Zalai Hírlap, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! m : _ ZALAI_________________* ) AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 204. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. szeptember 1. szombat Társadalmasítani kell a közlekedés rendjének védelmét Közlekedési értekezlet Zalaegerszegen A közlekedés rendjének megszilárdításáról, emberek testi épségének, életének védelmével kapcsolatos sürgető feladatokról tartott tanácskozást augusztus 30-án Zalaegerszegen a megyei rendőrfőkapitányság. Gazsó Sándor elvtárs, rendőralezredesnek, a főkapitányság vezetőjének megnyitója után Mogyorósi János rendőrszázados tartott beszámolót a közlekedés rendjének helyzetéről, a soron lévő feladatokról. A közrend, a közlekedés rendjének biztosításáért valamennyien felelősséggel tartozunk, felelősséget kell éreznünk azért, ami a megye területén történik. Nem tűrhetjük tovább azt a káros folyamatot, amely a megye közlekedésrendjében ez évben előállott. 1962 augusztus 24-ig a közlekedési balesetek száma százkettőre emelkedett. 98 halott, 128 sebesült 1961-ben a megyében 98 közúti közlekedési baleset történt. A balesetek során 12-en életüket veszítették, 82 személy súlyos, 23 könnnyű sérülést szenvedett. A keletkezett anyagi kár 166 524 forint, ebből a társadalmi tulajdont 133 ezer forint károsodás érte. Az idei 102 közlekedési balesetnek 8 halálos áldozata van, 79-en súlyos, 49-en könnyebb sérülést szenvedtek. Az anyagi kár meghaladja a 277 ezer forintot, s a társadalmi tulajdont több mint 200 ezer forint kár érte — mondotta többek között. Mint az a beszámolóból is kitűnt, a legtöbb balesetet a gondatlan vezetés, a gyorshajtás és az ittasság okozta. Műszaki hibából 3 baleset történt. A járművek szerinti megoszlásban a vezető helyen a motorkerékpáros balesetek állnak. Motorkerékpárral 52, tehergépkocsival 18, vontatóval és személykocsival 9,9, kerékpárral 8, egyéb járművel 2 balesetet idéztek elő. Elmondotta beszámolójában Mogyorósi elvtárs, hogy a közrendvédelmi szervek az év során propaganda-előadásokat tartottak, több fontos intézkedést tettek a közlekedés rendjének megszilárdításáért. A következőkben azonban szélesebb társadalmi alapokra kell helyezni e fontos feladat elvégzését. A tanácskozáson a társadalomért érzett felelősség szellemében a felszólalók valamenynyien azokat a lehetőségeket igyekeztek kutatni, amelyek elősegíthetik a közlekedés rendjének megszilárdítását. —Gondatlanság, felelőtlenség, fegyelmezetlenség — ezek okozzák a közlekedési balesetek nagy többségét. Az emberek jól élnek, megélhetési gondjaik nincsenek, s mert nincs különösebb gondjuk, könnyelműek is lettek — mondotta felszólalásában Kassai Lajos elvtárs Bázakerettyéről. — Az a propagandamunka, amit a rendőrség, a közlekedési szervek végeztek, nem hozta meg a várt eredményt. Véleményem szerint még hatékonyabbá kell tenni azt, és már az iskolákban meg kell kezdeni a szabályos közlekedés ismereteinek tanítását. Elmondotta, hogy Bázakerettyén az úttörők ezirányú munkáját a szülők is segítették, s a közlekedési ismeretek vizsgáján nagyon szép eredményt mutattak fel. Javasolta, hogy a balesetelhárítási munkába mind nagyobb számban vonjanak be járműtulajdonosokat, elsősorban motorosokat. Hogy a rendszeres felvilágosító munka mennyit segít, azt a legfényesebben az igazolja, hogy a hivatásos gépjárművezetők közül 28-an okoztak balesetet, míg a magán-gépjárművezetők által okozott balesetek száma ennek sokszorosa. Felmérni a veszélyt — Társadalmi üggyé kell tenni a közlekedés