Zalai Hírlap, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
1959. október 1. ZALAI HÍRLAP 33 gép veti az őszieket a Türjei Gépállomás körzetében őszül a határ, megsárgult a kukorica, az őszi vetések alá forgatják a barázdákat az ekék. Több helyen már a földben a mag, a jövő évi termés biztosítéka. Megyénk északnyugati »tartományában«, a zalaszentgróti járásban is serényen halad a talaj előkészítés és a vetés. Újdonság a határban, hogy manapság sokkal kevesebb nyakba vetett lepedőből vető parasztot, de annál több vetőgépet vontató traktort látni. A termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti községek birtokai errefelé is felváltotta az izzadó fogaterőt a gép. Ezen a vidéken elsősorban a Türjei Gépállomás traktorai dolgoznak. Az országutakat járva, két kilométert sem lehet előbbre jutni , szántó G-35-ösök, tárcsázó, hengerező vontatók dübörgése, vetőgép elé akasztott Zetorok pöförészése nélkül. Mit, menynyit, hogyan végeztek el eddig ezek a gépek a jövő évi gazdag termés biztosítására ? A türjei falu végén foglal helyet a gépállomás. A bejárat még a faluban van, de a gépszínek már kinyúlnak a határba Üresek, tartóoszlopaik között szabadon jár-kel a szeptember végi szél Jó felkészülés A traktorosok a határban, Dunka Sándor igazgató az irodában szidja az elmúlt hetek szárazságát, ami átlagosan egy hét munkakiesést eredményezett. — Ennyi idő alatt mi mindent tudtunk volna csinálni! — ráncolja bosszúsan homlokát a hatalmas termetű igazgató, miközben naptárból, könyvből, s ki tudja hány füzetből álló jegyzeteiben lapoz. — Persze, azért minden rendben — nyugtázza végül is a helyzetet — nem vagyunk megkésve, sőt... Négy éve dolgozom a gépállomáson, de még így sohasem készültünk fel az őszi talajmunkára. A minden eddiginél gondosabb felkészülés fő feladata volt a gépállomásnak. Míg a legutóbbi években is csupán 11 —12 termelőszövetkezet tartozott körzetükbe, az idén már 19 közös gazdaságban, illetve termelőszövetkezeti községben várták gépeiket. Ezt a nyarat, s őszi joggal tekinthették vizsgaidőszaknak a gépállomáson. A szövetkezeti parasztok egybehangzó véleménye alapján eddig jól vizsgáztak. Noha a kedvezőtlen időjárás hátráltatta a munkavégzést, az aratástcséplést a lehetőségekhez mérten időben elvégezték. Azzal egy időben 268 holdon másodvetés is történt a szövetkezetek birtokán. Példás verseny — Az őszi vetések idejére szól a mi nagy, újszerű felkészülésünk — mondja Dunka elvtárs. —■ őszi talaj munka tervünk 4717 normálhold. Ezen három brigád osztozott. A tervet minden brigádban lebontották traktorosokra, akik feltüntették — s itt az újszerűség —, hogy a különböző talajművelési munkálatok közül — szántás, boronálás ,hengerezés, vetés stb. — mennyit végeznek el. A szövetkezetek vetéséhez 33 erőgépet biztosítottunk a szükséges munkagépekkel együtt. Pontosan tudtuk, mennyi kell, hiszen a vetésterveik elkészítésében a mi agronómusaink, brigádvezetőink is résztvettek. Négy gépünk indult Kustányba, ugyanannyi Zalacsányba, három Kehidára, a Pál-brigád 11 traktorral- Kemendollárra, s a többi szövetkezetbe is, a szükség szerint. A földeken jó ütemben halad a talajelőkészítés és a vetés. Ha nincs a szárazság, még előbbre állnánk, mert a gyűrűs hengert több helyen mellőzhettük volna. Elsősorban bíbor, repce és árpa vetés történt eddig. Bíbort 50 holdat, repcét 28 holdat, lucernát 7 holdat, őszi árpát 90 holdat vetettek gépeink, s a talaj előkészítés az utolsó holdig megtörtént e növények alá. Kemendolláron 30 holdon már rozs is a földbe került. (Őszi árpa 454 holdon, rozs 492 holdon kerül földbe a gépállomáshoz tartozó szövetkezetek tábláin. A rozs vetésére 219 holdon készítették