Zalai Hírlap, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-01 / 281. szám
1 Az ENSZ politikai bizottságnak határozata Vita a közgyűlésijén az angolai helyzetről New York (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ politikai bizottsága csütörtökön 50 szavazattal 0 ellenében és 26 tartózkodással elfogadta 21 el nem kötelezett ország határozati javaslatát, amely arra szólítja fel U Thantot, az ENSZ ügyvezető főtitkárát, hogy szorgalmazza a nukleáris fegyverek betiltására hivatott értekezlet összehívását. Harmincnégy ország képviselője nem volt jelen az ülésteremben. A hírügynökségek rámutatnak, hogy az Egyesült Államok és Anglia tartózkodott a szavazástól, és a nyugati hatalmak általában nem támogatták a semleges országok kezdeményezését. Gore szenátor, az Egyesült Államok képviselője azzal érvelt, hogy a nukleáris fegyverrek betiltása nem adna védelmet az egyes országoknak. Az AP tájékoztatása szerint az ENSZ különleges politikai bizottsága csütörtökön a Palesztinai (Izrael) kérdéssel foglalkozott. Az Izrael megalakulása után az arab országokba áttelepült egymillió menekült képviselője beterjesztett panaszában a régi állapotok helyreállítást követelte. A gyámsági bizottság angolai albizottsága újabb jelentést terjesztett be a közgyűlés elé. A jelentés elmondja, hogy Portugália nem hajlandó teljesíteni angolai kötelezettségeit, ily módon fenyegeti a világ békéjét, és szembefordul az ENSZ-szel. Az albizottság elnöke csütörtökön a közgyűlésben kijelentette, hogy szívós erőfeszítések és néhány tagállam közvetítése ellenére sem sikerült biztosítani a portugál kormány együttműködését. Az albizottság arról sem tudta meggyőzni a portugál kormányt, hogy az ENSZ határozatainak megfelelően kötelessége békés megoldásra törekednie. Az angolai válság mindaddig fennmarad, amíg erőszakkal elfojtják az angolai nép önrendelkezési és függetlenségi törekvéseit. Ha a portugál kormány ragaszkodik jelenlegi politikájához, a helyzet romlásáért őt terheli a fő felelősség — mondotta. India képviselője felszólalásában megbélyegezte a portugál rabságban tartott területeken követett zsarnoki politikát és sürgette, hogy Portugália haladéktalanul adja át a hatalmat a szabadságuktól és függetlenségüktől megfosztott népeknek. A pportugál küldött válaszul heves szidalmakkal illette India képviselőjét. Az Egyesült Államok képviselője arról beszélt, hogy az albizottság jelentését bizonyos vonatkozásban alaptalannak találja. A küldött az albizottságnak azt a megállapítását tagadta, hogy Portugália az Egyesült Államok katonai támogatását élvezi az angolai nép ellen vívott harcában. (MTI) Az Egyesült Államok saját katonai tártasztentjává változtatta Shavelitet — írja a Krasznaja Zvezda Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda megjegyzést fűz ahhoz az Egyesült Államokban nagy hűhóval tett bejelentéshez, hogy 2300 amerikai katonát Thaiföldről visszavezényeltek korábbi támaszpontjukra, a Hawaii-szigetekre. Az Egyesült Államok azt a látszatot igyekszik kelteni — mutat rá a cikkíró —, hogy az amerikai csapatok elhagyják Thaiföldet, és többé már nem fenyegetik Laosz, Kambodzsa és más országok biztonságát. Ámde még az amerikai sajtó sem titkolja, hogy „bármely szükséges időpontban” az amerikai katonai egységek gyorsan visszatérhetnek Thaiföldre. Ez az ország az Egyesült Államok katonai támaszpontjává vált. Az onnan kivent katonai egységek nehézfegyverzete, beleértve a tankokat, a tüzérséget, a páncélkocsikat, valamint a fegyver- és hadianyagraktárak ottmaradtak Thaiföldön, Theodor Conway tábornoknak, az Egyesült Államok thaiföldi fegyveres erői parancsnokának ellenőrzése alatt. Ugyanakkor körülbelül kétezer amerikai műszaki katona és tiszt az ottani munkaerők segítségével katonai objektumokat épít Thaiföld területén amerikai csapatok számára. A békeszerető államok erőfeszítései nyomán sikerrel zárult a Laosz ügyével kapcsolatban megtartott genfi nemzetközi értekezlet, és ezzel meghiúsult az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek közvetlen katonai beavatkozása Laoszban. A Pentagon azonban nem vonta le ebből a