocialista realiz­mus, a művészet párt irányításának elvetése, a reakciós kulturális és művészeti irányzatok feldicsőítése.­­ Lehet, hogy a fenti csoporto­­­­sítás nem egészen pontos és ta­­l­­án a fontossági sorrend sem a­­ legkifejezőbb, annyi azonban biztos, hogy alapjában ezek kö­­­­rül bontakozott ki az ellenfor­­r­­adalom ideológiai támadása.­­ A magyarországi ellenforra­­dalmi eseményeken, a reakciós­­ átmeneti sikerein felbuzdulva , a nyugati propagandaszervek­­ már diadalmas kárörömmel kürtölték világgá: csődbe került , a marxizmus—leninizmus.­­ Tagadhatatlan, hogy néhány­­ nyugati kommunista pártban átmenetileg valóban nehézség­­­gek támadtak: csökkent a tag- s létszám, zavaros, revizionista nézetek uralkodtak el Mindez jó alkalmat szolgálta­tott, bátorította az ébredező fa­siszta erőket terrorcselekmé­nyeik fokozására. A másfél év előtti nehéz hely­zetből a proletár nemzetköziség, a Szovjetunió, a Kína és a szo­cialista tábor tö­bbi országának együttes összefogása, segítsége kiemelte országunkat. A magyarországi ellenforra­dalom leverése, a súlyos káro­kat követő gyors helyreállítás, imponálóan gyors politikai és gazdasági konszolidáció egyben erőteljes cáfolatát is jelentette a szocializmus csődjéről fecse­gő nyugati propagandának. A magyarországi helyzet fo­kozatos megszilárdulásával pár­huzamosan tisztázódott a többi kommunista és munkáspárt helyzete, állásfoglalása is. Egy év sem kellett hozzá és az im­­­perialisták minden erőfeszítése:a fegyveres provokációk, az ideo­­­­lógiai kútmérgezés, az árulók egységbontási manőverei elle­nére a szocialista tábor egysége­sebb, mint bármikor volt, javult a nemzetközi munkásmozgalom akcióképessége, növekedett a befolyása, a gyarmatokon is je­lentősen megerős­ -­lik­ az im­­periaistaellenes, hazafias moz­galmiak. Korai volt tehát bármilyen formában is a mari­zmus— leninizmus válságáról beszélni. , Ahogyan a télre tavasz, a ta­vaszra nyár következik, — ugyanúgy törvényszerű az is, hogy az imperializmust előbb vagy utóbb, könnyebb vagy nehezebb küzdelmek útján, ki­sebb vagy nagyobb megtorpa­nások, kitérők és esetleges át­meneti kudarcok közepette, — minden bizonnyal a szocialista társadalmi rendszer váltja fel a világ minden táján, vala­mennyi országban. Ezzel egyébként az imperia­listák is tökéletesen tisztában vannak. Éppen ez a bizonyos­ság­­készteti őket m­ind kétség­beesettebb, ésszerűtlenebb lé­pésekre. Szerencsére, a szocializmus táborának ma már reális ereje van ahhoz, hogy visszautasítsa e kísérleteket, bá­rmilyen for­mában is jelentkeznek. A negyven éves szovjet­­hatalom nagyszerű eredményei, a népi demokratikus rendszer szilárdsága láttán (ki hisz ma már a proletárdiktatúra létjo­gosultságát, megvalósíthatósá­gát tagadó vészmadaraknak? Ki kételkedhet a munkásosz­tály vezető elhivatottságában, vezetésre való alkalmasságá­ban a magyarországi ellenfor­radalom leverése, és a k­omszo­­lidáció nagyszerű eredményei után? Ki tudna találó érvet felhozni a párt vezetőszerepe ellen, ha az MSZMP másfél éves útját, a magyar kommu­nisták áldozatos harcát csak egy kicsit is ismeri? Tagadhat­ja-e bárki is józan fejjel a pro­letár nemzetköziség eszméjé­nek történelemformáló jelentő­ségét, napjainkban, amikor köz­tudomású, hogy csak a dolgozó emberiség összefogása, a Szov­jetunió vezette­­béketábor, ereje tartja vissza az atomháború ki­robbanásától a nyugati impe­rialista köröket. Az ellenforradalmat követő eszmei zűrzavar tisztázásában, megszüntetésében, s a tények és az ellenforradalomban szer­zett keserves tapasztalatok meggyőző hatása mellett je­lentős szerep jutott a párt mindjobban felélénkülő ideoló­giai tevékenységnek is. Az SZKP 1956. novemberi nyilat­kozata, a kínai elvtársak ideológiai állásfoglalása, külö­nösen Mao-Ce Tung elvtárs