Zalai Hírlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

4. Küzdelem a csendért írta: B. Ljubimov Néhány évvel ezelőtt Moszk­vában fontos esemény történt: betiltották az autódudálást, a villamoscsengetést, a mozdony­füttyöt. Csendesebb lett a vá­ros. Az emberek egyszerre megkönnyebbültek. Lenningrádban és több nagy­városban is hasonló intézkedé­seket hoztak. De ugyanazon az utcán, ahol nem szabad dudálni, megjele­nik a legújabb típusú »Zil« au­tóbusz és úgy dübörög, hogy zengenek a házak. Egyes autó­kon a hangtompítók olyan ál­lapotban vannak, hogy a ve­zetőt meg kellene állítani és bírságot kellene kiszabni rá. Sőt, mi több, este és reggel, hétköznap és vasárnap egyesek állandóan ordíttatják a rádiót, vagy a televíziós készüléket, bár ezzel megszegik a szocia­lista együttélés szabályait. A rajongóknak van egy má­sik kategóriája is: a szanató­rium vagy az üdülő »kultúro­­sa», aki úgy akarja közhírré tenni műveltségét, hogy — a pihenők legnagyobb elkesere­désére — mindenütt hangszó­rókat szereltet fel, és azt hiszi, hogy e­zzel már bebizonyította személyének fontosságát. És hány ilyen vég nélkül kiabáló hangszóró van felszerelve a fal­vakban, az állomásokon, a vá­ros a parkokban! A személyszállító hajókon, vonatokon is valóságos csapás a nagy hangerővel kiabáló rá­dió. Vagy nézzük például a mozit. Az előírás értel­mében a hangot szabályozni kell hol erősíteni, hol gyengíteni, hogy a hangkí­séret ne torzítsa el a cselek­ményt. A gyakorlat túlnyomó­­részt mégis az, hogy a film ele­jétől végig egyforma erősség­gel kiabál és a nézők fájó fejjel távoznak a moziból. Vannak intézetek és labora­tóriumok, ahol a hangnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozzák, kidol­gozzák a zaj elleni harc mód­szereit. A tudomány iga­zolja, hogy a túlságosan erős zaj — akár üzemben, akár ut­cán vagy lakásban éri az em­bert — sok betegség forrása. Fejfájást, álmatlanságot okoz, sőt az orvostudományi akadé­mia munkahigiéniai intézete megállapította, hogy az olyan betegség, mint a magas vér­nyomás, a gyomorfekély stb. leggyakrabban annál fordul ellő, aki zajos környezetben él és dolgozik. Egyes orvosok fel­tételezik, hogy túlságosan zajos környezetben a rák is hama­rabb keletkezik. Pavlov, a nagy orosz fizioló­­gus, rendkívül fontosnak tar­totta, hogy az emberi idegrend­szert megvédelmezzük a káros hatásoktól. Ugyanis az ideg­­rendszerben végbemenő legki­sebb változás is kihat az egész szervezet tevékenységére. A zajok kedvelőinek, a «rá­dió-huligánoknak» fontolóra kellene venniük, hogy nem csak szomszédaikat bosszant­ják és csökkentik munkaképes­ségüket, hanem saját maguk­nak is kárt okoznak. Minden embernek elvitat­hatatlan joga, hogy munka után nyugodt környezetben pihenjen. Nem szabadna elő­fordulnia annak, hogy szomszé­dunk gondatlansága miatt ak­kor is harsogó zenét kell hall­gatnunk, amikor nem­ vá­gyunk erre, nem szabadna megtörténnie, hogy kiabálás­tól, veszekedéstől, ajtócsapko­dástól, motorzúgástól fájduljon meg a fejünk. A «rendeleteken» és »sza­bályzatokon« kívül a közös életnek vannak bizonyos etikai normái is, például az egymás iránti tisztelet. Milyen jó len­ne gyakrabban gondolni erre! Egészésgünk védelme meg­követeli, hogy minden eszköz­zel felvegyük a küzdelmet a zajok ellen. A milícián kívül a rádiónak és a televíziónak is elő