Zalai Hírlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

1958. október 1. ZALAI HÍRLAP A községi tanácsok feladata a termelőszövetke­zeti mozgalomban A MEZŐGAZDASÁGI TER­MELÉS fejlesztését a termés­átlagok növelésével, az ál­lati termékek állandó emelésé­vel fokozni kell. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes gazdaságpoli­tikai intézkedései nagy tet­szésre találtak dolgozó paraszt­ságunk körében. Jelentős mér­tékben fokozódott dolgozó pa­rasztságunk termelési kedve. Kormányzatunk a parasztság nagyobb fokú termelési törek­véseit támogatja és támogatni fogja a jövőben is. Nagyobb mennyiségű műtrágya áll ren­delkezésre, a gépállomások biztosítják a korszerű gépi technikai segítséget, nagy mennyiségű nemesített vető­mag készletek vannak, és szinte minden községben a dolgozó parasztok termelését segítik a mezőgazdasági szak­emberek. A növénytermelésben az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó közepes termést takarí­tottunk be. Szőlőből és kapá­sokból kitűnő a termés. Az ál­lattenyésztés is kifizetődött. A megye parasztságának évi jö­vedelme jó. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parasztság élet­­színvonala bíztatóan emelke­dik. Számvetést végeztünk arról, hogy évről évre hogyan fejlő­dik a megye mezőgazdasága, hogyan alakulnak a termésát­lagok. Kétségtelenül bebizonyoso­dott, hogy a kisárutermelő egyéni parasztgazdaságok­ban 2,3 mázsával alacso­nyabb a terméshozam ka­­tasztrális holdanként, mint az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Ez a különbözet a kenyérgabo­na és a tavaszi kalászosoknál mutatkozik. A cukorrépa ter­méshozama 40—50 mázsával, a burgonyáé 15—20 mázsával ala­csonyabb holdanként az egyéni parasztgazdaságokban. De így van ez többségben az állati termékek hozamánál is. Amíg állami gazdaságaink 3000 liter tejen felül fejnek tehenenként, termelőszövetkezeteinkben 2000—2500 litert, addig az egyé­ni parasztgazdaságokban 1600 —1800 liter tejet fejnek csak egy tehéntől. Ez a néhány példa is igazol­ja, hogy a szorgalmas munka, ami terméseredményeinkben van, mintegy 20—25 százalék­kal­ több jövedelmet hozna, ha nagyobb közösségekben hasz­nosítanánk a termelési tapasz­talatokat. A KÖZSÉGI TANÁCSOK egyik fő feladata, hogy pártunk parasztpolitikájának okos al­kalmazásával és a rendelkezés­re álló nagyüzemi termelési tapasztalatokkal segítsék a dolgozó parasztokat kalauzolni a jövedelmezőbb termelőszö­vetkezeti gazdálkodás felé. Me­gyénk dolgozó parasztsága jól tudja, hogy a közös nagyüzemi gazdaságok sokkal többre ké­pesek, más­­körülmények kö­zött dolgoznak, mint a jelenleg még egyénileg dolgozó kis- és középparasztok. Munkásosztá­lyunk politikai és gyakorlati támogatását igazán csak ott tudja gyümölcsöztetn­, ahol a legmodernebb termelési eszkö­zöket, így a korszerű gépeket eredményesen lehet alkalmaz­ni. Nálunk, Zala megyében is mintegy 8 esztendős múltja van a szövetke­zeti gazdálko­dásnak. Egyre erősödnek a za­lai falvakban is a szövetkezeti gazdaságok és egyre érlelődik parasztságunk körében a szö­vetkezés gondolata. Ezt bizo­nyítja, hogy szeptember 1-től szeptem­ber 20-ig 55 egyéni pa­rasztcsalád 76 taggal a kö­zös gazdálkodást választot­ta és két új termelőszövet­kezet is alakult. Újudvar községben 20 család 80 tag-­­gal, Petrivente községben­­ 10 család 18 taggal alakított új szövetkezetet. Ezeknek a termelőszövetkeze­teknek a megyei tanács végre­hajtó bizottsága szeptember hónapban megadta a működési engedélyt. Ezenkívül 10, elő­készítő bizottság alakult a me­gyében, amelyek