Zalai Hírlap, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

1862. augusztus 1 Milyen lesz a bizonyítvány? A barabásszegi pártalapszervezet szerepe a becsvölgyei tsz-ek aratási versenyében Amikor az öt „szeg”-faluból — Bara­básszeg, Paisszeg, Vö­rösszeg, Kek­eseszeg, Varga­­szeg — s még két kisebb tele­pülésből álló Becsvö­lgye ta­­nácsiházán Pais Kálmánt, a ba­­rabásszegi tsz párttit­kárát ke­resem, ezt a felvilágosítást ka­pom: —­ Nincs egy fél órája, hogy itt járt. Elnökünkkel együtt el­mentek a tsz-ekbe, felmérni, hol tartanak az aratással. A három tsz ugyanis — a bara­­básszegi, a paisszegi és a kis­­lengyel-vargaszegi — verseny­ben áll egymással. Kislengyelben elérjük őket. A párttitkár először a versenyt említi.. ----- Különös emberek a mi kislengyeli elvtársaink — mondja mosolyogva. — Ha a mi községünkben találkozunk velük, alig győzik szusszal a panaszt, hogy náluk mennyi baj van az aratással. Itt pedig az első körültekintésre kiderül, hogy a három szövetkezet kö­zül a legjobban állnak a mun­kával, napok kérdése, és befe­jezik. — Megelőzik Bara­básszeget? — Az még nem biztos. De hogy falunk megállja a helyét, az főleg rajtunk, kommunistá­kon múlik. A ma esti aktíva­ülésünkön megnyitjuk a „má­sodik frontot’. Az első a felkészülés jegyé­ben zajlott le. Az alapszervezethez 17 kom­munista tartozik. Az összetétel: 3 tanácsi dolgozó, 1 boltos, 1 pedag­óógus, 3 üzemi munkás, a többie­k —­­kilencen — szövet­kezet tagok. Július 5-én fag­gyúlé tartottak, ahol minden­ki ig­éni feladatot kapott az aratási munkák megszervezésé­ben és végrehajtásában. A barabásszegi tsz-hez há­rom k­özség — Barabásszeg, Vörösszeg és Kereseszeg —, va­lamint egy aprócska település, Salomfa tartozik. Három köz­ségben van helybeli kommu­nista, aki pártmunkát végez­zen, Kereseszegben azonban nincs. Az itt lakó szövetkezeti parasztokkal való egyénenkénti beszélgetést — az aratási mun­kák gyors, lelkiismeretes elvég­zése fontosságának ismerteté­sét — Nierer György és Kan­csal Sándor barabásszegi kom­munisták kapták megbízatásul. A mozgósítással megbízott elv­társak, annak ellenére, hogy késve kapták a megbízatást — amiért a pártvezetőség a fele­lős — eredményes munkát vé­geztek. Az egyénenkénti be­szélgetések során igen elmé­lyült a kapcsolat a községi kommunisták és a szövetkezeti parasztok között. Megegyezés született például, hogy, ha az utóbbiak úgy látják, „megszo­rulnak” a munkával, meg­mondják ezt, s akkor a szövet­kezeti és tanácsi „irodaiak”, boltos, tanító, s aki csak van a faluban, mind a tarlóra megy. A mai napig erre még nem ke­rült sor. (Nemcsak az aratás, hanem a növényápolás befeje­ző szakasza is szépen halad. Persze — amint azt a hármas­verseny állása is bizonyítja — az aratás történhetne gyorsab­ban és tervszerűbben is. Meg­történt, hogy az aratógép és a kézikaszák is a magyar búzát vágták, amikor egy távolabbi táblán már a túlélés fenyegette az olasz búzát. Elnök, agronó­­mus sehol, a „civilben” adó­ügyi csoportvezető párttitkár szólt az embereknek, hogy a másik táblán sürgősebb a mun­ka, azt tegyék, így is történt. — A pártszervezet tevékeny­ségébe is hiba csúszott — isme­ri el Pais elvtárs. — A faluból több, mint húszan az olajipar­ba járnak dolgozni. Műszakon