kell segíteni ezt a küzdel­met. Gyakrabban kellene ma­gyarázni az embereknek, ho­gyan kell ésszerűen szabályoz­ni a rádiót vagy a televíziós készüléket. A szobai használatra szánt rádiót vagy televíziós készülé­ket, lemezjátszót miért látják el túlzottan erős hangszóróval? Miért kell az autóban vagy a vasúti kocsiban, hajókabinban túlságosan nagy hangerejű ké­szüléket felszerelni? Nevetsé­ges és ostoba dolog, hogy az autó rádiókészüléke hangjával az egész teret betöltse. A rá­diók, televíziós készülékek, le­mezjátszók tervezőinek is tö­rődnie kellene a hangkultúrá­val­, a rádióhallgatók esztétikai nevelésével És mi legyen a közösség nyu­galmának megszegőivel, akik önző módon nem szívlelik meg a figyelmeztetést, nem fogad­ják el a helyes magatartás nor­máit és megszegik a szabályo­kat? A nyugalom és csend el­lenségeit — beleértve ebbe­ a kategóriába a nemtörődöm rá­diósokat, mozigépészeket is — meg kellene bírságolni. Talán ezzel a módszerrel rá le­het bírni embertársaik tisztele­tére. Lehetővé kell tenni, hogy a házkezelőségek, a lakóbizottsá­­­gokkal együtt szintén megbír­ságolhassák a notórius zajon­­gókat. A zaj elleni harcba be kell vonni a házfelügyelőket, a liftkezelőket, a rádiószerelőket és mindazokat, akiket szoros szálak fűznek a lakókhoz. Fon­tos szerep hárul ebben a küz­delemben az egészségügy dol­gozóira is. Jó lenne összehívni az autótervezőket, szerelőket és alaposan megbírálni azokat, akik túlságosan nagy zajjal közlekedő autókat terveznek, vagy akik nem törődnek az au­tók hangtompítóinak állapotá­val. Sok betegséget akadályozha­tunk meg, hosszabbá tehetjük az emberi életet, növelhetjük a munkaképességet, megfelelő körülményeket teremthetünk a munkához és a pihenéshez, ha jobban vigyázunk a csendre. Túl gyorsak a robotgépek AZ UTÓBBI IDŐBEN mind sűrűbben fordulnak elő ideg­­összeomlások a nyugatnémet acélipar nagy automata henger­műveiben. A bonyolult robotgépek kiszolgálása annyira el­­nyűvi a munkások idegeit, hogy azok felmondják a szolgálatot. A gépek tervezői figyelembe vették ugyan az összes műszaki lehetőségeket —, de elfelejtették azokat az emberhez alkal­mazni. Két nagy ruhrvidéki hengermű a múlt esztendőben nagy veszteséggel dolgozott, mert a gépeknél egymást követték a za­varok. A nehéz vasdarabok, amelyekből lemezeket hengerelnek, óránként száz kilométeres, vagy annál is nagyobb sebességgel száguldóénak az új hengersorokban a hengerek felé. Ilyen tem­pónál nem lehet sokra menni azzal az erővel és testi ügyes­séggel, amellyel a hengerdei munkások azelőtt rendelkeztek. A hengermű vezérlőberendezésének kezeléséhez és a robot­gépek kiszolgálásához nagy éberségre, szellemi frisseségre, gyors felfogóképességre és reagálásra is szükség van. Ezért a legtöbb cég arra a gyakorrlatra tért át, hogy az új hengersorok személyzetét pszichotechnicusok által választatta ki, majd ame­rikai művekben képezteti, ahol már nagyobb a tapasztalat az automatizálás terén. ENNEK ELLENÉRE egymást követik az üzemzavarok. Sok munkás nem bírja huzamosabb ideig a nagy megterhelést, amelynek idegei, a megfeszített tevékenység során, ki vannak téve. Nem kis dolog a kapcsolókart a munkafolyamatok nagy sebessége mellett mindig a megfelelő pillanatban kezelni. A hengersorok vezérlőinek kabinjában nem ritka dolog az ideg­összeomlás. Sok munkás meg sem