Zalai Hírlap, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
2. A TASZSZ közleménye a bagdadi paktum országainak londoni tanácskozásairól Folytatás az 1. oldalról. Ságban csupán egyetlen agresszióról van szó, amelyet az Egyesült Államok és Anglia kezdeményezett. Akaratlanul is felmerül a kérdés, tulajdonképpen ki ellen akarnak védekezni a bagdadi paktum tagállamai, és ki fenyegeti biztonságukat, függetlenségüket? Mi rejlik a «kollektív biztonságról« történő látszólagos gondoskodás mögött? Maguk az imperialisták is elismerik, hogy «az arab hadseregek nem fenyegethetik a paktumtagállamait». A közlemény a továbbiakban hangsúlyozza: "A tények nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a londoni tanácskozás a gyakorlatban nem volt más, mint az összeesküvők gyülekezete, akik új agressziós ténykedéseket terveztek a független fejlődés útjára nemrégen lépett arab államok, mindenekelőtt az Egyesült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok és Anglia most a bagdadi paktumban résztvevő szövetségeseikkel együtt az agreszszió további kiszélesítésére készülnek. A közlemény a továbbiakban részletesen ismerteti az angol és az amerikai haderő, továbbá a bagdadi paktum tagállamai hadseregének katonai manővereit, s megállapítja: Törökország vezető állami személyiségei még csak nem is takargatják, hogy intézkedéseiknek a célja Irak és az Egyesült Arab Köztársaság elleni támadás előkészítése. Izrael, amely támogatja a nyugati hatalmak agresszív intézkedéseit, megengedte, hogy angol és amerikai csapatokat, és hadianyagokat dobjanak át területén, továbbá mozgósítási intézkedéseket tesz. A tények fényében világossá válik, milyen nagy a Közel- és Közép-Kelet népeit fenyegető veszély, és milyen érdekeket szolgálnak azok az ázsiai országok, amelyek tagjai ennek a támadó tömbnek. «Csak azok, akik elvesztették képességüket, hogy józanul értékeljék azt a helyeztet, amely ma a Közel- és Közép-Keleten kialakult, és nem akarnak számolni az idők szellemével, léphetnek a katonai kalandok és a nemzeti felszabadító mozgalom ellen irányuló nyílt harc útjára — állapítja meg a nyilatkozat. Nem kétséges, hogy ha a szabadságszerető iraki nép ellen, amely kitart igazságos ügye mellett, támadást követnének el, amelyet a bagdadi paktum képviselői készítenek elő, akkor más békeszerető országok az agresszió áldozatának segítségére sietnének — jelenti ki határozottan a TASZSZ közleménye. A közlemény befejezésül hangsúlyozza: ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és más békeszerető ország minden erőfeszítésüket összpontosítják, hogy összehívják azt a csúcstalálkozót, amely azonnali intézkedéseket fogadna el a Közel- és Közép-Kelet térségében létrejött válság békés megoldására, a londoni tanácskozás résztvevői — ahogy ez most teljességgel nyilvánvaló — új agresszív intézkedéseket dolgoznak ki a katonai viszály további kiélesítésére. Ezzel kapcsolatban talán még világosabbá válik az Egyesült Államok és Anglia kormánya által jelenleg alkalmazott halogatás taktikájának valódi értelme. Ezek az országok elzárkóznak a csúcstalálkozó haladéktalan összehívása elől, holott ez a világ népeinek határozott követelése. A bagdadi paktum tagállamai kormányainak feltétlenül figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az agresszió további kiszélesítéséből származó felelősség és az abból eredő valamennyi következmény az Egyesült Államok, Nagy-Britannia kormányára és a bagdadi paktum tagállamainak vezető köreire hárul. (MTI) Az USA Libanon hosszas megszállására készül Damaszkusz (Új Kína) Az Egyesült Államok libanoni