Zalai Hírlap, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 127. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. június 1. csütörtök Nagy érdeklődés a magyar hagyma, paprika, spárga és a gyümölcslevek iránt az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon Tizenegy aranyérmet nyertek eddig a hazai kertészet termékei Az erfurti nemzetközi kerté­szeti kiállítás legutóbbi ered­­ményf­emutatóján a hazai kertgazdálkodás újabb négy terméke — a földieper, a cse­resznye, az egres és a sampi­nyon gomba — nyert aranyér­met, öt zöldségfajtát pedig ezüst-, illetve bronzéremmel díjaztak. Az MTI munkatársa megkérdezte Szabó Miklóst, az erfurti magyar pavilon most hazaérkezett vezetőjét: hogyan szerepelnek általában a ma­gyar kertészeti termékek a nagy nemzetközi seregszemlén. A magyar zöldségek, gyü­mölcsök és dísznövények ed­dig összesen 11 arany, öt ezüst és két bronz érmet nyertek. Ez még csak részleges képet ad, hiszen a félévig tartó kiállítás mindössze egy hónappal ez­előtt nyílt meg. A kiállításon összesen több mint 350 fajta zöldséget, gyümölcsöt és dísz­növényt mutatunk be. A kiállí­tás ideje alatt összesen 35 ton­nányi terméket szállítunk Er­furtba, ennek elég jelentős ré­szét teszi ki a 170 féle kon­zervipari áruminta, amiből kü­lönösen a gyümölcslevek iránt nagy az érdeklődés. A 600 négyzetméteres ma­gyar pavilonban, ahol eddig­­mintegy 50 fajta kertészeti friss terméket állítottunk ki, általában igen nagy a forga­lom. A kiállítást eddig mint­egy 300 000-en tekintették meg, s a látogatóknak több mint a fele megfordult a magyar csar­nokban. Meg kell emlékezni a kiállí­táson nyitott két magyar ven­déglőről is, ahol „tányérból és pohárból” ismerik meg a ven­dégek a magyar kertészet és általában mezőgazdaságunk terményeit. Bár a két vendég­lő összesen több mint ezer sze­mélyes, bejáratánál mégis sok­szor állnak sorba üres asztalra várva, s számos külföldi már a brüsszeli világkiállítás ma­gyar éttermében szerzett ta­pasztalatai alapján keresi fel vendéglőinket. A Nemzetközi Kertészeti Ki­állítás nemzeti heteinek sorát június második felében a ma­gyar hét nyitja­­meg. A hét na­pon neves hazai szakemberek és művészek részvételével sok­féle előadás várja az érdeklő­­­dőket, s a változatos program során például a paprika külön­böző elkészítési módjait is be­mutatják a német háziasszo­nyoknak. A magyar héten oszt­ják ki rejtvény pályázatunk dí­jait is: a Magyarországra vo­natkozó öt kérdés helyes meg­válaszolói között a hazai ipar ,és mezőgazdaság több száz ter­mékét sorsolják ki nyeremény­ként. (MTI) Elutazott dr. Sukarno indonéz köztársasági elnök Dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke kétnapos baráti látogatás után szerdán elutazott Magyarországról. Az elnök búcsúztatására az indonéz és a magyar zászlók­kal díszített Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter és a politikai élet több más vezető személyisége. Az Indo­néz köztársasági elnök búcsút vett a megjelent magyar ve­zető személyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, a Budapesten tanuló indonéz diákoktól. Dr. Sukarno elnök Budapestről a Román Népköztársaság­ba utazott. (MTI) 3500—4000 ipari tanulót vesznek fel az idén a kisiparosok A rövidesen megkezdődő ipa­ri tanuló­felvételről a KIOSZ- központban a következő tájé­koztatást adták: a kisipari mű­helyekbe mintegy 70 szakmába vesznek fel tanulókat. A leg­ismertebbeken: az asztalos, a lakatos, a női­ szabó, a férfi­­szabó, a kőműves, a szobafes­tő, a villanyszerelő, a műsze­rész szakmákon kívül a fiata­lok érdeklődési körét gyakran­ elkerülő szűcs, cipész, kalapos, fűző- és fehérneműkészítő, könyvkötő, hangszerkészítő, te­tőfedő, bádogos, vízvezetéksze­relő, órás, rádiószerelő, cserép­kályhás