Zalai Hírlap, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
1958 december 2. ZALAI HÍRLAP A választási agitáció tapasztalatai NAGYKANIZSÁN November 16-án választott az ország. Nagykanizsán a választásra jogosult állampolgárok 98,6 százaléka adta le szavazatát és a leadott szavazatok 99,9 százaléka szól a Hazafias Népfront jelöltjeire. A szocializmus erői imponálóan fölényes győzelmet arattak. E győzelemben benne van a párttagság, és a párt körül tömörülő, annak politikai irányvonalával lényegében egyetértő becsületes pártonkívüli dolgozók következetes, mindennapos agitációs munkája. A Városi Pártbizottság alaposan felkészült a választásokra. Külön ülésen tárgyalta meg a választási agitáció előkészületeit, annak gyakorlati és tartalmi lefolyását. Hasonló gonddal készültek fel az alapszervezetek is. Mivel a munkák zöme a körzeti pártszervezetekben zajlott le, ezért a pártbizottság tagjait arányosan elosztottuk a körzetek között, akik ezután pártmunkájuk túlnyomó részét itt végezték. A pártbizottság azt is megállapította, hogy párttagságunk eredményesebben végezheti az agitációs munkát akkor, ha kiki lakóterületén, ismerősök között agitál. Ezzel kettős célt érhetünk el: egyrészt ismerősökről lévén szó, tudjuk hogyan kell hozzájuk közeledni, másrészt, kiküszöböljük a megismeréshez szükséges — gyakran elég hosszú időszakot és ezáltal lényeges időmennyiséget takaríthatunk meg, amit más helyen eredményesen hasznosíthatunk. Jóval a választás napját megelőzően az üzemi, hivatali, intézményi pártszervezetek tagjai és az arra alkalmas pártonkívüli aktivisták százai jelentkeztek a körzeti pártszervezeteknél és munkát kértek. Megkezdődtek a jelölőgyűlések. A városban megtartott 103 tanácstagi jelölőgyűlésen mintegy 10 ezer ember, a választásra jogosultak 50 százaléka jelent meg. Majd az ezt követő több mint 450 kisgyűlésen eddig szokatlanul nagy tömegek vettek részt — és hozzá kell tenni: cselekvőleg, mert mindenütt egyszerű munkásemberek és értelmiségiek egyaránt nagy aktivitással beszéltek eddigi eredményeinkről és tettek építő javaslatokat a jövőre nézve. Tapasztalatunk, hogy a dolgozó tömegek jó benyomással fogadták a kisgyűléseket és több helyen kérték, hogy a jövőben is rendszeresen tájékoztassuk őket az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. A pártbizottság nagy gondot fordított a szemléltető agitációra. Számos üzem, intézmény és hivatal készített helyi kiállítást elért eredményeiről, a jövő perspektíváiról. Ezek közül is kiemelkedett a Téglagyár, az Üveggyár és az ÁVESZ kiállítása. Az agitáció külön fejezetét jelenti városunkban a ►•Nagykanizsa 13 éve« című fejlődéstörténeti kiállítás, amely színesen gazdagon dokumentálva mutatja be a város 13 éves fejlődést és utad nagyszerű jövőjére. A kiállításit — egyhónapos nyitvatartása alatt — több mint 10 ezren látogatták meg. Agitátoraink munkájukban jól felhasználták a sajtó aktuális cikkeit és a különböző kiadványokat, elsősorban az agitátor zsebkönyvet és a Zala megye 13 éves fejlődését bemutató füzetet. Kétezerre tehető azon párttag és pártánkvilis aktívák száma, akik a választások előkészületei folyamán erejüket nem kímélve, idejüket nem sajnálva, fáradhatatlanul tevékenykedtek a jelölőgyűlések, a kisgyűlések szervezésében, a választási nagygyűlésekre való mozgósításban, jártak házról házra, agitáltak személyiről személyre. Mivel magyarázható ez a ritkán látott lendület és aktivitás? Elsősorban azzal, hogy a párttagok mellett a pártonkívüliek egyre szélesebb tömege értette meg és vallotta magáénak a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikai irányvonalát. Ez és a jövőbe vetett rendíthetetlen