Zalai Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
4. ALAI ItIKI, Ar 1959. február 1 Húsz mérföldkő a kommunizmus országútján A világ figyelme ma Moszkva felé irányul. Itt ülésezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa. Ez a kongresszus is egy mérföldkő lesz a Szovjetunió életében a kommunizmus építésének országútján. A kongresszusok mindig nagy jelentősé] gűek voltak a Szovjetunió, de az egész világ munkási mozgalma számára. Az alábbiakban az eddigi húsz] kongresszus legfontosabb eseményeit és eredményeit] ismertetjük röviden. . . 1898-ban ült össze az " Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első kongresszusa. Ez volt az első, bár sikertelen kísérlet arra, hogy az oroszországi marxista, szociáldemokrata szervezeteket pártban egyesítsék. A kongresszusnak mindössze kilenc résztvevője volt. Ez a kongresszus a pártot nem hozta létre. A pártnak sem programja, sem szervezeti szabályzata, sem központi vezetése nem volt. Az egyes marxista körök és csoportok között majdnem semmi kapcsolat sem volt. Lenin, aki a kongresszus idején a szibériai Susenszkoje faluban volt száműzetésben, a szétforgácsolt marxista szervezetek pártba való egyesítése érdekében megvalósította az első országos, forradalmi marxista újság, az »Iszkra« (Szikra) alapításának tervét. Az Iszkra megteremtette az átmenetet az egységes Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, a párt valóságos megalakulása felé. ¥¥ A lenini Iszkra által m előkészített II. kongresszus 1903-ban kezdte meg munkáját, ezen megalakult a párt, programot, szervezeti szabályzatot fogadott el és megválasztotta a központi vezetőséget. A II. kongresszuson a párton belül két csoport jött létre: a bolsevikok és a mensevikek csoportja. A bolsevikok Lenin mögé tömörülve, harcos, forradalmi párt megvalósítását követelték, míg a mensevikek ellenezték ezt. ők szétdarabolt, szervezetlen és megalkuvó politikát folytató pártot szeretten volna létrehozni. A kongresszus Brüsszelben, Belgiumban kezdte meg üléseit, de a rendőrség a küldötteket kiutasította az országból. Ekkor Londonba tették át a tanácskozás székhelyét. Itt is fejezték be a munkát, amelynek eredményeként megalakult a párt. Az 1905-ös forradalom előtti III. kongresszus 1905 áprilisában Londonban ült össze. Ezen a kongresszuson csak Lenin elvtárs hívei, a bolsevikok vettek részt, mert a mensevikek megtagadták a részvételt, és külön konferenciát tartottak Genfben. A III. kongresszus elítélte a mensevikeket, mint a párt elszakadt részét. »Két kongresszus — két párt», így jellemezte a helyzetet Lenin elvtárs. Lenin hívei, az igazi forradalmárok, ezen a kongresszuson dolgozták ki a párt taktikáját az 1905-ös polgári forradalomra. 1906 áprilisában ült * ” • össze Stockholmban a IV. pártkongresszus. Ezt •♦Egyesítő Kongresszusnak» is nevezték, de a kongresszuson csak formálás egyesülés történt a bolsevikok és mensevikek között. A kongresszuson a mensevikek kénytelenek voltak a szervezeti szabályzat párttagság kérdésére vonatkozó paragrafusának lenini megfogalmazását elfogadni. Lenin elvtárs a pártot szervezett csapatnak tekintette, a mensevikek ezzel szemben formátlan valaminek. Lenin híveinek győzelme azt jelentete, hogy nem sikerült a párt kapuit szélesre tárni a nem proletár, ingadozó elemek számára. A kongresszuson azonban számbelileg a mensevikek voltak többségben és a párt Központi Bizottsága a megalkuvó elemek kezébe került. A párt ezért a kongresszus után továbbra is ténylegesen két részre volt szakadva Vá 1907 májusában, a ’ A legdühöngőbb cári terror idején, már 150 000 párttagot képviseltek