nagykövetségének szóvivője kedden Beirútban kijelentette, hogy az amerikai csapatok csak akkor vonulnak majd ki Libanonból, ha ezt a libanoni és amerikai kormány, valamint az ENSZ úgy kívánja. Ez a nyilatkozat, amelyet a szerdai damaszkuszi sajtó közölt, világos jele annak, hogy az Egyesült Államok Libanon hosszas megszállását tervezi. A szóvivő hozzátette, hogy a libanoni elnök személyében való egyszerű megegyezés még nem jelentené az amerikai csapatok kivonását. Hangsúlyozta, hogy az amerikaiak csak akkor vonulnak majd ki, ha »ismét helyreállítják Libanon belső biztonságát és az ENSZ megfelelő módon szavatolja Libanon függetlenségét«. A bejrúti amerikai parancsnokság bejelentette, hogy újabb erősítések szálltak hajóra, s az elnökválasztás kimenetelétől függ, vajon Libanonba jönnek-e, vagy sem. Kedden Beirutból súlyos harcokat jelentettek Chamoun csapatai és a népi erők között. A kormánycsapatok több páncélkocsit küldtek a Basta-negyed köré, amelyet a népi erők tartanak. Az alábbiakban adjuk a második közép-keleti ismertetőt a nemzetközi szemle keretében. Irak közel-keleti állam, a Tigris és az Eufrátes alsó folyásánál fekszik. Északon Törökországgal, keleten Iránnal, délen, illetve délkeleten Szaúd-Arábiával és Kuvaittal, nyugaton pedig Jordániával és Szíriával határos. Területe 435 415 négyzetkilométer, lakosainak száma 5 millió 100 000, nagyrészük arab, jelentős kurd, török, örmény és perzsa kisebbséggel. Uralkodó vallása a mohamedán. A lakosság 75 százaléka analfabéta. Fővárosa Bagdad 887 000 lakossal, második legnagyobb városa Moszul (530 000). Kőolajban a világ egyik leggazdagabb országa. Olajforrásai 1952-ben 1 040 000 fontsterlinget jövedelmeztek. Olajtermelése az egész közép-keleti olajkitermelés 16 százalékát teszi ki. Az országban még jelentős arany-, vas-, réz- és mangánlelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a kedvező éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé. Irakban több mint ötvenmillió drattolyapálmáról szüretelnek, amelyek a világ datolyatermelésének 80 százalékát adják. Egyéb termékei a búza, rizs, árpa és gyapot. A népesség jelentős hányada félnomád pásztoréletet él, és a jófüvű legelőkön nemesfajtájú birkákat és szarvasmarhákat hizlalnak. A földterület több mint háromnegyed része 272 nagybirtokosé, a datolyaültetvények és a gyapotföldek pedig angol és amerikai tőkések kezén vannak. Hárommillió parasztnak semmi, vagy csak talpalatnyi parcellája van. Az ipari munkásság száma megközelíti a milliót. Nagyobb része kisüzemekben dolgozik. Egyetlen nagyipari ágazata az olajbányászat, amelyben közel 100 000 munkást foglalkoztatnak. Története: Irak a hajdani Mezopotámia területének egy részén fekszik. Időszámításunk előtt négy-ötezer évvel itt hozták létre az első ismert államalakulatokat az asszír babilon és simur népek. Bagdad az arab kalifátus idején élte fénykorát, amelynek az 1250-es tatárdúlás vetett véget. Irak az egykor egységes arab birodalom részeként a XVI. század elején török hódoltság alá került. Ez az első világháború végéig, négy évszázadig tartott. Amikor az angol uralom váltotta fel, Mezopotámia angol madátumos terület lett. 1932- ben lejárt a mandátum ekkor az Iraknak átkeresztelt Mezopotámiából az angol stratégiai szükségletnek megfelelően lehasítják a mai Jordánia területét, Irak pedig formailag önálló királyságként alakult meg. Az angolok a Hasemita uralkodóházból származó Husszein egyik fiát Irak, másik fiát pedig Jordánia trónjára ültették. Az angol uralom megnyomorított iklözálllaspottokat teremtett. A tömegfelháborodásokat az 1920., 1941., 1948. és