Zalai Hírlap, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
IMI ausfor 1 Mérlegen egy pártalapszervezet éves munkája Végigtekintve az egész esztendőben végzett pártpolitikai munkát, megállapíthatjuk, a Budafai Kőolajtermelő Vállalat gépműhelyi pártalapszervezete jelentős fejlődésen ment keresztül. Annak ellenére, hogy szétszórt munkahelyeken dolgoznak a párttagok, sokfelé kell „gondolkodnia” az alapszervezeti vezetőségnek, mégis sikeresen betöltötte hivatását. Szervezetileg hozzájuk tartozik a gépműhely, a szállítás, az anyaggazdálkodási osztály, a villamos műhely és az irodai adminisztrációs csoport. Mindenütt mások a munkakörülmények, változók a problémák is. A vezetőség, már az alakulásnál figyelembe vette ezt, s az öt főt megbízta az egyes termelési egységek felelőseiként. Határozatot is hoztak:hetenként legalább egy alkalommal minden vezetőségi tagnak kötelessége megjelenni a gondjaira bízott üzemrészben. ■E feladatnak minden vezetőségi tag eleget tett. Végeredményben így vált lehetővé a kollektív vezetés az alapszervezetben. A vezetőségi tagok öntevékenyen intézkedtek, ha nem is naponként, de gyakran beszámoltak a titkárnak a termelési gondokról, az emberek hangulatáról, a párttagok tevékenységéről, a pártcsoportok munkájáról — szóval mindenről. Amikor vezetőségi ülés következett, ott mindig az övék volt az első szó: beszámolás kezdődött. A titkár rendszeresen járt ■ellenőrizni. Ez a körút sohasem múlt el segítségadás nélkül. Tehette, hiszen a vezetőség munkája megoszlott, a tit■ kornak volt ideje jól, hatékonyan irányítani, megkeresni a pártpolitikai munka vezetésének jó módszereit. Jó és rossz a pártcsoportok működésében A kollektív vezetés és egységes munkastílus következménye volt a pártcsoportok tevékenységének lényeges javulása is. Eleinte a vezetőség még azzal a gonddal küszködött, hogy a feladatok felismerésére tanítsa a pártcsoportokat. Ez év közepére viszont már elérték, hogy a pártcsoportok munkamódszereinek csiszolgatása maradt rájuk csupán. A pártcsoportok dolgoztak, rendszeresen megtartották értekezlteiket. Kivétel talán ■csak a szállítási csoport, ahol a szolgálati beosztások miatt nehézségbe ütközött a csoportértekezletek megszervezése. Elevenebb tevékenység megteremtése céljából a pártcsoportok felépítését megváltoztatták az ősz folyamán. — Hármat a szállításnál, hármat a gépműhelyben, egyet az anyaggazdálkodásnál és egyet az adminisztrációs részlegnél alakítottak — átlagban 10—12 fővel. Ezek a kisebb egységek jobban voltak mozgathatók, összekovácsolódtak a mókában, jobb agitációt fejthettek ki, mint korábban. Az átszervezésnél a bizalmiak fele kicserélődött, új, friss erők kerültek a csoportok élére. De a pártcsoportok egy lényeges területen alig jutottak előre: az emberek nevelését elhanyagolták. A személyes agitáció helyett többnyire a könnyebb oldalt, a kisgyűléseket választották. Amióta az átszervezés megörtént, van már javulás az emberekkel való személyes foglalkozásban is, de még nem elegendő ez a fejlődés. A helyes módszerek megtalálása a jövő esztendő egyik lényeges feladata lesz. A taggyűlések, vezetőségi ülések színvonala javult az év folyamán. Gyakran foglalkozott a pártkollektíva a munkafegyelemmel, az üzemrészek tervteljesítésével