Zalai Hírlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
1958. október 1. ZALAI HÍRLAP A községi tanácsok feladata a termelőszövetkezeti mozgalomban A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS fejlesztését a termésátlagok növelésével, az állati termékek állandó emelésével fokozni kell. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes gazdaságpolitikai intézkedései nagy tetszésre találtak dolgozó parasztságunk körében. Jelentős mértékben fokozódott dolgozó parasztságunk termelési kedve. Kormányzatunk a parasztság nagyobb fokú termelési törekvéseit támogatja és támogatni fogja a jövőben is. Nagyobb mennyiségű műtrágya áll rendelkezésre, a gépállomások biztosítják a korszerű gépi technikai segítséget, nagy mennyiségű nemesített vetőmag készletek vannak, és szinte minden községben a dolgozó parasztok termelését segítik a mezőgazdasági szakemberek. A növénytermelésben az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó közepes termést takarítottunk be. Szőlőből és kapásokból kitűnő a termés. Az állattenyésztés is kifizetődött. A megye parasztságának évi jövedelme jó. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parasztság életszínvonala bíztatóan emelkedik. Számvetést végeztünk arról, hogy évről évre hogyan fejlődik a megye mezőgazdasága, hogyan alakulnak a termésátlagok. Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a kisárutermelő egyéni parasztgazdaságokban 2,3 mázsával alacsonyabb a terméshozam katasztrális holdanként, mint az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Ez a különbözet a kenyérgabona és a tavaszi kalászosoknál mutatkozik. A cukorrépa terméshozama 40—50 mázsával, a burgonyáé 15—20 mázsával alacsonyabb holdanként az egyéni parasztgazdaságokban. De így van ez többségben az állati termékek hozamánál is. Amíg állami gazdaságaink 3000 liter tejen felül fejnek tehenenként, termelőszövetkezeteinkben 2000—2500 litert, addig az egyéni parasztgazdaságokban 1600 —1800 liter tejet fejnek csak egy tehéntől. Ez a néhány példa is igazolja, hogy a szorgalmas munka, ami terméseredményeinkben van, mintegy 20—25 százalékkal több jövedelmet hozna, ha nagyobb közösségekben hasznosítanánk a termelési tapasztalatokat. A KÖZSÉGI TANÁCSOK egyik fő feladata, hogy pártunk parasztpolitikájának okos alkalmazásával és a rendelkezésre álló nagyüzemi termelési tapasztalatokkal segítsék a dolgozó parasztokat kalauzolni a jövedelmezőbb termelőszövetkezeti gazdálkodás felé. Megyénk dolgozó parasztsága jól tudja, hogy a közös nagyüzemi gazdaságok sokkal többre képesek, máskörülmények között dolgoznak, mint a jelenleg még egyénileg dolgozó kis- és középparasztok. Munkásosztályunk politikai és gyakorlati támogatását igazán csak ott tudja gyümölcsöztetn, ahol a legmodernebb termelési eszközöket, így a korszerű gépeket eredményesen lehet alkalmazni. Nálunk, Zala megyében is mintegy 8 esztendős múltja van a szövetkezeti gazdálkodásnak. Egyre erősödnek a zalai falvakban is a szövetkezeti gazdaságok és egyre érlelődik parasztságunk körében a szövetkezés gondolata. Ezt bizonyítja, hogy szeptember 1-től szeptember 20-ig 55 egyéni parasztcsalád 76 taggal a közös gazdálkodást választotta és két új termelőszövetkezet is alakult. Újudvar községben 20 család 80 tag-gal, Petrivente községben 10 család 18 taggal alakított új szövetkezetet. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek a megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember hónapban megadta a működési engedélyt. Ezenkívül 10, előkészítő bizottság alakult a megyében, amelyek a közeljövőben működési engedéllyel ellátott szövetkezetekké alakulnak. Azokban a községekben, ahol a községi tanácsok — a községi pártszervezetek vezetésével — szorgalmasan dolgoznak a szövetkezeti eszme valóraváltásáért, ott máris jelentősebb az előrehaladás. Újudvaron, Petriventén, Pusztaszentlászlón másfél hónappal ezelőtt alakult szövetkezet. A rédicsi, nemespátrói, ságodi tanácsok nagy szorgalommal tanácskoznak a falu egyéni parasztjaival. E községekben új szövetkezetek alakultak és alakulóban vannak. Általában a megye minden községében a községi tanácsok a falvak haladó gondolkodású, egyénileg gazdálkodó parasztjaival együtt arra törekednek, hogy szövetkezeteket hozzanak létre. Akadnak azonban szép számban olyan , egyénileg gazdálkodó parasztok is, akik nehezen akarják meg- érteni, hogy az egyéni kisparaszti gazdaságokban nem jutnak előre. Az ilyen gazdálko dás mellett csak éldegélni le- het, de a növekvő igényeket már nem képes a kisbirtok kielégíteni, s előbb-utóbb gátjává válik a fejlődésnek is. Úgy gondolom, hogy a Zala megyei dolgozó parasztok többsége egyetért azzal, hogy a nagymértékben fejlődő ipar mellé fel kell zárkóznia a mezőgazdaságnak is, hogy több legyen a termés, jobb legyen a minőség, kevesebb legyen az önköltség, jobban éljen dolgozó népünk. Nem volna helyes a mezőgazdaságban a fejlődést nehezíteni. A történelem bebizonyította a világnak, hogy az új, a haladó győzött és győzelmet arat a jövőben is a régi, az elavult felett. A SilNXUS -PARASZT KORMÁNY nagy lehetőségeket biztosít a szövetkezeti parasztságnak a 3004-es számú kormányrendeletben, amit a szövetkezetek ismernek és többségükben ismerik a rendeletet a még egyénileg dolgozó, parasztok is. Mégis fel kell hívni községi tanácsvezetőink ] két, fokozottabban törekedje- nek arra, hogy a dolgozó parasztsággal — akik döntés előtt állnak és vívódnak - ismer- tessék meg ezt a rendelkezést. Tanácskozni kell a dolgozó pa-rasztokkal a szövetkezet külön- böző típusairól, a szakcsopor- tokról, növénytermelő csopor-átokról és ott, ahol a legmaga-asabb fokú szövetkezés alakítá-sához az előfeltételek adva vannak, ott minden esetben ezt kell ajánlani és támogatni. Községi tanácsaink és párti szervezeteink tudatában van- nak, hogy a dolgozó parasztság legmagasabb fokú érdekvédel-mi szervezete a termelőszövet- kezet. Azzal is tisztában kell lenni - és ez többségében így is van -, hogy a tanácsok mellett a község különböző tömeg-s szervezetei, az orvosok, peda- gógusok stb. összefogása és egyetértése szükséges ahhoz, hogy a község dolgozó paraszt-iságával együtt megtanácskozva eldöntsék, hogy a szövetkezet melyik formáját válasszák, 11-i letve hozzák létre. A KÖZSÉGI TANÁCSOK, mint a falu államhatalmi szer-vei, képviselik a lakosság érde-keit. Fontos ügyekben határoz- nak, döntenek. A falu lakossá- á ga támogatja munkájukat. Ugyanakkor a lakosság elvárja tőlük, hogy tevékenységükkel , közvetve és közvetlenül is nek í váljék, segítsék a falu lakossá-gát a fejlődés, a haladás útján, a régi, maradi módszerek felszámolásában és az új, a fejlődőképes, korszerű, magasabb fakó termelési módszerek alkalmazásában. Itt nagyon fontos a személyes példamutatás, ami nem minden esetben nyilvánult meg. Ne felejtsék el községi tanácsaink, hogy figyeli munkájukat, magatartásukat, példamutatásukat a falu lakossága. Újat, korszerűt alkotni csak bátor, határozott, szilárd egyéniségű emberekkel