hit és a bizalom acélozta meg ezrek szívét, akik a választási csatát győzelemre vitték. Az agitációs munka jó hatása a város valamennyi társadalmi rétegénél tapasztalható. A munkások a termelés frontján értek el kimagasló eredményeket. A választások, valamint november 7. tiszteletére számos üzemben szerveztek munkaversenyeket, újító és takarékossági mozgalmakat. Ezek során a Gépgyárban az újítások száma az előző negyedévhez képest 26- ról 43-ra emelkedett. A MÁV Fűtőiház munkásai azt vállalták, hogy az élüzem teljesítéséhez szükséges 109,4 százalékot 111 százalékra emelik. Továbbra is tartják az élüzem szintet a Sörgyár és a MÁV üzemei. A város munkásai közül soha nem mentek és mennek anynyira falura, mint a választások idején és jelenleg. Hetente 150—200 üzemi munkás járja rendszeresen a járás falvait és végez politikai felvilágosító, nevelő munkát a dolgozó parasztság között. Ez a munka gyakran a parasztság aktív segítésében jut kifejezésre. Pl. a MÁV Fűtőház és a MÁV Pályafenntartás dolgozói, akik Murakeresztúr és Fityeháza községeket patronálják, vasúti átjárót építettek Murakeresztúr és Zákány között, hogy a termelőszövetkezet tagjai könnyebben megközelíthessék földjeiket. Jelenleg pedig azon fáradoznak, hogy a murakeresztúri termelőszövetkezet részére egy megfelelő öntözőberendezést tervezzenek el és készítsenek. Agitációnk jelentős sikerének tudható be, hogy paraszti területeinken, elsősorban Kiskanizsán és Sáncon, e dolgozó parasztság nagy többségével sikerült megértetnünk a párt és kormány politikájának alapvető irányelveit. Csak a köszönet és elismerés hangján lehet beszélni arról a munkáról, melyet a választások során a kommunista és becsületes pártonkívüli értelmiségiek végeztek. Aktivitásaik kibontakoztatásához részben hozzájárult az az értelmiségi ankét is, melyet részükre tartottunk. Műszakiak és orvosok, jogászok és pedagógusok nagy szorgalommal és lelkesedéssel hajtották végre a rájuk bízott feladatokat. Külön elismeréssel szólunk a pedagógusok áldozatos és eredményes munkájáról, akik tervszerűen végezték a családlátogatásokat, szervezték a különböző rendezvényeket, kiállításokat készítettek iskolájuk történetéről, fejlődéséről (különösen jól sikerült a Rozgonyi úti és a Szabadság téri iskolák kiállítása), ezzel is nagy mértékben elősegítették a szülők közötti agitációs munka sikerét. A választási agitáció során lelkes segítői voltak a pártnak a tömegszervezetek. Közülük is kiemelkedően jó munkát végzett a Hazafias Népfront, amely mint a választások szervezője, számtalan aktívával, rendezvények tartásával, személyről személyre menő agitációval tanúbizonyságát adta erejének, tömegbázisa nagyságának. A KISZ önálló jelölőgyűléseket, kisgyűléseket, igen szép ifjú választói gyűléseket rendezett és élenjárt a munkaversemy szervezésében. A Nőtanács és a Vöröskereszt a női aktívák sokaságát adta a vá-'asztási agitáció segítésére, az úttörök pedig lelkesen köszöntötték a tanácstagjelölteket az egyes rendezvények résztvevőit és a választás napján a szavazó polgárokat. Az agitátorok egy csoportjáról megkülönböztetett elismeréssel és szeretettel kell emlékeznünk. Ők az idős kommunista elvtársak — élükön Bölcsföldi Lajos, Modrovics János, Baron Viktor elvtársakkal, korukat, erejüket felülmúló lelkesedéssel, kommunista példamutatással végezték munkájukat. Bátran elmondhatjuk, hogy városunkban választási agitáció — habár voltak kisebb, főleg szervezeti hibák — betöltötte feladatát, eredményes volt. Megerősödött a párt és nagy mértékben kiszélesedett és erősödött a párt és tömegek közötti kapcsolat. A dolgozók széles tömegei bíznak a párt és a kormány politikájában, készek