szakmára szeretnénk felhívni­­a pályaválasztók fi­gyelmét — mondották. Vidéki lakosokat a­ fővárosban nem vehetnek fel tanulónak. — A kisiparosok országszerte 3500—4000 ipari tanuló felvé­telére számítanak, ill. a meste­rek ennyi tanuló szerződtetésé­re jelentették be igényüket. A szerződéseket vidéken a kis­iparosok országos szervezetének járási szerveinél kell meg­kötni. Az előzetes jelentkezé­sek már meg is kezdődtek, a KIOSZ járási szervezeteinél. A kisipari tanulók szerződteté­se július 15-én kezdődik és au­gusztus 20-ig fejeződik be — hangzott a tájékoztatás. Sertéshizlalás „futószal a Zalaszentgróti Állami Gazdaságban A Zalaszentgróti Állami Gaz­daság zsigmondházi üzemegy­ségében van az ország egyik legnagyobb sertéshizlaldája. Kis híján „futószalagon” ke­rülnek ki innen a 116 kilóra hízott süldők. A telepen 1400 sertést hizlalnak fel öt hónap alatt. Hogyan? A kérdéssel Fábián Zoltán főállattenyésztőhöz és Valentin János törzsállatte­nyésztőhöz fordultunk. 8-9 hónapos „forgás" — A süldőket 40-es, 50-es fálkákban hizlaljuk. Ezzel elérik, hogy gyorsab­ban hízik az állat. A zsigmond­­házi üzemegységben 8—9 hó­nap a forgás ... Másrészt pedig ily módon jobb a sertések ta­karmányértékesítése is. A hízóba állítás a következő­képp történik: kiválasztják a továbbtenyésztésre alkalmas jószágokat, melyek a pakodi üzemegységben maradnak. A tenyésztésre nem jó, de hizla­lásra alkalmas kitűnő egyedek a választás után a hizlaldába kerülnek. A választás 18—20 kilós súllyal történik, — így elérjük, hogy a mala­cok mindjárt „termelnekA süldőztetési időt megspóroljuk a hizlalás számára — folytatta a főállattenyésztő —. A tízna­pos malacok már takarmányt kapnak. Választás korig 1 kiló, utána fokozatosan 3,2—3,5 kiló dara lesz az adagjuk, míg csak el nem szállítják azokat. A takarmány összetételéről Valentin János törzsállatte­nyésztő beszélt. 1:5 arány — A takarmányadag nagy­részét a kukoricadara adja. Ezenkívül kapnak még a ser­tések szójadarát, pörkölt árpát, fölözött tejet, lucernalisztet, s kevés hallisztet is. Úgy véljük, igen helyes, ha a takarmány­ban 1:5 arányban található meg a keményítő és a fehérje. Minél több fehérjéhez jut a hízó, annál jobban gyarapszik. Nyáron igen sok zöldtakar­mányt kapnak az állatok, télen viszont silóval egészül ki a „menü”. A süldők mind szere­tik, télen a száraz lucerna-, vagy lóhereszénát. Jó étvágy­gyal esztik és jól hasznosítják. A választó malacok etetésére nagy gondot fordítanak. A hiz­lalásra fokozatosan fogják az állatokat, ötnaponként 5 deká­val emelik az abraktakar­­­mányt. Az ólakban fehér hússertések híznak. A jobb tulajdonságok kialakítására svéd kanokkal keresztezik a jószágokat. Az eddigi tapasztalatok szerint si­kerül a célnak megfelelő faj­tát kikísérletezni, mert az áru­­értékesítés azt jelzi, hogy egészséges, a takarmányt jól értékesítő sertéseket hizlalnak­ a zsigmondházi üzemegység­ben. Két megye legjobb hizlaldája Szalai Imre gyakori látoga­tója a sertéstelepnek. A Keres­kedelmi Iroda megbízásából járja Veszprém és Zala megye állami gazdaságainak hizlal­dáit. — Veszprém és Zala megyé­ben ez a legjobb hizlalda ... A tervek szerint az üzem­egységnek az év végéig 1700, 116 kilóra felhizlalt sertést kell eladnia. — Meglesz még előbb is né­hány hónappal — jegyezte meg Valentin János —, 300—400-zal többet is adunk az év végéig a tervezettnél. A további tervekről a főál­lattenyésztő tájékoztatott. — Hosszúnak tartjuk a 8—9 hónapos hizlalási időt. Nincs így kihasználva a hizlalda, s kevesebb a haszon is. Szeret­nénk néhány hónappal csök­kenteni a hizlalást. Jövőre 30 nappal rövidebb idő alatt akar­juk hizlalni a sertéseket, mint az idén. Miként? Ki akarjuk tenyészteni a „svédesített” ma­gyar