Zalai Hírlap, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

1959. október 1. ZALAI HÍRLAP 33 gép veti az őszieket a Türjei Gépállomás körzetében őszül a határ, megsárgult a kukorica, az őszi vetések alá forgatják a barázdákat az ekék. Több helyen már a földben a mag, a jövő évi termés biztosí­téka. Megyénk északnyugati »tartományában«, a zalaszent­­gróti járásban is serényen ha­lad a talaj előkészítés és a ve­tés. Újdonság a határban, hogy manapság sokkal kevesebb nyak­ba vetett lepedőből vető pa­rasztot, de annál több vetőgépet vontató traktort látni. A terme­lőszövetkezetek, a termelőszö­vetkezeti községek birtokai erre­felé is felváltotta az izzadó fogaterőt a gép. Ezen a vidé­ken elsősorban a Türjei Gép­állomás traktorai dolgoznak. Az országutakat járva, két kilomé­tert sem lehet előbbre jutni , szántó G-35-ösök, tárcsázó, hengerező vontatók dübörgése, vetőgép elé akasztott Zetorok pöförészése nélkül. Mit, meny­nyit, hogyan végeztek el eddig ezek a gépek a jövő évi gazdag termés biztosítására ? A türjei falu végén foglal he­lyet a gépállomás. A bejárat még a faluban van, de a gép­színek már kinyúlnak a határ­ba Üresek, tartóoszlopaik kö­zött szabadon jár-kel a szep­tember végi szél Jó felkészülés A traktorosok a határban, Dunka Sándor igazgató az iro­dában szidja az elmúlt hetek szárazságát, ami átlagosan egy hét munkakiesést eredménye­zett. — Ennyi idő alatt mi min­dent tudtunk volna csinálni! — ráncolja bosszúsan homlokát a hatalmas termetű igazgató, mi­közben naptárból, könyvből, s ki tudja hány füzetből álló jegyzeteiben lapoz. — Persze, azért minden rendben — nyug­tázza végül is a helyzetet — nem vagyunk megkésve, sőt... Négy éve dolgozom a gépállo­máson, de még így sohasem ké­szültünk fel az őszi talajmun­kára. A minden eddiginél gondo­sabb felkészülés fő feladata volt a gépállomásnak. Míg a legutóbbi években is csupán 11 —12 termelőszövetkezet tarto­zott körzetükbe, az idén már 19 közös gazdaságban, illetve ter­melőszövetkezeti községben várták gépeiket. Ezt a nyarat, s őszi joggal tekinthették vizs­gaidőszaknak a gépállomáson. A szövetkezeti parasztok egy­behangzó véleménye alapján eddig jól vizsgáztak. Noha a kedvezőtlen időjárás hátráltat­ta a munkavégzést, az aratást­cséplést a lehetőségekhez mér­ten időben elvégezték. Azzal egy időben 268 holdon másod­vetés is történt a szövetkezetek birtokán. Példás verseny — Az őszi vetések idejére szól a mi nagy, újszerű felkészülé­sünk — mondja Dunka elvtárs. —■ őszi talaj munka tervünk 4717 normálhold. Ezen három brigád osztozott. A tervet min­den brigádban lebontották trak­torosokra, akik feltüntették — s itt az újszerűség —, hogy a különböző talaj­művelési mun­kálatok közül — szántás, boro­­nálás ,hengerezés, vetés stb. — mennyit végeznek el. A szövet­kezetek vetéséhez 33 erőgépet biztosítottunk a szükséges mun­kagépekkel együtt. Pontosan tudtuk, mennyi kell, hiszen a vetésterveik elkészítésében a mi agronómusaink, brigádveze­tőink is résztvettek. Négy gé­pünk indult Kustányba, ugyan­annyi Zalacsányba, három Ke­­hidára, a Pál-brigád 11 trak­torral- Kemendollárra, s a többi szövetkezetbe is, a szükség sze­rint. A földeken jó ütemben ha­lad a talajelőkészítés és a vetés. Ha nincs a szárazság, még előbbre állnánk, mert a gyűrűs hengert több helyen mellőzhet­tük volna. Elsősorban bíbor, repce és árpa vetés történt ed­dig. Bíbort 50 holdat, repcét 28 holdat, lucernát 7 holdat, őszi árpát 90 holdat vetettek gé­peink, s a talaj előkészítés az utolsó holdig megtörtént e nö­vények alá. Kemendolláron 30 holdon már rozs is a földbe ke­rült. (Őszi árpa 454 holdon, rozs 492 holdon kerül földbe a gép­állomáshoz tartozó szövetkeze­tek tábláin. A rozs vetésére 219 holdon készítették elő eddig a