stb. Mindig hoztak határozatokat is és — egy-kettő kivétlével — valamennyit végrehajtották. A napirendi pontok megválasztásánál öntevékenyek voltak, s elvetették azt a korábbi gyakorlatot, hogy csak a felsőbb szervek utasítására vártak. Amíg tavaly talán ha kétszer foglalkoztak saját problémáikkal, addig 1960-ban túlnyomóan a saját munkaterületet érintő kérdéseket tárgyaltak a taggyűléseken. Vezetőségi ülés alig maradt el az év folyamán. Havonta kétszer üléseztek, s mindig aktuális feladatokat választottak. Ez évben valósították meg azt a módszert, hogy minden taggyűlés első napirendjeként a titkár beszámolt a két taggyűlés közötti vezetőségi munkáról. A tagság aktivitására igen jól hatott ez a rendszeres beszámolás-értékelés. Jó siker forrása: kollektív vezetés Segíteni kell a bírálatot Említeni kell a bírálat-önbírálat helyzetét. Még mindig erősen hat az a nézet, hogy „ne bántsuk egymást”, bár a vezetőség sokat bírált és másokat is erre ösztönzött. Az alulról jövő bírálat kifejlesztésének eszközét, módszerét már nem találták meg, ezért sok volt az általános szólam a felszólalásokban. Nem egyedül az alapszervezet hibája ez. Felelős érte az üzemi pártbizottság is, mert az alapszervezet eléggé magára hagyatott. Csak a titkár jár hozzájuk időnként, de az üzemi pártbizottság egészében keveset törődött velük. A pártbizottság nem segített nekik a pártmunkában jobb módszereket választani. Gyakran a taggyűlésről hozzájuk küldött jegyzőkönyvet sem nézték át — nem is intézkedtek a párttagok által feltárt hibák kijavításában. A pártépítéssel rendszeresen foglalkozott az alapszervezet. Nyolc párttagot és tagjelöltet, hosszas előkészítő, nevelő munka után vettek fel. Ezekkel a tagokkal valóban erősödött az alapszervezet. Ami a párt anyagi eszközeit illeti, náluk egy tag sem maradt el a tagdíjfizetéssel. A bizalmiak ebben nagyon szorgalmas munkát végeztek. Ha összességében értékeljük az alapszervezet egész tevékenységét, bátran mondhatjuk: betöltötte hivatását, mozgalmas pártéletet teremtett. S ami hiba akadt az egész év során, azt le lehet küzdeni még jobb munkastílussal. Ezen munkastílus kialakításán dolgozik most az alapszervezet vezetősége. V. Gy. ZALAI HÍRLAP JÓL HAJRÁZOTT a letenyei földművesszövetkezet Ha valaki ezelőtt két hónappal azt mondta volna, hogy a letenyei földművesszövetkezet teljesíti éves baromfi- és tojás felvásárlási tervét, a válasz csak ez lehetett volna: Ez merő képtelenség! Olyan nagy volt a lemaradás, hogy behozhatatlannak látszott. Hasonló képet mutatott a részjegy-befizettetés is. A földművesszövetkezet a 20 000 forintos részjegybefizettetési tervvel szemben, háromnegyedévi munka eredményeképpen szeptember 30-án még csak 8700 forintos teljesítést ért el. Csupán egy ember hitte, hogy a földművesszövetkezet nemcsak a lemaradást hozza be, hanem túl is teljesíti a tervet. Ez az ember Szalay Román elvtárs, a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke volt. Szalay Román fiatal ember, tele ambícióval, lelkesedéssel és szorgalommal. A bírálatra, amely nem egyszer érte a baromfi- és tojás felvásárlásban, valamint a részjegy-terv teljesítésében mutatkozó lemaradásért, mindig azt válaszolta: Korai a bírálat. Várják meg a végét, ígérem, hogy a tervet