a Londonban összegyűlt V. pártkongresszus résztvevői. A kis marxista csoportok izmosodó párttá kovácsolódtak. Lenin elvtárs és hívei kíméletlen harcot folytattak ezen a kongresszuson is a párton belüli megalkuvó, nem forradalmi csoportok ellen. Lenin hívei, a bolsevikok, a Trockij-féle árulók aknamunkája ellenére kikovácsolták az új típusú, forradalmi leninista pártot. Az V. kongresszus is egyik győzelmi állomása volt a bolsevikok harcának. A pártkongresszus egy lépést tett előre az egyesülés útján és ez az egyesülés a bolsevizmus zászlaja alatt történt. A megalkuvás mocsarába süllyedt mensevikek, akik az egész pártot magukkal akarták rántani, minden kérdésben vereséget szenvedtek és kénytelenek voltak visszavonulni. ¥7'| Az 1917-es februári ~ ® * forradalom után egyre jobban forradalmasodó proletáriátus ellen vad támadásba lendült az ellenforradalom. Elkeseredett kísértete hiábavaló volt, semmiféle erő nem tudta szétzúzni a proletariátus forradalmi pártját. A legvadabb terror idején ült össze 1917 július végén Petrográdban, a mai Leningrádban a VI. kongresszus, és Lenin irányításával meghatározta a feladatokat a szocialista forradalom győzelmes kivívására. A VI. pártkongresszus egyhangúan támogatta a lenini vonalat a fegyveres felkelés megszervezésére. Egyedül a fegyveres felkelés segítségével lehetett létrehozni a proletariátus diktatúráját és megkezdeni a szocialista társadalom felépítését. A kongresszus hangsúlyozta a proletariátus és a szegényparasztság szövetségének, mint a szocialista forradalom fő feltételének jelentőségét. A kongresszuson határozatot hoztak az ifjúsági szervezetekről, melyeket a párt tartalékának tekintettek. A kongresszus kiáltvánnyal fordult a munkásokhoz, katonákhoz és parasztokhoz: "Készüljetek hát új csatákra, harcos elvtársaink! Szilárdan, bátran, nyugodtan, provokációknak fel nem ülve, gyűjtsetek erőt, sorakozzatok harci oszlopokba! A párt zászlaja alá, munkások és katonák! Zászlónk alá, falu elnyomottjai!» A VI. kongresszus a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének pártkongresszusa volt. A MA proletáriátus győzedelmes forradalma után, 1918 március 6-án ült össze a párt VII. kongresszusa. A győzelmes forradalom első kongresszusa határozatot hozott a párt nevének, valamint a párt programjának megváltoztatásáról. A párt neve: Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt lett. A VII. kongresszus óriási történelmi jelentőségű feladatot teljesített. Szétzúzta a párt belsejében rejtőzködő ellenségeket, a »baloldali kommunistákat» és trockistákat. A kongresszus eredményes munkája juttatta ki a fiatal proletárállamot az imperialista háborúból és megszerezte a békét, amely lélegzetvételhez juttatta az országot. A pártnak módja és ideje nyílt ezzel a Vörös Hadsereg megszervezésére. A béke megölése — amit a trockisták annyira elleneztek — lehetővé tette a proletáriátusnak, hogy a parasztságot a ma- „ga oldalán megtartsa és erőt gyűjtsön a fehérgárdista tábor-nokok leverésére. ¥/"|¥¥ 1919 márciusé-|i * -*-*-*■• ban ült össze a párt VIII. kongresszusa. Köz-l vétlenül a kongresszus előtti alakult meg a III. Internacio- finálé. Egész Európában emelked , illett a forradalmi hullám, de|i ugyanakkor erősödött a világ- |i reakció összefogása is a fiatal szovjet állam ellen. Jelentős eseménye volt a VIII. kongresszusnak, hogy elfogadta a párt új programját. A prog-ram a kapitalizmusnak és leg felső szakaszának — az imperializmusnak — jellemzését adta.) A program részletesen felso-orolta a párt feladatait a szojcializmusért folyó harcban. Mint külön pont szerepelt a VIII. pártkongresszuson