a közeljövő­ben működési engedéllyel ellá­­­­tott szövetkezetekké alakulnak. Azokban a községekben, ahol a községi tanácsok — a községi pártszervezetek vezetésével — szorgalmasan dolgoznak a szö­vetkezeti eszme valóraváltásá­­ért, ott máris jelentősebb az előrehaladás. Újudvaron, Pet­­riventén, Pusztaszentlászlón másfél hónappal ezelőtt alakult szövetkezet. A rédicsi, nemes­­pátrói, ságodi tanácsok nagy szorgalommal tanácskoznak a falu egyéni parasztjaival. E községekben új szövetkezetek alakultak és alakulóban van­nak. Általában a megye min­den községében a községi ta­nácsok a falvak haladó gondol­kodású, egyénileg gazdálkodó­­ parasztjaival együtt arra tö­rekednek, hogy szövetkezete­ket hozzanak létre. Akadnak azonban szép számban olyan , egyénileg gazdálkodó parasztok­­ is, akik nehezen akarják meg-­ érteni, hogy az egyéni kispa­raszti gazdaságokban nem jut­nak előre. Az ilyen gazdálko­­ dás mellett csak éldegélni le-­ het, de a növekvő igényeket­­ már nem képes a kisbirtok ki­elégíteni, s előbb-utóbb gátjává válik a fejlődésnek is. Úgy gondolom, hogy a Zala megyei dolgozó pa­rasztok többsége egyetért azzal, hogy a nagymérték­ben fejlődő ipar mellé fel kell zárkóznia a mezőgaz­daságnak is, hogy több le­gyen a termés, jobb legyen a minőség, kevesebb legyen az önköltség, jobban éljen dolgozó népünk. Nem volna helyes a mezőgaz­daságban a fejlődést nehezíte­ni. A történelem bebizonyította a világnak, hogy az új, a ha­ladó győzött és győzelmet arat a jövőben is a régi, az elavult felett. A Sil­­NX­US -PAR­AS­ZT KORMÁNY nagy lehetősége­ket biztosít a szövetkezeti pa­rasztságnak a 3004-es számú kormányrendeletben, amit a szövetkezetek ismernek és többségükben ismerik a rende­letet a még egyénileg dolgozó, parasztok is. Mégis fel kell­ hívni községi tanácsvezetőink ] két, fokozottabban törekedje-­ nek arra, hogy a dolgozó pa­­­rasztsággal — akik döntés előtt­­ állnak és vívódnak - ismer-­ tessék meg ezt a rendelkezést.­­ Tanácskozni kell a dolgozó pa-­­rasztokkal a szövetkezet külön-­­ böző típusairól, a szakcsopor-­ tokról, növénytermelő csopor-á­tokról és ott, ahol a legmaga-a­sabb fokú szövetkezés alakítá-­­sához az előfeltételek adva­ vannak, ott minden esetben ezt­ kell ajánlani és támogatni.­­ Községi tanácsaink és párt­i szervezeteink tudatában van-­ nak, hogy a dolgozó parasztság legmagasabb fokú érdekvédel-­­mi szervezete a termelőszövet-­­ kezet. Azzal is tisztában kell­ lenni - és ez többségében így­­ is van -, hogy a tanácsok mel­­­lett a község különböző tömeg-s szervezetei, az orvosok, peda-­ gógusok stb. összefogása és­ egyetértése szükséges ahhoz,­­ hogy a község dolgozó paraszt-i­ságával együtt megtanácskozva­­ eldöntsék, hogy a szövetkezet­­ melyik formáját válasszák, 11-i letve hozzák létre.­­ A KÖZSÉGI TANÁCSOK,­­ mint a falu államhatalmi szer-­­vei, képviselik a lakosság érde-­­­keit. Fontos ügyekben határoz-­­ nak, döntenek. A falu lakossá- á ga támogatja munkájukat.­­­­ Ugyanakkor a lakosság elvárja­ tőlük, hogy tevékenységükkel , közvetve és közvetlenül is nek í váljék, segítsék a falu lakossá-­­­­gát a fejlődés, a haladás útján, a régi, maradi módszerek fel­számolásában és az új, a fej­lődőképes, korszerű, magasabb fakó termelési módszerek al­kalmazásában. Itt nagyon fontos a személyes­­ példamutatás, ami nem­­ minden esetben nyilvánul­t meg. Ne felejtsék el közsé­gi tanácsaink, hogy figyeli munkájuk­at, magatartásu­kat, példamutatásukat a fa­lu lakossága. Újat, korszerűt alkotni csak bátor, határozott, szilárd egyé­niségű emberekkel