kívül, vagy erre az időre ki­vett szabadságuk idején sokat segíthetnének a tsz szezonmun­káinak gyorsabb elvégzésében. Munkájuk is megtérülne, hi­szen ezáltal családtagjaik mun­kaegysége szaporodna. Megkér­tük a nagylengyeli elvtársakat, ha falunkbeli munkás fordul hozzájuk szabadságkérelem­mel, teljesítsék. Megígérték, hogy akár valamennyien sza­badságra távozhatnak, ha akar­nak. Most már nincs más hátra, mint a három üzemben dolgozó párttagunkat megbízni társaik között végzendő agitációval — gondoltuk. Ekkor vettük azon­ban csak észre, hogy időközben mindhárman távoli munkahe­lyekre kerültek, még csak be­szélni sem tudunk velük. — E késői feleszmélés meg­duplázta az indokot, hogy a pártonkívüli aktívák segítségé­re támaszkodjunk — mondja a párttit­kár. — A ma esti gyű­lésre negyven meghívót küld­tünk szét a faluban. Az egyik napirendi pont az agronómus beszámolója lesz, aki ismerteti, hogyan állunk az aratással és a nyári munkákkal. Bízunk ab­ban, hogy sikerül megnyerni az üzemiek é s az eddiginél fo­kozottabb mértékben család­tagjaik­­ támogatását. A három szomszédos szövet­kezet aratási versenyében a párt alapszervezetek is vizsgáz­nak. Rajtuk múlik, hogy mi­lyen érdemjegy kerül a bizo­nyítványba. Kovács Ferenc Tetemes károkat okozott Kanizsa környékén a szélvihar és a jégverés A Az Állami Biztosító megkezdte a kárbecsléseket Július 27-én este szélvihar vonult végig Nagykanizsán és környékén. A szélvihar erejére jellemző, hogy már az első lö­kése 15 méter/másodperc se­bességgel érkezett a városba és 21 óra 10 perckor elérte a 16,5 méter/másodperc sebességet. Ezek a vihar erejének a vá­rosban mért adatai. Nyilván­való tehát, hogy a környező vi­déken, a nyílt terepen ereje még fokozottabb volt, s ráadá­sul helyenként jégesővel páro­sult. Az erős szélvihar és jégeső tetemes károkat okozott több község határában. Az Állami Biztosító vezetőitől nyert értesüléseink szerint az új udvari Búzavirág Tsz-ben 166 ezer forintos gabonakár ke­letkezett és a vihar ledöntötte az egyik istálló oromfalát is,­­amelynek helyreállítása 8000 forintba kerül. A kapásnövé­nyekben és aprómagban is kár keletkezett. Ezek felbecsülése később történik. A nagybakó­nak Ezüstkalász Tsz gabonájá­ban 84 ezer, rostnövényeiben pedig 24 ezer forintos a vihar­kár. A kapásokban kisebb, a háztáji szántóföldeken viszont jelentős kár keletkezett. A ko­­márvárosi Petőfi és a galam­boki Zalagyöngye Tsz-ekben egyaránt 35—35 ezer forintos a gabonakár. Mindkét helyen ki­sebb kapásnövény károk is vannak. A csapi Kossuth Tsz földjein most folyik a kárbecs­lés. Itt előreláthatóan a kár mértéke a nagybakónakihoz hasonlít. A magyarszerdahelyi Új Illet Tsz-ben szerencsére a vihar már nem sok gabonát talált lábon. Ellenben a tsz új, 50 méter hosszú kukoricagóréját teljesen szétdúlta egy erős széllö­kés. Ezért 17 ezer 800 forintot fi­zet majd a biztosító. Károkat jelentettek még a nagyrécsei Vörös Október, a zalaszentba­­lázsi Petőfi és a magyarszent­­miklósi Aranykalász Tsz-ekből. A két nagykanizsai termelőszö­vetkezet a vihart szerencsésen, jelentős kár nélkül átvészelte A szőlőkben Zalaújlak, Csa­pi, Magyarszerdahely és Ho­­mokkomárom környékén oko­zott károkat a szélvihar és a jégverés. Ezeken a