lehet. Ilyen bátor, szilárd harcosok száma országosan több százezerre tehető, de megyénkben is több ezer olyan harcos párt- és tanácsvezető, s termelőszövetkezeti tag van, akiket elismer és tisztel a megye lakossága. Ezenkívül ott van több ezer, még egyénileg gazdálkodó, de a mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét józanul megítélő és a fejelődést elősegítő paraszt is, akik elismerik és támogatják szövetkezeti politikánkat. HELYES VOLNA, ha tanácsaink községeinkben termelőszövetkezet-előkészítő bizottságot alakítanának. A párt- és tömegszervezetek bevonásával, a Hazafias Népfront és a kézsségekben gazdag termelési tapasztalattal rendelkező egyéni dolgozó parasztok, gazdasági felügyelők bevonásával kialakítanák a nagyüzemi fejlesztési tervüket, természetesen úgy, hogy abban a parasztság véleménye, javaslata is érvényesüljön. Nyíltan, őszintén meg kell mondani, hogy szövetkezeti gazdaságokat hozunk létre. Cselekedni kell. A szó és a tett úgy helyes, ha találkozik. Az erőszakoskodás, a gorombaság nem viszi előre az ügyet, éppen ezért ettől mindenki óvakodjon. Türelmes, szorgalmas munkával többre megyünk. Az ellenséges elemek elszigetelésével, a dolgozó parasztsággal barátiságban, pártunk parasztpolitikájának szem előtt tartásával, igaz ügyünk melletti határozott kiállással a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért és felépítéséért dolgozni közös feladat és egész népünk ügye. — Ennek a szellemében dolgozzanak községi tanácsaink. Pogacsics Károly, a megyei tanács vb-elnökhelyettesei Kígyóit a fény Ebergényben Szombat este régi óhaja vált valóra Ebergény hegyközség lakóinak. A falu házaiban, utcáin barátságos, meleg fényt sugároztak a villanyégők. Néhány évvel ezelőtt a petróleumlámpák pislogó világánál ültek össze néhányan és elhatározták, hogy bevezettetik a községbe a villanyt. Megmozdult a falu apraja-nagyja. Elsősorban pénzt gyűjtöttek erre a célra, majd társadalmi munkában hozzáláttak a villanyoszlopok számára szükséges gödrök kiásásához. Tervük most vált valóra, önerőből elkészült az 1600 méteres bekötő vezetékhálózat. A szerelési munkákat a Déldunántúli Áramszolgáltató megyei kirendeltsége végezte el. Ez évben a vállalat szerelői Teskánd, Miklósfa, Pórszombat, Gellénháza, Hosszúvölgy, Magyarszerdahely, Barlahida községeket kapcsolták be a megye elektromos hálózatába. Jelenleg folyamatban van Dötk, Fűzvölgy, Mumor, Petrikeresztúr villanyhálózatának szerelése. Ezeket a szerelési munkákat, év végzére befejezik . Október 2-án : Tanácskoznak a gépállomások vezetői A Gépállomások Megyei Igazgatósága és a MEDOSZ Területi Elnöksége 1958. október 2-án a gépállomási igazgatók, főagronómusok és főmérnökök részére munkásvédelmi ankétet tart Zalaegerszegen, a megyei tanács klubtermében. A tanácskozáson részletesen megvitatják a gépállomások munkásvédelmi helyzetét, a munkásellátás tapasztalatait, a balesetek megelőzésére tett intézkedéseket, valamint a traktorosok életét, munkáját érintő egyéb kérdéseket. A tanácskozás második napirendi pontjaként megvitatják a gépállomások nyári munkáját, s közösen határoznak az őszi szántási, vetési és betakarítási munkák szervezéséről. m mázsa savanyú káposzta, 8.iB'lka és paradiCom A zalaegerszegi földművesszövetkezet Baki úti zöldség- és gyümölcsfelvásárló helyén egy hónapja folyik a paprika és az uborka tartósítása. Paprikából 70, uborkából 15 mázsa került savanyításra. Ezen kívül 25 mázsa zöld paradicsom. Most készítik elő a