tanulságokat. Washingtonban nem mondtak le az ezzel a térséggel kapcsolatos agresszív tervekről — írja befejezésül a Krasznaja Zvezda —. Ezt bizonyítja a washingtoni katonai köröknek az a törekvése, hogy minden áron fenntartsák thaiföldi katonai támaszpontjaikat. (MTI). SALAI HÍRLAP A Francia Országos Béketanács Irodának nyilatkozatá ben hangsúlyozza: a francia kormány súlyos felelősséget vállal azzal, hogy tovább folytatja az önálló „atomütőerő” megteremtésének veszélyes politikáját, és nem hajlandó résztvenni a leszerelésről folyó nemzetközi tárgyalásokban. A nyilatkozat kiemeli, hogy a francia kormány ismét elhárította a részvételt a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság Genfben újra meginduló ülésein, holott az ENSZ közgyűlése határozatot hozott, és ebben felszólította a tizennyolcas bizottságot, mielőbb jusson megegyezésre az általános és teljes leszerelésről. A franciák lépjenek fel annak érdekében, hogy hazájuk vegyen részt az atomháború veszélyének elhárításáért folyó tárgyalásokon — mondja befejezésül a nyilatkozat. (MTI), Párizs (TASZSZ). A Francia Országos Béketanács Irodája nyilatkozatot adott ki, amely- Előzetes megegyezés India és Pakisztán között Uj Delhi. (MTI). Uj Delhiben és Rawalpindiben egyidejűleg bejelentették: Nehru indiai és Ajud Khan pakisztáni miniszterelnök megegyezett abban, hogy „újabb erőfeszítéseket kell tenni a két ország között Kasmír kérdésével és más problémákkal kapcsolatban fennálló nézeteltérések rendezésére, hogy India és Pakisztán a jövőben békében és barátságban élhessen egymás mellett”. A tárgyalások miniszteri szinten hamarosan megkezdődnek, majd sor kerül Nehru és Ajud Khan találkozójára is. (MTI). A független Algéria gazdasági problémái ALGÉRIA gazdasági helyzete aggasztó — jelentette ki minden szépítés nélkül Ben Bella miniszterelnök november elején, a nemzeti felszabadító háború megindulásának évfordulóján. A több mint hétéves háború után, a politikailag függetlenné vált algériai nép gazdaságilag valóban súlyos helyzetben találta magát. Július elsejét, Algéria függetlenségének kihirdetését megelőzően, az eviani egyezmény aláírása után, a szélsőséges gyarmatosítók, az ultrák és rohamosztagok, az OAS mindent elkövettek, hogy fokozzák Algéria nehézségeit, valósággal előkészítették a fiatal köztársaság gazdaságának szabotálását. A gazdasági élet felbomlasztása céljából, a tőkések bezárták az ipari és kereskedelmi vállalataikat, tömegével utcára tették a munkásokat, leszerelték a gépi berendezéseket és elszállították Algériából, tőkéjeiket kimentették az országból, s végül maguk a vállalkozók közül is sokan eltávoztak. (Az egymillióból több mint háromszázezer francia települt át Franciaországba május—június folyamán.) A 330 ezer, iparban és kereskedelemben foglalkoztatott algériai munkái közül jóformánt csak azok dolgoztak a függetlenség kikiáltásának napjaiban, akik az Union Générale des Pétroles — a szaharai kőolaj és földgáz kiaknázására alakult nemzetközi, részben amerikai konzorcium — alkalmazottai. A magyarázatot az adja meg e kivételre, hogy miután az eviani egyezmény értelmében az algériai fél elismerte az 50 százalékos részesedést — nagyjából ez a helyzet a többi olajtermelő arab ország esetében is —, az Union Générale érdekeivel ellentétes lett volna a termelés leállítása. (Tavaly 15,7 millió tonnát termeltek ki a Szaharában.) ARÁNYAIBAN és következményeiben még súlyosabb helyzetet idéztek elő a gyarmattartók a mezőgazdaságban. Huszonkétezer európai birtokos kezében volt a mezőgazdaságilag értékes vidékeken 2 380 000 hektár, s ezek a többnyire gépesített birtokok adták az egész mezőgazdasági termelés 62 százalékát. 