Zalai Hírlap, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

2. ZALAI HÍRLAP Május | képekben _ | Tizenhétezer ember színpompás Nagykanizsán | S seregszemléje a megyeszékhelyen Kora reggel a honvéd zene­kar pattogó ritmusa ébresztő­je köszöntötte a megyeszék­hely lakosságát. S míg az ég­bolton sikeres párharcát vívta a Nap a felhőkkel, s a széllel, az utcákat elárasztotta az ün­neplő tömeg. Virággal, apró májusfákkal, színes léggöm­bökkel sietett ki-ki a megadott gyülekezőhelyre, az üzembe, a­­vállalathoz, a hivatalba­ , 10 órára felsorakoztak az ünnepi felvonulás résztvevői.­­A házakon piros és nemzeti­­ színű zászlók, az ablakokban sok-sok virág, az utcán színes­­emberáradat. Virág és zászló a­­kezekben, derűs ragyogás, ün­nepi fény az arcokon. A me­gyeháza erkélyén elfoglalták a helyüket a megye, s a város­­vezetői. Ott volt Darabos Iván elvtárs, a Magyar Szocialista •Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Varga Gyula elvtárs, a megyei párt­­bizottság titkára, a megyei ta­nács vezetői, a tömegszerveze­tek, társadalmi szervek, a fegyveres testületek képvise­lői. , S amikor megkezdődött a ■város dolgozóinak színpompás,­­hangulatos ünnepi menete. •Pohánka József elvtárs, a Ma­­­gyar Szocialista Munkáspárt [városi bizottságának titkára • köszöntötte a 17. május­i ün­­­nepének résztvevőit, a város­­dolgozóit. · A felvonulók élén az általá­nos iskolák, a Petőfi, Dózsa,­­Ady és József Attila iskola ta­­n­ulói haladtak. Fegyelmezett, ’szép soraik, vétség tagjainak egy csoport­ja követte; ejtőernyősök, íjász­lányok, a rádiós kör tagjai. A Ruhagyár ez idén is egyik legszebb csoportját alkotta az ünnepi felvonulás résztvevőinek. Kerekekre sze­relt transzparensükön élő vi­rág felirat köszöntötte az ün­nepet: Éljen május 1.! A virá­gok felett forgó földgömb, kö­rülötte sok-sok nemzet zász­laja. A menet élén ott halad­tak a szocialista munkabrigá­dok tagjai, piros és kék zász­lócskákkal díszített óriás má­jusfákat, sok-sok kék zászlót, milliónyi virágot, a békét szim­bolizáló fehér papírgalambo­kat vittek magukkal a felvo­nulók. Gagarint, az első űrhajóst köszöntötték a Tejipari Válla­lat dolgozói, akikkel együtt ott vonultak a zalaapáti Miénk a jövő Termelőszövetkezet kül­döttei is. S vonult szűnni nem akaró lelkesedéssel az emberáradat végig a Marx és a Széchenyi téren a Kossuth Lajos utcán át. A 22. Autóközlekedési Vál­lalat, az Erdőgazdaság, a Bá­nya és Építőanyagipari Egye­sülés, az Állatforgalmi Válla­lat, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár, az Erdőkémia üzem, az Ipar­cikk Kiskereskedelmi és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatok dolgozói. Ott voltak a felvonulók színes tömegé­ben az I. kerületi pártszerve­zet tagjai, a pártszervezet kör­zetében lakó háziasszonyok, az egészségügyi dolgozók, orvo­sok, ápolók és gyógyszerészek. Ötletesen, jól választották meg a vállalat munkájának lénye­gét kifejező lenini jelszót a Moziüzemi Vállalat dolgozói. A Lenin képével díszített transz­parensen jelszó. Az összes mű­vészetek közül számunkra legfontosabb a film­­, s mö­götte e fontos művészet ter­jesztői, a vállalat dolgozóinak fegyelmezett sora. Színes képet nyújtottak a Gép- és Vegyesipari Vállalat, a Vágó- és Húsipari Vállalat dolgozói, a piros szekfűt vise­lő pékek és sütőipari dolgozók, a Terményforgalmi Vállalat, a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Cserépkályhagyártó