Zalai Hírlap, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A m ZALAI W *W D V Jüi n JML jBL Mi MLm A AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 26. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1963. február 1., péntek ír állhatatosan és még jobban A választási időszak „félidejében”, a jelölő gyűlések lezajlása után és a sokirányú politikai tömegmunka megújulásának kezdetén mondta el Kádár János elvtárs választási beszédét a Ganz-MÁVAG gyárban kedden délután. Az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások eddigi előkészületei a törvényes rendelkezéseknek megfelelően zajlottak le, a választék összeírása, a választói névjegyzékek elkészítése, majd a jelölő gyűlések lebonyolítása, s a jelöltek elfogadásaegy-egy fontos állomása volt ennek az előkészületi időszaknak. A jelölő gyűléseken gyakran és sokhelyütt szó esett az ■elmúlt négy esztendő eseményeiről, a népfront bizottságok által javasolt személyek közéleti szerepléséről, a sürgető és megoldásra váró feladatokról. Több körzetben a helyi problémák felemlítésével „útravalót” is összekészítettek jelöltjüknek a választók, de ezek a témák csak elvétve lépték túl a község vagy a járás határait. A keddi választási beszéd, melyet Kádár elvtárs elmondott, kitágította a látóhatárt a választók és a megválasztásra jelöltek előtt egyaránt: országra szóló programot adott, felvázolta azt az utat és azt a módot, amelyen és ahogyan a következő években haladni kívánunk. Aki a beszédet meghallgatta, végigolvasta, megnyugvással állapíthatja meg: nyoma sincs benne a hangzatos ígéreteknek, v vagy a szépítő helyzetelemzésnek. Minthogy minden választás együtt jár a korábbi munka mérlegelésével, természetes, hogy Kádár elvtárs említést tett az elmúlt négy esztendő fejlődéséről, eredményeiről. A felsorolt néhány adat — az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, kulturális előrehaladásunk tényei, a fogyasztási grafikon emelkedése stb. fényében nyilvánvaló, hogy nagyot léptünk előre az utóbbi években minden tekintetben. S ami mindebből már előre is mutat: olyan alapot teremtettünk, olyan feltételeket kovácsoltunk a szocializmus építése további munkájához, mely lehetővé teszi az előrehaladás eddigi ütemének megtartását , sőt a fokozását. Ez az alap nem csupán gazdasági jellegű. Népünk döntő többségét, a 65 százalékot kitevő munkás- és alkalmazotti tömeget, a 30 százaléknyi szövetkezeti parasztságot a közös cél is tettekre mozgósítja. A szocialista eszme jegyében kibontakozó nemzeti egység eltüntette társadalmunkból a kibékíthetetlen osztályellentéteket, s az egymásnak kezet adó szövetséges osztályok, rétegek vállvetve munkálkodnak a szocialista társadalmi rend teljes felépítéséért. A programot adó beszéd mértéktartó és felelősségteljes mondatai — a közelmúlt vizsgálatai mellett — behatóan foglalkoztak a nép, az ország előtt álló feladatokkal. Programot adni és ennek keretében a tennivalókról szólni — régi gyakorlat ez. És mégis újszerűen hatottak az elhangzott gondolatok, mert a nagygyűlési beszéd, az előterjesztett program az egész nép közös érdekeit fogta össze, úgy, hogy azokat minden dolgozó személy szerint is a sajátjának tekinti. „Bevált politikánkat akarjuk folytatni úgy, hogy azt minden területen az eddiginél is jobban, hatékonyabban érvényesítsük” — foglalta össze Kádár elvtárs egyetlen mondatba a választási programot, s a fő irányt is megjelölte a végrehajtásához. Az eredményes munkához szükség van a kölcsönös bizalomra, a párt és a tömegek közötti összeforrottságra, a népi-nemzeti elvség megvalósítására — és legfőképp arra, hogy a kipróbált, kitérők nélküli, marxista—leninista politika útján haladjunk tovább, a párt vezetésével, így, csakis így jutunk el a szocializmus teljes felépítéséhez. Tiszta és meggyőző útbaigazítás volt Kádár elvtárs beszéde nemcsak a program felvázolása, hanem annak megvalósítási módja tekintetében is. Félreérthetetlenül, újra és újra kiviláglott a szavakból, hogy minden további eredményünk alapja a jól végzett munka. Erre van szükség a termelési mutatók