hússertést, amely jól bírja a hideget, sok húst ad és ele­gendő zsírt. Ezenkívül még az eddigieknél is kisebb falkában hizlaljuk az állatokat. A hízó­nak nem az a dolga, hogy so­kat járjon, hanem a hízás. Be­vezetjük az önetetést. Megte­remtettük már a szilárd takar­mánybázist, a következő évek­ben arra törekszünk, hogy zökkenőmentesen szerezhessük be az ipari takarmányokat. _____________________F. Gy. — i "try Átképzi tanfolyamot szerveztek az iparvállalatok könyvelői részére Politikailag és szakmailag egyaránt jelentős az a kezde­ményezés, amelynek megvaló­sítása az elmúlt héten Zala­egerszegen és Nagykanizsán egy-egy kétnapos tanfolyammal vette kezdetét. Darabos Iván elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára for­dult kéréssel a zalaegerszegi közgazdasági technikum taná­raihoz: segítsenek a termelő­szövetkezeteket patronáló könyvelőknek, hogy azok mind több gyakorlati támo­gatást is tudjanak adni a szövetkezetek­nek. A közgazdasági technikum tanári kara szívesen tett eleget e kérésnek, s a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, a két illetékes városi pártbizott­ságnak segítségével az elmúlt hét csütörtökjén, péntekjén megtartották az iparvállalatok vezető beosztásban dolgozó — termelőszövetkezeteket patro­náló — könyvelőinek kétnapos tanácskozását. A tanfolyam célkitűzéseiről, sikeréről, a további tervekről Rónaszéki Pál technikumi igaz­gató, dr. Kovács Gyula és Né­meth György tanárokkal be­szélgettünk. A tanfolyamon — miként azt a megkérdezettek elmondották — elsősorban az ipari és me­zőgazdasági könyvelés azonos­ságáról, különbségéről esett szó. Nagykanizsán 28-an, Zala­egerszegen 30-an vettek részt az átképzésen. Szükséges volt a tanfolyam megszervezése. A szövetkezete­ket patronáló könyvelők e munka politikai jelentőségét ismerték. Sok nehézséget oko­zott azonban a gyakorlati se­gítségadásban az, hogy a szö­vetkezeti könyvelés az iparvál­lalatok könyvelésétől sok do­logban eltér. Most a szükséges ismeretek birtokában már operatív segít­séget is tudnak adni a könyve­lők a termelőszövetkezeteknek. S ismervén a szövetkezeti köny­velés minden részletét, felelős­séget is tudnak vállalni az ott végzett munkáért. A tanfolyam résztvevői ki­nyilvánították azt a vélemé­nyüket, hogy a tanfolyamon való részvétel jelentős segítsé­get nyújtott nekik. A résztve­vők valamennyien patronálnak egy-egy termelőszövetkezetet. Rendszeresen kijárnak a szö­vetkezetekbe, elsőrendű felada­tuk a bizonylati fegyelem meg­szilárdításában való segítés. S hogy a menetközben felmerülő kérdéseikre választ kaphassa­nak, a tervek szerint másfél- két hónap múlva ismét talál­koznak majd a tanárokkal, ahol a tapasztalatok alapján részletesen megtárgyalják a to­vábbi tennivalókat. Pannónia Made in Hungary A kanizsai Cipész KTSZ-nél elkészültek az 1962-es export itői cipő modellek A kanizsai Cipész Ktsz az idén eddig 15 000 pár női ci­pőt szállított a Szovjetunióba. A második félévben még 5000 pár kanizsai cipő kerül a szov­jet üzletekbe, tízezer párat pe­dig előreláthatóan a Német Demokratikus Köztársaságba szállítanak. Jelentkezett egy új vevő is. Ghana magyar cipőket vásárol. Kanizsáról száz pár női cipőt — ötféle színben — küldtek mintának az elmúlt hetekben az afrikai állam fő­városába, Accrába. A szövet­kezet vezetői remélik, hogy a ghánai asszonyoknak, lányok­nak megtetszenek majd a csi­nos kanizsai cipők, s így me­gyénk cipőipara a jövőben már nagyobb tételekkel képviselteti magát Afrikában is. 19 új modell Az idei exportmegrendelések pontos és minőségben kifogás­talan teljesítése mellett a szö­vetkezet vezetői a következő esztendőre is gondolnak. A na­pokban elkészítették az 1962 évi export női cipőmodelleket. A 19 új modellt Vári Ferenc szövetkezeti