Vállalat dolgozói, az utak mun­kásai, a KPM Közúti Üzemi Vállalat dolgozói, a Földmérési hivatal tisztviselői, a kisiparo­sok, a Városgazdálkodási Vál­lalat dolgozói. Az Építőipari Vállalat me­netének élén gépkocsira sze­relt hatalmas földgömböt, kö­rülötte gyorsan száguldó űrha­jót vittek, utánuk a Zala me­gyei Tatarozó és Építő Válla­lat dolgozói haladtak, őket kö­vették az Asztalosipari Válla­lat, a megyei, járási, városi ta­nács, a kisipari szövetkezetek dolgozói A MÉSZÖV dolgozói a me­gye szövetkezeti tagságának 60 ezres tömegét képviselve vonultak vörös és nemzeti szín zászlókkal, transzparensekkel, színpompás bokrétákkal, szí­nes léggömbökkel az ünnepi menet végeláthatatlan sorá­ban. Jelszavuk: elősegíteni a mezőgazdasági termelés növe­lését, jó felvásárlással biztosí­tani a lakosság ellátását, több és jobb iparcikket adni a falunak. A több mint egy órán át tar­tó felvonulást az igazságügy, majd a FÜSZÉRT dolgozóinak menete zárta. A délutánt kulturális és sport rendezvényeken töltöt­ték ragyogó hangulatban a megyeszékhely lakói. Fúrási Üzem A diákok felvonulása Csecsemő- és Gyermekápoló képző iskola Részlet a huszonötezer ember felvonulásából­­ Egy mosolygó arc az ünneplő ezrek közül 4 . (Bozek Dénes felvételei) a szívet-lelket gyönyörködtető látványt­ ­nyújtottak, az ifjú nemzedék­­fegyelmezettségéről tettek tan­núbizonyságot. A Közgazdasá-­ági Technikum, a Ságvári és a C­rínyi gimnázium formaruhás, Vegyensapkát viselő tanulóinak­­csoportja egyik legszebb ékes­sége volt az ünneplő város a szép eseményének. -i . Az üzemek, Vállalatok, intézd­emények, hivatalok dolgozóinak­­sorát a vasutas zenekar nyitot­ tta meg. Indulóik hangjára megm­e­neteltek, mögöttük a vasutas, majd a postás dolgozók. Nagyszerű látványt nyújtott a Zalai Kőolajipari Vállalat dolgozói sorainak élén vitt transzparens, desztillációs to­rony és rakéta, élüzem jelvény és a dolgozók vidám sora­i együtt fejezte ki e nagyszerű­­kollektíva érzéseit, munkájá­énak sikereit. A következő cso­­­portban a szintén élüzem Za­­­la megyei Épület- és Villany-­­szerelő Vállalat dolgozói ha­­aladtak, őket követték a tégla- Xgyár dolgozói. Soraik élén, Le- Onin képe alatt, űrhajót, s a­­vállalat nemrég szerzett kitünt­­tető és üzem jelvényét vitték. Az élüzemek sorában vo­­onultak fel a Zalaegerszegi In­gatlankezelő és Ingatlanközve­títő Vállalat dolgozói, őket a­­Magyar Honvédelmi Sportszó­ Nagyszabású katonai díszszemlével, színpompás felvonulással köszöntötte Moszkva május elsejétő­ l Moszkva. (MTI) A dolgozók a nemzetközi szolidaritásának­­ünnepét, május 1-ét nagyszabás­­sú katonai díszszemlével, szín­­­­pompás, sok milliós felvonu­­­lással köszöntötte a Szovjetunió elővárosa, Moszkva. Az ünnepi ,díszbe öltözött utcákon már a­­ kora reggeli órákban megin­dult a szovjet főváros lakóinak fáradata a város központja, a XVörös tér felé. A teret környe­ző utcákon gyülekeztek a szov­­­jet hadsereg alakulatai, a X moszkvai katonai kerület egye­zségei, amelyek részt vettek a Vszemlén.­­ Az ünnepi díszbe öltözött OVörös teret — a szemle köz­­­­pontját — zsúfolásig megtöltöt­te az érdeklődő közönség, több­­mint félszáz országból érkez­etek hivatalos küldöttségek a vnagy ünnepre Moszkvába. A­­vendégek között voltak a hős­i kubai nép képviselői, a szocia­­­­lista országokból érkezett de-­­legációk, Ázsia és Afrika né­­­­peinek képviselői.