talajt.) A búzából mindössze 68 hold talaj előkészítés történt, ez a levágatlan kukoricaszár miatt késik. Őszi takarmánykeveré­ket is vetettek a szövetkezetek összesen 80 holdat eddig. A munka minősége már min­denütt kifogástalan. Október* 104g befejezik a vetést . A szakszerűség betartása mellett igyekszünk mindenütt kielégíteni a «helyi igényeket» is — mondja nevetve Dunka Sándor —. Kiss Ambrus, a fő­­agronómusunk most a zala­­szentgróti Új Barázda Termelő­­szövetkezetben van, az új szov­jet­ gyártmányú vetőgéppel. A gépen változtatni kellett. — Az időjárás most kedvez a vetésnek. Traktorosaink ki­használják ezt az időt. Tervünk az, hogy október 10-re befejez­zük az összes ősziek vetését. Így kívánja ezt a föld, s a párt­­kongresszus tiszteletére adott szavunk is. Az üres gépszínek alatt sza­badon nyargalász a szél. «Vé­denceik» még a határt munkál­ják. Első mozzanatát végzik a jövő évi kenyér »előteremtésé­nek«. K. F. A „Sáskák indulása... A kiskanizsaiakat sáskák­nak hívták világéletükben, mert módfelett élelmesek, szorgalmasak, munkaszeretők voltak, most is azok. Sokan kertészkedéssel foglalkoznak itt a város peremén. Áruikra nemcsak a kanizsai piacon akad vevő, de a megye, s a Dunántúl más részén is. A tavasszal 132 családban úgy határoztak, hogy termelőszö­vetkezeti csoportba tömörül­nek­. Csoportjukat «Sáská»­­nak nevezték el... Munkájukról, tetteikről a közeli napokban nyilatkoz­tak. Néhány napon belül mun­kához látnak mezőinken a­ Palini Gépállomás traktorai. Az idén ötvenegynéhány hold búzát, 45 hold árpát vetünk közösen. A vetőmagot kicse­réljük fémzárolt, nemesített vetőmagra. — Mi lesz a fő jövedelem­­forrás a csoportjukban? — Nem leszünk hűtlenek továbbra sem a kertészke­déshez. Most, ősszel nagy­­mennyiségű trágyát hordunk ki azokra a földekre, melye­ken kertészkedünk majd. A jövő tavasszal, 20 holdon kö­zösen termeljük a zöldségfé­léket. Elsősorban paradicso­mot és paprikát termelünk ... Az a tervünk a jövőre nézve, hogy a Principális völgyében nagy öntözéses kertészetet lé­tesítünk ... // Értékes tenyészállatokat nevelnek a kehillai tangazdaságban Ez év januárjában a Kehidai Állami Gazdaság teljes egé­szében átalakult tangazdasággá. A gazdaság állattenyészetében a korábbi években bronzderes tenyészállatokat neveltek, s most a tangazdaság is folytatja a «hagyományt». Szeptember­ben négy növendék tenyészbikát értékesítettek. Az állatok 87 500 forinttal hálálták meg a gondozást. A napokban újabb négy bronzderes ,növendék tenyészbikát értékesítenek. A te­nyészállatnevelés mellett szarvasmarha hizlalással is foglal­koznak a Kehidai Tangazdságban. A tavaszi szállítás után a napokban újabb 25, extrém minőségű hízott marhát értékesí­tenek. Az állatokat Nyugat-Németországba szállítják. Kiállítás és vásár Bánokszentgyörgyön Szeptember 26—27-én kétna­pos vas- és műszaki kiállítás­sal egybekötött őszi vásárt ren­dezett Bánokszentgyörgyön a Bánokszentgyörgy és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A kiállításon a Zala megyei­­Vas-, Műszaki Nagyke­­reskedelmi Vállalat és a földművesszövetkezet árui­­mellett a borsfai Haladás Ter­­­­melőszövetkezet kertészetének­­termelvényei is szerepeltek. Az­­árubőség mellett a látogatók hangulatáról is gondoskodott a szövetkezet. Lacikonyha és bor­kóstoló várta a vendégeket. A kiállítás és vásár sikerére jel­lemző, hogy a két nap alatt 145 000 forint értékű árut vá­sároltak a bánokszentgyörgyi és a környéki lakosok. A legtöbb látogató téli ruha- és cipőszük­ségletét szerezte be a kiállítá­son, ezenkívül a legtöbben a különböző alumínium és zo­máncozott edényekből vásárol­tak. Sok vásárló fordult meg a borsfai termelőszövetkezet ki­állított virágainál is. R. J. A ZALA! HÍRLAP ) AZ IDŐJÁRÁS az őszi hó­napokban továbbra is száraz­­marad, emiatt számolni kell a­­ pocok kártételével.