elnök és Flumbort József szabász tervezte. Meg­néztük az új modelleket. Szé­pek, mutatósak. Fazonokban a hegyes orr dominál. Díszítésük ötletes, változatos. Az új mo­dellek cseresznyepiros, fekete, csak színekben és többféle drapp változatban készülnek. — Az új modellek tervezése­­kor — mondotta Vári Ferenc — az vezetett bennünket, hogy a könnyű, tetszetős, új vonalú formák mellett olyan cipőket gyártsunk, amelyek hazai anya­gokból és alacsony önköltség­gel készíthetők. A duralit jó, de kevés Az új modelleket vizsgálva azt láttuk, hogy ez az elv meg­valósítható. Több új cipő ha­zai gyártmányú, „duralit” ne­vű műanyagtalppal készült. A duralit talp hajlékony, könnyű, nem törik, s nem reagál az idő­járás hidegre vagy melegre va­ló fordulására. A szakító, dörzs, ragasztó és egyéb próbák­­pedig bebizonyították, hogy jóval tartósabb és időtállóbb, mint a bőr. S mindezen elő­nyei mellett még jóval olcsóbb is annál. A bőrtalp 72 forint kilogrammonként, viszont a duralit kilója mindössze 30 fo­rintba kerül. — A duralitnak azonban, sajnos, van egy hibája — pa­naszolta az elnök. — A buda­pesti Palma gumigyár még nem gyárt belőle elegendőt. Amiatt aztán cipőink harma­dát tudjuk csak duralit talppal ellátni. No, persze, ez is sokat jelent. — Mi lesz az új modellek további sorsa? — kérdeztük. — A héten Budapestre szál­lítjuk valamennyit — hangzott a válasz. — A Terimpex be­mutatótermében kiállítják azo­kat, ahol a jövő hét elején külföldi kereskedők nézik meg. Kiválogatják a nekik tetsző modelleket, s aztán szerződést kötnek a jövő esztendőre a szállításokra. — Mit várnak ettől a bemu­tatótól? — Reméljük, modelljeink ér­deklődést keltenek majd. Nem valószínű, hogy mind a 19 pél­dányból megrendelést kapunk, de bízom abban, négy-öt vagy esetleg még több kanizsai mo­dell a világpiacra kerül 1962- ben. Védjegy a cipőkön A szövetkezet egyébként már fel is készült a várható jövő évi exportmegrendelések telje­sítésére. 1962-ben 40 000 pár női cipőt képesek exportra szállítani, 10 000 párat pedig a hazai üzletekbe. Kapacitásuk tehát 20 000 párral növekedik az ideivel szemben. Végül még annyit, a Terimpex egyre ko­molyabban számol a kanizsai Cipész Ktsz készítményeivel. Ezt bizonyítja az is, hogy ja­vaslatukra védjegyeztették a külföldre kerülő kanizsai ci­pőket. A kanizsai Cipész Ktsz gyártmányai a „Pannónia Ma­de in Hungary” védjegyet kap­ták, s ezzel a márkával csakis ők hozhatják forgalomba ci­pőiket. Nos, ez már rangot je­lent. De kötelességet is. A ka­nizsai cipészek bizonyára nem maradnak adósok ez utóbbival, s gyártmányaik minősége és formája kifogástalan lesz a jö­vőben is. T. E. Budapesti képek Csodálatos kilátás nyílik a Gellért-hegyi Szabadság-szobortól a mind szebben kiépülő fő­városra. Sok hazai és külföldi turista keresi fel na­ponta az Európaszerte híres Halászbástyát. Kincses I. felvételei Nagyarányú építkezés a letenyei tsz-ben Elkészült a letenyei tsz bá­­nyai majorjában egy 150 férő­helyes, karámmal ellátott szer­es szarvasmarha istálló, 200 ezer forintos beruházással. Mi­vel a szövetkezet május 24-én megkapta a helybeli gépállo­más néhány épületét is, közös istállókba köthette az állatállo­mányt, így 251 szarvasmarha és 140 ló összevonása történt meg. A szarvasmarha istállón kívül a közös gazdaság még egy ezer férőhelyes csibenevelő felújítását is elvégezte. A ter­vezett 3 ezer férőhelyes csibe­nevelőhöz a szövetkezet gép­kocsija hordja a téglát. Ezideig hétezer téglát szállított el a molnári téglagyárból. Ezzel egy időben folyik a másik 3 ezer férőhelyes csibenevelőben a fűtőberendezés szerelése, vala­mint a padlásolás is. Eddig mintegy tízezer forint értékű munkát végeztek el az ácsok, kőművesek ennek a csibeneve­lőnek az építésénél.

Next