rendjének védelmét — hangoztatta felszólalásában Futó Imre rendőrszázados —. S ezt csak megfelelő módszerekkel lehet elérni. Arról hallottunk itt előbb, hogy a nagykanizsai járásban az év első hónapjában egy magán személygépkocsi okozott közlekedési balesetet, mert az autótulajdonosok féltik kocsijukat. Nos, ha ez így van, és így is van, akkor mennyivel inkább félti az ember a saját életét, testi épségét. A motorkerékpártulajdonosokat is arra kell megtanítani, hogy fel tudják mérni, milyen veszély vár rájuk, ha felelőtlenül, a közlekedés rendjét megsértve, ittasan, vigyázatlanul közlekednek. Ebben a munkában jelentős segítséget tudnának nyújtani a társadalmi szervek is. Kerék Imre rendőrszázados több példát sorolt fel a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő munkagépek okozta közlekedési balesetek közül. Elmondotta, hogy többek között a pákai termelőszövetkezetben ■ is divat a Super Zetorral szentmélyszállítási engedély nélkül embereket szállítani. Ha figyelmeztetik a szövetkezet vezetőségét, nem találnak megértésre. Hasonlóan sok az ilyen baj a rédicsi termelőszövetkezetben. — Állandó, mindennapi kapcsolatot kell tartani a gépkocsivezetőkkel — hangoztatta felszólalásában Balassa Dezső, a nagykanizsai AKÖV főnökség dolgozója. Gécseg elvtárs, a zalaszentgróti járási balesetelhárítási tanács tagja javasolta, hogy a zalaszentgróti példa nyomán a járási balesetelhárítási tanácsok forduljanak felhívással a termelőszövetkezetek vezetőségéhez, hogy a szövetkezetekben hozzanak létre balesetelhárítási bizottságot. Dr. Hazai Tibor, megyei főügyész a munka társadalmasításának fontosságáról szólt. Javasolta, hogy azokat a gépkocsivezetőket, akik becsületesen, példásan végzik munkájukat, meg kell nyerni e cél érdekében. — Szép példái vannak a sofőr-szolidaritásnak — mondotta —. Akik gépkocsival, s egyéb járművekkel utazunk, naponta láthatjuk, tapasztaljuk, mint sietnek bajbajutott társaik segítségére a gépkocsivezetők. Egyetlen, az útszélen veszteglő kocsi mellett sem megy el anélkül egyetlen gépkocsivezető sem, hogy fel ne ajánlaná segítségét. Nagy a szolidaritás, ezt mindennap tapasztaljuk. De nem tapasztaljuk, hogy a szabálytalankodó gépkocsivezetőt figyelmeztetnék, figyelmeztetéssel segítenék! Az a javaslatom, hogy az önkéntes rendőrök táborát elsősorban a gépkocsivezetőkkel erősítsük, s kérjük meg őket, vigyázzanak a motorosokra is. A nagyfontosságú tanácskozáson Gazsó Sándor elvtárs mondott zárszót. Segítsen minden ember — Hogyan tovább? — Ez volt tanácskozásunk legfőbb kérdése — mondotta —.Tények vannak, amelyek cselekvést sürgetnek. A háborúban is borzalom arra gondolni, hogy valaki megsebesül, meghal, pedig akkor ez törvényszerű. A mi országunkban minden becsületes ember azzal indul reggelente munkába, hogy ma többet ad a tegnapinál a szocializmus építéséhez. Nem azért mennek, hogy meghaljanak, súlyos balesetek áldozatai legyenek. Egyet kell tehát azokkal érteni, akik itt e tanácskozáson a hogyan továbbra igyekeztek választ keresni. Úgy tovább, ahogy elmondották: az egész társadalom segítségével, a közlekedés rendjének oktatásával, e munka társadalmasításával, a gépjárművezetők segítségével. Meg kell azonban néznünk azt is, hogy mi, akiknek hivatása a közlekedés rendjére vigyázni, megtettünk-e mindent, hogy kevesebb legyen a baleset, kevesebb ember szenvedjen, kevesebb kár keletkezzék balesetekből? Nem tettünk meg mi sem mindent! Sokkal határozottabb intézkedésekre van szükség. Mozgósítanunk kell minden erőt a megelőzésre: a közlekedési