a Vörös Hadsereg felépítésének kérdése. A pártkongresszusnak a katonai kérdésekben hozott határozatai megerősítették a Vörös Hadsereget és közelebb hozták a párthoz. Ehhez a kongresszushoz fűződik az első párttisztítás kezdete is IV 1920 márciusában összeült a Bolsevik Párt IX. kongresszusa. A szovjet állam még nem végzett teljesen az intervenciós hordákkal, de ideiglenesen lélegzethez jutott, úgy hogy több erőt fordíthatott a gazdasági építőmunkára. A IX. pártkongresszus kijelölte az ország legközelebbi gazdasági feladatait a közlekedés és az ipar terén. Ezen a kongresszuson vetették meg az első egységes gazdasági terv alapjait. Itt esett először szó Lenin elvtárs zseniális villamosítási tervéről, amely később GOELRO néven valósult meg. 1921 március 8-án nyílt meg a Bolsevik Párt X. kongresszusa. Ez volt a helyreállítás időszakának egyik legharcosabb kongresszusa, amely veszedelmes ellenségek orvtámadását zúzta szét. A párt ezen a kongresszuson dolgozta ki az új gazdasági politika, az úgynevezett NEP- korszak programját. Trockij és a pártba befurakodott többi ellenséges elem frakciós csoportok létesítésével meg akarták bomlasztani a proletáriátus pártjának szilárd egységét, de mesterkedésük kudarcot vallott. Lenin elvtárs leleplezte az összes ellenzéki csoportosulásokat és a kongresszus rámutatott, hogy ezek a csoportosulások a proletárforradalom osztályellenségeinek segítenek. V . A XI. pártkongreszszuson, amelyet 1922. márciusában tartottak, a párt összegezte az új gazdasági politika, a NÉP első évének eredményeit. Lenin és Sztálin elvtársak kidolgozták, továbbfejlesztették és megvédték az új gazdasági politikát a különböző jobbról és «balról» jövő támadásokkal szemben. A NÉP elméletének kidolgozásával a Bolsevik Párt nemcsak a szovjet népnek, hanem minden a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján haladó népnek utat mutatott. A kongresszus munkájának eredményeként a gazdasági munka új erővel indult meg. Gyorsan helyreállott a mezőgazdaság, jobban dolgozott a vasút, sok gyárat és üzemet állítottak újra munkába és fél évvel a kongresszus után, 1922. októberében a Vörös Hadsereg és a Távol-Kelet partizánjai megtisztították a japán intervenciós csapatoktól Vladivosztokot, a szovjet föld utolsó, intervenciós kézen levő területét.Vil. Amióta a bolsevim. 9 ajjajt a hatalmat kivívták, az 1923. áprilisában megtartott XII. pártkongreszszus volt az első, amelyen Lenin elvtárs, betegsége miatt, már nem vehetett részt. A pártkongresszus határozataiban azonban tekintetbe vették Lenin elvtárs összes útmutatását, amelyeket cikkeiben és leveleiben adott. A kongresszus az új gazdasági politika kétévi eredményeit összegezte. Ezek az eredmények bátorságot és a végső győzelembe vetett hitet öntöttek az emberekbe. A pártkongresszus ismét hatalmas vereséget mért az állam belső ellenségeire. Trockij és társai ismét olyan javaslatokat tettek, amelyekkel a proletariátus diktatúráját akarták aláásni. A kongresszus felháborodással utasította vissza ezeket a javaslatokat, s az új gazdasági politika útján új győzelmek felé vezette a szovjetországot. Vj . 