tevékenyen részt vállalni annak végrehajtásában. Eredményekben és tapasztalatokban gazdag időszak zárult, szép eredménnyel Nagykanizsán is november 16-án. Valamennyi pártszervezet és minden kommunista soron lévő feladata, hogy ezen gazdag tapasztalatokat felhasználva tovább szilárdítsuk és mélyítsük a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát, magyarázzuk a szocialista tábor erejét, a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját, bátran támaszkodjunk a becsületes pártonkívüli dolgozók tömegeire és legjobbjaikkal erősítsük a párt sorait. Újvári Sándor a nagykanizsai városi pártbizottság agit. prop. osztályvezetője Kétnapos tanácskozást tartott az ÉFÉDSZ Zala megyei Bizottsága Az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeté nek Zala megyei Bizottsága ok- t tatást szervezett az üzemi tanácselnökök és az üzemi bi- I zottságok elnökei részeire. Az oktatást az Építők Móricz Zsigmondkultúrotthonában tartották. A résztvevők kétnapos tanácskozásán előadásokat hallottak az üzemi munkásellendőrzés létrejöttéiről, az üzemi tanácsoknak a kulturális nevelőmunkában betöltött szerepéről, valamint arról, hogyan tud segítséget adni az üzmi tanács a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósításában. Az előadást vita követte, melynek során sok gyakorlati módszerrel gazdagodtak a résztvevők. Az oktatás befejezése előtt értékelték az üzemi tanácsok általános tevékenységét. Feldolgozták az üzemi tanácsok munkáját meghatározó kormányrendeletet. Elhatározták, hogy a közeljövőben tapasztalt előadók irányítása mellett, az itt szerzett tapasztalatok hasznosításával vállalataiknál is megszervezik az üzemi tanács tagjainak oktatását. Ennek során elsősorban a vállalati gazdálkodásról tájékoztatják őket,hogy betekintést nyerjenek a tervek elkészítésébe, s javaslataikkal segítsék a vállalat vezetőségét. A tanácskozáson 16 üzemi tanácselnök és üzemi bizottsági elnök vett részt. Mit üzen a Hófehérke? Kereskedelmünk nem csak a papákra, mamákra gondol ruházkodás szempontjából, de a gyermekekre is. Egy fél évvel ezelőtt nyílt meg Zalaegerszegen a «Hófehérke« '"►ermekruházatd bolt és nagy forgalmat bonyolít le. Közel 250 vásárló fordul meg naponta és csomaggal távozik. Az üzlet kívül, belül szép, vonzza azembereket. Az elmúlt hónapban 700 ezer forint értékű áru fogyott el, de nincs fennakadás, mert állandóan érkezik az utánpótlás. — Mit üzen a Hófehérke a karácsonyi nagy vásárlások idejére? — erre a kérdésre kértünk választ Vajda Tibornétól, a bolt egyik dolgozójától. — Közel 150 ezer forint értékű árut fogunk kapni. Nem lesz hiány sálakból, meleg kesztyűkből, kabátokból, pulóverekből, kardigánokból... Minden igényt ki tudunk elégíteni. 3. Közel félmillió forint kárba vész harmincezer miatti? Még tavaly előtt, egy november esti tanácsülésen határozták el a zalaszentgyörgyiek, hogy közös erővel — községfejlesztési hozzájárulásból és társadalmi munkával — a községükben eddig nélkülözött kultúrháza építenek. Nem kellett agitálni, s a szükségességet magyarázni. A fiatalok és az öregek becsületbeli kötelezettségnek tekintették a felépítést. Az elhatározást tett követte... Száztízezer forintot szavaztak meg fejlesztési alapból az ács- és kőműves munkákra, s olyan anyagok beszerzésére, melyet helyben nem tudtak előállítani. Megmozdulásukat méltányolva, az illetékesek is támogatásukra siettek. Nyolcezer forintot juttattak, mint hozzájárulást. Nem nagy összeg, de készpénz volt, amely „jól jött” egyes kisebb kiadások fedezésére. A nagy fogadalmat követően gyűlt a tégla, a faanyag a falu közepén kiszemelt helyen. Röviddel utána megkezdték a falak felhúzását