Zalai Hírlap, 1960. április (5 - 16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

— — ——■ »• - ■■ ■ —- ' -I—■ ■ ..............- . ■ ■ ~ ■ .1 n. i i ^ v fl «7 ^ v/ v \c ’ ^ % [ - n ) i. o > ) f [ } M /'’Li ($!***[ f v-i 0 ♦ \ Világ proiletarijj ,j( egyesüljetek! pa jfc » a *» •/ ^ ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI, TANÁCS LAPJA jam. ’8. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1960., április 1., péntek ^ Mi^ret —— ...... ■ .. -Trrxrir Miminiiir­iM^ Hruscsov lelkes fogadtatása tanban Az MTI párizsi tudósítói je­lentik: Szerdán a délutáni órákban megérkezett Rouenba Hruscsov külövonata. A külvárosokban mindenütt ilyen feliratok fo­gadták: »Éljen a francia-szov­jet barátság!» »Seine-Maritime megye üdvözli Hruscsov elnö­köt.­« A pályaudvartól a katedráli­­sig terjedő útvonalon ezrek és ezrek sorakoztak fel. Nemcsak Rouen dolgozói köszöntötték Hruscsovot, hanem a majd száz kilométerre levő Le Havre dokkmunkásai is eljöttek Rouenba. Hruscsov kívülről megtekintette a katedrálist, a francia gótika e kőcsipe cso­dáját. A város nevében Tissot, a jobboldali függetlenek pártjá­hoz tartozó polgármester kö­szöntötte a szovjet kormány­főt. Hangsúlyozta, hogy a fran­ciák is hevesen kívánják a Rouen (TASZSZ) Hruscsov elvtárs a roueni díszvacsorán beszédet mondott, amelyben rámutatott: a Rouen fontos utak keresz­teződésén fekszik. Békeidőben eleven kereskedelmi és ipari központ, amelyen át a legkü­lönbözőbb áruk nagy tömege árad. De a háborúban Rouen a német beözönlés útjába ke­rült, elkeseredett csaták szín­­hleyévé vált. A rouneiak száz évnél is rövidebb idő alatt há­romszor élték át a német hó­dítókkal viselt háború borzal­mait, sokat szenvedtek és be­csülni tudják a béke áldásait. Mindenki tudja, mily nagy áldozatot hoztak a szovjet em­berek a második világháború­ban hazájuk szabadságáért és Európa más népeinek felszaba­dításáért a hitleri területrab­lók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csatamezőkön. A német fasiszta hódítók 1710 várost és munkáslakótelepet, több mint 70 000 falvat rom­boltak le és égettek fel. 25 mil­lió embert tettek hajléktalan­ná. Hazánk ebben­ a háború­ban körülbelül ötszáz milliárd dollárra tehető károkat szen­vedett. A megróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség ellen kifejtett harcos együtt­működés fűzte össze. Francia­­ország joggal lehet büszke de­rék fiaira, a Normandia-Nye­­man repülőezred pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget sze­reztek, a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen. Ez az ezred Moszkvától a Balti-ten­gerig dicsőséges harcos utat tett meg. Két és fél év alatt­­ nagyszámú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak.­­ Az ezred zászlaját a vörös zászló és az Alekszandr­­ Nyevszkij érdemrend diszíti. A­­ hitleristák Nyeman parti vé-i békét. Hruscsov válaszában ki­jelentette, hogy a békevágynak tettekben kell megnyilvá­nulnia. Az ilyen tettek egyike a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése. A szovjet kormányfő a francia—szovjet árucserefor­galom fejlesztésének szükséges­ségét hangoztatta és így foly­tatta: Önök nyilván azt kíván­ják, hogy Rouen kikötőjéből francia áruk induljanak el a Szovjetunió felé. Nos, a szovjet kikötők nyitva állnak a Rouan­­ból induló hajók előtt.... — Hruscsov ezután a «konzulok palotájába«, a kereskedelmi kamara épületébe ment, majd részt vett a megyefőnökségen