Ellentmondásokról című műve, az MSZMP országos pártérte­kezletének beszámolója és vi­tája, a testvérpártok elméleti folyóirataiban közzétett cik­kek, majd mindezek betetőzé­seképpen a kommunista és munkáspártok múlt év no­vemberében közzétett­­nyilat­kozatai — óriási hozzájárulást jelentettek a magyarországi helyzet konszolidációjához, je­lentős mértékben fejlesztették az alkotó marxizmust — leninizmust. Az állítólagos »­válság« tehát nem a pangás, a depresszió, hanem éppen ellenkezőleg a fellendülés, további eredmé­nyes munka forrása lett. Más kérdés aztán, hogy ép­pen ennek érdekében gondo­san tanulmányoznunk kell az 1956-os helyzet mozzanatait és megfelelő alapossággal kell le­vonnunk a szükséges tapaszta­latokat. Két dologra különösen ügyel­nünk kell. További munkánk­ban kerülnünk kell a szektás hibákat, amelyek lazították a párt és a dolgozó nép kapcso­latát, eltorzították a marxiz­mus elegandumus helyes téte­leinek gyakorlati megvalósítá­sát. Ezzel párhuzamosan, az előb­bi feladat másik részeként to­vább kell folytatnunk a revi­zionista, pártegység-ellenes, megalkuvó nézetek elleni ide­ológiai harcot. Ki kell szoríta­nunk ezeket és képviselőiket a pártmunka gyakorlatából. Elért eredményeink, baráta­­i­toktól kapott segítség mellett ez a további előrehaladásunk e­­gyik legfontosabb feltétele. Vasvári Ferenc i­s Amerikai rakétatámaszpontok Angliában Nagy Britanniában kö­zel 40 000 amerikai kato­na állomásozik a külön­böző amerikai támasz­pontokon. Az angol nép tiltakozásának ellenére hidrogénbombával fel­szerelt repülőgépek gya­korlatoznak a rendkívül sűrűn lakott szigetország felett. Az amerikai és az angol kormány között kötött legújabb megálla­podások értelmében Yorkshire, Lincolnshire és East-Anglia térségé­ben raktétafegyver kilö­vőpályák építését hatá­rozták el. Az amerikai ra­kétatámaszpontokon kí­vül az angol kormány »­saját rakétabázisok« felállítását is tervezi ilyen pl. a keleti parto­kon North-Coastes kör­zetében létesített rakéta­támaszpont, a Walesben Ty Croes közelében épí­tett rakéta-kísérleti te­lep. Az atomfegyverkezés­sel kapcsolatban az an­gol nép közvetlenül érez­te Windsoare-i atomku­tató telepen lezajlott szerencsétlenségből, (ahol technikai hiba következ­tében 3 tonna uránium égett el, és igen nagy térség­ben rádióaktív fertőzést oko­zott), hogy mit jelent az atom­fegyverkezés,­­ no­ha ez még nem is atomháború. Azonban az angol nép sem nézi ölhetett kezekkel a Nagy- Britanniában lezajló eseménye­ket és húsvétkor tiltakozó fel­vonulást terveznek a főváros­tól mintegy 80 km távolságban fekvő Aldermaston atomfegy­ver kutató intézethez. A felvo­nulás közben számos helység­ben megállnak és beszédeket tartanak az atomháború ellen. A térkép jobb felső sarkában lévő melléktérkép mutatja a felvonulás útvonalát, jel magyarázat: 1. amerikai rakétafegyver tá­maszpont; 8. brit rakétafegyver támasz­pont; 3. legfontosabb amerikai re­pülő támaszpontok, ahonnan hidrogénbombával terhelt re­pülőgépek szállnak fel; 4. atomkutató intézetek; 5. a rakétafegyverek terve­zet­t elhelyezési területe. (TERRA) Minden percben nagyszabású harc robbanhat ki Kubában Havanna. Larry Allen, az AP tudósítója jelenti: Havannában tovább élesedik a helyzet. A kormány és a fel­kelők hívei egyaránt azt jó­solják, hogy az idei nagyhét valószínűleg nagyszabású vér­ontást hoz. A szembenálló felek szemlá­tomást fokozzák előkészületei­ket. A rendőrség és a katonai biztonsági szolgálat osztagai Havanna és más városok stra­tégiailag fontos negyedeiben házról házra járva kutatnak a felkelők és rejtett fegyverrak­tárak után. A felkelők viszont az­­ideghá­­borút fokozzák ,ezrével oszto­gatják a röplapokat, s ezeken felszólítják a lakosságot, hogy keljen fel a kormány ellen és abban a szempillantásban hagyja