őrsöket, önkéntes rendőröket, a balesetelhárítási tanácsokat. Mindazokkal, akiknek valami közük is van a közlekedéshez — rendszeresen és úgy kell találkoznunk, hogy e találkozásoknak legyen is eredménye. A fő tennivalók tehát így foglalhatók össze: társadalmasítani a közlekedés rendjének védelmét, ugyanakkor határozott, szigorú rendőri intézkedésekkel elejét venni a további szerencsétlenségeknek — mondotta zárszavában Gazsó elvtárs. A magyar ipar a 20. plovdivi vásáron A szeptember 16-án megnyíló 20. jubileumi plovdivi Nemzetközi Vásáron Magyarország főleg gépeikkel, nehézipari berendezésekkel és műszereikkel vesz részt. Első ízben szerepel a magyar ipar bányagépekkel és bányaberendezésekkel, korszerű építőipari gépekkel, a Netrimpex Külkereskedelmi Vállalat a magyar műszeripar termékeinek széles skáláját mutatja be, ezek között geodéziai műszerek, nukleáris műszerek, anyagvizsgáló műszerek szerepelnek. Bemutatásra kerülnek a magyar híradástechnikai ipar legújabb termékei is. b A zalaegerszegi városi pártvégrehajtó bizottság a közelmúltban értékelte az MSZBT városi elnökségének tevékenységét. Ennek kapcsán a párt vb olyan határozatot hozott, hogy újjá kell szervezni az MSZBT városi irányító szervét, szélesebb körben munkálkodó városi bizottságot kell létrehozni a jelenlegi elnökség helyett. A határozat végrehajtása nyomán hívták össze a városi MSZBT vezetőket augusztus 30- án. Németh Antal elvtárs, az MSZBT megyei titkára ismertette előttük a pártbizottság határozatát, majd javaslatot tett az MSZBT városi bizottságának megalakítására. Egyhangú szavazással létrehozták az új városi bizottságot, melynek 28 tagja van. A bizottság saját kebelén belül intéző bizottságot — tagjai Pálffy László, Dittrich Ferencné, Majer Andor, Czeglédi Edit, Perlaki Ferenc — hozott létre. Az új városi bizottság úgy határozott, hogy munkáját nagyszabású megmozdulás szervezésével kezdi meg. Szeptember 4-től magyar—szovjet barátsági hetet rendeznek Zalaegerszegen. Szeptember 4-én a helyőrségi klubban egy élménybeszámolóval nyílik meg a hét. Gazsó Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő „Mit láttam a Szovjetunióban és a béke fővárosában” címmel beszámolót tart a Szovjetunió-beli tapasztalatairól. Másnap, szeptember 5-én 17 óraikor a Szakszervezetek Zalaegerszegi Munkásotthonában tartják meg az MSZBT- aktíváló értekezletét. Itt dr. Mezőfi Lajos elvtárs, a városi pártbizottság osztályvezetője tart beszédet a nemzetközi és belpolitikai helyzetről, majd Németh Antal elvtárs, az MSZBT megyei titkára ismerteti az MSZBT aktívák jelenlegi feladatait. Szeptember 6-tól 9-ig csoportos mozilátogatásokat szerveznek. Az Ady moziban előadásra kerülő, nagydíjat nyert szovjet filmet, az Egy év kilenc napját tekintik meg a dolgozók. Szeptember 7-én a város középiskoláiban az osztályfőnöki órák keretében megemlékezéseket tartanak a páros szovjet űrrepülésről. Szeptember 8-án este 20 órai kezdettel pedig Barátság-bált rendeznek az Arany Bárány emeleti nagytermében. A következő héten megbeszélést rendeznek az orosz nyelvtanfolyamok vezetői és a város orosz nyelvtanárai részére a városban rendezendő orosz nyelvtanfolyamok szervezési feladatairól. Magyar—szovjet barátsági hetet rendeznek Zalaegerszegen Újjáalakult az MSZBT város!bizottsága Új formákkal gazdagodik az irodalmi és nyelvi ismeretterjesztés Ülést tartott a TIT irodalmi szakosztálya Az 1962/63-as népművelési évad kezdete előtt egymás után tartják munkatervi megbeszéléseiket a TIT különböző szakosztályai. Az elsők között ült össze