elő eddig a talajt.) A búzából mindössze 68 hold talaj előkészítés történt, ez a levágatlan kukoricaszár miatt késik. Őszi takarmánykeveréket is vetettek a szövetkezetek összesen 80 holdat eddig. A munka minősége már mindenütt kifogástalan. Október* 104g befejezik a vetést . A szakszerűség betartása mellett igyekszünk mindenütt kielégíteni a «helyi igényeket» is — mondja nevetve Dunka Sándor —. Kiss Ambrus, a főagronómusunk most a zalaszentgróti Új Barázda Termelőszövetkezetben van, az új szovjet gyártmányú vetőgéppel. A gépen változtatni kellett. — Az időjárás most kedvez a vetésnek. Traktorosaink kihasználják ezt az időt. Tervünk az, hogy október 10-re befejezzük az összes ősziek vetését. Így kívánja ezt a föld, s a pártkongresszus tiszteletére adott szavunk is. Az üres gépszínek alatt szabadon nyargalász a szél. «Védenceik» még a határt munkálják. Első mozzanatát végzik a jövő évi kenyér »előteremtésének«. K. F. A „Sáskák indulása... A kiskanizsaiakat sáskáknak hívták világéletükben, mert módfelett élelmesek, szorgalmasak, munkaszeretők voltak, most is azok. Sokan kertészkedéssel foglalkoznak itt a város peremén. Áruikra nemcsak a kanizsai piacon akad vevő, de a megye, s a Dunántúl más részén is. A tavasszal 132 családban úgy határoztak, hogy termelőszövetkezeti csoportba tömörülnek. Csoportjukat «Sáská»nak nevezték el... Munkájukról, tetteikről a közeli napokban nyilatkoztak. Néhány napon belül munkához látnak mezőinken a Palini Gépállomás traktorai. Az idén ötvenegynéhány hold búzát, 45 hold árpát vetünk közösen. A vetőmagot kicseréljük fémzárolt, nemesített vetőmagra. — Mi lesz a fő jövedelemforrás a csoportjukban? — Nem leszünk hűtlenek továbbra sem a kertészkedéshez. Most, ősszel nagymennyiségű trágyát hordunk ki azokra a földekre, melyeken kertészkedünk majd. A jövő tavasszal, 20 holdon közösen termeljük a zöldségféléket. Elsősorban paradicsomot és paprikát termelünk ... Az a tervünk a jövőre nézve, hogy a Principális völgyében nagy öntözéses kertészetet létesítünk ... // Értékes tenyészállatokat nevelnek a kehillai tangazdaságban Ez év januárjában a Kehidai Állami Gazdaság teljes egészében átalakult tangazdasággá. A gazdaság állattenyészetében a korábbi években bronzderes tenyészállatokat neveltek, s most a tangazdaság is folytatja a «hagyományt». Szeptemberben négy növendék tenyészbikát értékesítettek. Az állatok 87 500 forinttal hálálták meg a gondozást. A napokban újabb négy bronzderes ,növendék tenyészbikát értékesítenek. A tenyészállatnevelés mellett szarvasmarha hizlalással is foglalkoznak a Kehidai Tangazdságban. A tavaszi szállítás után a napokban újabb 25, extrém minőségű hízott marhát értékesítenek. Az állatokat Nyugat-Németországba szállítják. Kiállítás és vásár Bánokszentgyörgyön Szeptember 26—27-én kétnapos vas- és műszaki kiállítással egybekötött őszi vásárt rendezett Bánokszentgyörgyön a Bánokszentgyörgy és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A kiállításon a Zala megyeiVas-, Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat és a földművesszövetkezet áruimellett a borsfai Haladás Termelőszövetkezet kertészeténektermelvényei is szerepeltek. Azárubőség mellett a látogatók hangulatáról is gondoskodott a szövetkezet. Lacikonyha és borkóstoló várta a vendégeket. A kiállítás és vásár sikerére jellemző, hogy a két nap alatt 145 000 forint értékű árut vásároltak a bánokszentgyörgyi és a környéki lakosok. A legtöbb látogató téli ruha- és cipőszükségletét szerezte be a kiállításon, ezenkívül a legtöbben a különböző alumínium és zománcozott edényekből vásároltak. Sok vásárló fordult meg a borsfai termelőszövetkezet kiállított virágainál is. R. J. A