1924. májusában ült össze a Bolsevik Párt XIII. kongresszusa. A fiatal szovjet állam már megerősödött. A mezőgazdaság már megközelítette a háború előtti színvonalat. Az ipar a háború előtti termelés háromnegyedét adta. Nőtt a munkabér, növekedett a proletariátus diktatúrája. Hatalmas mértékben növekedett a Bolsevik Párt tekintélye és befolyása. A XIII. kongresszus a város és a falu közötti kapcsolat megerősítésének feladatából indulva ki, határozatot hozott az ipar további kiszélesítéséről. A kongresszus feladatul tűzte ki a parasztgazdaságoknak adott olcsó állami hitel növelését és az uzsorások kiszorítását a faluból. A falusi munka legfontosabb feladataként a kongresszus a paraszttömegeknek minden téren való szövetkezeti összefogását jelölte meg. ált Az 1925. decembr E v .berében megnyílt XIV. pártkongresszust Sztálin elvtárs a szocialista iparosítás kongresszusának nevezte. Erre az időszakra a Szovjetunió sikerrel maga mögött hagyta a népgazdaság fejlesztésének helyreállító időszakát. A Bolsevik Párt, erőt gyűjtve, elvezette az országot egy újabb történelmi korszakhoz. A XIV. kongresszus a párt alapfeladataként jelölte meg a szocialista iparosítás végrehajtását, a szocializmus győzelemrevitelét a Szovjetunióban. Arra a kérdésre, hogy mivel kell a szocialista gazdaság építését megkezdeni, a párt így válaszolt: az ország szocialista iparosításával. A szocialista iparosítás politikájának hatalmas sikerei a legfényesebb bizonyítékai annak, hogy a XIV. kongreszszus történelmi jelentőségű határozata az egyetlen helyes utat mutatta meg. Az iparosítás politikájának eredményeképpen az ipar termelési színvonala 1929—30-ra már elérte a háború előtti színvonalnak csaknem kétszeresét. A pártkongresszus határozatai nyomán hatalmas építkezések kezdődtek a Szovjetunióban. Az 1927. december 2-án megkezdődött XV. pártkongresszus a kollektivizálás kongresszusa volt. Abban az időben a Szovjetunió mezőgazdasága elaprózott, kisüzemi termelésével nem tudott lépést tartani az iparral, nem tudta ellátni az országot elegendő árugabonával és ez meghiúsítással fenyegette az iparosítás további sikerét. A XV. kongresszus megállapítva azt, hogy ipar terén eldőlt a »ki kit győz le« kérdése, határozatot hozott az első ötéves terv kidolgozására és a mezőgazdaság kollektivizálásának teljes erővel való kifejlesztésére. A kongresszus leleplezte és megbélyegezte a proletárdiktatúra rendszerének veszedelmes ellenségét, a trockistákat és zinovjevistákat és helybenhagyta a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság együttes ülésének határozatát, amely Trockijt és társait a pártból kizárta. ¥TV7¥ 1930. júniusában * tartották meg a Bolsevik Párt XVI. kongreszszusát. Ez a kongresszus úgy került a párt történetébe, mint a szocializmus valamennyi fronton indított átfogó támadásának, és a teljes kollektivizálás megvalósításának kongresszusa. A kongresszus összegezte azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a Bolsevik Párt a mezőgazdaság szocialista átalakításáért vívott harcban szerzett. A XVI. pártkongresszus megbízta a párt Központi Bizottságát: »továbbra is biztosítsa a szocialista építés harcos bolsevik ütemét és érje el, hogy az ötéves tervet valóban négy év alatt teljesítsék«. A Szovjetunióban lelkes szocialista versenyek fejlődtek ki. A szovjet dolgozók mindent elkövettek, hogy a párt útmutatását teljesítsék. A szovjet nép azokban az években vitte győzelemre az első ötéves tervet, amikor a tőkés világot hatalmas gazdasági válság rázkódtatta meg. A kapitalista országokban ezrével mentek tönkre az üzemek, amikor a Szovjetunióban 2400 új vállalat épült, köztük olyan óriások, mint a magnitogorszki és a kuznyecki kohókombinát. V V¥| A győztesek *■ ” ® * ® kongresszusaként szerepel a történelemben az 1934. januárjában megtartott XVII. pártkongresszus, amely összefoglalhatta a szocializmus döntő sikereit a gazdaság és a kultúra valamennyi ágazatában kitűzte a szocializmus építésének befejezését és határozatot hozott a második ötéves tervről. Ennek a gigászi tervnek eredményeképpen 1937-re a Szovjetunió