az 1952-es években vérbefojtott felkelések jelzik. A második viágháború után az angolbarát Nuri Szaid miniszterelnöksége alatt Irakot mindinkább bevonták a középkeleti angol—amerikai agreszsizív tömbpolitikába. Angol sugalmazásra Irak és Törökország 1955 februárjában Bagdadban kölcsönös együttműködési szerződést írt alá amely a megkötés színhelye után kapta a "bagdadi paktum" nevet. Fél éven belül csatlakozott a szerződéshez Nagy-Britannia, Pakisztán és Irán. A bagdadi paktumot az iraki közvélemény élesen elítélte és többször tüntetett ellene. 1958 elején első döntő lépésként a függetlenség és az egység nevében Egyiptom és Szíria egyesüléséből létrejött az Egyesült Arab Köztársaság. Ennek ellensúlyozására, angol— amerikai ösztönzéssel Irak és Jordánia királyai létrehozzák az arab szövetségi államot. Irak fegyveres erőit a bagdadi paktum révén a libanoni felkelés leverésére akarták felhasználni. Ennek elébe vágott a sikeres iraki forradalom. A hadsereg tisztikarának nemzeti érzelmű tagjai vezetésével, 1058 július 13-ról 14-re virradó éjszaka számbavehető ellenállás nélkül megdöntötték a monarchiát és kikiáltották az Iraki Köztársaságot. A felkelők megölték az angol befolyás legfőbb tagjait, Fejszál királyt, Abdullilah trónörököst és Nuri Szaid miniszterelnököt. A köztársaság első miniszterelnöke a forradalom előkészítésében és végrehajtásában kiemelkedő, szerepet játszó Abdul Karim Kasszem tábornok lett. Az új kormány síkraszállt az arab egység és függetlenség politikája mellett és első ténykedései közé tartozott, hogy barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött az Egyesült Arab Köztársasággal. Az Iraki Köztársaság kormánya szavatolta a nyugati hatalmakkal kötött szerződések megtartását, de ugyanakkor jelezte, hogy szándékában áll kilépni a bagdadi paktumból. Az Iraki Köztársaságot eddig 24 országkormánya ismerte el. Köztük első helyen az Egyesült Arab Köztársaság, illetve a szocialista országok kormányai. Jordánia nevét a területét átszelő folyótól, a Jordántól kapta. Területe 97 ezer négyzetkilométer. A világsajtóban sokat emlegetett Akabai-öböltől északon Szíriáig, Irakig húzódik. Nyugaton Izraellel, keleten pedig Szaúd- Arábiával határos. Területén körülbelül egy és egynegyedmillió mohamedán arab és nagy részük földműveléssel foglalkozik. A Jordán folyó termékeny völgyeiben és a sivatagban szétszórt oázisokon búzát, zabot, rozsot, főzelékféléket, dohányt, szőlőt, olivaolajat, déligyümölcsöket stb. termelnek. A sivatagi részeken nomád pásztorkodás folyik. Kivitelének igen jelentős részét szolgáltatja a gyapjú és a különböző bőráru. A középhegységben elsősorban foszfátot és sót bányásznak. Az ország gazdaságilag és stratégiailag egyik legnagyobb értékét jelenti az északi részében átfutó és egymást keresztező két olajvezeték, amely Irakból és Szaúd-Arábiából szállítja a »fekete aranyat« az izraeli Haifa, illetve a libanoni Haida kikötőjébe. Jordánia területén egészen 1918-ig a törökök voltak az urak. Az első világháború után Jordánia (akkor még Transzjordánia) angol fennhatóság alá került. A második világháború után 1946-ban az egykori Transzjordánia területéből, valamint Palesztinának a Jordán folyótól nyugatra eső részéből megalakult az »önálló» Hasemita királyság. Az 1948-ban megkötött angoljordániai szerződés azonban további tizenöt évre biztosította az angolok politikai, gazdasági, katonai befolyását. Az idegen elnyomás és kizsákmányolás ellen azóta sem szűnt meg harcolni Jordánia népe. A nem isten, de az angolok kegyelméből uralkodó királyokhoz igen mostoha volt a sors. Abdullah király, a most uralkodó Huszszein nagyapja, 1951-ben merénylet áldozata lett. Apja, Takna király rövid uralkodás után a trónt egy svájci zártintézettel cserélte fel, így lett Jordániai ura. 1953-ban az akkor még jóformán gyerek II. Husszein. Az angolok többízben megkísérelték, hogy Jordániát nemcsak mint támaszpontot, hanem mint potenciális szövetségest is, felhasználják közel- és középkeleti stratégiai terveikben. Elsősorban a bagdadi paktumba szerették volna bevonni. 