ZALA! HÍRLAP ) AZ IDŐJÁRÁS az őszi hónapokban továbbra is szárazmarad, emiatt számolni kell a pocok kártételével. Elszaporodásukat figyeljük is az őszi vetéseken, ezenkívül aó lucernákon, lóheréken és a répán is. Ezeket a növényeket támadják meg, s köztük is elsősorban az őszi búzában okoz- nak jelentős károkat. Egyrészt a vetőmagot eszik ki a talajból, később pedig a zsenge vetést pusztítják. Nagyon jelentős károkat okoznak, mert végtelenül szaporák. Egy pocok pár évi szaporulata 2500 új kártevő. Védekezni csak vegyi úton szénkéneggel és arvalinnal lehet ellenük. A szénkéneget erősen kötött talaj esetében használjuk, mert könnyen elillan. Használata nagyon költséges és tűzveszélyes. A legjobban bevált védekezőszer a cinkfoszfid tartalmú arvalin, de ezt is legjobb melasszal vagy növényiolajjal itatni és úgy kihelyezni a földre. Nagyarányú elszaporodás esetén csak megszervezt mezeigazdasági tanácsadója tett, kollektív védekezés hatásos, amit hozzáértő szakember felügyelete alatt kell végezni. A mérgezés előtt azokon a földeken, ahol lehet simítózni, ott besimítozzuk, ahol nem tudunk simítózni, ott pedig vagy kézi erővel, vagy cipősarokkal tapossuk be az egérlyukakat. Másnap a kibontott lyukakba helyezzük el a mérget. Nádszálból kanálszerű pálcikákat készítünk, melybe 2—3 szem arvalinnal kevert kukoricadara fér. Ezt helyezzük a lyuk szájába. NAGYON fontos az óvórendszabály betartása, 1 kilométer távolságra szabad megközelíteni a mérgezett területet. A mérgezett táblákról zöld növényeket 14 napig elhordani, vagy ott legeltetni szigorúan tilos. A méreg emberre, állatra egyaránt veszélyes. A vele dolgozó embereket ki kell oktatni az óvórendszabályok betartására. Zabb Kálmán agronómus Kisgyűlések Zalaegerszegen Zalaegerszegem a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi nőtanács szerdán megkezdte azokat a kisgyűléseket, amelyeken az üzemek dolgozóival és a körzetek lakóival ismertetik a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a második ötéves terv elkészítésének téziseit. A közeli napokban több hasonló kisgyűlést szervez a Hazafias Népfront és a nőtanács. Kilencven éve adta ki a magyar-asszírák posta a világ első levelezőlapját Kilencven évvel ezelőtt, 1869 október 1-én, világszerte nagy érdeklődést váltott ki a Magyar-Osztrák Posta-igazgatóság rendelkezése, amely szerint forgalomba hozták a világ első levelezőlapját. Az új küldeményfajta feltalálója dr. Hermann Emánuel, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára volt. Létjogosultságát Gervai Mihály, az akkori magyar postafőigazgató teremtette meg, akinek nagy érdeme volt, hogy a levelezőlap — hosszadalmas vita után — igen olcsón, két krajcárért került forgalomba. A levelezőlap már az első napon nagy sikert aratott. Csupán a pesti központi postahivatalban tízezer fogyott el. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy egy hónap alatt egymillió levelezőlapot hoztak forgalomba. A siker láttán először a német, majd sorban a luxembourgi, a svájci, az angol, a belga, a holland, a den, a finn, az orosz, a francia, az észak-amerikai, a spanyol, a román és a szerb postaigazgatóság vezette be a levelezőlapot. (BTI) Korszerűsíti a termelést, új, modern bútorokat készít a nagykanizsai Vegyesipari Javító Vállalat — Növekedik a nagykanizsai Vegyesipari Javító Vállalat asztalos és kárpitos részlegének a kapacitása — hallottuk a minap. Az idén 2000 heverő és 1200 ágybetét készítését írta elő a vállalati termelési terv. Eddig ebből 1400 heverőt és 800 ágybetétet készítettek. A kongreszszusi verseny során még 100 darab heverő terven felüli elkészítését is vállalták. A vállalat gyártmányai iránt egyre nagyobb az érdeklődés, így jövőre a heverőből 2800 darabra növelik a tervüket és új gyártmányként bevezetik a «Béke» garnitúrát. 