az irodalmi szakosztály vezetősége, hogy kitűzzék az elkövetkező év legfontosabb feladatait. Elöljáróban Bogár László, a szakosztály elnöke ismertette az évi munkatervbe felvett előadásokat, témaköröket. Elmondotta, hogy a különböző üzemektől, vállalatoktól, tsz-ektől érkezett előadásigényeket is figyelembe véve állították össze a tematikát, de nem feledkeztek meg arról az elvről sem, hogy az ismeretterjesztés aktív, szervezett és az igényeknek elébemenő, irányító jellegű legyen. Mint új elgondolást, ismertette az ú. n. helyesírási ügyelet megszervezését. Ez abban áll, hogy a szakosztály tagjai minden hétfőn és pénteken ügyeletet tartanak a Ságvári és Zrínyi gimnáziumban, ahol vitás helyesírási kérdésekben tájékoztatni tudják az érdeklődőket. Hangsúlyozta, hogy a jövőben több nyelvművelési előadást tervez a szakosztály. Erre részint fokozott igény mutatkozott az üzemek, hivatalok részéről, de ezen túl is helyesnek mutatkozik a túlzottan az irodalmi előadások felé eltolódott szakosztályi munkát nyelvművelési, helyesírási, nyelvtörténeti előadásokkal színesíteni. Megfelelő előadási forma esetén ezek épp olyan érdekesek lehetnek, mint a legszínesebb irodalmi előadás. A továbbiakban Horváth Éva, megyei szaktitkár ismertette azt az előadássorozatot, amelyet a Munkásotthon közösen rendez a TIT-tel — erről hamarosan falragaszok tájékoztatják majd az érdeklődőket. Közölte, hogy a Nemzeti Színház fennállásának 125. évfordulója alkalmából nagyszabású előadást terveznek, központi előadóval és a Nemzeti Színház legnevesebb művészeinek közreműködésével. Nagy tetszést és élénk érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy a jövőben a Déryné Színház előadásai előtt néhány nappal a bemutatásra kerülő színműről, annak szerzőjéről, a dráma jelentőségéről stb. ismeretterjesztő előadást szerveznek, elsősorban a falusi közönség számára. Így az előadás megértése, sőt közönségsikere is biztosítottabbnak látszik. A megbeszélés a szakosztályi tagok konkrét munkafeladatainak és az egyes szakosztályi megbeszélések idejének, illetve témájának rögzítésével ért véget. T. I. Feszült helyzet, ismételt békítési kísérletek Algériában Algír. (MTI) Algériában a helyzet továbbra is rendkívül feszült, a szembenálló felek azonban egyelőre csak felvonultatják erőiket, összetűzés még nem történt. Ismételt felhívások hangzanak el, amelyek nyugalomra és a vérontás elkerülésére intenek. A Ben Bellát és a politikai bizottságot támogató katonaság Bumedien ezredes vezetésével Algír felé vonul, s az éjszakát a fővárostól mintegy 300 kilométernyire töltötte. A 4-es számú vilaja szóvivője közölte, hogy az algíri helyőrség védelemre rendezkedik be. A 4-es és a 3-as számú vilája katonái úttorlaszokat állítottak fel, s felszólították a polgári lakosságot, szolgáltassa be a fegyvereket. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az intézkedések „védelmi jellegűek”, hozzátette: „nem mi fogjuk leadni az első lövést”. Algírban csütörtökön este ismét nagy tömegek tüntettek a béke mellett. „Ne legyen vérontás, békét akarunk” — kiáltották a felvonulók. A késő éjszakai órákban megszakadt a telefonösszeköttetés az ország középső és nyugati része között. Az FLN franciaországi szervezete felhívást intézett az algériai katonákhoz, hogy ne használjanak fegyvert testvéreik ellen. A szervezet közleménye sürgette a nemzeti forradalmi tanács mielőbbi összehívását, a választások előkészítését. A francia sajtó az algériai helyzetről Párizs. (MTI) A francia sajtó nagy figyelmet szentel az algériai