helyeken azonban most sok gazda tehet szemrehányást önmagának, mi­vel elmulasztotta szőlője bizto­sítását, s így kártérítést nem kap. A háztáji szántóföldeken keletkezett jégkárokat a tsz-irodákon kell bejelen­teni. Ott írják össze azokat, s in­tézkedés végett a károsultak lis­táját az Állami Biztosítónak adják át. A szőlőkben keletke­zett károkat közvetlenül az Ál­lami Biztosítónak kell jelen­teni. A gabonakárok kártérítési összegét az Állami Biztosító a becslés befejezése után rövide­sen kifizeti a termelőszövetke­zeteknek. A kapásnövényekben ke­letkezett károkért járó összeget a kár végleges megállapítása, tehát a be­takarítás idején fizetik ki. A szőlőkárok kifizetése pedig a szüretkor történik meg. 1700 új első osztályos a megyei középiskolákban Az általános iskolát végzettek 47,3 százaléka tovább tanul A diákok még élvezik a vi­dám nyarat, s nem igen gon­dolnak az iskolára. A megyei tanács művelődésügyi osztá­lyán azonban máris a követke­ző év előkészítése okoz gondot. E gondok egy részét sikerült leküzdeni, míg a többiekre ez­után kerül majd sor, hogy szeptemberben zökkenőmente­sen indulhasson a tanítás. 683 érettségizett tanuló Az elmúlt tanév végén me­gyénk középiskoláiban 683-an érettségiztek. Az eredmény azt mutatta, hogy a fiatalok nagy felelősségtudattal és szorga­lommal készültek fel a vizs­gákra. A gimnáziumokban —, ahol több mint 450-en szerez­tek érettségi bizonyítványt — mindössze 9-et utasítottak pótérettségire. A távozó IV. évesek helyett természetesen megjelent az új I. évfolyamosok­­nagyszámú csoportja. A felvételi vizsgák már lezajlottak, s eldőlt, hogy az általános iskolák végzett VIII. osztályos tanulói közül hányan tanulnak tovább. Négy évvel ezelőtt mindösz­­sze 800 gyereket vettek fel a középiskolák első osztályaiba. Jelenleg viszont a megyénk középiskoláiba újonnan felvett I. osztályosok száma több mint kétszerese a négy év előttinek: 1700. Legtöbb felvé­tel természetesen a gimnáziu­mokban volt: 1300. Közülük 98-an a gimnázium kebelében működő szakközépiskola hall­gatói lesznek. De emelkedett a létszám a közgazdasági és az ipari technikumokban is. Egyedül a mezőgazdasági tech­nikumban nem nőtt az I. évfo­lyam létszáma, viszont itt az ősszel már 60 fővel beindult a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum. A megyében tehát a beisko­lázás folytán 1700, a megyén kívül mintegy 100 tanuló ke­rül középiskolákba, a végzett nyolcadikosok 47,3 százaléka. Jellemzésül említjük meg­, hogy tavaly az általános isko­lát elvégzett VIII. osztályosok­nak 38—40 százaléka tanult tovább a középiskolákban. Nagy érdeklődés a technikumok iránt A középiskolák I. osztályai­nak nagy létszámnövekedése mellett érdemes azt is megem­líteni, hogy a felvett tanulók tanulmányi átlaga jó. Még a gimnáziumokban is, — ahova számosan csak másodsorban jelentkeztek —, a most felvet­tek 98 százaléka kitűnő jeles, illetve jó bizonyítványt hozott az általános iskolákból. A beiskolázás során a legna­gyobb érdeklődés a techniku­mok iránt mutatkozott meg, ide általában 3—4-szerese je­lentkezett a tervezett és fel­vett létszámnak. Különösen a leányok jelentkezése volt bő­séges. Tavaly például a kő­olajipari, illetve a vegyipari technikumba hússzor annyi lány