500 „Béke“ garnitúra Ez a garnitúra rekamiéból, két fotelból és két kárpitozott székből áll majd. A garnitúra modern, tetszetős vonalakkal készül, fa részei sötétbarnák, kárpitjának színe pedig bordó és zöld lesz. 500 darabot készítenek belőle a következő év folyamán. A »Béke« garnitúra kereskedelmi ára 7238 forint lesz. Az első tíz, bemutatásra szánt garnitúrát decemberre készítik el és néhány példányt kiállítanak belőle a nagykanizsai bútorüzletben is, hogy a vásárló közönség véleményt tudjon mondani róla. Jelentős beruházások A garnitúrák gyártásának bevezetése természetesen megfelelő műszaki és technológiai előkészületeket igényel. A gyártás menetének korszerűvé és gazdaságossá tételére 21 200 forintért már vásároltak egy szalagfűrész gépet, harmincezer forint értékben még e negyedévben beszereznek egy maró- és egy fúrógépet. Januárban pedig még egy politúrozó és szalag csiszoló géppel növelik gépparkjukat. Ez utóbbi gépfajtából pedig még egy darabot saját erejükből is készítenek. Az új gépeknek helyiségre is szükségük lesz, így saját rezsijükben bővítik a vállalat telepének épületeit. Az új, korszerű gépek üzembe állításával teljes egészében áttérnek a szalagrendszerű gyártásra, s a vállalat szakmunkásétszámát is növelik majd január elsejével. Elkészült a szepetneki Béke Termelőszövetkezet korszerű tehénistállója héten adják át rendeltetésének a kívül-belül korszerű, 48 férőhelyes, önitatós tehénistállót. Az építkezés május elején kezdődött és határidő előtt fejeződött be. Az utolsó simításokat a napokban végezték el. Itt, Szepetneken épült a megye első gépesített istállója. A falakat fehérre meszelték, az istálló belső részét lebetonozták, középen sínpárt helyeztek el, ezeken gurulnak a takarmányszállító csillék. Két oldalt tágas ablakokon ömlik be a napfény, a világosság. Már beszerelték a villanyt is. A betonból készített rekeszes jászlakhoz felszerelték az önitatókat, a teheneknek csak le kell nyomni orrukkal az állószelepet és ömlik a friss víz, melyet búvárszivattyú nyom a vezetékekbe. Az istálló mellé ragyogóan tiszta, csempézett, vízvezetékkel, lefolyóval ellátott tejházat, a tehenészeknek, fejőlányoknak, asszonyoknak öltözőhelyiségeket, a takarmánynak tágas tárolót építettek. A magtárpadláson helyezik majd el az állatoknak szükséges abraktakarmány mennyiség egy részét. Az új, korszerű tehénistálló több százezer forintba került. A szepetneki Béke Termelőszövetkezetben újabb gazdasági eseményre készülődnek: a jövő 5. A több mint 20 millió forint összegű építkezési beruházás mellett sok százezer forintot fordítanak a többi üzemágak korszerűsítésére, fejlesztésére is a zalai termelőszövetkezetek. Szövetkezeti falvainkban már az idén új korszaka nyílik meg a nagymúltú zalai szőlőtermelésnek. Csupán ez évben több mint négyszáz hold új szőlőt telepítenek a megye szövetkezetei. Néhány esztendő múlva 20—30 korszerű csemegeszőlő nagyüzemet számlálnak már a megye termelőszövetkezetei. Az idei telepítések előkészítése megyeszerte megkezdődött. A közös gazdaságok mindenütt fajtiszta csemegszőlőket telepítenek. A zalaszentbalázsi termelőszövetkezetekben 10, Pölöskén újabb 5, Zalaszentmihályon 5, valamint az újudvari Búzavirág Termelőszövetkezetben is 5 holdas csemegeszőlő telepet létesítenek. Az összes telepítési költség meghaladja a százezer forintot. A munkát több nagyteljesítményű talajelőkészítő gép segítségével, jobbára saját erőből végzik el a szövetkezeti parasztok. A telepítéseket — megyénkben eddig ismeretlen — 150x80-as kötésekben végzik, így a szőlők gépi művelése száz