tiszteletére rendezett díszva­csorán. Útjában mindenütt a roueni dolgozók lelkes tömegei köszöntötték. A »bölcs és meg­fontolt Normandia» közmon­dásos közömbösségét levetkőz­ve, valóban lelkes és forró fo­gadtatásban részesítette a szovjet kormányfőt, delmi vonalának áttöréséért az ezred külön dicséretet és a »Nyemani« kitüntető címet kapta. Negyvenkét repülő szov­jet érdemrendet kapott. Mar­cel Albert és Roland de la Poip főhadnagyok a Szovjet­unió hőse címet érdemelték ki. A francia kormány becsület­­renddel, felszabadulási ke­reszttel és több érdeméremmel tüntette ki az ezredet. Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza, ame­lyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeléül ezeket a repülőgépeket a francia légierőknek ajándé­kozták. Ebben az időben írta De Gaulle tábornok I. V. Sztálin­nak, hogy a francia kormány és nép nagyra becsüli ezt az ajándékot és­­a két szövetsé­ges nép mély barátságának fé­nyes, tanúbizonyságát látja benne«.. Különös örömömre szolgál, hogy itt, Normandia fővárosában emlékezhetem meg a hős francia repülők bá­torságáról, mert Normandia nevének dicsőséget szereztek az orosz égbolton. Az én fiam is a Normandia- Nyemen ezreddel azonos f­ont­­szakaszon áldozta életét a né­met fasisztákkal vívott harc­ban. Ő is repülős volt. Mélysé­gesen átérzem mindazoknak a fájdalmait, akik szeretteiket vesztették el a háborúban. Hi­szen újjá lehet építeni városo­kat, fel lehet szántani pusz­tasággá tett földeket, de sem­mi sem adhatja vissza szerette­inket, akiknek életét derékba törte a háború. Az emberi el­me nem nyugodhat bele, hogy a halált hozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életébe. A föld legnagyobb szellemei felhábo­rodással keltek ki a gyilkolás vak őrülete ellen. Köztük­ vol­tak Franciaország dicső fiai: Hugo és Maupassant, Zola és Jaures, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakorlati lehetőséggé, hogy kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői győzedel­meskednek a háború erői fö­lött. Minden világrészben sok millió becsületes ember emelte fel szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és napról nap­ra erősödik a szocialista orszá­gok tábora, amely elveti a hó­dító háborúk módszerét és a (Folytatás a 2. oldalonr.) Hruscsov beszélje a roueni díszvacsorán N. Sz. Hruscsov lillei francia bányászokkal beszélget -(3‚2 gcK 8 e§6K§egai›S‚3 ScS›8eiScKSegc£‚3 e)gdécS^^ Hruscsov a verduni emlékmű lépcsőjén Korszerű, minden igénynek megfelelő iparitanuló-iskola épül Zalaegerszegen Zalaegerszegen az iparita­­nuló-iskola — elhelyezés szem­pontjából — nagyon szűk­ ke­retek közé szorult. Az épület megfelelő mellékhelyiségek­kel, zsibongókkal, tornaterem­mel nem rendelkezik. Az elmé­leti oktatás ennek következ­ményeként igen mostoha kö­rülmények közt folyik. A város az ötéves terv során tovább fejlődik. Az ipar ka­pacitásának növelése a szak­­munkás-szükségeletet is nö­veli. Évenként 600 fő helyiipari, 200 építőipari tanulóval és több helyiipari szórvány­tanulóval kell számolni. A zalaegerszegi városi ta­nács és a Zala megyei tanács végrehajtó bizottsága felismer­te egy új intézet felépítésének fontosságát. Helyet biztosított és javaslattal fordult a Munka­ügyi Minisztériumhoz, hogy biztosítsák a szükséges beru­házást. A tervek szerint Zalaeger­szegen a Báthory, Radnóti , Kinizsi utca által határolt te­rületen építik fel az ipari ta­nulók megyei központját. Az