is. Fiatalok, öregek, ácsok és kőművesek dolgoztak hosszú napokat társadalmi munkában. A fiatalokat fűtötte a gondolat: ha elkészül, lesz beépített színpaduk, modern kultúr-, s klubtermük, ahol otthont találnak összejövetelek, gyűlések megtartására. Ugyanez bátorította az idősebbeket, így nem csoda, ha ez év közepére felépültek a kultúrház falai, úgy tervezték, hogy a színjátszó idény indulására már berendezve várja a szórakozni, művelődni vágyó építőit. A terv azonban terv is maradt. Elkészült ugyan a közel félmillió forintos beruházással épült kultúrház. De hogyan? A falakat felhúzták, a tető is felkerült, s nincs tovább! A megyei művelődési osztály száz darab adományozott székje bent penészedik, pusztul a padlózatlan, padlás nélküli termekben. A tetőn beesik az eső, tönkre megy a tetőszerkezet és a berendezés. S ami a legbosszantóbb, megint egy, a község kulturális életében gyümölcsöztethető téli időszak kiesik. Marad minden a régiben, mintha nem is építettek volna kultúrházat. Mindez miért? Elfogyott a pénz, s ezzel együtt a lelkesedés is? A felmérések alapján már mindössze csak harmincezer forint kellene a teljes befejezéshez. Ez bizony a közel félmilliós ráfordításhoz viszonyítva nem nagy összeg! Ennyi pénz törné kerékbe a lelkesedést... ? A helyi erőforrások teljesen kimerültek? A község vezetőinek ez a véleménye, de azért talán meg kellene vizsgálni tüzetesebben a lehetőségeket. S a harmincezer forint csak összegyűlne valahogy! A megyei tanács illetékesei is tudnak az esetről. Meg is ígérték a támogatást. De az idő sürget! Átléptünk decemberbe, múlnak a napok, s a kultúra háza továbbra is kihasználatlanul, üresen kong. Az idő kíméletlen. Lassan, de biztosan emészti a megannyi fáradsággal összeadott, filléreken épült, gazda nélküli kultúrházat.... Kár lenne, ha az ebek harmincadjára kerülne a kész épület. Ezt nem nézhetik tétlenül sem az illetékesek, sem a szentgyörgyiek! K. O. Tanácskoztak a Hazafias Népfront városi, járási bizottságai A megye minden járásában és a két városban megtartották a Hazfias Népfront bizottságai kibővített üléseiket. Az üléseken köszönetet mondtak a választási munkák során jól dolgozó helyi népfront bizottságok elnökeinek, és tagoknak. Ezután megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek a népfront bizottságok előtt állanak a téli időszakban. A beszámolók megállapították, hogy a népfront bizottságok, a választási harcban megerősödtek és a barátság a kommunista és pártonkívüli dolgozók között tovább mélyült. Most azt tervezik, hogy akik a választási munkákban aktívan tevékenykedtek a különböző bizottságokban, azok továbbra is segítsék a népfront munkát, a feladatok sikeres végrehajtását. A járási és városi értekezleteken a téli időszakra a következő fő feladatok megvalósítását tervezték. Az ez évi községfejlesztési tervek maradéktalan végrehajtása, az erre való mozgósítás, s a következő évi tervek megtárgyalása, a népfront bizottságok gyakorlati felkészítése, ismereteik bővítése érdekében téli tanfolyamok beindítása é s a bizottság minden tagjának azon való részvétele; a községi párt és tanács szervek politikai és társadalmi munkáinak gyakorlati segítése; a párt kultúrpolitikájának gyakorlati megvalósításában való aktív közreműködés, a békemozgalom további szélesítése és irányítása. A Hazafias Népfront bizottságai tervezik azt is, hogy a hét valamelyik napján együtt töltik el az estét, s ezt Népfémtesteknek nevezik. Erre vonatkozóan elkészítik az egész téli programot. A járási értekezletek után községi népfront bizottságaink is ülést tartanak december 1-ig, ahol a járási értekezlet anyaga alapján megtárgyalják a konkrét helyi tennivalókat ŐQ-lpÜJtt CL /oIcl n&ftmcL... 