várja, míg idáig jut , át­helyezteti magát, noha ezzel elveszti magas órabérét. Az efajta nehézségek leküzdése érdekében egyes üzemek­ben már elhatározták, hogy a jövőben az automata művek ter­vezésébe a pszichológust is bevonják, mert úgy látszik, az auto­matizálás korszakában már csak feltételesen érvényes az elv, amely szerint «az idő pénz». ­ALAI HÍRLAP Egymill­­árd fokos hőmérséklet A termonukleáris reakciók békés célú felhasználására szé­les körű kutatómunka folyik a Szovjetunióban. A feladat az, hogy a termonukleáris reak­ciókhoz ne robbanás révén jus­sanak, hanem irányított, nyu­godt folyamat formájában. Az irányított termonukleáris reakció megvalósításához előbb­i laboratóriumi, majd üzemi fel-­­­­ételek között több millió, sok tízmillió, sőt egymilliárd fokú hőmérsékletet kell elérni. Képünk az OGRA kutató­­berendezés kamráját mutatja be. A szovjet tudósok itt év­milliárd fokos hőmérsékletet is el tudnak majd érni. Mikor hizlal, mikor fogyaszt a szőlőkúra? Mi­­kár kövér vagy sovány, fiatal vagy idős az em­ber, a szőlő cukorkára — szőlő­vel vagy szőlőlével — minden­kinek jót tesz. Csak a cukorbe­tegeknek tiltja meg az orvos. A szőlőcukor kiválóan felerő­síti a szervezetet a vitaminsze­gény téli hónapokra. Mégis vannak, akik ellen­szenvvel viseltetnek a szőlőkú­rával szemben, mert rossz ta­pasztalataik voltak a túl sok szőlőfogyasztással. Ha egyik napról a másikra változtatunk a megszokott étrendünkön, nem lehet kiküszöbölni a kelle­metlen hatásokat. Aki például naponta két kiló szőlőt eszik, már egy héten belül annyira megutálhatja, hogy egész életé­ben nem nyúl többé hozzá. A szőlőkúra megkezdése előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy mi a célunk vele: fogyás, a salakanyagok eltávolítása — avagy a hízás? A fogyásra szánt szőlőkúrá­nak nagyon radikális a hatása, ezért ne végezzük orvosi fel­ügyelet nélkül. Naponta egy, leg­feljebb másfél kg szőlőt­ kell fo­gyasztani, egész napra elosztva. A szőlőszemeket magastól, hé­jával együtt kell fogyasztani. A héjában bőségesen van C-vita­­min, és ez jelentősen elősegíti­­a vértisztítást. Aki csupán a salakanyagok­tól akar megszabadulni, csak napi egy étkezésről mond le — legjobb, ha az ebédről — és ahelyett fél kiló szőlőt fogyaszt. A kúrát két-három napig kell folytatni. A savanyú szőlőben kevesebb a szőlőcukor, ennélfogva job­ban fogyaszt. A hízást szolgáló szőlőkúrához tehát főleg édes gyümölcsöt kell használni, amelynek nagy a cukortartal­ma. A kúra abból áll, hogy a megszokott táplálkozáson felül naponta fél vagy háromnegyed kiló szőlőt fogyasztunk. U­gyancsak hasznos a fris­­sen préselt, semmivel se vegyített szőlőlé fogyasztása. A benne levő C-vitamin fokozza az emberi szervezet védekező erejét a gyulladásos és fertőző betegségekkel szemben. Ásvá­nyi sókat is tartalmaz, amelyek­­a tápanyagokkal egyetemben nem csak az egészséget védik, hanem orvosi felügyelet alatt, belső szervek bizonyos megbe­tegedéseinél — például heveny vesegyulladásnál — is hasznos szolgálatot tesznek. T/* B­I­ti !