1955 decemberében Templer amerikai tábornokot küldték Jordániába, hogy kikényszerítse az ország csatlakozását a támadó tömbhöz. A mesterségesen előidézett kormányválság azonban a nyugat-barát Madzsali kormányának bukásával végződött. A tömegtüntetések, az általános sztrájk hatására ez a kísérlet meghiúsult. 1956 tavaszán »Glubb pasa», az angolok pénzén fenntartott és angol tisztek vezetése alatt álló Arab Légió vezetője próbálkozott. Az eredmény: a hatalmas tömegmozgalmak hatására Husszein kénytelen volt leváltani, és kiutasítani Glubb pasát, és vele együtt nagyon sok angol tisztet. 1957 tavaszán újabb súlyos veszélyben forgott Husszein trónja. Köztársasági érzelmű tisztek meg akarták buktatni a korrupt, az arab egység törekvésekkel elkeseredetten szembenálló rendszerét. Husszeint csak az amerikai 6. hajóhad tüntető felvonulása, és a beduin törzsfőnökök hűsége mentette meg. Most, a közelmúltban minden eddiginél hevesebb vihar tört ki az arab Keleten. Husszein unokatestvére, Fejszal iraki király, a bagdadi paktum »arab oszlopa« túlhaladott rendszerével együtt dicstelen véget ért. Kema vitás, hogy előbb-utóbb bukás várt volna Husszeinre is. Az angolok és az amerikaiak azonban libanoni és jordániai beavatkozásukkal most megpróbálják legalább is megállítani a történelem kerekét. ZALAI HÍRLAP Bagdad, Reuter) Szerda estig összesen 250 angol és 700 amerikai állampolgárt, főleg aszezonyokat és gyermekeket szállítottak el Irakból, külön e célra bérelt repülőgépeken. További 300 angol állampolgár várja elszállítását. Washington (AP) Az amerikai hadügyminisztérium közlése szerint idén az Egyesült Államokban több mint ezer katonai repülőgépszerencsétlenség történt, amelynek következtében 604 személy vesztette életét. Damaszkusz (AP) Az EAK egyik katonai szóvivője szerdán közölte, hogy török katonaság szállta meg a Szíriával határos magas hegyeket. Szíriai lapok szerint Törökország csapatokat vonultat fel mind a szíriai, mind az iraki határon. Bagdad (Reuter) Bagdad külvárosában szombaton felrobbant a British Petroleum Co. leányvállalatához tartozó olajtelep egyik tartálya. A robbanás hatalmas tüzet okozott. A környező utcákon rövidesen több ezer főnyi tömeg verődött össze, és ilyen kiáltások hallatszottak: «imperialista szabotázs»! Első jelentések szerint úgy vélik, hogy a robbanást véletlen baleset okozta. A robbanás pillanatában nyolc angol állampolgár tartózkodott az olajtelepen. Közülük kettőt iraki páncélgépkocsik hoztak ki a telepről, a többi hat angol sorsa még ismeretlen. Párizs. (Reuter) Az Atlanti Szövetség állandó tanácsa csütörtökön a francia fővárosban összeül, hogy — a szerdai két eredménytelen ülés után — ismét megpróbálja összehangolni a tagállamok álláspontját a csúcsértekezlet kérdésében. Párizs (AP) Franciaország továbbra sem helyesli, hogy a közép-keleti helyzettel foglalkozó csúcsértezletet a Biztonsági Tanácsban tartsák. Ebben a tekintetben éles különbség mutatkozik a francia és az angol —amerikai álláspont, között. A franciák álláspontját a szerdai De Gaulle elnökletével tartott minisztertanácson ismét megerősítették. De Gaulle állhatatosan