Zalai Hírlap, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

\J­05 tf.­­ »2006. I Világ proletárjai, egyesüljetek! _ KI ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ B­IZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 1. szám_______ ÁRA: 50 FILLÉR 1963. január 3., csütörtök Fogadás Havannában a kubai forradalom évfordulóján Havanna­ (TASZSZ) Osvaldo Dorticos kubai elnök január 1- én nagy fogadást adott Havan­nában a kubai forradalom győ­zelmének negyedik évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelentek Raul Castro miniszterelnökhe­lyettes, Bias Roca, Joaquin Or­­­doquit, Augusto Martinez, San­ches, a Kubai Egyesített Forra­dalom Szervezetek Országos Vezetőségének tagjai és más vezető személyiségek, a külön­böző forradalmi és társadalmi szervezetek képviselői. A kül­földi vendégek között részt vett a fogadáson Pavel Popovics szovjet űrhajós, P. N. Fedosze­­jev, a forradalom évfordulójá­nak ünnepségeire Kubába ér­kezett szovjet küldöttség veze­tője, N. I. Krilov marsall, a szovjet katonai küldöttség ve­zetője és a küldöttség tagjai. A fogadás után meleghangú­­ baráti beszélgetés alakult ki­­ Dorticos elnök, Raul Castro mi­­niszterelnökhelyetes, valamint Pavel Popovics és Fedoszejev között. A beszélgetésben részt vett A. I. Alekszejev, a Szov­jetunió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete is. (MTI) A nyugat-berlini rendőrség újabb provokációja ~ Berlin. (TASZSZ) Az új év kezdetét a nyugat-berlini rend­őrség újabb provokációja tette „nevezetessé” Berlinben. Mint az NDK nemzetvédelmi mi­nisztériumának sajtóosztálya közölte, 1963. január elsején kora reggel a nyugatnémet rendőrség gyorstüzelő fegyve­rekkel rálőtt az NDK határőrei­re, akik a Német Demokratikus Köztársaságot Nyugat-Berlin­­től elválasztó államhatáron tel­jesítettek­ szolgálatot. Joachim Masche­, az NDK határőr al­tisztje megsebesült fején és kórházba szállították. E provokáció súlyos követ­kezményeket vonhatott volna maga után, ha az NDK határ­őrei józan és helyes magatartá­sukkal meg nem akadályozzák. A sajtóközlemény rámutat, hogy a béke ellenségei Nyugat- Berlinben állandóan a nemzet­közi légkör megrontására töre­kednek. Az NDK nemzetvédel­mi minisztériuma hangsúlyoz­za, hogy hasonló provokációs tevékenységért a nyugat-berli­ni hatóságokat és szenátust ter­heli a teljes felelősség. (MTI) Kennedy-De Gaulle találkozót készítenek elő Washington. (MTI) Bohlen, az Egyesült Államok párizsi nagykövete szerdán indul visz­­sza állomáshelyére és magával viszi Kennedy elnök személyes üzenetét. Diplomáci­ai körök szerint Kennedy találkozni akar a francia elnökkel, hogy meg­beszélést folytasson vele az ön­álló NATO atomütőerő kérdé­séről és ezen belül a Polaris­­rakétaprogram kiterjesztéséről Franciaországra is. Washingtonban úgy vélik, hogy a találkozóra két-három hónapon belül sor kerül. 1961- ben, a két elnök legutóbbi ta­lálkozásakor olyan értelmű megállapodás született, hogy legközelebb De Gaulle látogat Washingtonba. Párizsi hivatalos körök azon­­ban hangsúlyozzák, hogy De Gaulle a közeljövőben „túlsá­gosan el van foglalva” és „ősz előtt nem tud Washingtonba utazni”. Csőmbe visszatér Elisabethville-be Tovább folyik az ENSZ katonai akciója(?) Elisabethville (MTI) Csőmbe a katangai szakadárok vezetője kedden délután Kolwezi bánya­városból a katangai székhelytő 136 kilométerre levő­­ Jadotvil­le-be utazott, ahol a tartomány kormány tagjaival és az Union Miniere belga vállalat képvi­selőjével megbeszélést tartott Home angol külügyminiszter javaslatairól. Ezeket a javasla­tokat, amelyeket még Dél-Rho­­désiában nyújtottak át neki, Csőmbe az Union Miniere kép­viselőjének jelentése szerint magáévá tette. Csőmbe kijelentette, hogy ak­kor hajlandó Elisabethville-be visszatérni, ha az ENSZ szava­tolja személyi biztonságát és mozgási szabadságát, az ENSZ- csapatok beszüntetik a tüzelést a Jadotville-től Elisabeth­villé­be vezető út mentén, mely kör­zetet ellenőrzésük alatt tarta­nak, továbbá, ha a Lufira folyó partján várja őt az angol, a francia és az amerikai konzul, akiknek díszkíséretével vonulna be Elisabethville-be. Csembe követelte meg, fogadják el a katangai helyzet rendezésére azt a változatot, hogy az úgyneve­zett katangai nemzeti bank el­nöke tárgyaljon Leopoldville­­ben Katanga pénzügyeiről. Mint közöltük, az ENSZ már korábban átvette a katangai bank ellenőrzését. A Katangában tevékenykedő ENSZ-csapatok egyébként a keddi nap folyamán ISO páncél­kocsival és gépkocsival megin­dultak Jadotville felé. Délután az ENSZ-erők elérték a Lufira folyót, de nem tudtak átkelni mert a katangai csendőrök fel­robbantották a másik partra ve­zető hidakat.