Zalai Hírlap, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

t Legújabb jemeni jelentések A trónkövetelő Hasszán herceg Jemenben? Aden-Kairó. (MTI) Az AFP közlése szerint a szananaai rá­dió ismertette azokat az újabb intézkedéseket, amelyek a je­meni helyzet konszolidálását célozzák. Eszerint a köztársa­sági tanács teljhatalmat adott Szalai tábornoknak a közélet teljes átszervezésére és egy „demokratikus rendszer veze­tésére”. A minisztertanács vasárnap ülést tartott és több kinevezés­ről döntött. Ezen kívül több ha­tározatot hoztak a közellátás és a gazdasági élet megjavítására. Az AP tájékoztatása szerint Adenben nyilatkozott Moha­med Szaid Kubati, Jemen be­vándorlásügyi minisztere, nyi­latkozatában megvilágította a jemeni köztársasági kormány céljait. Hangsúlyozta, hogy együttműködést kívánnak te­remteni az Egyesült Arab Köz­társasággal. Az ország életének kialakításában az Egyesült Arab Köztársaság berendezke­dését veszik például, alkalmaz­va a helyi viszonyokra. Kubati nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a megdöntött királyság hívei megpróbálják visszaszerezni hatalmukat és trónra ültetni Hasszán herce­get. Hangoztatta azonban, hogy ez a tervük nem fog sikerülni és „Hasszánra halál vár”, ha Jemen földjére teszi a lábát Végül kifejezte reményét, hogy Aden kiszakad az angol uralom alól és egyesül Jemen­nel. A felkelő erők kétségtele­nül el fognak jutni Adenbe is — mondotta­ Amman. (MTI) Az ammani rádió arról ad hírt, hogy a trónkövetelő Hasszán herceg Szaud Arábiából megérkezett Jemenbe. A rádió értesülését a jemeni követség közlésére ala­pozza. A követség a köztársa­sági kormány ellen foglalt ál­lást A közlés szerint Hasszán Je­menben már katonai parancs­nokságot is alakított és csapa­taival megindult a főváros el­len. Az őt támogató törzsek királlyá választották. A hírt semmilyen más for­rásból nem erősítették meg. Szaud­-Arábiában is­­“[.„kitörhet a tűzhányó“? Kairó (MTI) Szalai ezredes, a Jemeni Arab Köztársaság forradalmi parancsnokságának elnöke táv­iratot intézett az Arab Liga fő­titkárságához, amelyben közli, hogy az új jemeni kormány tiszteletben tartja az Arab Liga alapokmányát, az ENSZ char­táját és a bandungi értekezlet határozatait. Szalai ezredes vasárnap táv­iratilag utasította a Kairóban tartózkodó Aini külügyminisz­tert, hogy azonnal utazzék New Yorkba és vegye át a jemeni ENSZ-küldöttség vezetését. A jemeni kormány döntése értel­mében egyesítik a fegyveres erőket, és az újonnan felállított nemzeti gárdát beolvasztják a hadseregbe. Az egységes had­erők főparancsnokául Ahmed El Tahibi tábornokot nevezték ki. Talal Emir, Ibn Szaud király Beirut­ban tartózkodó fi­vére, az emigrációban élő „szabad szaud-arábiaiak” vezetője a kö­­zép-keleti hírügynökség tudó­sítójának kijelentette, hogy Szaud-Arábiában „igen fontos fejlemények” várhatók. A her­ceg támogatásáról biztosította a Jemeni Köztársaság vezetőit, és annak az óhajának adott ki­fejezést, hogy az Arab-félszi­geten az események olyan irányt vegyenek, mint Jemen­ben. Hangoztatta, hogy Szaúd- Arábiában sürgősen gyöneres változásokra van szükség. A Libanonban üdülő politikus, aki különben hosszabb idő óta az Egyesült Arab Köztársaság vendegszeretét élvezi, nyilat­kozata végén kijelentette: " Gyakran hangoztattuk, hogy a szaud-arábiai helyzet következtében bármely pilla­natban kitörhet Szaud király alatt a tűzhányó. A király job­ban tenné, ha saját védelméről gondoskodnék ahelyett, hogy csapatokat akar küldeni reak­ciós barátai megsegítésére. (MTI) Brezsnyev Szlovéniában Bled (TASZSZ). A nyolcadik napja Jugoszláviában tartózko­dó Leonyid