abba a munkát, amikor a felkelők vezére, Fidel Castro elrendeli az általános sztráj­kot. Ezt egyébként még nagy­péntek előtt várják. Hír szerint a felkelők titok­ban fegyvert osztogatnak a ve­lük rokonszenvező polgári la­kosság soraiban. Fidel Castro azt állítja, hogy fegyverbe hí­vásának ötvenezer ifjú forra­dalmár tesz majd eleget. Fel­kelő körökből szerzett értesü­lések szerint Pioar Del Rio tar­tomány észak-nyugati partvi­dékén a felkelők megnyitották a második frontot: itt mintegy kétszáz fegyveres felkelő szállt partra. Ezek kis csoportokra oszolva szalbotázscselekménye­­ket követnek el a közlekedés ellen, s katonai járőröket tá­madnak meg. (MTI) Állásfoglalások Brazíliában a szocialista országokkal folytatott viszony normalizálásáért Montevideo­ (TASZSZ) Mint az Imrensa Popular című lap közli, Minas­ Gerais állam tör­vényhozói gyűlésének 14 külön­­böző pártállású képviselője egyhangúlag állást foglal amel­lett, hogy Brazília állítsa helyre kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval és a kelet-euró­pai országokkal Braz­ia kereskedelmi főta­nácsa, valamint iparkamarája ugyancsak sácraszállt a brazil— szovjet kapcsolatok normalizá­lásáért. (MTI) Autóbusz vezető nélkül Moszkva (MTI) Érdekes kí­sérletről ad hírt a Trud szom­bati száma: a leniográdi elekt­rotechnikai intézetben elkészí­tették a­­vezető nélküli autó­busz- mintapéldányát. Az au­­tóbuszmodellt elektronikus ké­szülék «vezeti». A különleges készülék fényelemei reagálnak a közlekedési lámpa jelzéseire, sőt az úttesten áthaladó járó­kelőkre, járművekre, az útvo­nal változásaira is. A berende­zéshez csatolt mikrofon a köz­lekedési rendőrök sípjeleit to­vábbítja az elektronikus gép­hez, amely a fény- és hangjel­zéseknek megfelelően szabá­lyozza a kocsi sebességét, ha szükséges, lefékezi és meg is állítja azt az észlelt jelzések­­ alapján. A kísérlet teljes sikerrel bi­zonyította be, milyen széles körben alkalmazhatók az elekt­ronikus berendezések a közle­kedésben is. Angol kémeket ítéltek el Szíriában Damaszkusz (Reuter) Egy damaszkuszi katonai törvény­szék vasárnap Anglia javára való kémkedés vádjával 15 évi börtönre ítélte George Nejei­met, a brit nagykövetség volt libanoni alkalmazottját. Egy szíriai vámtisztet, aki Nujeim cinkosa volt, tíz évi börtönre ítélték. (MTI) 1958. április . Véget ért a német-szovjet baráti társaság VI. kongresszusa Berlin (TASZSZ) Vasárnap Berliniben véget ért a Német- Szovjet Társaság VI. kongresz­­szusa. A záróülésen elfogadtak egy határozatot, amely a társaság legfontosabb feladatának a né­met és a szovjet nép barátsá­gának további erősítését jelöli meg. Hangsúlyozza, hogy a szovjetellenesség csak a hábo­rús gyújtoga­tóknak használ és eszköz arra, hogy tovább foly­tassák a német imperializmus és militarizmus bűnös nemzet­­elenes politikáját. A Német—Szovjet Baráti Társaság három és félmillió tagja nevében a kongresszus egy másik határozatot is elfo­gadott ,amely tiltakozik a nyu­gatnémet kormánykörök atom­­háborús politikája ellen. Ezután megtörtént a tisztújí­tás, a társaság elnökévé Handt­­ke államtitkárt választották, s megválasztották a hattagú el­nökséget. (MTI) Hammarsk­jöld nyilatkozata London. (MTI) A Reuter je­lenti: Hammarskjöld, ENSZ fő­titkár­­— aki, mint már jelen­tettük — vasárnap délután Genfből repülőgépen az angol fővárosba érkezett, a londoni re­pülőtéren újságírók kérdéseire válaszolt a csúcsértekezlettel kapcsolatban. A többi között megkérdezték tőle, véleménye szerint miért ragaszkodik a Szovjetunió ah­hoz, hogy inkább csúcsértekez­leten foglalkozzanak a leszere­lés kérdésével, mint a nagykö­vetek megbeszélésein. Ham­marskjöld válaszában hangoz­tatta, egy bizonyos szakaszban a holtpont áthidalására hasznos lehet közvetlen közbelépés ál­lamfők részéről

Next