•••• BB 1 pp t l­ep a közeli jövoból Az űrhajózás tudománya előtt legközelebbi feladatként a holdutazás megvalósítása áll. A számítások azt mutatják, hogy reális lehetőség van a Hold elérésére műszeres rakétával — a felrepülés és a földre való visszatérésre azon­ban annyi üzemanyagot igényel, amennyit a rakéta képtelen magával vinni. Ezért üzem­anyag-utánpótló állomást kell — több mint 100 kilométeres magasságban — létesíteni. Képünk ennek elképzelt építését mutatja be: a teherszállító rakétákkal fellőtt alkatrészek­ből összeállítják a légkörön túli bolygóközi állo­mást. 1958. november 1. Harc sugárbetegség ellen A Moszkvai Rádió közölte, hogy a szovjet tudósoknak si­került a radioktív mérgeződés ellenszerét kifejleszteni. Borisz Taraszov professzor, a moszk­vai egyetem tanára közölte, hogy szovjet tudósok megálla­pításai szerint a­­radioaktív sugarak olyan oxidációs lánc­reakciókat váltanak ki a test­ben, amelyek a sejtekben mér­gező anyagokat hagynak­. Ezek az anyagok okozzák a sugárbe­­­tegséget. Taraszerv professzor közölte, hogy első ízben sikerült ezeket a mérges anyagokat kristályos formában kimutatni. Ennek alapján megtalálták azt a szert, amely megállítja az oxidációs folyamatot. A szovjet kísérletek eredmé­nyeit a genfi atomértekezlet kiadványaiban közlik. Injekciós készülék, tű nélkül Csehszlovák technikusok új­fajta injekciós készüléket talál­tak fel, amely tű nélkül teszi lehetővé az injekció beadását a bőr alá és az izomba. Az új­fajta készülékkel elsősorban gyermekeknek és diabetikusok­nak adnak injekciót. A készülék egy erős villany­­motorból áll, amely 75—250 at­moszféra nyomással két 0,12— 0,14 milliméter vastagságú fú­vókén át préseli a beteg bőre alá az injekciós folyadékot. A Svobodne Slove című prágai lap közlése szerint az új ké­szülék teljesen automatiksan működik. Antibiotikum daganatok ellen Egy japán tudós olyan anti­biotikumról számolt be a phi­ladelphiai Metropolitan kórház orvosai előtt, amely a dagana­tok összezsugorodását idézi elő és így esetleg értékes új fegy­ver lehet a rák elleni küzde­lemben. Dr. Yaemon Shiraha osakai sebész elmondta, hogy egy ku­tató­csoportban dolgozik, amely 1956 óta készíti a Mitomycin C elnevezésű penészgombát, mely kizárólag Tokió egyik külváro­sának talajában terem. Ezt a penészgombát eddig 82 rákos megbetegedésben szenvedő betegen próbálták ki. A Mitomycin C klinikai al­kalmazása majdnem vala­­mennyi­ beteg állapotának azon­nali általános javulását ered­ményezte. Az esetek 30 százalé­kában a rákos daganat vissza­fejlődött és több betegnél tel­jese­n eltűnt. A Mitomycin C- vel állatokon végrehajtott elő­zetes kísérletek kimutatták, az antibiotikum visszafejlesz­tő hatását a daganatokra. Több európai gyermek pusztul el baleset, mint betegség folytán A gyermekbaleset-elhárítás kérdéseivel foglalkozó nemzet­közi kongresszuson — amelyet nemrégiben az egészségügyi vi­lágszervezet védnöksége alatt a Lüttich melletti Spaban tartot­tak — megállapították, hogy Európában több gyermek veszti életét baleset folytán, mint tu­berkulózis, gyermekbénulás és egyéb betegség következtében. Statisztikai adatok tanúsága szerint a Német Szövetségi Köztársaságban például a 19 éves korig bekövetkező halál­eseteit 35 százaléka balesetből ered. A skandináv országokban még magasabb a balesetből eredő elhalálozás aránya. A nylon hajkefék ellen A »Lancet« című orvosi fo­lyóirat egyik legutóbbi cikke­iben megállapítja, hogy a ny­lonkefék használata káros a hajra és elősegíti a korai haj­hullást. A nylonkefék ugyanis az érzékeny fejbőrűeknél tépik és a nylonsörték keménysége folytán törik a hajat.

Next