Zalai Hírlap, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

“Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 232. szám. Ára: 50 fillér. 1960. október 1., szombat Két kikötő A címben említett két kikötő egyike eleven valóság: a New York-i East River hosszú mó­lósorában a 13-as számot vise­li, s dokkját csak elvétve kere­sik fel az óceánt átszelő hajók. Horpadt acéllemezek, rozsdás rácsok, betört ablakok, pléh­­kannák és rothadt hajóköte­lek borítják a szárazföldi tér­séget — írja róla a Süd­deutsche Zeitung, s baljós gon­dolata még hozzáfűzi: „A 73- as móló a legkeményebb köté­sű férfiakat is menekülésre készteti”. Nos, ebbe a kikötőbe irányí­tották az amerikai hatóságok a Baltika óceánjárót, melyen­­Hruscsov elvtárs vezetésével a szovjet ENSZ-delegáció, vala­mint a testvéri országok több küldöttsége a világszervezet XV. ülésszakára New Yorkba érkezett. Nem fordult elő még a világtörténelemben, hogy kormányfőket ilyen visszata­szító díszletek között, a kötele­ző udvariasságnak ilyen felhá­borító mellőzésével fogadtak volna, é­s aligha akad még a diplomácia nagykönyvében ha­sonló eset, mely ennyire nyil­vánvalóvá tenné egy hanyatló nagyhatalom ernyedt tehetet­lenségét. Az East River 73-as kikötője úgy vonul be a törté­nelmi események lapjára, mint a pőrére vetkőztetett imperia­lista hatalmi álmok szertefosz­­lásának egyik emlékezetes ál­lomása, mint a történelem szé­lén duzzogó amerikai politika megszégyenülésének sötét­­színtere. „Deep freeze treatment” — "fagyos távolság: ezt ajánlotta a kapitalista sajtó az amerikai polgárnak a szocialista orszá­gok képviselőinek fogadtatásá­val kapcsolatban, s ehhez a 73- as dokk ízléstelen komédiája volt a példakép, a jeladás. Az amerikai átlagember azonban nem fordított hátat a szovjet miniszterelnöknek, hanem oda­ült a televíziós készüléke elé, sorbaállt a New York Tűnés­ért az újságárus előtt, és fel­figyelt a józan hangra, az ér­vek és tények lüktető áradatá­ra, mely a bölcs és higgadt hruscsovi beszéd oly megkapó jellemzője volt az ENSZ üveg­palotájában. A fagyos távol­ság — az amerikai kormány­körök jelszava — megértő me­legséggé olvadt az egyszerű emberek szívében, s a tömegek álláspontját Miss Rachel Bal­les így foglalja össze a szovjet ENSZ-kiltöttséghez intézett levelében: „Hruscsov Ameri­kába érkezése friss légáram volt, amely átszellőztette ezt a pénzre felépített várost.” Az általános leszerelést sür­gető, a fegyvermentes és há-­­ ború nélküli világ megteremté- s séért síkra szálló, a gyarmati­­ rendszert száműző, a vitatott nemzetközi kérdésekre békés megoldást ajánló szovjet ja­vaslatok százmilliók vágyát, gondolatát fejezik ki, s a tő­kések minden dühödt kifaka­­dása ellenére az ENSZ üléster­mét a világot formáló új erők diadalmas szószékévé változ­tatják. A népek tudják, érzik, hogy friss szél kap hajóik vitorlái­ba, s repíti őket a szebb hol­nap Jóreménység-foka felé. A háborútól és kizsákmányolás­tól mentes szabad életért fo­lyó küzdelem gomolygó füstje mögött felködlik egy másik ki­kötő, mely feledteti az East Ri­ver szennyes mólósorát, s amely a jólét és békés élet partjait jelenti. A hajón, mely az új kikötő felé halad, vörös csillagos lo­bogót lenget a szél. Líbia, Nepál és Libéria küldötteinek felszólalása az ENSZ-közgyűlés csütörtök esti ülésén New York (TASZSZ) Az ENSZ csütörtök esti ülésén az ecuadori külügyminiszter után Muhiddin Fikini, Líbia kül­dötte szólalt fel, s kifejezte­­ népének szolidaritását az af­­­­rikai és ázsiai­ országok népei-­­ vel. Hangsúlyozta, hogy kor­­­­mánya a kölcsönös tisztelet és egyetértés útján kíván haladni a nyugati és keleti országok­kal. Részletesen foglalkozott az afrikai népeket legjobban ér­deklő problémákkal. Elítélte Franciaország kormányát az algériai háború miatt. Elérke­zett az ideje — mondotta —, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete eleget tegyen köte­lességének és biztosítsa az al­gériai kérdés megoldását, az algériai népnek a független­séghez és az önrendelkezéshez való joga alapján. Hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a Kongói Köztársaság egységét és területi épségét. A líbiai küldött kifejezésre juttatta népének mélységes aggodalmát a Délafrikai Unió­ban tomboló faji politika mi­att. Befejezésül hangoztatta,­­ hogy az ENSZ-nek fontos sze­repet kell játszania a legidő­szerűbb nemzetközi kérdés­nek, a leszerelés kérdésének megoldásában. Ezután B. P. Koirala nepáli miniszterelnök emelkedett szólásra. Üdvözölte az ENSZ új tagjait, majd kifejezte azt a reményét, hogy a még min­dig gyarmati uralom alatt élő országok mielőbb elnyerik függetlenségüket, elfoglalják helyüket az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ mindaddig nem lehet valóban egyetemes szervezet, amíg a Kínai Népköztársaság rem foglalhatja el benne az őt megillető helyt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete addig n­em lehet a világ népeinek képviselője, amíg nem jut benne képviselethez a 830 milliós Kína. Ugyanúgy tel- ENSZ-tagsághoz a Mongol fesen törvényes joga van az Népköztársaságnak is. Koirala határozottan síkraszállt Algé­ria függetlensége mellett és rámutatott arra, hogy Fran­ciaország nem tartotta meg De Gaulle tavalyi, Algériára vonatkozó ünnepélyes ígére­tét. A kongói helyzettel kapcso­latban a nepáli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy biztosíta­ni kell a Kongói Köztársaság területi épségét és politikai függetlenségét. Befejezésül Koirala részle­tesen elemezte a leszerelés kérdését és hangsúlyozta, hogy megoldása elsőrendű fon­tosságú. Úgy véljük — mon­dotta —, hogy az általános és teljes leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett maradéktalanul lehetséges. A közgyűlés délutáni plená­ris ülésén utoljára Rudolph Grimes libériai külügyminisz­ter mondott beszédet. Kijelen­­tete, hogy a leszerelés kérdé­sében megegyezésre kell jut­ni. A világ — mondotta — nem tekintheti többé a hábo­rút politikai eszköznek. Algéria és Kongó kérdésé­vel foglalkozva a libériai kül­döttség vezetője megállapítot­ta, hogy a gyarmati rendszer minden formájában a végét járja, de sebeket hagy a füg­gő és leigázott népek testén. A Délafrikai Uniióban ural­kodó helyzetről szólva Grimes megállapította, hogy az súlyo­san veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot. A közgyűlés legközelebbi plenáris ülése szeptember 30- án 15 óra 30 perckor kezdő­dött. (MTI) Hruscsov találkozott Macmillan angol miniszterelnökkel is szovjet miniszterelnök beszélgetése újságírókkal New York (MTI) Csütörtö­kön este Macmillan angol mi­niszterelnök látogatást tett Hruscsov szovjet miniszterel­nöknél a Szovjetunió ENSZ missziójának székhelyén. A megbeszélés több mint két óra hosszat tartott. Az angol kül­ügyminiszter elkísérte a meg­beszélésre a miniszterelnököt. A megbeszélés után körülbelül fél órával az angol küldöttség szóvivője sajtóértekezletet tar­tott, amelyen elmondotta, hogy a két kormányfő kicserélte vé­leményét több kérdésről, így a leszerelésről, a berlini kérdés­ről és az ENSZ helyzetéről. A tanácskozás célja csak véle­ménycsere volt és elhatározo­t­ták, hogy ezt a véleménycse­­­­rét folytatni fogják. Szovjet részről semmiféle hivatalos közleményt a megbeszélések­ről nem adtak ki. Az angol de­legáció köréből származó érte­sülése szerint úgy tudják, hogy a szovjet miniszterelnök valószínűleg a jövő hét ele­­jén viszontlátogatást tesz Macmillannál, s akkor folytatják a megbeszélést. Mielőtt Macmillan megérke­zett volna a szovjet ENSZ - misszió Park Avenue 680 szám­­ alatti házába. Hruscsov minisz­terelnök a székház kapujában beszélgetést folytatott az ott várakozó, mintegy 25 újság­íróval. A beszélgetés során ki­jelentette, hogy