eseményeknek. A péntek reggeli lapok kiemelik: eddig még nem került sor fegyveres összetűzésre a Ben Bellát támogató FLN-csapatok és a negyedik, valamint a harmadik vilája között. Az L’Humanité tudósítója a békét követelő tömegek algíri tüntetéseiről írva, rámutat: Ezek a spontán tüntetések az elmúlt 48 óra legfontosabb eseményei. A nép a legnehezebb órában felemeli hangját. A néptömegek nyomása kikényszeríti majd a kompromisszumot és olyan vezető csoport létrejöttét, amely végülis előkészíti az immár hat ízben értelmetlenül elhalasztott választásokat. A tömegek minden erővel részt akarnak venni abban a vitában, amely mindeddig éppen az ő részvételük hiánya miatt a katasztrófa küszöbére sodorta az országot.” 95Visszaélnek türelmünkkel64 Szovjet lap cikke Moszkva. (MTI) „A türelemnek is van határa” címmel a Novoje Vremja szerkesztőségi cikkben foglalkozik a nyugatberlini provokációkkal, melyek során megtámadták a tiergarteni szovjet hősi emlékmű díszőrségét ellátó szovjet katonai alakulatokat. — Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy a távírógép ne hozna riasztó híreket a brandenburgi kapu mögül: robbanások a határon, fegyveres provokációk, uszító szónoklatok követik egymást — írja a lap. — Ezek a hírek mindenkiben természetes aggodalmat keltenek az európai béke miatt. A Szovjetunió és minden szocialista ország maximális türelmet tanúsít, amikor a német kérdés békés rendezését szorgalmazza, de visszaélnek türelmünkkel. Nyugat-Berlin egyre veszedelmesebb provokációs fészekké válik. Minden nép érdekében meg kell kötni és meg is fogjuk kötni a békeszerződést. Ennek alapján sor kerül a nyugat-berlini lizálására is. helyzet norma De Gaulle alkotmánymódosítási terve élénk tiltakozást vált ki Franciaországban Párizs. (MTI) De Gaulle bejelentése, hogy intézkedéseket tervez „az állami intézmények folytonosságának biztosítására”, széles visszhangot és nagy ellenkezést váltott ki a francia politikai életben. Bár a köztársasági elnök ezúttal is csak a nála megszokott homályos fogalmazásban utalt terveire, senki sem kételkedik abban, hogy a köztársasági elnök hatalmi pozíciójának további megerősítéséről, a demokrácia és a parlamenti rendszer újabb korlátozásáról van szó. De Gaulle meg akarja változtatni az 1958. évi alkotmányt. Biztosítani akarja, hogy őt magát, vagy utódját ne a parlamenti képviselők szavazataival, hanem népszavazással válasszák köztársasági elnökké. Szó van arról is, hogy létrehozzák a köztársasági elnök helyettesének tisztségét, hogy az elnök „eltűnése”, vagy akadályoztatása esetén ne következzék be zökkenő. Ezzel a tisztséggel kapcsolatban Debré volt miniszterelnök neveit emlegetik. A francia politikusok széles körében élénk ellenkezést váltott ki De Gaulle terve, amelyet — mint hírlik — nyugatnémetországi utazása után, még őszszel tető alá akar hozni. Politikai körökben úgy tudják, az alkotmánymódosító népszavavazásra októberben kerülne sor. A francia sajtó legnagyobb része hevesen szembeszáll De Gaulle tervével. „De Gaulle hatalmának személyi jellegét akarja kidomborítani olyan időpontban, amikor rendszerének súlyos kudarcait volt támogatói közül is már sokan felismerik — írja az Humanité, és rámutat: De Gaulle monarchikus jelleget akar adni uralmának. Még az általában kormányt támogató Figaro is kiemeli: a francia jogászok csaknem egyöntetűen törvénytelennek tartják a parlament megkerülésével történő alkotmánymódosítást, és hangoztatja, nagyon sajnálatos lenne, ha De Gaulle ennek ellenére mégis a népszavazás eszközéhez folyamodnék.