630 ezer algériai paraszt ugyanakkor 7 millió 350 ezer hektárnyi parcellán gazdálkodott, de ez a terület többnyire sivatagos és hegyvidéki, termése pedig nyomorúságos. A földek parlagon hevertetésével a nagybirtokosok, az ún. colonok egyrészt élelmiszerhiányt, másrészt munkanélküliséget okoztak. Az Algériai Dolgozók Általános Szö-vetségének szeptember közepén közzétett adatai szerint a munkanélküliek száma 2 200 000, vagyis az ország aktív lakosságának csaknem 70 százaléka! (Algériában jelenleg, hozzávetőleges számítás szerint, 95 millió arab és 700 000 európai él.) A nyomor arra késztette a dolgozók nagy többségét, hogy eladjon mindent, ami otthonában van, csakhogy ennivalót vásárolhasson. Igen nehezek voltak az első lépéseik a függetlenség útján, amikor ilyen körülményekkel kellett szembenéznie az ország kormányának. Számos jel mutatja, hogy az algériai nép eltökéltséggel látott hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez. A népi alkotószellem és kezdeményezés példája, hogy Algír városában az építőmunkások éjt nappallá téve, rekord idő alatt befejezték két tömbház építését, s oda a viskóváros (hullámlemezekkel borított ládák) lakóiból költöztettek be. A szomszéd országokból visszatért menekültek nagy része sátrakban lakik, ezek számára megkezdték olcsó, de kényelmes lakóházak építését. Az üzleteket nagyrészben megnyitották, és ma már a legfontosabb közszükségleti cikkekben nincs hiány. Megindult a munka több nagyüzemben is, ahol a hatóságoknak sikerült jobban biztosítani a termelés zökkenőmentességét. A kormány terveket dolgozott ki továbbá arról, hogy a szaharai olaj és földgáz hasznosításával vegyipart teremt. Elhatározták, hogy Arzew városban vegyi kombinátot építenek, ahol főleg műtrágyát állítanak majd elő. Előirányozták kőolaj finomító, villany erőművek és több textilgyár építését. A többi iparvállalat ma is alig 50 százalékban van üzemben, mert a francia műszaki személyzet javarésze Franciaországba távozott. Ezek helyettesítésére tárgyalások indultak különböző szocialista és nyugati országokkal. Ami azokat az üzemeket illeti, amelyek francia tulajdonosai elhagyták Algériát, a kormány határidőt adott nekik, ameddig újra kinyithatják üzemeiket. Ez a határidő még nem járt le. A FŐ PROBLÉMA azonban a mezőgazdaság. Hiszen az arab lakosság 80 százaléka mezőgazdasági munkás, részesbérlő és birtokos paraszt, az utóbbiak túlnyomó része kis- és törpebirtokos. A nemzeti felszabadító harc elsősorban a majdnem nincstelen parasztokra támaszkodott A parasztságnak tehát nagy súlya van az algériai társadalomban. A parasztcsaládok zömének nyomora a legszembeszökőbb, ezért a forradalom vezetői elsősorban az ő helyzetükön kívánnak változtatni Általános vélemény, hogy meg kell szüntetni a feudalizmust, nagyarányú földreform bevezetése parancsoló szükségesség Algéria számára. A földreform végrehajtásának módja azonban még nem alakult ki véglegesen, különös tekintettel arra, hogy nemcsak társadalmi problémáról, hanem termelésiről is szó van. A kormány álláspontja az, hogy a fölureformot ne felülről hajtsák végre, hanem alulról, a parasztság tömegeinek tevékeny részvételével, választott bizottságok útján. (Hasonlóan a gyárakban felállítandó üzemi bizottságokhoz.) Az agrárreform bevezető lépéseként hasznosítják a megműveletlen földeket, s ezeket a nemzetulajdonává minősítik. E célt szolgálja a nemrég felállított iroda a megműveletlen földek nyilvántartására. A kormány kiadott közleménye rámutat arra: „E munkálatok megélőnk a földreformot. Végrehajásuk során a parasztoknak el kell sajátítaniuk a fejlett földművelés új, ésszerű módszereit.” Az összes rendelkezésre álló műszaki és pénzügyi eszközöket mozgósították, az ország egész traktorállományát rendelkezésre bocsátották és a munka éjjel-nappal folyik. A háború idején kárt szenvedett szegényparasztok ingyenes segítséget kapnak az államtól Az első eredmények biztatóak: október 30-ig közel 300 000 hektár megműveletlen földet hasznosítottak. „Ezt a reformot nem fogjuk egy év alatt megvalósítani, nem is kettő alatt, amennyiben ez lehetetlen — jelentette ki Ben Bella —. De nem fogunk nyolc évig sem várni. Már el is kopoztuk a volt tulajdonosok álal elhagyott mintegy 500 nagybirtokot, és azokat a parasztok közösen dolgozzák meg. Ez a kezdet.” A folytatás pedig bizottságok választása a társasgazdálkodás, szövetkezetek alakítása érdekében. Az Alger Républicain című lap híradása szerint, Busarik vidékén ilyen bizottság alakult, amelynek hatáskörébe tartozik 42 nagy földsáv, elmenekült francia földesurak