jelentkezett, mint ameny­­nyit fel lehetett venni. Az idén is ez az arány elérte a tízszeres létszámot. A középiskolai I. osztályo­sok létszámának ily nagymér­vű emelkedése természetesen szükségessé tette az osztályok számának növelését is. A Mű­velődésügyi Minisztérium a tanév végén már biztosított két plusz osztályt. Ez azonban kevésnek bizonyult. A techni­kumi felvételek után az ér­deklődés tovább fokozódott a gimnáziumok iránt is, így az­tán további hét új első osz­­tály beindítására kért és ka­pott engedélyt a művelődés­­ügyi osztály a minisztérium­tól. A pótlólag kapott új osztá­lyok közül három Nagykani­zsán, három Zalaegerszegen és egy Lentiben nyílik meg. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a Lentiben megnyíló új gimnázium már eleve párhu­zamos első osztállyal indul. A technikumokban a tavalyi 10-zel szemben az idén 12 el­ső osztály kezdi meg működé­sét. Elhelyezési gondok A növekedés elhelyezési gondokat is jelent az iskolák­nak. A vegyipari technikum például Nagykanizsán az út­törőházban kér három osztály­nak helyet. Zalaegerszegen a Ságvári Gimnáziumban kabi­net szerű tanítással oldják majd meg a teremhiányt. Gon­dot jelent a három új osztály a nagykanizsai Landler Gim­náziumban is, és ez gyökere­sen csak az új gimnázium megépítésével szűnik meg. A középiskolák fejlődésé­ben az idei nyár felülmúl min­den korábbit. Korábban sem arra nem volt példa, hogy eny­­nyien jelentkezzenek tovább­tanulásra, sem arra, hogy eny­­nyivel bővítették volna az újonnan induló első osztályok számát. ZALAI HÍRLAP Bezerédi aratás Bezeréden nem történt gond nélkül az aratás megszervezé­se. Többen úgy foglaltak állást a közgyűlésen, hogy az elmúlt évhez hasonlóan az idén is pre­mizálják ezt a munkát. A veze­tőség és a tagság másik része pedig amellett kardoskodott, hogy az egy munkaegységre tervezett 3,77 kilogramm ke­nyérgabona prémium nélkül is fedezi a közös munkában rend­szeresen résztvevők szükségle­tét. Történjen tehát az aratás „simán”, munkaegységre. Vé­gül mindnyájan emellett dön­töttek. Július 18-án teljes erő­vel megkezdődött az aratás. Három brigád alakult, az alsó-, a felső- és a külsőmajor­. A munkában való derekas helyt­állásért külön dicséret illeti a külsőmajori brigádtagokat, akik állatgondozók, s reggel, délben, este az állattenyésztés­ben is ellátták feladatukat. Az összefogás meghozta az ered­ményt: Bezeréden 10 nap alatt befejezték az aratást. Zsiborás József Szövetkezeti nap augusztus 20-án Az alkotmány­napi ünnepi programok keretében a kisipa­ri szövetkezetek szövetkezeti napot tartanak. Ünnepi gyűlé­s­en értékelik a megalakulás óta elért eredményeket, s fel­adataikat. A szövetkezeti napon 22 fő­nek adják át a kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet az első félévben végzett jó mun­ka jutalmául. Az OKISZ IV. küldöttgyűlés és a VIII. párt­­kongresszus tiszteletére indí­tott versenyben legjobb ered­ményt elért dolgozókat — 150 főt — az OKISZ által kiadott díszes emléklappal díjazzák. Eltűnik a foghíj a zalaegerszegi Kossuth és Petőfi utca sarkáról Augusztusban megkezdődik az OTP öröklakások építése Régóta foglalkoztatja Zala­egerszeg lakosságát a Kossuth Lajos utca és a Petőfi utca sarkán levő üres telek beépíté­sének