teljesítjük. S íme, december 30-án a MESZÖV szövetkezetpolitikai osztályán fölcsendült a telefon. Szalay Román jelentkezett: — Elvtársak, a IV. negyedévi baromfi felvásárlási tervünk 35 mázsa volt, ezt 38 mázsára, vagyis 109 százalékra teljesítettük, a 32 ezres tojástervet pedig 121,2 százalékra valósítottuk meg. A 20 000 forintos részjegy-terv teljesítéséből már csak 3000 forint hiányzik, de másfél nap még vissza van ebből az évből. A dolgozók lelkes munkájának jellemzésére elmondta, hogy Ferencz Jánosné már nagyon előrehaladott áldott állapotban volt, de a terv teljesítéséből reá háruló feladatot mindenáron teljesíteni akarta. Teljesítette is. Dicséret illeti a letenyei földművesszövetkezet dolgozóit. Becsületes munkát végeztek. Az éves jövedelmezőségi tervet már a III. negyedév végén teljesítették, és nem maradtak el a többi terv teljesítésében sem. (takács) Tíz mérce jz az esztendő a régi és az új cseréje volt Balatonmagyaródon. Hogy a falut formáló döntő lépésre mikor kerül sor, senki sem tudta, de érezték, hogy nincs messze az az idő, amikor valami végett, és valami új nagyszerű kezdődik. Ez a több mint kétszáz családot számláló zalaszéli falu nagy változásokon ment át az utóbbi másfél évtized folyamán. Utcáiról eltűntek a zsúpfedeles házak, hogy helyet adjanak a tágas, világos falusi otthonoknak, rendezték az utcákat, új gazdasági épületek épültek, és új fogalmakkal ismerkedtek meg az emberek, mint például: községi tanács, művelődési otthon, községfejlesztési alap, szabad felvásárlás, szerződéses termelés, állathizlalás és még jó néhány ehhez hasonlóval, ami mind, mind egy jobb világ ígérete volt. A döntő fordulat azonban mégiscsak ebben az évben következett be. 1960 április 1-én villanyt kapott a község, és a zalai falvakban elsőként Balatonmagyaród utcáin kigyúltak a fénycsövek. Nagy szó volt ez ekkoriban, hiszen megelőzve a megye két városát, 40 fénycső pazar fényében úsztak az utcák. Dolgos nyár, gazdag őszi betakarulás után következett el az év utolsó hónapja. A négyezer holdas határból, régen mindig a szegényebbnek jutott a silányabb föld, a távoli rét, s hiába fáradozott egész éven át a mezőn , a megélhetést csak a nagyobbaknak végzett munkával tudta biztosítani, így aztán a süvegelés is a föld nagysága szerint járt ki az embereknek. — Elég volt ebből! — mondták ki többen is. — Az embert ne a vagyona után tiszteljék, hanem a munkája legyen a mérce... És december 9-én Táttár József névaláírásával megindul az átalakulás folyamata. — Ami Táttárnak jó, nekünk se rossz — mondták a Horváth Istvánék, Herczeg Józsefek, Zalaveczki Jenők, Kiss Jánosnék és a többiek. Az évek óráról órára szaporodtak. Mire a kanizsai szervező brigád — Hoós István vezetésével — megérkezett, már vagy a fél falu szövetkezeti tag volt. Az ezután következő két és fél nap történelmet irt Balatonmagyaródon. Évszázados múlttal, már-már terhessé váló hagyománnyal szakítottak a község parasztjai. 261 család, 510 taggal közel négyezer holdnyi területen közös gazdaságot alakított. Hajdú Józseffel, a balatonmagyaródi Virágzó Termelőszövetkezet elnökével beszélgetünk a „hogyan tovább”-ról. — Kemény napok elé nézünk! — mondja a legeltetési társulat egykori elnöke. — De bízom az emberekben. Sokáig gondolkoztunk jövőnk megalapozásán, s mát, hogy döntöttünk, hűek akarunk lenni a szövetkezet nevéhez. Virágzó mezőgazdaságot akarunk vonni a falu köré, olyant, ahol minden ember, minden család megtalálja a számítását. Az őszi munkánkat rendesen elvégeztük. A tavasziakat már nagy táblákba akarjuk vetni. 