volt birtokai. Egyik birtokon gépállomásit állítottak fel. ALGÉRIA NÉPE áldozatos harcot vívott a gyarmatosítókkal, jól felszerelt hadseregük ellen. A győzelembe vetett hite pillanatra sem rendült meg, s a harci tapasztalatokat menet közben szerezte meg. A függetlenségre való áttérés folyamata sem volt könnyű, s ugyancsak nehéz a 132 évi gyarmati rabság, a több mint hétéves pusztító háború után az újjáépítés. Az egész haladó emberiség támogatásával a természeti kincsekben gazdag ország népe biztosan megoldja ezt a célkitűzést is. E. L- Katonai létesítmények a Német Szövetségi Köztársaság területén 1949szeptemberében a nyugatnémet állam megalakításával az imperialista hatalmak Németországot politikailag is kettéosztották, miután ezt megelőzőleg 1948 június végén a nyugatnémet márka bevezetésével Németország gazdasági kettéosztásának legfontosabb alapját lerakták. Az NSZK- val a nyugati hatalmak 1982-ben szüntették meg a hadiállapotot, majd 1965 májusában formálisan is felvették az országot a NATO kötelékébe. Nyugat-Németországban jelentős létszámú megszálló hadsereg tartózkodik. 190 000 főnyi amerikai, 45 000 főnyi angol (az úgynevezett rajnai hadsereg), 15 000 főnyi francia, valamint néhány ezer fős kanadai, belga és holland katonai egység állomásozik itt. A Német Szövetségi Köztársaság vezető körei a nyugati hatalmak aktív támogatásával az ország létrejötte óta fokozódó ütemben fejlesztik az agresszív nyugatnémet hadsereg létszámát és fegyverzetét. Jelenleg a Német Szövetségi Köztársaság majdnem 700 helységében állomásozik jelentős számú nyugatnémet szárazföldi, légi, vagy tengerészeti egység, s további mintegy 115 városban, illetőleg helységben építenek rálódnak a rövid és s£g körzetében „Nike” jelentősebb katonai közepes hatósugarú .. . , objektumokat. 14 vá- távirányítású fegyver Upusu rakéta-alakulás körzetére koncentrel, valamint 33 hely- latokat állítottak fe gy A NATO valamint a megszálló csapatok parancsnokságai -■— Flottabázis Radarállomás Távirányítású fegyver ti Alike rakéta A Atomfegyver raktár & Rakétakísérleti intézet film Apuso kaszárnya______3622 Kémhálózatot göngyölítettek fel Jemenben Kairó (MTI). A jemeni biztonsági szervek 50 emberből álló kémhálózatot göngyölítettek fel. A szervezet Szaud-Arábia, az adeni angol hatóságok és a francia Szomália-beli francia hatóságok számára gyűjtött értesüléseket. * Mohamed Kaid Széf, az elnöki ügyek minisztere Kairóból Szanaába érkezett. Széf Jemen képviseletében Moszkvában részt vett az Októberi Forradalom évfordulóján rendezett ünnepségeken, majd fontos egyezményeket írt alá a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és az Egyesült Arab Köztársasággal a Jemennek nyújtandó gaz-dasági segítségről. (MTI). 1982. december 1. Hagyma és mondás Csinos lánycsoport állt sorba a miniszter előtt, és kórusban kiáltották feléje: „Egyél hagymát, mosakodj hideg vízben, és sétálj sokat!” A lányok egy coburgi tornaiskola növendékei voltak, a férfi pedig a város szülötte. Wolfgang Stammberger nyugatnémet igazságügyminiszter, aki Strauss hadügyi kollégájának viselt dolgai miatt éppen e napokban nyújtotta be lemondását. E lemondás alkalmából jelentette ki Stammberger Straussról: „Ezzel az emberrel nem ülök többé egy asztalhoz”. Feltehető, hogy a tomászlááányok ehhez a küzdelemhez adják a három jó tanácsot. Szó, ami szó, a hagymaevés nem árt, a friss hidegvízben való mosakodás edzi az embert, és a reggeli séta is egészséges. De úgy tűnik, hogy mindez még kevés a nyugatnémet kormányproblémák megoldásához. Bármily rugalmas lesz Stammberger járása, bármily fiatalos tekintete — Strauss azért tovább fog mesterkedni azon, hogy a Német Szövetségi Köztársaság atomhatalommá váljék. De, ha tegyük fel, ugyanez a leánykórus Strauss minisztert keresné fel, s neki mondaná el a kissé megváltoztatott szöveget eképpen: „Egyél hagymát, mosakodj hideg vízben, sétálj sokat — de semmi egyebet ne csinálj — akkor talán más irányba haladna a bonni kormány politikája. S akkor talán abból se származnék baj, ha Stammberger igazságügyminiszter olykor el is bliccelné a hideg vízben való mosdást.