Brezsnyev vasár­nap Tito elnök kíséretében Szlovéniába érkezett. Vasárnap Szlovénia úttörői nagy ünnepségeket , tartottak szervezetük megalapításának 20. éves évfordulója alkalmá­val. Az ünnepségekre meghív­ták Leonyid Brezsnyevet is, aki átadta nekik a szovjet út­törők üdvözletét. A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke azt kívánta a fia­taloknak, legyenek méltóak apáik és anyáik nemzedékéhez, amely olyan hősies harcot ví­vott hazája szabadságáért a né­met hódítók ellen. Kora délután a szovjet kül­döttség a Bled-tóhoz érkezett. Itt V. Tomisics, Szlovénia nem­zetgyűlésének elnöke ebédet adott Brezsnyev tiszteletére. Az ebéden Tomsics éltette a szov­jet—jugoszláv együttműködést. Válaszában Brezsnyev hang­súlyozta, hogy látogatása során a találkozók és a beszélgetések a szovjet—jugoszláv barátság­­ erősítésének és fejlesztésének­­ jegyében zajlottak le. A Szov­j­­etunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke elmondotta azt is, hogy Brioniban nagyon­­ érdekes és hasznos megbeszélé­­­­seket folytatott Tito elnökkel és az ország más vezetőivel. — Nyugodjon meg Konrád úr! Ettől fog kiegyenesedni! ZALAI HÍRLAP Ostrom a gyarmatosítók kelet-afrikai végvára ellen Dél-Rhodésiába nemrég an­gol „tanácsosok” érkeztek ... Küldetésük célja a Rhodésiai és Nyaszaföldi Államszövetség kérdésének tanulmányozása. Pontosabban: olyan intézkedé­seket javasolni, amelyekkel megakadályozzák a gyarmato­sítók összetákolta föderáció széthullását, hogy továbbra is a kolonialisták uralma alatt tartsák e nyersanyagokban gazdag területeket. A tanácsosok munkához lát­tak ... Nem kis bosszúságukra rög­tön látniuk kellett, hogy Dél- Rhodésiában a gyarmatosítók helyzete nem valami szilárd. A londoni tanácsosokat legjob­ban azonban a hazafiak erő­teljes függetlenségi mozgalma­ döbbentette meg. S a „szakértők” tanácsol­tak ... A dél-rhodésiai hatósá­gok cselekedtek. Betiltották a Zimbabwe Af­rikai Népi Unió pártot, a néger lakosság legnagyobb politikai szervezetét. Letartóztatták a párt vezetőit (Joshua Nkomo elnök kivételével, aki Lusa­­kában, Észak-Rhodésia főváro­sában tartózkodott). A rendőr­ség megszállta a párt összes helyiségeit. A Zimbabwe Afri­­i­kai Népi Unió nagy népszerű­­­­ségnek örvend Dél-Rhodésiá­­ban, e párt harcol a független­ség elnyeréséért, az afrikai la­kosság jogaiért és szabadságá­ért. A Zimbabwe párt kairói képviselője sajtóértekezletén erélyesen elítélte a Whitehead kormánynak ezt az intézkedé-­­­sét és kijelentette: „A betiltás , és pártunk számos vezetőjének letartóztatása ellenére, az im-­­­perialistáknak nem sikerül el­fojtani a dél-rhodésiai nép sza­badság és függetlenségi har­cát.,. Joshua Nkomo, a párt ve­zetője pedig ezeket mondotta: „Sohasem fogunk beleegyezni abba, hogy beszüntessük tevé­kenységünket.” Mint Dum­­butshela, a párt londoni kép­viselője hangsúlyozta, a Zim­­­babwe Afrikai Népi Unió ille­­­­galitásban fog tovább harcol­­l­ni, a kolonialisták uralmának­­ megdöntéséig. A párt vezetői követelik az angol kormánytól: függessze fel Dél-Rhodésia je­­­­lenlegi alkotmányát, s hívjon össze értekezletet abból a cél­ból, hogy afrikaiakból álló kor­mányt iktasson be az ország­ban. (Az 1961-ben a kolonialis­­­­ták által kidolgozott dél-rhodé­siai alkotmány —­ amelyet az afrikai lakosság visszautasított —, valójában egy maroknyi fehér telepes számára, akik a lakosság nyolc százalékát te­szik ki, biztosítja a színesbőrű­­ek további elnyomását.) Jellemző, hogy a fenti ese­ményeket az angol gyarmatügyi minisztérium­­ képviselői nem kommentálták. Csupán siettek kijelenteni, hogy az angol kormányt sem­milyen