­­ Pontosan tíz órakor foglalták­­el helyüket a Lenin—Sztálin­i Mauzóleum mellvédjén a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségé­nek tagjai, élükön Hruscsoval, a Központi Bizottság első tit­kárával és Brezsnyevel, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökével. A mauzóleum mell­védjénél álltak a Szovjetunió mars­alljai, a szovjet hadsereg magasrangú beosztottjai. A legerősebb tapssal fogadták a téren egybegyűltek a Világ első űrhajósának, Jurij Gagarin őr­nagynak a megjelenését. Tíz órakor felhangzott a dísz­szemle kezdetét jelző kürtszó. A szemle parancsnoka, Krilov hadseregtábornok jelentést adott be Malinovszkoij marsall honvédelmi miniszternek. A miniszter megszemlélte a fel­sorakozott alakulatokat, majd beszédet intézett az egybegyűl­tekhez. A miniszter beszédét köve­tően elhangzott a Szovjetunió himnusza, majd az alakulatok díszmenetben vonultak át a Vörös téren. Az akadémiák, tiszti iskolák egységeit a hadi­flotta díszalakulata követte, majd különböző gépesített egy­ségek — lövészalakulatok, ejtő­ernyős, tüzéregységek — vo­nultak fel. Óriási érdeklődést keltett a rakétaegységek felvo­nulása. A legkülönbözőbb ren­deltetésű és méretű rakétafegy­verek imponáló felvonulása meggyőzően illusztrálta Mali­­novszkij marsall megállapítá­sát: a Szovjetunió a legtökéle­tesebb, legkorszerűbb fegyve­rekkel rendelkezik az agresszió megakadályozására. A katonai díszszemle után indult meg a szovjet főváros dolgozóinak menete — az élén tízezer sportoló vonult külön­böző gyakorlatokat végrehajt­va. Hatalmas taps tört ki, ami­kor a térre begördült a „Vosz­­tok” szputnyik­ űrhajó képze­letbeli mása, amely űrhajósok helyett űrhajós ruhába öltözött gyermekeket hozott magával — a gyermekek virágcsokrokat nyújtottak át a párt és a kor­mány vezetőinek. A sportolók felvonulása után megindult a dolgozók menete, amely több órán át tartott. Moszkva népe vidáman, boldo­gan ünnepelte május elsejét 1861. május 3. Májusi mozaik Ólomszínű felhők tömegével, szűnni nem akaró esővel, csú­nyán búcsúzott tőlünk az idei április. Már-már azt hittük, hogy május­­ is szakít az ed­digi hagyománnyal, s nem haj­landó majd tavaszi napfényben megfürdetni az utcákat, tere­ket ,fákat, virágokat, ünneplő arcunkat. Nem így történt. A jó öreg Nap mégis csak meg­emberelte magát, átverekedte magát a sűrű, tömött felhőűt a kordonon, rámosolygott a vá­rosra, májusi csókot dobott fe­lénk, s ha a minduntalan elé­­gellenkedő széllel nem is tudott teljesen megbirkózni, rend­be­hozta április szénáját, gondos­kodott ünnepi hangulatról, vi­dámságról, szórakozásról, ízelí­tőt adott a tavaszból. Zalaegerszeg hálásan fogadta május ajándékát, s ünnepi kedvben, a vidámság jegyében töltötte el az évnek talán­­leg­szebb ünnepét. Május­­ tarka forgatagában néhány derűs apróságot jegyez­tünk fel: tarkaszínű csokrukat hadd nyújtsuk át az olvasónak. Május, tavasz, ifjúság, egy­mástól elválaszthatatlan fogal­mak. S valóban, az egerszegi fiatalok is alaposan kivették részüket az ünnep műsorából. A felvonuló sorok közül az ő hangjuk szállt talán a leghar­sányabban, legvidámabban, s jókedvük a felnőttek, az idő­sebbek számára is visszafordí­totta az idő kerekét. Erről ta­núskodik legalább is az a jele­net, amely a Kossuth hajós ut­cában játszódott le, kora dél­után. Két idősebb férfi igyekezett befelé a