százalékban biztosítható lesz. Ui eljárást akalmaznak a karózásoknál is. Az eddigi drága és gyorsan pusztuló fa támkarók helyett beton tartóoszlopokat építenek, az oszlopokra huzalokon vezetik majd a szőlőveszszőt. A betonelemeket még a téli hónapokban saját erőből, házilag készítik el a szövetkezetek építő brigádjai. Új nagyüzemi Szőlőtelepeket létesítenek a zalai szövetkezetek I NAGYRÉCSÉRŐL «Nagyobb műveltséget falunk dolgozóinak’.» Ezt a címet adták levelüknek Kovács Gergely és Kolhotek József elvtársak Nagyrécséről. Ha más nem is, a nagyrécseiek bizonyára jól emlékeznek még arra, hogy néhány héttel ezelőtt cikk jelent meg lapunkban, amelyben munkatársunk arról írt, hogy a kultúrotthon igazgatója, Gerencsér József nem ismeri a falu hároméves művelődéspolitikai tervét. Hogy s mint lehetséges ez? Van-e egyáltalán terv, vagy éppen a végrehajtásért nagymértékben felelős kultúrház-igazgató nem ismerné azt? Valahogy így hangzott a címben feltett kérdés: «Tavasszal a pártszervezetek, a községi tanács végrehajtó bizottsága, a tömegszervezetek vezetői, a kulturális bizottság megvitatták a község hároméves művelődéspolitikai tervét. Ezt felbontva, egy évre is meghatároztuk a tennivalókat. Megtárgyaltuk, hol, mi a helyzet, mi a tennivaló, mit tettünk eddig, mit jól, miben van pótolni való, mit, hogy javíthatunk tovább, mit valósíthatunk meg. Mi azóta is ehhez a tervhez tartjuk magunkat, ez irányítja munkánkat. Sajnálatos, hogy pontosan Gerencsér József elvtárs maradt távol ezekről a fontos megbeszélésekről, s nyilván emiatt nem tudott a tervről sem. Községünk termelőszövetkezeti község. A gazdálkodás korszerűsítése foglalkoztatja termelőszövetkezeteink régi és új tagjait egyaránt. Az ő szaktudásuk növelését segíti a közeljövőben induló ezüstkalászos tanfolyam, amit Szabolics elvtárs vezet majd, s az előadások színvonalát hivatottak emelni a tervezett kísérő filmek is. A mi parasztságunk csupán a régi gazdálkodási módot cserélte fel az újjal, gondolkodása sokban a régi még. Azért kulturális levél határoztunk, hogy ebben segítünk először. Sokszor évek kellenek, amíg megerősödik bennük a tudat, hogy helyesen választottak. Sokszor éppen egy jól sikerült színdarab győz meg erről. Persze, ennek eléréséhez nem a Marica grófnő és a Néma levente vezet. Mi képesek vagyunk ezeknél többet adni. Az általános műveltség emelését természettudományos előadások tartásával, s nem utolsó sorban az általános iskola felső két osztályának elvégzésével segítjük. Nálunk az idén 20—25 dolgozó paraszt végzi el az általános iskola VIli. osztályát. De nem akarjuk terveinket részletesen felsorolni. Az eredményekről akarunk majd beszámolni. Nem kis terveket szőttünk. Joggal kérdezhető most, lesz-e erőnk megvalósítani? Sokat kell dolgoznunk, de minden alapfeltétel adva van a további munkához. A pedagógusok segítenek. Segítették a KISZ kultúrmunkáját, a felnőtt színjátszók tevékenységét a múltban is. Gerencsér elvtársból nyilván oktalan elkeseredés beszélt, arra törekszünk, hogy a tömegszervezetek kulturális tevékenységét is a kultúrotthonba összpontosítsuk, s támaszkodunk mindazokra — Takács László, Tálos Istvánné, Kis Lajos és a többiek —, akik tevékenységükkel segíteni készek. Községünkben nemcsak a fiatalok, az idősek is érzik, hogy a színjátszó csoport, a zenekar, a tánccsoport — egyszóval a kultúrmunka megszépíti községünk lakóinak életét. Hiszen a mi derék, dolgos termelőszövetkezeti parasztjaink nem csak szorgalmas munkájukról, hanem a kultúra iránti szeretetükről is híresek. Ez ad lelkesedést, örömet kultúrmunkásainknak, szereplőknek és rendezőknek egyaránt, s ez a biztosíték arra is, hogy terveinkből valóság lesz.»