felelősség nem terheli a gyarmaton fennálló helyzetért. Ennek ellenére (vagy talán ép­pen azért, mert az események alakulásában nagyon is benne van a brit kolonialisták keze!) londoni körökben kiemelik, hogy a Zimbabwe Afrikai Népi Unió párt betiltása és a terror fokozása gyanús módon egybe­esett az angol tanácsosok ottlé­tével. De nemcsak ezzel. „Véletle­nül” Anglia és a többi gyarma­ti hatalom ENSZ-képviselői éppen ebben az időben próbál­koztak — sikertelenül! — az­zal, hogy a dél-rhodésiai kér­dést levegyék a mostani ülés­szak napirendjéről. Gyanús vé­letlenek! A Zimbabwe Afrikai Népi Unió betiltása nagy felháboro­dást keltett Dél-Rhodésiában és az afrikai közvéleményben. Az Észak-Rhodésiai Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt nyilatkozatban ítélte el a dél­­rhodésiai hatóságok intézkedé­seit. A különböző afrikai pár­tok Kairóban tartózkodó kép­viselőinek nyilatkozata hang­súlyozza: „A békeszerető né­pek nem nézhetik tétlenül a dél-rhodésiai kormány ember­­ellenes politikáját, amely a­ ki­végzések, a tömeges letartózta­tások és terror útján arra akarja kényszeríteni az afri­kaiakat, hogy mondjanak le törvényes követeléseikről a függetlenséget illetőleg. Az országban rendkívül fe­szült helyzet alakult ki. A ha­tóságok látva, hogy a Zimbab­we párt betiltása milyen álta­lános felháborodást keltett, még j­obban fokozták a terrort. Miután letartóztatták a párt több mint 130 tagját, a rend­őrség könnyfakarató bombák­kal oszlatta szét a Zimbabwe Afrikai Népi Unió párt mellett tüntető hatalmas tömeget. Mint a Johannesburg Star cí­mű lap írja az erőteljes népi mozgalomtól való félelmében a dél-rhodésiai hatóságok riadó­készültségbe helyezték a had­sereg bolavető gépeit. A hazafias erők erélyes akciókkal válaszolnak a kolonialisták cselszövéseire. Néhány nappal ezelőtt Dél- Rhodésiában megalakult a Zimbabwe felszabadító hadse­reg. Ez az esemény óriási za­vart keltett a hatóságok köré­ben, akik októberben látszat­­választásokat terveztek, hogy a rendszer helyzetét valameny­­nyire megjavítsák. A legfris­sebb hírek pedig arról számol­nak be, hogy szeptember 22-én J. Nkomo bejelentette: Dél-Rhodésiában megalakult a füg­getlenségért harcoló erők kor­mánya. A kormányt Dabanga­­ne Sithole vezeti, hét tagja van és székhelye Tanganyika. A Reuter jelentése szerint szeptember 22-én az angol gyarmati haderők akcióba lép­tek a helyi lakosság ellen. Dél- Rhodésia több más részén he­ves összetűzés zajlott le a brit ejtőernyősök és a hazafiak kö­zött. A mostani események bizo­nyítják: megindult a gyarmat­­tartók kelet-afrikai végvárá­nak ostroma! ▼.­­. 24 óra a nagyvilágban A Vaskapunál építendő vízi­erőmű-rendszer előkészületei Belgrád (Tanjug), Jugoszlá­via és Románia Kormánykül­döttsége vasárnap Belgrádban jegyzőkönyvet írt alá a Vaska­punál létesítendő vízierőmű­rendszer építésének előkészüle­teiről. Belga mezőgazdasági munkások traktoros tüntetése Brüsszel (Reuter). Brüsszel közelében vasárnapra virradó éjszaka 250 traktor torlaszolta el az utat. Több mint 1500 gaz­dálkodó és mezőgazdasági mun­kás tüntetett a rendkívül rossz megélhetési körülmények miatt. A Himalája földcsuszam­lása elzárt a világtól 2500 embert Új-Delhi. (Reuter) A Himalája egyik völgyében földcsuszam­lás vágta el több mint 2500 in­diai és tibeti munkás útját. Re­pülőgépről próbáltak élelmi­szert és gyógyszert ledobni a völgybe retkedet embereknek, a rossz időjárási viszonyok azonban gátolják az utánpót­lást és mentést. Körülbelül öt­­venen már életüket vesztették. Diákroham a szövetségi rendőrség ellen Mississippi államban (Folytatás az 1. oldalról) fizikai fölényben