paprikából, vöröshagymából, fehér- és piros káposztából álló vegyes savanyút. Ebből 25 mázsát raknak a hordókba. A jövő héten megkezdik a káposztafélék tartósítását is. Közel 500 mázsa kerül savanyításra. Főleg fejeskáposztából. Ezt a terményt a Nagykapornak! Állami Gazdaság zalabesenyői üzemegységének kertészetéből szállítják a felvásárlóhelyre. Folyik a különböző gyümölcsök hűtőházi tárolása. Megkezdődött a gesztenye felvásárlása is. Zalaszenntmártonban megalakult a megye első ifjúsági szövetkezete Zalaszentmártonban vasárnap délelőtt megalakult Zala megye első ifjúsági termelőszövetkezete. A parasztfiatalokból álló közösségnek 6 lány és 14 fiú tagja van. A húsz főből alakult ifjúsági szövetkezet hét kataszter szántón és két hold szőlőn gazdálkodik majd. A gépállomás traktoraival még a héten megkezdik az őszi árpa vetését. Október 5-én a földművesszövetkezettel közösen közgyűlést tartanak a fiatalok. Itt választják meg a szövetkezet végleges vezetőségét, a közösség nevét, s határoznak majd a közös birtok hasznosításáról, a gépesítésről és a különböző hitelek igénybevételéről is. A csonkahegyháti földművesszövetkezet gépi munka és aprómag szerződtetéséről A csonkahegyháti földművesszövetkezet évi gépi munkaterve 3834 normálhold. A tavaszi terv 1871 normálhold volt. Talajmunkából 646, szállításból pedig 1152 normálhold. Talajmunka tervükből 117, szállítás tervükből 872 normálholdat teljesítettek. Nyárra 150 normálhold gépi munkát terveztek. Talajmunkából 8-at, szállításokból 134-et. Ezzel szemben talajmunkát 25, szállításokat pedig 236 normálholdat végeztek. A szövetkezet őszi gépi munka előirányzata 1821 normálhold. A tervezett 938 normálhold talajmunkából 320-at teljesítettek. Szállítást még nem végeztek. Vontatóikat most szerződtette fuvarozásra az Útfenntartó Vállalat. Az aprómag-szeraőd tolás nem halad megfelelően. A tervezett 75 hold bíborheréből 37, a tervezett 13 hold szöszösbükkönyből pedig fél holdra szerződtek eddig a gazdák. A mezőgazdász a napokban gazdagyűléseken ismerteti a szerződéskötés előnyeit. Milyen a tüzelőellátás? Az egyre hűvösebbé váló szeles napok, az éjszakai lehűlések nemcsak a lombokat öltöztették színes köntösökbe, a városi dolgozóknak is egyre több gondot okoznak. Jön a tél, vele együtt a tüzelőgond. Hol vesz tüzelőanyagot a városi dolgozó? Gál Lajos, a Vágó- és Húsipari Vállalat pácolója félig már megoldotta a tüzelőkérdést, de a másik fele még vissza van. —400 forintos utalványt kaptam. A szén már a faházban van, de hogy fát hol veszek, azt még magam sem tudom. Igen, ez a probléma másutt is fölmerül. A piacokra, hetivásárokra hoznak be fát faluról, de az legtöbbször nem jut el a piacig, mert útközben — egymást túllicitálva — megveszik. Egyegy kocsira 3—4-en is alkusznak és az ityen vásárból mindig az eladó kerül ki győztesen. Ezt a beszerzési módot kell választania Gál Lajosnak is, hacsak (?)... — és erre feleljen ő: — Hacsak az egyik erdész ismerősömnél nem sikerül valahogyan fát beszereznem. Az ilyen «valahogyan« beszerzésekből pedig legtöbbször baj szokott származni. Szakály Istvánné, a fenti vállalat főkönyvelője elmondja, hogy évi szükséglete 4—5 méter fa, és 10—15 mázsa szén. A szenet utalványra a Tüzépnél, a fát 300—350 forintért a piacon veszi. A Gyantagyárnál már más a helyzet. A dolgozók, mint az erdőgazdasághoz tartozó alkalmazottak, évente 20 mázsa fát kapnak, mázsánként 3,90 forint térítés mellett... Ezenkívül szénvásárlási utalványt is kapnak. Itt nincs gond a