ellenzi a csúcsértekezletnek a Biztonsági Tanácsban való megtartását, mivel szerinte a tanács nem «elég higgadt és tárgyilagos«. De Gaulle mint ismeretes, azt javasolja, hogy a csúcsértekezletet Európában, Genfben tartsák. (MTI) Brüsszel (Reuter) Pierre Wigny belga külügyminiszter szerdán a parlamentben bejelentette, hogy a kormány az Iraki Köztársaság elismerésére készül. Várható időjárás péntek estig: nappali felhőképződés, eső nélkül. Gyenge légáramlás: A meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 18—21, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 30—33 fok között. Távolabbi kilátások: A meleg iő tovább tart. 1958. augusztus 1. Megjelent a Szovjetunió című, magyar nyelvű folyóirat 5. sz. Akik még emlékeznek a két év előtti babócsai földgázkitörésre ,bizonyára érdeklődéssel olvassák az «Ég az olaj» című, színes felvételekkel illusztrált cikket, amely a Szovjetunió című, magyar nyelven is kiadott folyóiratlegutóbbi, 1958. évi 5. számában jelent meg. Hogyan lehet égő benzint vízzel oltani, lehet-e petróleummal petróleumot oltani, hogyan fojtják el az égő olajkutak tüzét — ezekre a kérdésekre válaszol a cikkíró, aki néhány modern tűzjelzési eljárást és műszert is megismertet az olvasóval. Vannak például olyan készülékek, amelyek «megérzik» a füstöt, ha valaki cigarettára gyújt a tűzveszélyes helyiségben és azonnal riasztja a tűzoltóságot. E készülék a radioaktív izotópok felhasználásán alapul. Egy másik, fotonszámlálóval felszerelt kis műszer használata esetén a szobában még cigarettára sem lehet gyújtani, mivel a "nyílt lángra", a gyufa villanására már működésbe lép a riasztó berendezés. A jelzőberendezések harmadik fajtája a felvezetők tulajdonságainak felhasználásával a hőmérséklet emelkedését érzékeli. Bizonyos hőfok elérésekor működésbe lépnek a jelző-, riasztó berendezések. A benzinnel kapcsolatban érdemes elolvasni az ún. »szilárd benzinről« szóló írást is, melyről egyik feltalálója, B. I. Loszev elmondja, hogy a folyékony benzint műanyag segítségével sikerült megkötni. A méhicaptár lépjéhez hasonló felépítésű képződmény szerkezetében műanyag hártya veszi körül a parányi cseppeket. Ha azonban ujjainkkal erősen összeszorítjuk a benzindarabot, a »lép« sejtjei összetörnek és az edénybe tiszta benzin csöpög. A benzin ilyen halmazállapot változásának nagyon nagy gyakorlati jelentősége van. Gondoljunk csak a szilárd üzemanyag könnyebb tárolására, vagy a kirándulásokon felhasználható benzinrúdra, mely lassan ég, az étel felmelegítése után pedig el lehet oltani és újra felhasználni. A Szovjetunió legújabb számát még sok más érdekes cikk, riport, tanulmány gazdagítja. Pl. Az antarktiszi kutatóállomások élete; riport Solohowal, akinek új filmje készül; tanulmány az automatizálás problémáiról. Az új rigai, lett orvostörténeti múzeumról, a legújabb lakásépítési törekvésekről, az Arai-tó szigetén levő védett terület gazelláiról, végül művészeti, színházi és kulturális eredményekről stb. is olvashatunk a folyóiratban. _____________ Szu Csen-Hua felhívása Peking (Új Kína) Szu Csen- Hua tengernagy, a kínai népi felszabadító hadsereg haditengerészetének politikai biztosa a haditengerészet értekezletén felhívott minden tisztet és tengerészt, hogy legyenek éberek és fokozzák a katonai képzettségüket a kínai partvidék biztonsága érdekében. A tengernagy kijelentette: "Az amerikai és bri imperialisták közép-keleti ,fegyveres támadása teljes mértékben leleplezte a világ előtt kalóz mivoltukat. Mi nem akarunk háborút, de ha a háborús uszítók elvesztik eszüket, "csapásokat mérünk reájuk, akárcsak azelőtt. (MTI)