vannak. Tu­dom, hogy elveink igazak ma­radnak — mondotta a fajvédő kormányzó —, de mindenkép­pen meg kell őriznünk a békét és el kell kerülni a rárontást”. Megfigyelők úgy értékelik a nyilatkozatot, hogy a kormány­zó egyelőre meghátrál és való­színűleg nem fog újabb techni­kai akadályt gördíteni a néger diák felvétele elé. A New Or­­leans-i fellebviteli bíróság uta­sította a kormányzót, hogy kedd délelőtt 11 óráig tegye le­hetővé Meredith felvételét, el­lenkező esetben őrizetbe veszik és napi tízezer dollár büntetést kell fizetie. Mississippi állam az Egyesült Államok legelmaradottabb ré­sze, egyike annak a három ál­lamnak, ahol eddig az iskolák­ban és az egyetemeken teljes volt a faji elkülönítés. A másik két ilyen állam Alabama és Dél-Karolina, Oxford. (MTI) A hétfőn érke­zett jelentések­ szerint az ox­fordi egyetem körül késő éjjel is folytatódtak a zavargások és tüntetések, szórványos lövöldö­zés hallatszik, a diákok kövek­kel dobálják a rendőröket és­ felgyújtottak több gépkocsit. A nemzeti gárda fehérsisakos­­ egységei a szövetségi rendőrök-­­­kel együtt szuronyt szegezve­ őrködnek az épülettömb előtt, de „a diákok is erősítést kap­tak” — más államokból érkez­tek „önkéntesek”. A szövetségi rendőrség egységeinek felvál­tására az éjszaka során a ka­tonai rendőrség egységeit vezé­nyelték Oxfordba. Kétszáz ka­­tonai rendőr, akik különleges kiképzésben részesültek zavar­gások megfékezésére, páncélos járműveken a hajnali órákban már Oxfordba érkezett. 1962. október 2. Alkalmas színhely Néhány nappal ezelőtt figye­lemre méltó hír járta be a vi­lágsajtót. Eszerint a földkerek­ség szellemi életének olyan ki­váló képviselői, mint Santha Rama Rau, a kiváló indiai író, Sir John Cockcroft, a neves brit fizikus, dr. Clark Kerr, a Kaliforniai Egyetem elnöke és dr. F. D. Patterson, a néger gyerekek nevelésében nagy ér­demeket szerzett humanista amerikai pedagógiai professzor, számos más kiválósággal együtt elhatározta: a dél-afrikai fővá­rosban, Johannesburgban nem­zetközi értekezletet szerveznek. A konferencia tárgya: a fa­jok közötti egyenlő és ember­séges kapcsolat megteremtése. Aligha véletlen, hogy a vi­lághírű professzorok éppen Dél-Afrika fővárosát választot­ták ennek a nemes konferenciá­nak a színhelyéül. Ebben az or­szágban a fehér búr leszárma­zottak, az úgynevezett afrikáne­­sek kisebbsége páratlan bruta­litással nyomja el a színes több­ség elemi jogait. Az élet min­den területén kegyetlen gátak meredeznek a bennszülött la­kosság elé, és aki akárcsak szó­ban bírálja az elnyomásnak ezt a rendszerét, a legsúlyosabb büntetéssel számolhat. Verwoerd miniszterelnök — aki egykor­­főszerkesztőként Hitler dél-afrikai propagandis­tája volt — most állítja bíró­ság elé például Nelson Mande­lát, aki transkei tartomány egyik legnagyobb törzsének­ trónörököse volt, de aki ahe­lyett, hogy bábkirályként az afrikáner-fasizmus szekerét tol­ja, évek óta a legmélyebb ille­galitásban küzd a négerek jo­gaiért. Senkit sem lepett meg a Reu­ter hírügynökség mai jelentése, amely szerint a dél-afrikai ha­tóságok megtagadták a beuta­zási engedélyt a fajok közötti kapcsolatokkal foglalkozó érte­kezlet valamennyi résztvevő­jétől. Pedig Dél-Afrikában a résztvevők minden más hely­nél jobban tanulmányozhatták volna, milyennek nem szabad lenni a fajok közötti kapcsolat­nak. Egy „drága44 család A kis athéni kávéházak tera­szain az utóbbi napokban fel­háborodott kisemberek számol­nak a márványasztalokon , és felháborodott képviselők számolnak a parlamenti társal­góban. Görögország súlyos pénzügyi bajokkal küzd, s kü­lönösen a falvakban egyre na­gyobb a nyomorúság. A