iparának termelése a háború előtti színvonal nyolcszorosára emelkedett. A XVII. kongresszuson elhangzott® beszámoló a nemzetközi helyzet elemzése, hatalmas segítség volt a nemzetközi munkásmozgalom számára a világpolitika porondján működő erők helyes megítélésére. Kialakult a háború két tűzfészke, a faiszta Németország és Japán. »A dolgok nyilvánvalóan új háború irányában haladnak« — mondotta Sztálin. Leleplezve a Szovjetunió megtámadásának imperialista tervét, már akkor figyelmeztetett arra, hogy »Aligha lehet kétséges, hogy a Szovjetunió elleni második háború a támadók teljes vereségére, Európa és Ázsia számos országában forradalomra és az országok burzsoá földbirtokos kormányainak megsemmisítésére fog vezetni«. Ezt a történelem teljes egészében igazolta. A Szovjetunió .kft. Vailil« m£r a megvalósult szocializmus országa volt, amikor 1939. máricusában összegyűlt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVIII. kongresszusa. Ez a kongresszus kifejezte a párt irányvonalának teljes győzelmét és felfegyverezte a pártot, a szovjet népet az osztálynélküli szocialista társadalom építése befejezésének és a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetének programjával. A XVIII. kongresszus idején az új háború már a küszöbön állt. A kongresszus hatalmas segítséget nyújtott az egész világ munkásmozgalmának és haladó erőinek azzal, hogy feltárta a rendkívül kiéleződött nemzetközi helyzet egész bonyolultságát. Lerántotta a leplet az agresszív fasiszta államokról, amelyek a háborút megindították és terjesztették, és a »demokratikus« nagyhatalmakról, amelyek a ♦be nem avatkozás« és »semlegesség« leple alatt a valóságban támogatták az agresszorokat. Szembeállította ezekkel a háborús törekvésekkel a Szovjetunió békés külpolitikájának alapelveit, amelyeket azóta is következetesen valóra vált a szovjet nép. A kongresszus elfogadta a harmadik ötéves tervet. A párt megerősödését szolgálta az is, hogy a kongresszus az új feladatoknak megfelelően módosította a szervezeti szabályzást. A harmadik ötéves terv hatalmas megvalósítását a hitszegő fasiszta hordák orvtámadása zavarta meg. A szovjet nép történelmi csapást mért az ellenségre, kiállta a nagy tűziróbát és hatalmas életerőről tett tanúbizonyságot. A szovjet nép világtörténelmi jelentőségű győzelme nyomán ma már 100 millió szabad ember meletel a béke és a szabadság zászlaja alatt. |T A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kong■esszusa 1952. október 5-én ült össze. Az elhangzott beszámoló nagy eredményekről számolt be. Elemezte a nemzetközi helyzetet, megszabta a párt feladatait a külpolitika terén: folytatni kell a harcot a békéért, folytatni kell a nemzetközi együttműködés fejlesztésének politikáját, szilárdítani és fejleszteni kell a baráti kapcsolatokat a népi demokratikus országokkal, erősíteni kell a Szovjetunió védelmi képességét, felkészülve minden agreszszor visszaverésére és megsemmisítésére. Ez a kongreszszus a győztes Nagy Honvédő Háború után az első kongreszszus volt. A Szovjetunió, miután történelmi jelentőségű győzelemmel befejezte a háborút, a gazdasági fejlődés új, békés időszakába lépett. A szovjet állam, rövid idő alatt saját erejéből és saját eszközeiből, külső segítség nélkül helyreállította és továbbfejlesztette a háború sújtotta gazdaságát, túlszárnyalva a háború előtti idők gazdasági mutatószámait. A múlt kongreszszus óta lezajlott történelmi jelentőségű események megmutatták — szögezte le a Központi Bizottság beszámolója—, hogy a szovjet társadalmi ésállamrend nemcsak az ország gazdasági és kulturális fellendülése — megszervezésének