­­ Elszaporodásukat figyeljük i­s az őszi vetéseken, ezenkívül a­­­ó lucernákon, lóheréken és a ré­­­pán is. Ezeket a növényeket­­ támadják meg, s köztük is el­­­­sősorban az őszi búzában okoz-­­ nak jelentős károkat. Egyrészt a vetőmagot eszik ki a talajból,­ később pedig a zsenge vetést pusztítják. Nagyon jelentős ká­rokat okoznak, mert végtelenül­­ szaporák. Egy pocok­ pár évi­­ szaporulata 2500 új kártevő.­­ Védekezni csak vegyi úton szénkéneggel és arvalinnal le­het ellenük. A szénkéneget erő­sen kötött talaj esetében hasz­náljuk, mert könnyen elillan.­­ Használata nagyon költséges és tűzveszélyes. A legjobban be­vált védekezőszer a cinkfoszfid tartalmú arvalin, de ezt is leg­jobb melasszal vagy növényi­­olajjal itatni és úgy kihelyezni a földre. Nagyarányú elszapo­­­rodás esetén csak megszervez­t mezeigazdasági tanácsadója tett, kollektív védekezés hatá­sos, amit hozzáértő szakember felügyelete alatt kell végezni. A mérgezés előtt azokon a földeken, ahol lehet simítózni, ott besimítozzuk, ahol nem tu­dunk simítózni, ott pedig vagy kézi erővel, vagy cipősarokkal tapossuk be az egérlyukakat. Másnap a kibontott lyukakba helyezzük el a mérget. Nád­szálból kanálszerű pálcikákat készítünk, melybe 2—3 szem arvalinnal kevert kukorica­dara fér. Ezt helyezzük a lyuk szájába. NAGYON fontos az óvórend­szabály betartása, 1 kilométer távolságra szabad megközelíte­ni a mérgezett területet. A mérgezett táblákról zöld növé­nyeket 14 napig elhordani, vagy ott legeltetni szigorúan tilos. A méreg emberre, állatra egyaránt veszélyes. A vele dol­gozó embereket ki kell oktatni az óvórendszabályok betartá­sára. Zabb Kálmán agronómus Kisgyűlések Za­laegers­zegen Zalaegerszegem a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi nőtanács szerdán megkezdte azokat a kisgyűlé­­seket, amelyeken az üzemek dolgozóival és a körzetek la­kóival ismertetik a Központi Bizottság kongresszusi irányel­veit és a második ötéves terv elkészítésének téziseit. A kö­­zeli napokban több hasonló kis­­gyűlést szervez a Hazafias Népfront és a nőtanács. Kilenc­ven éve adta ki a magyar-asszírák posta a világ első levelezőlapját­ Kilencven évvel ezelőtt, 1869 október 1-én, világszerte nagy érdeklődést váltott k­i a Magyar-Osztrák Posta-igazgató­ság rendelkezése, amely szerint forgalomba hozták a világ első levelezőlapját. Az új küldeményfajta feltalálója dr. Her­mann Emánuel, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára volt. Létjogosultságát Gervai Mihály, az akkori magyar posta­­főigazgató teremtette meg, akinek nagy érdeme volt, hogy a levelezőlap — hosszadalmas vita után — igen olcsón, két kraj­cárért került forgalomba. A levelezőlap már az első napon nagy sikert aratott. Csu­pán a pesti központi postahivatalban tízezer fogyott el. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy egy hónap alatt egymillió levelezőlapot hoztak forgalomba. A siker láttán először a német, majd sorban a luxem­bourgi, a svájci, az angol, a belga, a holland, a den, a finn, az orosz, a francia, az észak-amerikai, a spanyol, a román és a szerb postaigazgatóság vezette be a levelezőlapot. (BT­I) Korszerűsíti a termelést, új, modern bútorokat készít a nagykanizsai Vegyesipari Javító Vállalat — Növekedik a nagykanizsai Vegyesipari Javító Vállalat asz­talos és kárpitos részlegének a kapacitása — hallottuk a mi­nap. Az idén 2000 heverő és 1200 ágybetét készítését írta elő a vállalati termelési terv. Eddig ebből 1400 heverőt és 800 ágy­betétet készítettek. A kongresz­­szusi verseny során még 100 darab heverő terven felüli el­készítését is vállalták. A vállalat gyártmányai iránt egyre nagyobb az érdeklődés, így jövőre a heverőből 2800 da­rabra növelik a tervüket és új gyártmányként bevezetik a «Béke» garnitúrát. 