nem akar be­avatkozni az Egyesült Álla­mok belügyeibe, de az a véle­ménye, hogy a jelenlegi elnök már nem hozhat komoly dön­téseket. Hozzátette, hogy az új elnök nyilván sokkal jobb helyzetben lesz. Erősen remélem, hogy az új elnök hivatalba lépése után országaink viszonya javulni fog — mondotta Hruscsov, majd hangoztatta: biztos benne, hogy az új elnök jobban meg fogja­­ érteni azokat a problémákat, amelyeket az U—2. repülőgép ügye vetett fel, s jobban meg­­ fogja érteni a párizsi csúesér­­■­tekezlet elmaradásának okait, , az abból származó következ­­­­ményeket. Ezután azt mon­dotta, hogy­­ Eisenhower és Macmillan kijelentéseiben, amelyek s két a leszerelésről tettek,­­ nem lát túlságosan sok biztatót. Mind a kettő az ellenőrzést helyezi előtérbe. Mi azonban nem akarjuk ezt, amit mi aka­runk, az a leszerelés. Mit érünk az ellenőrzéssel, hogyha még mindig vannak rakéták és az egyik a másik országba küld­heti ezeket a rakétákat. Ezután megkérdezték Hruscsovot, hogyha borúlátó, akkor miért folytatja mégis tárgyalásait a különböző államférfiakkal, nem él benne végső soron a remény? Erre Hruscsov azt vá­laszolta: Reménykedni aka­rok. Macmillan csütörtök dél­előtti beszédéről azt mondta, hogy ezt a beszédet nem talál­ta nagyon konstruktívnak. Macmillan beszéde és ma­gatartása általában emlé­keztet engem Chamber­lainre. Ezután arról beszélt Hruscsov, hogy az idősebb generációhoz tartozik és nagyon jól emlék­szik rá, hogyan tárgyalt a régi népszövetség a leszerelésről, miközben Hitler fegyverkezett és előkészítette a második vi­lágháborút. Hruscsov vissza­tért a beszélgetés során a pá­rizsi csúcsértekezletre és az U. 2. kémrepülőgép ügyére. Azt mondotta, hogy ez megalázó volt a Szovjetunióra nézve. Mikor megkérdezték, hogy elő­­készült-e az Eisenhowerral való találkozásra, azt válaszolta „ha azt mondanám, hogy igen, akkor ez úgy hangzana, mint­ha könyörögnék ilyen találko­zóért. De hiszen New Yorkban vagyunk és nem Moszkvá­ban — tette hozzá. A szovjet kormányfő ezután kijelentet­te, hogy amikor az Egyesült Államok az U—2 repülőgépet a Szovjetunió fölé küldte, a repülőgépet lelőtték. Ugyanez történt a RB—47 repülőgép­pel és ha egy harmadik gépet küldenének, azt is ugyanígy lelőnék. Hruscsovot ekkor emlékez­tették arra, hogy a Szovjet­uniónak is vannak hírszerzői. A kémkedés is más dolog — mondta Hruscsov — s a repü­lőgépnek más országok légite­rébe való küldése is más dolog Önök küldenek egy repülő­gépet mihozzánk, mi válaszo­lunk, s ez háborút okozhat. Mi nem akarunk háborút. A szov­jet kormányfő azt mondta, hogy amikor visszatért az Egyesült Államokban tett ta­valyi látogatásáról, semmiféle barátságtalan kijelentést nem tett Eisenhower elnökről, vagy az amerikai népről. Azt mond­ta, reméli, hogy a két ország viszonya javulni fog. S önök hogyan reagáltak er­re? A Szovje­tunió fölé küld­ték az U—2-t. Mi pedig becsü­letes tárgyalásokat akartunk folytatni az Egyesült Államok elnökével. Hruscsov találkozott Gomulkával New York (TASZSZ) A Szovjetunió miniszterelnöke mellé rendelt sajtócsoport közli: Szeptember 29-én a Szovjetunió ENSZ képviseletének a Park Avenuen lévő székhelyén N. Sz. Hruscsov, az ENSZ közgyűlésének ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezető­je találkozott W. Gomulkával, a Lengyel Népköztársaság kül­döttségének vezetőjével. A szívélyes baráti légkörben lefolyt megbeszéléseken kicserélték véleményüket a közgyűlés mun­kájáról és egyes nemzetközi kérdésekről (MTI) Képünkön N. Sz. Hruscsov fogadja W. Gomulkát. Érdekes statisztikai adatok hazánk közszolgáltatásának új eredményeiről A statisztikusok az ország minden vidékéről összegyűj­tötték a közszolgáltatások ada­tait, hogy számbavegyék: ho­gyan fejlődik hazánk villa­­mosenergia-­ellátása, mennyit javultak a közszolgáltatások az elmúlt években, s hány háztartást kapcsoltak