lehet. Ilyen bátor, szilárd harcosok száma országosan több százezerre te­hető, de megyénkben is több ezer olyan harcos párt- és ta­nácsvezető, s termelőszövetke­zeti tag van, akiket elismer és­­ tisztel a megye lakossága. Ezen­­­kívül ott van több ezer, még­­ egyénileg gazdálkodó, de a me­­­­zőgazdaságunk jelenlegi hely­­­­zetét józanul megítélő és a feje­­­lődést elősegítő paraszt is, akik­­ elismerik és támogatják szö­vetkezeti politikánkat. HELYES VOLNA, ha taná­­­­csaink községeinkben termelő­­­­szövetkezet-előkészítő bizottsá­­­­got alakítanának. A párt- és­­ tömegszervezetek bevonásával, a Hazafias Népfront és a kéz­­s­ségekben gazdag termelési ta­pasztalattal rendelkező egyéni­­ dolgozó parasztok, gazdasági felügyelők bevonásával kiala­kítanák a nagyüzemi fejlesz­tési tervüket, természetesen úgy, hogy abban a parasztság véleménye, javaslata is érvé­nyesüljön. Nyíltan, őszintén meg kell mondani, hogy szö­vetkezeti gazdaságokat hozunk létre. Cselekedni kell. A szó és a tett úgy helyes, ha találko­zik. Az erőszakoskodás, a gorombaság nem viszi előre az ügyet, éppen ezért ettől mindenki óvakodjon. Türelmes, szorgalmas munká­val többre megyünk. Az ellen­séges elemek elszigetelésével, a dolgozó parasztsággal barát­­i­ságban, pártunk parasztpoliti­kájának szem előtt tartásával,­­ igaz ügyünk melletti határozott kiállással a szocialista mező­­gazdaság fejlesztéséért és fel­építéséért dolgozni közös fel­adat és egész népünk ügye. — Ennek a szellemében dolgozza­nak községi tanácsaink. Pogacsics Károly,­­­­ a megyei tanács vb-elnökhelyettesei Kígyóit a fény Ebergényben Szombat este régi óhaja vált valóra Ebergény hegyközség la­kóinak. A falu házaiban, utcáin barátságos, meleg fényt sugá­roztak a villanyégők. Néhány évvel ezelőtt a pet­róleumlámpák pislogó világá­nál ültek össze néhányan és el­határozták, hogy bevezettetik a községbe a villanyt. Megmoz­dult a falu apraja-nagyja. El­sősorban pénzt gyűjtöttek erre a célra, majd társadalmi mun­kában hozzáláttak a villanyosz­lopok számára szükséges gödrök kiásásához. Tervük most vált valóra, ön­erőből elkészült az 1600 méteres bekötő vezetékhálózat. A szerelési munkákat a Dél­dunántúli Áramszolgáltató me­gyei kirendeltsége végezte el. Ez évben a vállalat szerelői Teskánd, Miklósfa, Pórszom­bat, Gellénháza, Ho­sszúvölgy, Magyarszerdahely, Barlahida községeket kapcsolták be a me­gye elektromos hálózatába. Jelenleg folyamatban van Dötk, Fűzvölgy, Mumor, Petri­­keresztúr villanyhálózatának szerelése. Ezeket a szerelési munkákat, év végzére befejezik . Október 2-án : Tanácskoznak a gépállomások vezetői A Gépállomások Megyei Igazgatósága és a MEDOSZ Te­rületi Elnöksége 1958. október 2-án a gépállomási igazgatók, főagronómusok és főmérnök­ök részére munkásvédelmi anké­tet tart Zalaegerszegen, a megyei tanács klubtermében. A ta­nácskozáson részletesen megvitatják a gépállomások munkás­­védelmi helyzetét, a munkásellátás tapasztalatait, a balesetek megelőzésére tett intézkedéseket, valamint a traktorosok életét, munkáját érintő egyéb kérdéseket. A tanácskozás második napirendi pontjaként megvitatják a gépállomások nyári munkáját, s közösen határoznak az őszi szántási, vetési és betakarítási munkák szervezéséről. m mázsa savanyú káposzta, 8.iB'lka és paradiC­om A zalaegerszegi földműves­szövetkezet Baki úti zöldség- és gyümölcsfelvá­sárló helyén egy hónapja folyik a paprika és az uborka tartósítása. Paprikából 70, uborkából 15 mázsa került savanyításra. Ezen kívül 25 mázsa zöld paradicsom. Most készítik elő a