városba, már ameny­­nyire az egyik virágos hangu­lata engedte. A másik, akinek a május elseje örömei még nem ártottak meg, korholva csitít­­gatta: — Nem szégyelled magad, te vén szamár? Hogy viselked­hetsz így az utcán? Jókedvű társa máris harsog­ta felé a választ:­­— Én vén? Hát vedd tudo­másul, hogy tizenhat évesnek érzem magam . . . S mintegy igazolásul — fe­lénk fordul kérő tekintettel: — Hát vén szamár vagyok én, tessék mondani... Megnyugtattuk, s erre délce­gen kiegyenesedve haladt to­vább társa oldalán. ■* A nők ezúttal sem tagadták meg önmagukat, s talán bará­tunkat sem érheti megrovás, hogy éppen a fiatala­bbját, pon­tosabban a 16—18 évesét vette leginkább szemügyre. Mindez pedig abból a megfigyelésből derül ki, amelyet — sétája so­rán — a kirakatok előtt tett. — Csinosak, elegánsak az egerszegi lányok — állapította meg deresedő hajú informáto­runk —, s igazi nők. Tízből ki­lenc nem állotta meg, hogy a tükörként csillogó kirakatok üvegében ne nézzen végig ma­gán lopva, legalább egy pillan­­ttatra. Ivrit tagadjuk: volt is mit nézni magukon ... '■'fi Műsoron kívüli számmal szó­rakoztatta a Dózsa-liget közön­ségét egy vidám, jobbára idő­sebbekből álló cigánycsoport. Régi dalaikból énekeltek, csak úgy, a maguk kedvtelésére, de láthatóan örömmel vették, ami­kor hamarosan egész sokada­­lom keletkezett körülöttük.. „Vezérük” magasra tartott, fel­szalagozott „májusiéval” vezé­nyelt, s csak este nézett kissé bánatosan fácskájára: alig ma­radt rajta szalag. — Hiába, mindenki lopott tő­lem egy kis vidámságot — ál­lapította meg aztán, jellegzete­sen elnyújtott, kissé éneklős hanglejtésében azonban nyoma sem volt az emiatti bánatnak.. S úgy tűnt, mintha körülötte valóban mindenki mosolygó­­sabb arccal haladt volna tova. ■ -fi A Bárány presszójában új já­ték született a délutáni órák­ban. Emlékeztet arra a társas­­tréfára, amelynek során egy székkel mindig kevesebb áll a­ „versenyzők” rendelkezésére, mint ahányan vannak, s egy­­ a legkevésbé gyors, a legkevés­bé szemfüles — szék nélkül marad. Nos, a presszó igen tisztelt vendégei e játék haladó­ hagyományait elevenítették fel ! árgus szemmel lestek egy-egy megüresedő székre, szinte „ki­kívánták” belőle a bitorlót, s­ ha a vendég végre távozásra szánta el magát, nem egyszer öten—hatan rohanták meg a felszabadult ülőhelyet. A játék tagadhatatlanul izgalmas, for­dulatos volt, s­­ nem hisszük­, hogy a Vendéglátóipari Válla­lat bevételein nem látszott vol­na meg jótékony hatása. ❖ Az utcabál volt az esti órák „szenzációja”. A moziépület és a Bárány közti útszakasz autók zaja helyett ezúttal a honvéd tánczenekar ritmusától, meló­diáitól volt hangos, s mivel a táncosok közt is a honvédek vitték a főszerepet, nem is cso­dálhatta senki, hogy a 9 órakor nyitó Göcseji pince bejárata is harci események színhelyévé­­változott: a szórakozni vágyók tömege szabályos rohamot in­tézett a lépcsőt záró léckerítés ellen, s aki kellő jártassággal rendelkezett e hadmozdulatok­­ban, csupán azé lehetett a di­csőség: ülőhely a zsúfolásig telt­­helyiségben. * Az ünnep elmúlott. A május elsejei utca vidám embere is­mét visszaváltozott komoly dol­gozóvá. A májusi varázslat azonban nem múlik el: ott do­bog továbbra is a gépek zené­jében, friss szellő képében be­szökik az irodák nyitott abla­kán, aztán átsuhan a határ fe­lett, új kedvet, új erőt fakaszt­va maga körül. (Mjhay)

Next