5 BETAKARÍTOTTUK az idei is termést, a gabona, a kukorica a kamrákba, padlásokra vándorolt, s megteltek a bugyellári- 11 fok is. Az ősz, ez a vén varázsló'lecibálta az utolsó szarkalábakát is, üres lett a határ, köd üli meg a tájat, későn hajnalodik ( és kora délután sötétem... Az emberek úzódnak a házakéba, a meleg tűzhely tőszomszédságába és elkészítik, a 11 számvetést: mit is csináltunk, hogyan is csináltuk ebben azévben? Valahogy mi is ilyen számvetésfélét csináltunk nem régen Nagyváradi Mihály elvi társsal, a zalaszentmihályi Hazafias Népfront-bizottság őszülő hajú elnökével. Az a hír járja szerte a megyében, hogyjól dolgozik a zalaszentmihályi Hazafias Népfront-bizottság. Mi ennek a titka? ( — Sokat kell foglalkozni az emberekkel, köztük kell lenni, s meg kell hallgatni szavukat,össze kell tartani velük. Haezek a tényezők egységes egészet alkotnak, akkor megvan abizalom az emberekben iránytűnk és viszont — mondja a Nagyváradi elvtára. — Zalaszentmihályon milyen eredményeket értek el eddig? Története van minden társadalmi megmozdulásnak. Még a múlt nyáron vetődött fel az orvosi lakás problémája. A rendelőintézet már megvolt, de a fiatal orvosnak lakása még nem. Gyűlést hívott össze a népfront. Sokan jelentek meg, őszintén, nyíltan beszélgettek a problémáról. A gyűlés végefelé egyszeresük felpattant ifjú Tóth János, a kőműves. — Emberek, én felajánlok két hetet társadalmi munkában az építkezéshez! Halk moraj futott végig a termen: ni csak, a Tóth Jani két hetet áldoz a munkára! Nekünk is csurran-cseppen kéthárom szabadnap, kövessük mi is — gondolták a többiek.... NAGYVÁRADI ELVTÁRS mosolyogva kimutat az ablakon: — Nézze, ott áll velünk szemben az orvos lakása. Nagyon szép lett. Szimbóluma a zalaszentmihályi emberek összefogásának. Az ötvenes évek táján is volt ebben a faluban népfront, de kevés hitele volt a szavának. — Kevesebbet törődtek az emberekkel, mindig megígérték a népnek, hogy a falu egyik utcáját (kocsitengelyig ért a sár) rendbehozzák, lekövezik, így ment ez néhányszor, az ígéret csak szép szó maradt, az emberek már legyintettek, ha erről volt szó. Néhány évvel ezelőtt aztán megtört a jég. *Hozzáfogtunk a kövezéshez, ígérgetés nélkül. ... Jöttek az emberek, fiatalok, idősek. Hordták a bazaltot. Az évtizedes kívánságot teljesítettük és megkaptuk cserébe az emberek bizalmát. — Gondolom, hogy továbbra is meghozza gyümölcsét ez az összefogás. Milyen megoldásra váró feladatokkal állnak most szemben? » — Jelenleg az iskolát bővítjük három tanteremmel. A falu bölcsődéje is nagyon kicsi, mindössze húsz gyerek fér el benne, azt is szeretnénk bővíteni. A tanácsháza korszerűsítésre vár. Rendbehozzuk a sportpályát, medencés uszodát építünk. Szinte látom, hogy az emberek hitetlenkednek majd megint (az újtól még ma is viszolyognak), de csak azért is lesz uszodánk! — emeli fel a hangját mosolyogva a népfrontelnök. Mennyi erő, türelem, kezdeményező képesség lakik ebben a férfiban! LEGNAGYOBB GONDJUK mégis az új termelőszövetkezet alakítása. Fogós kérdés. Vannak, akik hajlanak feléje, vannak, akik idegenkednek. De a gondolat napról-napra érlelődik. A múltkor az egyik Komárom megyei tszbe látogattak el az egyéni gazdák a népfront kezdeményezésére. Amikor hazafelé igyekeztek, megszólalt Horváth Ambrus bácsi, a falu egyik legjobb gazdája: — Ha engem ide felvennének, nem várnám meg a reggelt sem, nem gondolkodnék. De itt még gondolkodnak. A falu kommunistáinak, tanácstagjainak kellene megkezdeni a sort, aztán már mennének a tévések is. A terveket a napok, a hónapok biztosan valósággá érlelik Zalaszentmihályon is. Ballag János