­­ Kedden délelőtt lejárt az az ultimátum, amelyet az ENSZ adott a katangai légierőknek A világszervezet tudvaleveles közölte, hogy amennyiben a harcok után megmaradt katan­gai gépeket nem adják át határ­időre az ENSZ-csapatoknak, az ENSZ elpusztítja az egész ka­­t­­an­gai légierőt. További esemé­nyekről még nem érkezett hír Leopoldville. Adoula kongói­­miniszterelnök kedden rádióbe­szédben jelentette be, hogy Ka­­szavubu elnök háromhónapos kényszerpihenőre küldte a kon­gói parlamentet. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy ezúttal szó sincs semmiféle szokásos parlamenti szünetről. A kongói kormány célja az, hogy leszá­moljon az egyre növekvő ellen­zékkel.­­ Az Adoula-kormány és a kongói nemzetgyűlés harca a júliusi kormányátszervezéskor lángolt fel. November közepén az Adoula-kormány éppen hogy megmenekült a bukástól, ami­kor az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a kétharmados több­séget. Később az ellenzéki kép­viselők három miniszter ellen nyújtottak be hasonló javasla­tot; közülük kettőt elsöprő több­­séggel leszavaztak a parlament­ben. A parlament „szabadságolá­sa” minden bizonnyal hatalmas politikai vihart kavar majd fel Kongóban. Mint az AP írja, Adoulának nincs most más vá­lasztása, mint az, hogy az el­jövendő napokban hadseregére, elsősorban Mobutu főparancs­nokra, aki a döntést lelkesen támogatta, valamint rendőrsé­gére támaszkodjék. Az intézkedés kísértetiesen emlékeztet az 1960 őszén bekö­vetkezett eseményekre, arra az államcsínyre, amelynek a kon­gói parlament és Lumumba tör­vényes kormánya vált áldoza­tává. Mint ismeretes, az állam­csíny sugalmazója akkor az Egyesült Államok leopoldville-i nagykövete volt. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy nemrég utazott vissza Leopoldville-ből az Egyesült Ál­lamokba Truman tábornok ve­zetésével egy washingtoni dele­gáció. (Reuter, AP, TASZSZ) Nem igaz, hogy Julian Grimau öngyilkos akart lenni Párizs. (TASZSZ). Az Huma­nité közli anna­k a három fran­cia orvosnak a nyilatkozatát, akik nemrég Madridban jár­tak, de a fra­ncoista hatóságok nem engedélyezték, hogy meg­látogassák Julian Grimaut, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának letar­tóztatott tagját. Nyilatkozatukban az orvosok visszautasítják azt a spanyol rendőrség által terjesztett hí­resztelést, amely szerint 1962. november 7-én Grimau öngyil­kossági kísérletet tett, kiugrott a madridi rendőrség egyik emeleti ablakán. Az orvosok abban a börtön­kórházban, amelyben a hős spanyol kommunista jelenleg fekszik, megtudták, hogy Gri­mau súlyos sérüléseket kapott a fején és több helyen eltört a keze. Maga Grimau kategori­kusan tagadja az öngyilkossági híresztelést, kijelenti, hogy a rendőrségen megkínozták és a kínzás következtében elvesztet­te eszméletét. Az említett orvosok nem tart­ják kizártnak, hogy az eszmé­letlen Grimaut halottnak vél­ték és úgy dobták ki az abla­kon. (MTI) Az év első munkanapja a Ruhagyárban Megkezdődött az új év első munkanapja... A szalagokon már suhannak, készülnek a ru­hák. A kép ugyanolyan, mint máskor. Mégis. Hogyan, milyen hangulatban folyik a munka az első napon? Nincs hiányzó — igen jól kezdődik az év — fiktatóják a Ruhagyárban —. Még csak későnk sem volt. Az egyes gépteremben köz­vetlenül a bejárattal szemben húsz év körüli kislány dolgo­zik. — Mindig nagy kedvvel vált fel az ember egy esztendőt — mondja —, s nagy érdeklődés­sel, vajon mit hoz, mit kapok tőle. Ez természetesen az em­ber munkájától is függ, ha jól m­egy a munka, több a kereset, többre jut. S ezt már az első napon szem előtt tartja az em­ber. Egy visszapillantás A tervosztályon néhány má­sodpercre visszazökkenünk az óévbe. — Igen nagy feladatot oldot­tunk meg 1962-ben — mondja Szőcs Péter osztályvezető —. Termelési tervünket minden nehézség ellenére túlteljesítet­tük, s 5,5 százalékos termelé­kenység emelkedést értünk el. Mindezt azért mondja el az osztályvezető, hogy az idei fel­adatokat, a terveket jobban ér­zékeltesse. — 1963-ban — mondja — 10 millióval többet követel tőlünk a terv, mint tavaly. S ennek elsősorban ismét jó munkával, a termelékenység további nö­velésével tehetünk eleget. Az kell, hogy az első naptól az utolsóig minden dolgozónk a tőle telhető legjobbat nyújtsa. Új év — új feladatok A legközelebbi feladatokra terelődik a szó. — Nagy export megrendelés­nek kell eleget tennünk az első negyedben — mondja Szőcs Péter —, 35 ezer öltönyt, 13 ezer kabátot gyártunk terv sze­rint. De emellé szinte naponta érkeznek újabb nyugati rende­lések. Főleg a cowboy — Billy és Bob fazonú — nadrágok után nagy az érdeklődés. Ams­terdamból, Utrechtból, Bergan­­ből, Osléből egyaránt érkezett megrendelés. A nadrágok már kész álla­potban is megtekinthetők a szalagokon. Hogy milyenek? Sö­tétszürke vászonanyagból ké­szülnek, dupla sárga varrással. S ha a megrendelő úgy kíván­ja, számos zipzárral. Rövid körútunkat egy kör­kérdéssel fejezzük be: Mennyi készáru került le*a szalagok­ról? — érdeklődtünk a terem­­mestereknél. S a válasz meg­nyugtató, mint a legjobb na­pokon. K. L. Keszthelyi tervek alapján „házi“ rézgyaluk készülnek a zalaegerszegi járásban Évek óta tartó, szoros kap­csolat áll fenn a zalaegerszegi járási tanács mezőgazdasági osztálya és a Keszthelyi Agrár­tudományi Főiskola tanárai, szakemberei között. Legutóbb a zalaegerszegi járás rétgazdál­kodási helyzetének felmérésé­ben nyújtottak értékes segít­séget a keszthelyiek, s a rét­javításhoz kapcsolódik a közel­jövőben megvalósításra kerülő elgondolásuk is. Ahhoz, hogy a rétek gépi művelésre alkalmassá válja­nak a járásban, az egyik alap­vető fontosságú tennivaló a vakondtúrások eltérítése, a réz­felület simává tétele. A ko­rábbiakban azonban ehhez a munkához csak néhány, igen kezdetleges szerszám állt ren­delkezésre a járásban. Az ag­rártudományi főiskola szakem­berei a közelmúltban új kons­trukciójú rézgyalu műszaki raj­zát készítették el. Az új gyalu összeállítására bármelyik gép­állomás és­ jól felszerelt mű­hellyel rendelkező termelőszö­vetkezet is képes. A tervek sze­rint a tél folyamán hat rézgyalu készül a járásban, de tanul­mányozás céljára több tsz-nek is megküldik a műszaki leírást. Az 1962. év ipari beruházásai hazánkban 1962. áprilisában átadták re­jleltetésének a Székesfehérvári Könnyűfémmű új présművét. (MTI Fotó) /S­TFI Csatornaépítés — télen Télen sem szünetel a munka Zalaegerszegen a Somogyi Bacsó téri csatornázásnál. A fagyott földet csákánnyal lazít­­ják föl az építőmunkások. (Kincses 1. felv.) Nőtt az élelmiszer- és iparcikkboltok, csökkent a vendéglátóipar forgalma 1959 óta a zalaszentgróti járásban A zalaszentgróti járási tanács kereskedelmi előadója nemrég felmérést végzett, hogy az utóbbi négy esztendőben — te­hát a legutóbbi tanácsválasztá­sok óta — miként alakult a kiskereskedelem és a vendég­látóipar forgalma. Ha a számok nem is mutat­nak ki ugrásszerű emelkedést, azt híven jelzik, hogy a lakos­ság — amelynek 64 százaléka paraszt — vásárlóereje fokoza­tosan nőtt. 1959-ben összesen 70 millió 375 ezer forint értékű áru kelt el a boltokban, 1961- ben már több mint 79 millióra emelkedet ez a szám. Az el­múlt esztendő első három ne­gyedében összesen 62,5 millió forintos forgalmat bonyolítot­tak le a boltok. Az első ne­gyedéves terv 16,7 millió forin­tot írt elő, a teljesítés 17,5 mil­lió volt. A második negyedév­ben a tervezett 19,3 millió fo­rinttal szemben 21,8 millió fo­rintot vásároltak el a járás la­kói. A harmadik negyedév for­galma meghaladta a 23 millió forintot. Előreláthatóan tehát az 1962. évi kiskereskedelmi áruforgalom értéke meghaladja a 80 millió forintot is. A számok azt is jelzik, hogy több élelmiszert, kultúrcikket, ruhaneműt vásárolnak, és ke­vesebb szeszt fogyasztanak a járásban. Erre mutat az, hogy 1959-ben 108 százalékra, 1960- ban 131 százalékra teljesítette tervét a vendéglátóipar, 1961- ben azonban már 97 százalékra csökkent ez a mutató, s 1962- ben sem alakult úgy a forga­lom, mint azt a terv előírta.

Next