már­ványasztalok mellett és a tár­salgóban is felhangzik már a számoszlopok nyomán az a ki­áltás, amit a falvakban régen mondogatnak a parasztok: „Ez a család túl drága nekünk.” A család, amelyről szó van, a görög királyi família. A botrá­nyok már akkor kezdődtek, amikor néhány hónappal ez­előtt Zsófia hercegnő az ifjú és reményteljes spanyol trónköve­telő-fiókának nyújtotta kezét. Ez a drágakő-esővel megtartott mennyegző minden görög ál­lampolgárnak annyi pénzébe került, mint egy földnélküli paraszt havi jövedelme. A görög királyi család most újra megadóztatja az országot. Az engedelmes kormánypárti többséggel törvényt hozattak, amely csaknem évi húszmillió drachmára emeli a királyi csa­lád fizetését. Az ellenzék gyor­san kiszámította, hogy ez devi­zára átszámítva tízszer annyi, mint az olasz köztársasági el­nök fizetése. Ami szép pénz még akkor is, ha ellenszolgál­tatásképpen a király minden nyáron elutazik kéthónapos yacht-kirándulásra, a királyné pedig havonta egyszer cukorkát oszt a katonai kórházban... Nem is beszélve arról, hogy a civillista tíz évvel ezelőtt még csak ötmillió drachma volt. Más szóval: míg az átlagos gö­rög munkás névleges bére öt­ven százalékkal emelkedett,­­ a királyi „bért” háromszáz száz­­alákkal emelték. Nem csoda, hogy Athénben egyre elégedetlenebbül harsog a kiáltás: „Egy köztársasági el­nök sokkal olcsóbb!” A ,,negyedik nemzedék" előretörése a moszkvai íróközgyűlésen szinte valamennyi felszólaló, a­ modern irodalmi irányzatnak eddig ellenszegülő körök kép­viselői pedig vagy hallgattak, vagy felülvizsgálták álláspont­jukat. Alekszandr Borscsagovszkij kritikus, a közgyűlés egyik elő­adója hangoztatta, hogy a XX. és XXII. kongresszus nyomán megváltozott az irodalmi élet légköre, létrejöttek a szabad és korszerű irodalmi alkotás felté­telei. A XX. kongresszus óta teljesen új írónemzedék nőtt fel, amely éretten és helyesen értékeli a múltat, mélységesen és őszintén hisz a kommuniz­mus eszméiben. Az előadó hely­telennek bélyegezte bizonyos kritikusoknak és íróknak azt az állítását, hogy a fiatal szov­jet irodalom nihilista, és két­ségbevonja a forradalmi múlt jelentőségét. Az új nemzedék elfogadja az idősebbektől reá­­maradt dús örökséget, de sok újjal, sajátságossal, önállóval gazdagítja a szovjet irodalmat. Jaroszlav Szmeljakov, a má­sodik előadó, a fiatal költők munkásságát elemezte. Hangoz­tatta, hogy ezek a költők a nép­ből jöttek és az ország mai éle­tének légkörét hozzák az iro­dalomba. A közgyűlés legtöbb felszóla­lása is igen konkrét volt. Töb­ben hangoztatták, hogy a fia­talok új, őszinte hangja vissza­adja az elkoptatott szavak csen­gését és értelmét, s az ifjú írók ezzel az idősebbek alkotókedvét is megfiatalítják, korszerűbb és őszintébb művek megalkotá­sára serkentik pályatársaikat. A közhelyek, az unalmasság el­leni küzdelem: ez a fiatal szov­jet irodalom egyik legfőbb jel­lemvonása, s az útkeresés he­lyes irányban folyik — hangoz­tatták. A fiatal írók országos érte­kezlete ez év decemberében ül­ömm. (MTI), Moszkva (MTI). Két napig tárgyalt Moszkvában a főváros íróinak közgyűlése, amely a fiatal írók és költők munkássá­gát vitatta meg. A „kis kong­resszusaként emlegetett köz­gyűlés, amelyen több fiatal írót és költőt felvettek az Írószövet­ség tagjai közé, elejétől végig a XX. kongresszus óta feltűnt nagytehetségű írónemzedé­k előretörésének jegyében folyt le. Rendkívül élénk, pezsgő vita, szókimondó bírálat, fele­lősségtudat jellemezte a köz­gyűlés tanácskozásait. E vita alaphangját a Jevtusenko— Voznyeszenszkij—Akszjonov köré csoportosuló fiatal írók adták meg, őket támogatta

Next