500 „Béke“ garnitúra Ez a garnitúra rekamiéból, két fotelból és két kárpitozott székből áll majd. A garnitúra modern, tetszetős vonalakkal készül, fa részei sötétbarnák, kárpitjának színe pedig bordó és zöld lesz. 500 darabot ké­szítenek belőle a következő év folyamán. A »Béke« garnitúra kereskedelmi ára 7238 forint lesz. Az első tíz, bemutatásra szánt garnitúrát decemberre készítik el és néhány példányt kiállíta­nak belőle a nagykanizsai bú­torüzletben is, hogy a vásárló közönség véleményt tudjon mondani róla. Jelentős beruházások A garnitúrák gyártásának be­vezetése természetesen megfe­­lelő műszaki és technológiai előkészületeket igényel. A gyár­tás menetének korszerűvé és gazdaságossá tételére 21 200 fo­rintért már vásároltak egy sza­lagfűrész gépet, harmincezer fo­rint értékben még e negyedév­ben beszereznek egy maró- és egy fúrógépet. Januárban pedig még egy politúrozó és szalag csiszoló géppel növelik gép­parkjukat. Ez utóbbi gépfajtá­ból pedig még egy darabot saját erejükből is készítenek. Az új gépeknek helyiségre is szüksé­gük lesz, így saját rezsijükben bővítik a vállalat telepének épületeit. Az új, korszerű gépek üzem­be állításával teljes egészében áttérnek a szalagrendszerű gyárt­­ásra, s a vállalat szakmun­kás­étszámát is növelik majd január elsejével. Elkészült a szepetneki Béke Termelőszövetkezet korszerű tehéni­stállója héten adják át rendeltetésének a kívül-belül korszerű, 48 férő­helyes, önitatós tehénistállót. Az építkezés május elején kez­dődött és határidő előtt fejező­dött be. Az utolsó simításokat a napokban végezték el. Itt, Szepetneken épült a megye első gépesített istállója. A falakat fehérre meszelték, az istálló belső részét lebetonoz­ták, középen sínpárt helyeztek el, ezeken gurulnak a takar­mányszállító csillék. Két oldalt tágas ablakokon ömlik be a napfény, a világosság. Már be­szerelték a villanyt is. A beton­ból készített rekeszes jászlak­hoz felszerelték az önitatókat, a teheneknek csak le kell nyomni orrukkal az állószele­pet és ömlik a friss víz, melyet búvárszivattyú nyom a veze­tékekbe. Az istálló mellé ragyo­góan tiszta, csempézett, vízve­zetékkel, lefolyóval ellátott tej­házat, a tehenészeknek, fejőlá­nyoknak, asszonyoknak öltöző­helyiségeket, a takarmánynak tágas tárolót építettek. A mag­tárpadláson helyezik majd el az állatoknak szükséges abrak­takarmány mennyiség egy ré­szét. Az új, korszerű tehénistálló több százezer forintba került. A szepetneki Béke Termelő­­szövetkezetben újabb gazdasági eseményre készülődnek: a jövő 5. A több mint 20 millió forint összegű építkezési beruházás mellett sok százezer forintot fordítanak a többi üzemágak korszerűsítésére, fejlesztésére is a zalai termelőszövetkezetek. Szövetkezeti falvainkban már az idén új korszaka nyílik meg a nagymúltú zalai szőlőterme­lésnek. Csupán ez évben több mint négyszáz hold új szőlőt te­lepítenek a megye szövet­kezetei. Néhány esztendő múlva 20—30 korszerű csemegeszőlő nagy­üzemet számlálnak már a me­gye termelőszövetkezetei. Az idei telepítések előkészítése megyeszerte megkezdődött. A közös gazdaságok mindenütt fajtiszta csemegszőlőket tele­pítenek. A zalaszentbalázsi terme­lőszövetkezetekben 10, Pö­­löskén újabb 5, Zalaszent­­mihályon 5, valamint az újudvari Búzavirág Ter­melőszövetkezetben is 5 holdas csemegeszőlő tele­pet létesítenek. Az összes telepítési költség meghaladja a százezer forintot. A munkát több nagyteljesítmé­nyű talajelőkészítő gép segítsé­gével, jobbára saját erőből végzik el a szövetkezeti parasz­tok. A telepítéseket — me­gyénkben eddig ismeretlen — 150x80-as kötésekben végzik, így a szőlők gépi művelése száz százalékban