50 hold cukorrépa, 40 hold kenderre és 10 vágom kenyérgabonára kötöttünk eddig szerződést. Tervezzük, hogy egyelőre 40 holdon kertészetet is létesítünk. Szakemberünk van, s ha minden sikerül, egymillió forintot tudunk majd bevenni a kertészetből. Ez a terület sok fiatalnak ad majd munkaalkalmat. Hajdú József 8 hold földdel, két csikóval, egy üszővel és mezőgazdasági szerszámokkal lépett a közös gazdaságba. Felesége és Magdus leánya már munkát kérnek, és nem telik el nap, hogy valaki ne keresné fel az elnököt — egyelőre iroda híján a lakásán —, hogy részt kérjen már a télen végezhető közös munkából. — Megy ez, csak el kell indulni! — mosolyog az elnök. Zalaveczki Jenő még nem is olyan régen a szegényparasztok közé számított a községben. Két holdján a legszükségesebb sem termett meg, s most a nagy átalakulással egyszerre négyezer holdas gazdaság részese lett. Idős édesanyja — aki örökké máson dolgozott — a holnapot féltőn óvja a nemrég embersorba került fiát, fiatal menyét, de a fiatalokat már, nem kell félteni... — Eddig is dolgoztunk, mindig mindig másnak, ezután másképpen lesz — hangzik a fiatalok biztatása. Zalaveczkiék kicsi háza a fa,ló végére szorult, oda, ahol már a rét is összeszűkül, s a kert sem nyúlik hosszabbra, mint alkonyatkor a diófa árnyéka. Nem sok szava volt eddig a falu életében Zalaveczki Jenőnek, csak a faluvégiek ismerték józan gondolkodását, hűségét, s amikor a közös gazdaság vezetőinek választására került sor, nem feledkeztek meg róla. Nevét ma együtt emlegetik az egykori 15 holdas Pós Károllyal, a 10 holdas Bajnóczy Ferenccel és a többiekkel, mert december 14 óta Balatonmagyaródon is más mércével mérik az embereket. 3. h. Hótakaró alatt a megye — biztonságban a vetés Hótakaró borítja a megyét. Hogyan fordultak a télbe az őszi vetések, nem okoztak-e kárt a hét eleji száraz fagyok, milyen a nagy hozamú búzafajták fejlődése — erről érdeklődtünk a megyei főagronómustól. — A 6—8 centis hótakaró soha jobbkor nem érkezhetett volna mezőinkre. A hó alatt a későn vetett, gyengébb búzák is kitűnően fejlődnek, a nagy fagyok idejére jól megerősödnek. A következő hetekben a több mint 50 000 holdnyi búzavetésünknél további nagyarányú fejlődéssel számolunk. A múlt heti kétnapos száraz fagy semmiféle károsodást nem okozott. Jól bírták azt a kitűnően megerősödött külföldi búzafajták is, amelyek mind jobban fordultak a télbe, mint a megelőző esztendőben. A telet a pontosan ellátott mezei munkák tudatával köszönthették megyénk termelői. Ugyanilyen jól kell a tavaszra is felkészülni. Most kell a fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyáról gondoskodni, a hóló levezetéseket s a többi koratavaszi munkát is megszervezni. p 1 18,5 milliót forintos állami támogatással 509 családi ház épült a megyében Az állam — az Országos Takarékpénztár útján — 1960-ban is jelentős támogatást nyújtott a családi házat építőknek. Megyénkben az OTP zalaegerszegi fiókja 516 ház építéséhez