paprikából, vö­röshagymából, fehér- és piros­­ káposztából álló vegyes sava­nyút. Ebből 25 mázsát raknak a hordókba. A jövő héten megkezdik a káposztafélék tartósítását is. Közel 500 mázsa kerül sava­nyításra. Főleg fejeskáposztá­­ból. Ezt a terményt a Nagyka­pornak! Állami Gazdaság za­­labesenyői üzemegységének kertészetéből szállítják a fel­vásárlóhelyre. Folyik a külön­böző gyümölcsök hűtőházi tá­rolása. Megkezdődött a geszte­­nye felvásárlása is. Zalaszenntmártonban megalakult a megye első ifjúsági szövetkezete Zalaszentmártonban vasárnap délelőtt megalakult Zala megye első ifjúsági termelőszövetkezete. A parasztfiatalokból álló közösségnek 6 lány és 14 fiú tagja van. A húsz főből ala­kult ifjúsági szövetkezet hét kataszter szántón és két hold sző­lőn gazdálkodik majd. A gépállomás traktoraival még a héten megkezdik az őszi árpa vetését. Október 5-én a földművesszövetkezettel közösen közgyűlést tartanak a fiatalok. Itt választják meg a szövetkezet végleges vezetőségét, a közösség nevét, s határoznak majd a közös bir­tok hasznosításáról, a gépesítésről és a különböző hitelek igény­­bevételéről is. A csonkahegyháti földművesszövetkezet gépi munka és aprómag­ szerződtetéséről A csonkahegyháti földműves­­szövetkezet évi gépi munka­ter­ve 3834 normálhold. A tavaszi terv 1871 normálhold volt. Ta­lajmunkából 646, szállításból pedig 1152 normálhold. Talaj­munka tervükből 117, szállítás tervükből 872 normálholdat tel­jesítettek. Nyárra 150 normál­hold gépi munkát terveztek. Talajmunkából 8-at, szállítá­sokból 134-et. Ezzel szemben talajmunkát 25, szállításokat pedig 236 normálholdat végez­tek. A szövetkezet őszi gépi munka előirányzata 1821 nor­málhold. A tervezett 938 nor­málhold talaj­munkából 320-at teljesítettek. Szállítást még nem végeztek. Vontatóikat most szerződtette fuvarozásra az Út­fenntartó Vállalat. Az apróma­g-sz­eraőd tol­ás nem halad megfelelően. A tervezett 75 hold bíborheréből 37, a ter­vezett 13 hold szöszösbükköny­­ből pedig fél holdra szerződtek eddig a gazdák. A mezőgazdász a napokban gazdagyűléseken ismerteti a szerződéskötés elő­nyeit. Milyen a tüzelőellátás? Az egyre hűvösebbé váló szeles napok, az éjszakai lehűlések­­ nemcsak a lom­bokat öltöztették színes köntösökbe, a városi dolgozóknak is egyre több gon­dot okoznak. Jön a tél,­­ vele együtt a tüzelőgond. Hol vesz tüzelőanyagot a városi dolgo­zó? Gál Lajos, a Vágó- és Húsipari Válla­lat pácolója félig már megoldotta a tü­zelőkérdést, de a másik fele még vissza van. —­400 forintos utalványt kaptam. A szén már a faházban van, de hogy fát hol veszek, azt még magam sem tudom. Igen, ez a probléma másutt is fölme­rül. A piacokra, hetivásárokra hoznak be fát faluról, de az legtöbbször nem jut el a piacig, mert útközben — egymást túllicitálva — megveszik. Egy­­egy kocsira 3—4-en is alkusznak és az ityen vásárból mindig az eladó kerül ki győztesen. Ezt a beszerzési módot kell választa­nia Gál Lajosnak is, hacsak (?)... — és erre feleljen ő: — Hacsak az egyik erdész ismerősöm­nél nem sikerül valahogyan fát beszerez­nem. Az ilyen «valahogyan« beszerzésekből pedig legtöbbször baj szokott származni. Szakály Istvánné, a fenti vállalat fő­könyvelője elmondja, hogy évi szükség­lete 4—5 méter fa, és 10—15 mázsa szén. A szenet utalványra a Tüzépnél, a fát 300—350 forintért a piacon veszi. A Gyantagyárnál már más a helyzet. A dolgozók, mint az erdőgazdasághoz tartozó alkalmazottak, évente 20 mázsa fát kapnak, mázsánként 3,90 forint térí­tés mellett... Ezenkívül szénvásárlási utalványt is kapnak. Itt nincs