tüzelőre Dén János postakocsis például kizárólag a piacra alapoz. Nem is tudja, hogy vásárlási utalványt lehetett kapni. Szekeres József, a Cipész KTSZ 1. sz. fiókjának a vezetője elmondta, hogy náluk nincs rendszeresítve a vásárlási utalvány. Ellenben a ktsz vezetősége négyhónapos kölcsönt ad az őszi tüzelőanyag beszerzésére. — Ez is segítség — mondja Tóth Jenő, a részleg dolgozója —, de végeredményben nem megoldás. A ktsz csak számlára ad előleget, vagyis a már megvett, kifizetett tüzelőre. De honnan vegyek pénzt a tüzelő kifizetéséhez, hogy arról számlát kapjak, és megkaphassam a ktsz segélyét? És hogyan kapok számlát a piaci favásárlásról? — Nagy gond a tüzelőgond *— vélekedik Lábodi István, a Csatorna- és Vízvezetékszerelő Vállalat dolgozója —. Nemcsak városban, de falun is. Az egerszegiek megvehetik a Tüzépnél, de a falusiak? A fuvar megölné a szállítmányt. És mit mond a Kossuth Lajos utcai Tüzép-bolt vezetője, Móricz Lászlóné? — Telepünk a városi dolgozók kistételű vásárlásainak a kielégítésére létesült. A rendelet értelmében 2 vagonnál több árukészletünk (szén) nem lehet. Ez a megkötés sűrű áruszállítást követel. Az árut a Baki úti Tüzép-telepről kapjuk. Ebben a hónapban — részben, mert telepünk átköltözés előtt áll, másrészt, mert a kedvezményes vásárlási utalványok beváltása a hó végén lejár — nem sok tüzelőanyagot kaptunk. Esetenként egy-egy kocsival, amit hamar elkapkodtak. A készpénzvásárlást a Baki úti telepen szüneteltetik a fenti okok miatt. Mi keveset kapunk, így jogos a dolgozók reklamációja. — Reméljük, hogy az új telephelyünkön már kifogástalan minőségben és mennyiségben elégíthetjük ki az igényeket. Az igényeknél álljunk meg egy pillanatra. Kint a városban, a munkahelyen számos panasz merült fel a széli minőségével kapcsolatban. — Valóban sokan reklamálnak. Sajnos, ezen mi sem tudunk segíteni. Azonban volna egy megoldás — de ehhez a felsőbb vezetőségünk intézkedése szükséges. Be kellene vezetni nálunk is a Budapesten árusított háztartási szenet. Ha Budapesten jó, miért na lenne jó Zalaegerszegen is. Érdekes, hogy erre a Tüzép vezetősége még nem gondolt. Nyakunkon a tél. A tüzelőgondot meg kell oldani. (hl) Feljegyzés A zalaegerszegi SZTE és a Statisztikai Igazgatóság szakszervezeti bizottságai szerződést kötöttek a Természettudományi Társulat megyei szervezetével ismeretterjesztő előadások tartására. A szerződésben a Természettudományi Társulat arra kötelezte magát, hogy a kikötött időben a megállapított téma ismertetésére előadót küld a szakszervezeti bizottságokhoz. A szakszervezeti bizottságok pedig arra kötelezték magukat, hogy felvilágosító és szervező munkával biztosítják, hogy a dolgozók minél nagyobb számban megjelenjenek az előadáson. Ilyen feltételek mellett következett el szeptember 22-e, amikor is az első előadást kellett volna megtartani. Az SZTK és a Statisztikai Igazgatóság dolgozói az SZTK helyiségében mintegy 50—60-an összegyűltek s várták az előadás megtartását. Az előadó azonban a kitűzött időben, de még jóval később sem érkezett meg, így az első előadás kudarcba fulladt a Természettudományi Társulat hibájából. Miután ez már a múlt évben is előfordult pl. a lenti, nagykanizsai és a zalaszentgróti járási tanácsoknál, kénytelenek vagyunk a nyilvánosság előtt bírálni a Természettudományi Társulat mulasztásait és felkérni őt, hogy nagyobb gonddal és körültekintéssel végezze ezirányú fontos munkáját. Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Bizottsága 3.