problémája. Több alka­lommal foglalkozott az üggyel a Zalai Hírlap is. Most közöl­hetjük, hogy a telekre tervezett OTP székház és öröklakások építése rövidesen megkezdődik. Az építkezéssel kapcsolatban­­Pál Kálmán, az OTP megyei fiókjának illetékes előadója adott közelebbi felvilágosítást. Elmondotta, hogy az építési szerződést már megkötötték a Zala megyei Építőipari Válla­lattal, s a vállalat a tervek sze­rint augusztus elején hozzálát a munkálatokhoz. A küllemében is impozáns épület földszintjén kap majd helyet az OTP megyei fiókja, az emeleten pedig lakások lesz­nek, amelyek kivitelezése meg­felel a legkényesebb igények­nek is. Emeletenként négy két­szobás és egy garszon lakás épül, összesen 15 lakás. Leen­dő tulajdonosaikat már elő­jegyezték. A vételi szerződése­ket csak az épület és a lakások elkészültekor kötik meg, s a lakók a kész lakások kulcsát kapják kézhez. — Mikorra várható ez a pil­lanat? — Előreláthatóan a jövő év júniusában kerül sor az át­adásra. A vállalat ebben az év­ben három millió forintot épít­het be. Ha az idő kedvez az építkezéshez, akkor ebben az évben tető alá kepül az épület, s még a tél folyamán megkez­dődhetnek a belső munkálatok. — Külsőleg hogyan fog mu­tatni az épület? — A földszinti részt kő lá­bazat emeli ki, az emeleti rész nemes vakolást kap. A korábbi tervek szerint háromszobás la­kások is készültek volna, az igények azonban módosították a terveket, s ar most már végle­ges, hogy csak kétszobás és garszon lakások készülnek. — Hol lesz az épület főbe­járata? — Az OTP főbejárata a Kos­suth Lajos utca felől, a laká­sok főbejárata a Petőfi utca fe­lől lesz. — Épül-e hasonló öröklakás másutt is a megyében? — Ilyen nem. Megkezdődik viszont még ebben az évben a megyeszékhelyen a sorház és a társasház építése is. Nagyka­nizsán a végleges adatok sze­rint 62, Zalaegerszegen 44 ilyen lakás épül. Az előkészületi munkálatok már folynak a Vizslaréten, folyamatban van a terület csatornázása, s ren­delkezésünkre áll az építkezés­hez szükséges pénzösszeg is. — Tudják-e biztosítani idő­ben az öröklakások belső be­rendezését is? — Szeretnénk elkerülni, hogy valamilyen belső tartozék hiá­nya késleltesse az átadást. Ezért már most, időben gon­doskodni kívánunk a központi fűtéshez szükséges kazánról és radiátorokról is. Már meg is rendeltük őket mondotta Pál elvtárs. Megkérdeztük a kivitelező vállalat főmérnökét, Imre Sán­dor elvtársat is, mikor tudják megkezdeni az építkezést? — A bontást augusztus első felében megkezdjük — ha biz­tosítottak lesznek a munka megkezdésének feltételei. Szük­séges lesz a Petőfi utca egy ré­szének lezárása és a Kossuth Lajos utca ottani járdarészé­nek lezárása. Ehhez a városi ta­nács engedélye szükséges. Ha ez meglesz, mi a munkát el­kezdjük — mondotta. 