gond a tüzelőre Dén János postakocsis például kizáró­lag a piacra alapoz. Nem is tudja, hogy vásárlási utalványt lehetett kapni. Szekeres József, a Cipész KTSZ 1. sz. fiókjának a vezetője elmondta, hogy ná­luk nincs rendszeresítve a vásárlási utalvány. Ellenben a ktsz vezetősége négyhónapos kölcsönt ad az őszi tüzelőanyag beszerzé­sére. — Ez is segítség — mondja Tóth Jenő, a részleg dolgozója —, de végeredmény­ben nem megoldás. A ktsz csak számlára ad előleget, vagyis a már megvett, ki­fizetett tüzelőre. De honnan vegyek pénzt a tüzelő kifizetéséhez, hogy arról szám­lát kapjak, és megkaphassam a ktsz se­gélyét? És hogyan kapok számlát a piaci favásárlásról? — Nagy gond a tüzelőgond *— véleke­dik Lábodi István, a Csatorna- és Víz­vezetékszerelő Vállalat dolgozója —. Nemcsak városban, de falun is. Az eger­­szegiek megvehetik a Tüzép­nél, de a fa­lusiak? A fuvar megölné a szállítmányt. És mit mond a Kossuth Lajos utcai Tüzép-bolt vezetője, Móricz Lászlóné? — Telepünk a városi dolgozók kistéte­lű vásárlásainak a kielégítésére létesült. A rendelet értelmében 2 vagonnál több árukészletünk (szén) nem lehet. Ez a megkötés sűrű áruszállítást követel. Az árut a Baki úti Tüzép-telepről kapjuk. Ebben a hónapban — részben, mert te­lepünk átköltözés előtt áll, másrészt, mert a kedvezményes vásárlási utalványok beváltása a hó végén lejár — nem sok tüzelőanyagot kaptunk. Esetenként egy-egy kocsival, amit ha­mar elkapkodtak. A készpénzvásárlást a Baki úti telepen szüneteltetik a fenti okok miatt. Mi keveset kapunk, így jo­gos a dolgozók reklamációja. — Reméljük, hogy az új telephelyün­kön már kifogástalan minőségben és mennyiségben elégíthetjük ki az igénye­ket. Az igényeknél álljunk meg egy pilla­natra. Kint a városban, a munkahelyen számos panasz merült fel a széli minő­ségével kapcsolatban. — Valóban sokan reklamálnak. Saj­nos, ezen mi sem tudunk segíteni. Azon­ban volna egy megoldás — de ehhez a felsőbb vezetőségünk intézkedése szük­séges. Be kellene vezetni nálunk is a Bu­dapesten árusított háztartási szenet. Ha Budapesten jó, miért na lenne jó Zala­egerszegen is. Érdekes, hogy erre a Tüzép vezetősé­ge még nem gondolt. Nyakunkon a tél. A tü­zelőgondot meg kell oldani. (hl) Feljegyzés A zalaegerszegi SZTE és a Statisztikai Igazgatóság szak­­szervezeti bizottságai szerző­dést kötöttek a Természet­tudományi Társulat megyei szervezetével ismeretterjesztő előadások tartására. A szer­ződésben a Természettudo­mányi Társulat arra kötelez­te magát, hogy a kikötött időben a megállapított téma ismertetésére előadót küld a szakszervezeti bizottságokhoz. A szakszervezeti bizottságok pedig arra kötelezték magu­kat, hogy felvilágosító és szer­vező munkával biztosítják, hogy a dolgozók minél na­gyobb számban megjelenje­nek az előadáson. Ilyen feltételek mellett kö­vetkezett el szeptember 22-e, amikor is az első előadást kellett volna megtartani. Az SZTK és a Statisztikai Igaz­gatóság dolgozói az SZTK he­lyiségében mintegy 50—60-an összegyűltek s várták az elő­adás megtartását. Az előadó azonban a kitűzött időben, de még jóval később sem érke­zett meg, így az első előadás kudarcba fulladt a Termé­szettudományi Társulat hibá­jából. Miután ez már a múlt évben is előfordult pl. a len­ti, nagykanizsai és a zala­­szentgróti járási tanácsoknál, kénytelenek vagyunk a nyil­vánosság előtt bírálni a Ter­mészettudományi Társulat mulasztásait és felkérni őt, hogy nagyobb gonddal és kö­rültekintéssel végezze ezirá­­nyú fontos munkáját. Közalkal­mazottak Szakszervezete Területi Bizottsága 3.

Next