biztosítható lesz. U­i eljárást akalmaznak a karó­zásoknál is. Az eddigi drága és gyorsan pusztuló fa támkarók helyett beton tartóoszlopokat építenek, az oszlopokra huzalo­kon vezetik majd a szőlővesz­­szőt. A betonelemeket még a téli hónapokban saját erőből, házilag készítik el a szövetke­zetek építő brigádjai. Új nagyüzemi Szőlőtelepeket létesítenek a zalai szövetkezetek I NAGYRÉCSÉRŐL «Nagyobb műveltséget falunk dolgozóinak’.» Ezt a címet ad­ták levelüknek Kovács Ger­gely és Kolhotek József elvtár­sak Nagyrécséről. Ha más nem is, a nagyrécseiek bizonyára jól emlékeznek még arra, hogy néhány héttel ezelőtt cikk je­lent meg lapunkban, amely­ben munkatársunk arról írt, hogy a kultúrotthon igazgatója, Gerencsér József nem ismeri a falu hároméves művelődéspo­litikai tervét. Hogy s mint le­hetséges ez? Van-e egyáltalán terv, vagy éppen a végrehaj­tásért nagymértékben felelős kultúrház-igazgató nem ismer­né azt? Valahogy így hangzott a címben feltett kérdés: «Tavasszal a pártszerveze­tek, a községi tanács végreha­j­tó bizottsága, a tömegszerveze­tek vezetői, a kulturális bizott­ság megvitatták a község há­roméves művelődéspolitikai tervét. Ezt felbontva, egy évre is meghatároztuk a tennivaló­kat. Megtárgyaltuk, hol, mi a helyzet, mi a tennivaló, mit tettünk eddig, mit jól, miben van pótolni való, mit, hogy ja­víthatunk tovább, mit valósít­hatunk meg. Mi azóta is ehhez a tervhez tartjuk magunkat, ez irányítja munkánkat. Sajnálatos, hogy pontosan Gerencsér József elv­társ maradt távol ezekről a fontos megbeszélésekről, s nyil­ván emiatt nem tudott a terv­ről sem. Községünk termelőszövetke­zeti község. A gazdálkodás kor­szerűsítése foglalkoztatja ter­melőszövetkezeteink régi és új tagjait egyaránt. Az ő szak­tudásuk növelését segíti a kö­zeljövőben induló ezüstkalászos tanfolyam, amit Szabolics elv­társ vezet majd, s az előadá­sok színvonalát hivatottak emelni a tervezett kísérő fil­mek is. A mi parasztságunk csupán a régi gazdálkodási módot cse­rélte fel az újjal, gondolkodá­sa sokban a régi még. Azért kulturális levél határoztunk, hogy ebben se­gítünk először. Sokszor évek kellenek, amíg megerősödik bennük a tudat, hogy helye­sen választottak. Sokszor ép­pen egy jól sikerült színdarab győz meg erről. Persze, ennek eléréséhez nem a Marica grófnő és a Néma levente vezet. Mi képesek vagyunk ezeknél töb­bet adni. Az általános műveltség eme­lését természettudományos elő­adások tartásával, s nem utolsó sorban az általános iskola felső két osztályának elvégzésével segítjük. Nálunk az idén 20—25 dolgozó paraszt végzi el az ál­talános iskola VIli. osztályát. De nem akarjuk terveinket részletesen felsorolni. Az ered­ményekről akarunk majd be­számolni. Nem kis terveket szőttünk. Joggal kérdezhető most, lesz-e erőnk megvaló­sítani? Sokat kell dolgoznunk, de minden alapfeltétel adva van a további munkához. A pedagógusok segítenek. Segítet­ték a KISZ kultúrmunkáját, a felnőtt színjátszók tevékenysé­gét a múltban is. Gerencsér elvtársból nyilván oktalan el­keseredés beszélt, arra törekszünk, hogy a tömegszervezetek kulturális te­vékenységét is a kultúrotthon­­ba összpontosítsuk, s támasz­kodunk mindazokra — Takács László, Tálos Istvánné, Kis Lajos és a többiek —, akik te­vékenységükkel segíteni ké­szek. Községünkben nemcsak a fiatalok, az idősek is érzik, hogy a színjátszó csoport, a zenekar, a tánccsoport — egy­szóval a kultúrmunka megszé­píti községünk lakóinak életét. Hiszen a mi derék, dolgos ter­melőszövetkezeti parasztjaink nem csak szorgalmas munká­jukról, hanem a kultúra iránti szeretetükről is híresek. Ez ad lelkesedést, örömet kultúr­­munkásainknak, szereplőknek és rendezőknek egyaránt, s ez a biztosíték arra is, hogy ter­veinkből valóság lesz.»

Next