építkezés 1961 január elsején kezdődik és 1962 szeptember elsején fejező­dik be. Az új iskolában 8 tantövény, 4 szertár, 1 tanári szoba, 1 igazgatói iroda, 1 igazgatóhe­lyettesi iroda, 1 könyvtár, 1 párt- és szakszervezeti, 1 klub­­helyiség, 2 könyvelési, 1 ad­minisztratív iroda, 3 szakköri szoba, 1 ruharaktár, 1 tan­­könyvraktár, 1 portásfülke, 1 takarítófülke kap helyet, ösz­­szesen 360 négyzetméter terü­leten. Beruházási költség: építkezésre 4 millió ötszáz­ezer, berendezési tárgyak beszerzésére ötszázezer, ter­vez­ésre pedig 220 000 forint, összesen 5 500 000 forint. Eb­ben az összegben még nem szerepel a társadalmi munka­felajánlás. A zalaegerszegi ipa­­ritanuló-iskola 750 000 forint értékű munkával kíván hozzá­járulni az­ építkezés meggyor­sításához. - ha - Ülést tartott a zalaegerszegi városi tanács Március 31-én délelőtt a me­gyei tanács dísztermében ülést tartott a zalaegerszegi városi tanács. A tanácsülés megnyitó­jában megemlékeztek április 4- nek, hazánk felszabadulásának 15. évfordulójáról. A továbbiakban a tanácsülés 4 napirendet tárgyalt. Elsőnek interpellációk hangzottak el, második napirendként a ta­nácshatározatok végrehajtásá­ról, a végrehajtó bizottság munkájáról szóló jelentést vi­tatták meg, amelyet Nátrán Já­nos elvtárs, a városi tan­ács végrehajtó bizottságának elnö­ke terjesztett a tanácsülés elé. A harmadik napirend — a városi tanács irányító tevé­kenységéről és tömegkapcsola­tairól — előadója szintén a vég­rehajtó bizottság elnöke volt. Utolsóként a város 19­0. évi költségvetését — amelynek elő­adója Böle József, a főkönyve­lőség vezetője volt — tárgyalta meg a tanácsülés. Tizenöt év alatt megvalósul a Szovjetunió teljes villamosítása Moszkva. (TASZSZ) A szov­jet tudományos akadémia mű­szaki tagozata közgyűlésen vi­tatta meg a teljes villamosítás kérdéseit. A közgyűlésen el­mondották, hogy a jelenlegi 264 milliárdról 1975-ig 1500 milliárd kilowattórára, 1980-ig pedig 2300 milliárd kilowatt­órára kell növelni a villamos­energia termelését. A Szovjetunió teljes villamo­sítását elsősorban szénnel, pa­kurával és földgázzal működő nagy hőerőművek, továbbá nagyteljesítményű vízi erőmű­vek építésével kívánják meg­oldani. Emellett tovább fejlesz­tik az atomenergia felhasználá­sát is. Megyénk 15 esztendejéből A kultúra új otthonai: Kustányban, a Nagykanizsai Sörgyárban és Lentiben ÚJ HIOBOK „A zalaegerszegi kórház gyer­mekosztályán meghalt egy négyéves kislány. Meghalt, te­temét a proszektúrára szállí­tották még az este. Reggel a proszektúra dolgozói megdöb­benve hallgattak: Valaki sír a hullakamrában.. .­ A négy — nem több és nem kevesebb — éves kislány keltegette a halot­takat, kékre-zöldre fagyva!” Lehet, hogy áprilisi tréfának készült - e hír? Lehet, ámbár akkor még nem volt április, amikor kiebhír kelt arról, hogy egy leányanya vőlegényével — mert útban volt a gyermek — elvágta négy — nem több és­­nem kevesebb — éves kislányá­­­­nak a nyakát. A „jólértesültek” már azt is hozzátették, hogy a gyilkosok tizenkét évet kaptak személyenként. Megérdemelték! Megnyugtató ítéletet hozott a bíróság... A józan közvéleményt azon­ban az nyugtatná meg igazán, ha e hírek élénk fantáziájú megalkotóira mérhetne ítéle­tet a bíróság. Mert a két hír­ből — ha úgy tetszik rémhírből — igaz csak annyi: mindkettő ráérő, rosszindulatú emberek fáradt, a közvéleményt nyugta­lanítani igyekvő agyának torz­­szüleménye. Ennyi, s egy szóval sem több.

Next