legjobb formája a békés építés éveiben, hanem a nép minden erejének az ellenség viszszaverésére irányuló mozgósítása terén is a legjobb forma a háborús időben. A XIX. kongresszus elfogadta a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—55. évi ötödik ötéves terv irányelveit. Az ötödik ötéves terv újabb hatalmas perspektívákat tárt az egész szovjet nép elé. Ez a kongresszus fogadta el az alábbi határozatot a párt elnevezésének megváltoztatásával kapcsolatban: »Az össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Pártot mostantól fogva a »Szovjetunió Kommunista Pártjáénak kell nevezni.« HIT A Szovjetunió Kom-1 1 *■ *munista Pártjának XX. kongresszusa 1956. február 14-én ült össze. A kongresszus mélyreható elemzését adta a nemzetközi helyzetnek, majd összesítette azokat az eredményeket, amelyeket su párt vezetésével a szovjet állam elért az előző kongresszus óta eltelt időszakban. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye tovább szilárdult. A határozat megállapította: korunk fő jellegzetessége, hogy a szocializmus túlnőtt egy ország keretein és világrendszerré vált, a kapitalizmus pedig erőtlenné vált ahhoz, hogy megakadályozza ezt a világtörténelmi folyamatot. A XX. kongreszszus megelégedéssel állapította meg azt is, hogy a Szovjetunió belső helyzete tovább erősödött. Az SZKP Központi Bizottsága következetesen megvalósította a párt főbb irányvonalát, ennek következtében jelentősen fejlődött a társadalmi termelés valamennyi ága, növekedett a nép anyagi jóléte és emelkedett kulturális színvonala, tovább erősödött a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége, gyarapodott a szovjet állam hatalma. A kongresszus számot adott arról, hogy a Központi Bizottság a beszámolási időszak alatt rendszeresen megtartott plénumai feltárták a mezőgazdaság és az ipar fejlődésére vonatkozó komoly fogyatékosságokat, megjelölték ezek felszámolásának útjait. A kongresszus egyetértett ezekkel az intézkedésekkel, valamint azzal, hogy elsőrangú feladatként visszaállította a kollektív vezetés lenini elvét és megszilárdította azt. A kongreszszus helyeselte, hogy a Központi Bizottság erélyes harcot indított a marxista-leninista szellemétől idegen személyi kultusz ellen. A XX. kongresszus elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1956 —60. évi hatodik ötéves terv irányelveit — a kommunizmus továbbépítésének újabb grandiózus tervét. A Szovjetunió népei és velük együtt a világ haladó emberisége újra tekintenek a harcokban edzett Kommunista Párt soron következő XXI. kongresszusára, mint olyan történelmi eseményre, amely helyesen vonja le mostani életünk tanulságait és győzelmes utat mutat a kommunizmus diadala felé. HÍREK a KISZ-sevezetek életéből Ma tartják a zalabéri kultúrotthonban a zalaszentgróti járás fiataljai a járási asztalitenisz bajnokságot. A bajnokságra nyolc község fiataljai neveztek a zalaszentgróti járásban. — x — A szentgyörgyvölgyi termelőszövetkezeti KISZ-szervezet fiataljai február 3-án alakítják meg a lenti járás első termelőszövetkezeti sportkörét. A megye összes, KISZ-szervezetei ezekben a napokban tartják a sportköri vezetőségek újjáválasztását. Most választják meg a különböző szakosztályok vezetőit is. Megtárgyalják minden sportkörnél a tavaszi sportköri munka beindításának feltételeit is. Szavalóversenyt rendez a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulójának tiszteletére a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Általános Gimnázium KISZ szervezete. A verseny évi bírálásánál a bizottság figyelembe veszi a megfelelő téma helyes kiválasztását is.