170 zalai mezőgazdasági munkás üdült az első félévben Ez évben is sok mezőgazda­­sági munkásnak nyílt alkalma hazánk és a külföld legszebb helyein eltölteni szabadságát, kipihenni az évi munka fára­dalmait. Zalából az első félév folyamán belföldön 150, hatá­rainkon túl pedig 24 mezőgaz­dasági munkás üdült a MÉ­­DOSZ szervezésében. A­ legtöbb dolgozó — 15 — a Baki Állami Gazdaságból ment üdülni Hévízre, Siófokra, Galy­­lyatetőre, Balatonföldvárra, s hazánk más üdülőhelyeire. A Délzalai Állami Erdőgazdaság­ból 14 munkás nyaralt. Az Északzalai Állami Erdőgazda­ság munkásai közül 13 kapott beutalót. A Balaton menti üdülőhe­lyek voltak a legkedveltebbek. Az állami gazdaságokból és er­dőgazdaságokból összesen 40­­dolgozó kereste fel Balaton­­földvár, Hévíz, Zamárdi üdü­lőit. A hegyvidékekre — Mát­raházára, Visegrádra, Gallya­­tetőre, stb. — 22-en kértek be­utalót. A Szovjetunióban 5, a Német Demokratikus Köztársaságban 10, Csehszlovákiában pedig 19 mezőgazdasági dolgozó töltötte szabadságát. 3. A Hazafias Népfront bizott­ságai az illetékes pártszervek irányításával megyeszerte meg­kezdték az augusztus 20-i ün­nepségek előkészítését. Az előkészítő bizottságok ar­ra törekszenek, hogy az idei augusztus 20-át valóban nép­­ünneppé tegyék. A megye szá­mos községében párt-, állami és társadalmi életünk vezetői, országgyűlési képviselők, a Ha­zafias Népfront vezetői tarta­nak ünnepi beszédeket. Gaz­dag programot ígérnek a járá­si, városi népfront bizottságok, illetve az ünnepet előkészítő bizottságok által készített ter­vek. A zalaszentgróti járás valamennyi községében tarta­nak nagygyűlést augusztus 20- án. A zalaapáti, az egeraracsai és a bezerédi termelőszövetke­­zekben munkás-paraszt talál­kozókra kerül sor. Kehidán mezőgazdasági kiállítást ren­deznek, s ennek megtekintésé­re mozgósítják a környező köz­ségek dolgozóit is. Ugyanitt körzeti kulturális bemutatót is tartanak. A járási székhelyen délelőtt ünnepi nagygyűlésre, délután gazdag kultúr- és sportműsorra kerül sor. A nagykanizsai járás községeiben ugyancsak meg­emlékeznek az évfordulóról.­­ Több helyütt munkás-paraszt találkozókat szerveznek, dél­után aratóbálokat tartanak. A járást hét körzetre osztották fel, s valamennyi körzetben megfelelő számú aktívával se­gítik az ünnepségek előkészí­tését. Nagykanizsán is megkezdődött az ünnep elő­készítése. A tervek szerint au­gusztus 13-a és 20-a között la­kóterületi kisgyűléseket tarta­nak mintegy 45 helyen. Ezeken a kisgyűléseken az ünnep je­lentőségéről, az új Polgári Tör­vénykönyvről folytatnak be­szélgetést. A kisgyűléseket ak­tívaülések előzik meg, amelye­ken az aktívákat készítik fel a kisgyűlések megtartására. Az ünnep napján nagygyűlésre, munkás-paraszt találkozókra, sport- és kulturális rendezvé­nyekre kerül sor. Zalaegerszegen hasonló módon kezdődtek meg az alkotmánynapi ünnepségek előkészületei. A megyeszék­hely tanácsa ünnepi ülést tart az évforduló alkalmából. A letenyei járás községeiben is nagygyűléseket szerveznek. Letenyén szintén nagygyűlésen emlékeznek meg az ünnepről, nagyszabású me­zőgazdasági kiállítást rendez­nek, munkás-paraszt találkozót és „A legújabb divat” címmel bemutatót tartanak. A járási, városi előkészítő bizottságok után a megye fal­vaiban is sorra alakulnak az előkészítő bizottságok, a leg­több helyen megkezdődött az ünnep helyi programjának ki­dolgozása is. A lenti járás tíz községében tartanak mun­kás-paraszt találkozót. Lenti­ben szintén munkás-paraszt találkozóra kerül sor, ugyanitt erdészeti kiállítást szerveznek, vidám vásárt tartanak, és szí­nes kulturális és sportprogram szórakoztatja a járási székhely lakóit. Megkezdődött az alkotmánynapi ünnepségek előkészítése a megyében

Next