be a gáz­hálózatba. A több évre visszamenőleg összeállított adatokból kitűnt, hogy a javulás a közszolgálta­tások minden területén rend­kívül nagy, Budapesten és vi­déken is 1952. óta csaknem meg­kétszereződött a gázháló­zatba bekapcsolt háztartá­sok száma, s ma már az országban mint­egy háromszázezer család főz­het gázzal, körülbelül százöt­­venezerrel több, mint nyolc évvel ezelőtt. Nyolc évvel ezelőtt nem egé­szen hetvenmillió kilowatt­óra fedezte a vidéki városok és falvak villamosenergia szük­ségletét. Tavaly viszont csaknem 212 milliót fogyasztott a vidék. A vízellátás még korántsem kifogástalan, a számszerű ada­tok azonban bizonyítják, hogy az illetékesek nagy erőfeszítése­ket tesznek a növekvő igények kielégítésére. 1952-ben össze­sen csupán 191 millió köbmé­ter víz került a hálózatba. 1954-ben már 240 millió, ta­valy pedig 287 millió, nyolc év alatt tehát 96 millió köb­méterrel növekedett a vízho­zam. (MTI) Lényegesen emelkedtek az új must-és borfelvásárlási árak Tíz százalékos felárat kapnak a szerződést kötő termelők E hónapban jelent meg az élelmiszeripari miniszter 10/ 1960 számú rendelete, amely szabályozza a must és bor fel­­vásárlási árakat. Az új rendelet a tavalyinál magasabban állapítja meg a must és bor felvásárlási ára­kat, megszünteti az V-ös ár­csoportot, nagy kedvezményt — tíz százalékos felárat — biztosít a szerződést kötő ter­­­melőknek. Megyénkben a II. ár-, illetve területi csoporthoz Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galam­bok, Kallósd, Kiskomárom, Orosztony, Pakod, Türje, Zala­­bér, Zalakaros, Zalakoppány, Zalaszabar, Zalaszentgrót ha­tárában termett olasz rizling, és rizlingszilváni borok szá­míthatók abban az esetben, ha a szőlőcefre és a must 17 cukorfokot, a bor pedig a 10,5 Malligand-fokot eléri­­ vagy meghaladja. Megyénk többi részén ter­melt borok, vagy az említett területeken termett gyengébb minőségű borok a III-as és IV/A — B — C ár-, illetve területi csoportokba tartoznak. A II. árcsoportba tartozó mustért szabad áron a tavalyi 30 fillérrel szemben 34 fillért fizetnek cukorfokonként a fel­vásárlást végző pincegazdasá­gok. A szerződéses must ára 37,5 fillér. A III. árcsoportban a mustért 26, a IV. B — sil­ler, othello — és a IV. C — noah és egyéb direkttermő — árcsoportokban 14,5, illetve 13 fillért fizetnek a mustért cu­korfokonként. A II. árcsoport­ban a seprős bor Malligand fo­konként 57, az egyszer fejtett 59, a kétszer fejtett 62 fillér szabad áron, míg a szerződés­re 62,5, 65, 68 fillér. Tavaly nem volt különbség a szerződéses és szabad ár kö­zött, s akkor 50, 52,5 és 55 fil­lért fizettek a második árcso­­portba tartozó borokért. Lé­nyeges tehát a változás, mert például az idén egy liter 12 Malligand fokos, külön szüre­telt olasz rizlingért seprősen 7 forint 50 fillért, egyszer fej­tetten 7,80 és kétszer fejtetten 8,16 forintot kaphat a termelő, ha szerződést köt. A külön szüretelt oltvány­szőlőből préselt mustért, illet-­­ve borért egyébként is jóval többet fizetnek, mint a direkt­­termékkel kevertekért. A III. árcsoportban a sza­bad ár 44, 46, 49 fillér, a szer­ződéses ár 48,5, 50,5, 54 fillér. A IV. A csoportban a festő Othello ára 37, 38, 39,5, illetve 40,5, 42, 43,5 fillér. . A IV. B csoportban a filler, Othello 26, 26,5, 27, illetve 28,5, 29, 29,5 fillér. A IV. C csoportban a noah és egyéb direkttermék ára 23, 23,5, 24,5 fillér. Ez utóbbi három csoport a múlt esztendőben fajtánként nem­ volt külön bírálva, s fel­­vásárlási ára is egységes volt. Az új rendelkezés azonban különbséget tesz az egyes faj­ták között, s így serkentően hat a minőségileg jobbra tö­rekvésre. Hírt adtunk már arról,, hogy Dedinszky Já­nos naevlenevesi főgeológus pál­maházában az idén termést hozott a négy­éves banánfa. íme, a gazdag fürt, amellyel az ifjabb De­dinszky ismer­kedik. Kincses I. felv.

Next