engedélyezett kölcsönt, összesen 18 millió 668 ezer forint öszszegbven. Az állami kölcsönnel épült családi házaik közül 509 építését befejezték, azokat már lakjáik a tulajdonosok. Nagykanizsán 81, Zalaegerszegen 90 család költözött új családi házba. A kölcsönt igénylők mintegy 60—65 százaléka bérből és fizetésből élő fizikai és műszaki dolgozó, a többiek alkalmazottak, egyéb értelmiségiek, harmincan termelőszövetkezeti tagok. Az Országos Takarékpénztár finanszírozta a Zalaegerszegen megépült 48 szövetkezeti lakás építési költségeit is. A jövő évben Zalaegerszegen újabb 48, Nagykanizsán 32 szövetkezeti lakás épül. Lakásépítők részére mintegy 65 telket adott el 1960-ban Zalaegerszegen az OTP, s néhány nap múlva újabb telkek eladását kezdik meg. 1961-ben lényegesen nagyobb költségkeretet kapnak a lakásépítési hitelakcióra, amelyek engedélyezését már január második felében megkezdik. Az engedélyezésnél elsősorban a szociális szempontokat, de nem utolsósorban a kérelmek érkezési sorrendjét veszik figyelembe. Zalaegerszegen a Vizslarét nyugati oldalán is parcelláznak házhelyeket Az OTP azzal a javaslattal fordult a városi tanácshoz, ezt az utcarészt négylakásos, egyemeletes társasvillákkal építsék be. Valamennyi lakáshoz tartozna kert is, s nagyon tetszetősek lennének ezek a házak. Mindamellett az OTP is lényeges támogatást tudna nyújtani felépítésükhöz. A városi tanács illetékesei bizonyára fontolóra veszik ezt a javaslatot. 85 millió forint állami beruházási keretet fordítottunk 1960-ban a megye fejlesztésére Dr. Kell Andor elvtárs nyilatkozata Megyénk ipari üzemeinek fejlesztésére, lakáskultúrájának emelésére, művelődési, kulturális és egészségügyi célokra mintegy 85 millió forint állt ebben az évben a megye rendelkezésére. E jelentős összeg felhasználásával kapcsolatban dr. Kell Andor elvtársat, a megyei tanács vb tervosztályának vezetőjét kerestük fel, s kértük meg, tájékoztassa lapunk olvasóit a rendelkezésre álló hitelkeret hovafordításáról Elsőként — mint az egyik közérdeklődésre leginkább számot tartó kérdést, a következőt tettük fel: — Hány új lakás épült az 1960-as esztendőben megyénkben állami beruházásból? — Lakásépítési tervünkben Nagykanizsán 61, Zalaegerszegen 130 és Lentiben a Magyar Nemzeti Bank irodaépületének emeletén három lakás építése szerepelt. A tervezett lakásokat megépítettük. Zalaegerszegen a terven felül még tíz lakás épült. — Sikerült-e teljesíteni a faluvillamosítási terveket? — Az év elején 17 község villamosítását terveztük. Ezzel szemben az idén 29 községet villamosítottunk. A megyében elsőként Balatonmagyaród kapott neonvilágítást. Villamosítottuk Pat. Kisrécse. Pölöskefő. Barabásszeg. Óbornak, Rigyác, Pajzsszeg. Kereseszeg. Barabásszeg. Kislengyel. Vargaszeg. Milejszeg. Dobronhegy. Kustánszeg. Csonkahegyhát Zebecke, Hernyék, Ortaháza, Kerkateskánd, Szécsisziget, Bárszentmihályfa, Náprádfa és Csertalakos községeket. A letenyei járásban Lispeszentadorján, Lasztonya, Szentmargitfalva, Lendvakecskés, és a zalaszenteróti járásban Felsőaranyod községek kaptak villanyt. Hálózatbővítést 10 kilométert terveznünk. Bővítettük a villamoshálózatot. Zalaszentmihály, Pózva, Bak, Palin, Nagylengyel, Páka, Nova, Letenye, Zalalövő, Murakeresztúr községekben és a két városban. — Egészségügyi kulturális vonatkozásban, melyek voltak a legjelentősebb beruházások? — A jelentős mértékű — községfejlesztésből és társadalmi munkából elért — fejlődést növeli az állami beruházásból eszközölt fejlesztés is. Nyolcmillió 129 ezer forintos beruházással épült a zalaegerszegi megyei kórház két új osztálya. Megkezdtük a tüdőkórház építését, s a tervezettnél nagyobb összeget — 3,5 millió forintot — építettünk be az idén. Zalaszentgróton és Szécsiszigeten állami beruházásból körzeti orvosi rendelő és orvos-lakás épült. Zalaszentgróton elkészült és átadtuk rendeltetésének a 75 gyermek befogadására alkalmas új óvodát és az óvónői lakást. Állami beruházásból 33 tanterem épült az idén megyénkben. Többek között Pacsán három, Dióskálon és Pölöskén ötöt tanterem. Négy községben — Dióskálon, Pölöskén, Zalalövő- Irsa pusztán és Csapiban pedagóguslakást is építettünk. Művelődési házak építéséhez Sormás, Lispeszentadomján és Zalakopuny községekben ad összegű állami tank jelentős összegű állami támogatást. — A két város fejlesztése szempontjából melyek voltak a leglényegesebb beruházások? — Zalaegerszegen több évtizedes mulasztást pótolni, megkezdtük a város közművesítését. A vízmű építésére 2,5 millió forintot, a csatornahálózat építésére négymillió forintot fordítottunk. Kétmillió forintot építettünk be a zalaegerszegi Asztalosipari Vállalat üzemházába, amelyet 1961-ben adunk át rendeltetésének. Nagykanizsán mintegy 7,5 millió forintos beruházással befejeződött a Central átépítése, berendezése. Felépült a nagykanizsai Finommechanikai és Javító Vállalat üzemi épülete, a Patyolat Vállalat kazánháza, amelyben már üzembehelyezték az új olajfűtéses kazánt is. Közel egymillió forintot fordítottunk a leggyári építkezésekre. 400 ezer forintos beruházással bővítettük a gázvezetékhálózatot, nyolcmillió forintos költségből megépítettük a kenyérgyárat. Többmillió forintot fordítottunk a helyi ipari vállalatok gépparkjának korszerűsítésére, új gének beszerzésére. A zalaegerszegi Asztalosipari Vállalat vastagsági gyalugénet és sorozatfúrót kapott. A Zala megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés köradagoló génét, traktort, a Zala megyei Vasipari Vállalat egy légnyomásos formázógépet. egyetemes ollót. a zalaegerszegni Gép- és Finommechanikai Vállalat egyetemes ollót lyukköszörülő génét, esztergapadot. a nagykanizsai Vegyesipari és Javító Vállalat villanyhegesztő készüléket, csavarszivattyúkat. a zalaeorszegi Cserénkályhagyártó Vállalat tehegémkocsit kapott Ezeken kívül is lehetne hosszan sorolni még a kisebb-nagyobb gépi beszerzések listáját. — Más, említésre méltó beruházás történt-e? — Feltétlenül meg kell még említeni az idén értett két új hidat, a bánokszentgyörgyit és a kerkafalvit. Egervár—Déneslakon vízmű épült. Zalaszentmihályon fürt kutat létesítettünk. Zetenyén új gyógyszertárat építettünk. Zalae—„-^—„cen a tértaevárnál. A nósác utcán és Petrikeresztúron MÁVAUT váróhelyiség épült. Mindezeken túl vannak áthúzódó beruházások is. E percekben is 104 helyen folyik építkezés. Most csak azokról beszéltem, amelyeket már megvalósítottunk, azokat a létesítményeket soroltam fel, amelyek már a lakosság szolgálatában állnak — fejezte be nyilatkozatát Kell elvtárs.