javításához, az önköltség további lefaragásához, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításához és eredményeik fokozásához, újabb szociális és kulturális előrehaladás eléréséhez, az életszínvonal fokozatos emeléséhez egyaránt. A becsületesen elvégzett munka nem csak gazdaságunkat — társadalmunkat is erősíti. Hiszen a mi rendszerünk, a mi társadalmunk a munka társadalma, melyben a tehetségen, a tudáson, végső soron a végzett munkán alapszik az emberek érvényesülése és megítélése is. A február 24-i választások lényegében népi demokratikus rendszerünk megerősítését, politikánk hatékonyabbá tételét szolgálják. A választáson tehát a személyek mellett a politikai programra szavazunk. Az igenszavazatok így azt is jelentik, hogy egyetértünk a párt által kijelölt úttal, s a megszabott feladatokért legjobb tudásunkkal hajlandók vagyunk munkálkodni. Nem közömbös ebben a kérdésben, hogy mi jellemezze az örömmel vállalt és öntudattal végzett munkát. Kádár elvtárs kifejtette: társadalmunk fejlődése azt kívánja meg, hogy az élet minden területén egy időben történjék az előrehaladás. Nem fordíthatjuk minden figyelmünnket az iparra ,s közben lemarad a mezőgazdaság, nem törődhetünk a közoktatás, a kultúra fejlesztésével oly mértékben, hogy közben elfeledkezünk a haza biztonságáról, vagy az életszínvonal emeléséről. Mindenoldalú, egyenletes fejlődésre van szükség, s ez mindenoldalú helytállást kíván. A társadalom egésze által végzett jó munka a zavartalan fejlődés legfőbb eredője, s a közösen választott, a még jobb és szebb élethez vezető úton úgy tudunk a leggyorsabban előrehaladni, ha reális céljaink megvalósításán hatékonyan fáradozik a szocialista eszme jegyében tömörülő egész nemzet. Szívósan, állhatatosan és még jobban kell dolgozni — ezekkel a szavakkal jelölte meg Kádár elvtárs legfőbb tennivalónkat. Ilyen munkára van szükség a választásig hátra lévő napokban is, hiszen terveink, célkitűzéseink adottak, pártunk közelmúltban lezajlott Vili. kongresszusa pontos iránytűt adott kezünkbe a tennivalókat illetően. Február 24-ig persze sajátos feladattal bővül a munkánk: fokozott agitációt kel kifejteni a választók soraiban, hogy mindenki, aki a választás napján az urnák elé járul, szavazatával együtt a szocializmus teljes felépítését célul tűző terveinkre is igent mondjon. Ismertetni, magyarázni kell hát előre mutató feladatainkat, el kell érni az elkövetkező napokban, hogy mind több és több választó vallja — felvilágosító munkánk nyomán — mennyeződéssel magáénak az ötéves tervet, pártunk nautikáját. A Ganz-MÁVAG-gyári beszéd nagyszerű indítást adott ehhez a munkához, a meghirdetett program erőt és hitet ad valamennyiünknek: a közelgő választások is közelebb viszik népünket a szebb és gazdagabb élethez, a szocializmus teljes felépítéséhez. Hóba fulladtak az időjárás-enyhülési remények Európában ismét támadásba ment át a tél: szerdán hóviharok temették el az enyhüléshez fűzött reményeket. A tél fehértakarót borított Rómára, a Riviérára, Szicíliára és Szardíniára. Olaszországban a hó súlya alatt sok gazdasági épület beomlott. A kárt sok ezer dollárra becsülik. Az iskolákat három napra bezárták. A két Németországban mínusz 20 fokos hideg dererjeszti meg a tájat, de a Rajnán sikerült fenntartani a hajózást. Jugoszláviában az újabb havazás nagy közlekedési zavarokat okozott, annál is inkább, mivel számos faluval már az előző hideghullám idején megszakadt a kapcsolat. Vannak falvak, ahová több mint két hete nem lehet eljutni .Az iskolai szénszünetet újabb két héttel meghosszabbították. Ausztriában lavina temetett el két egyetemi hallgatót, a meteorológusok jelentése sem biztató: mínusz 22 fokot jósoltak csütörtökre Bulgáriában ugyancsak zavarokat okozott a fagy. Az iskolákban február elsejétől február 10-ig meghosszabbították a szénszünetet. Angliában a rövid olvadás után ismét fehérré vált a táj, és az angolok dideregve hallgatják az újabb hideget jósoló időjárás jelentéseket. Jeges vihar zúdult szerdán az Egyesült Államokra is. A forgalom az ország középkeleti részén sok helyen megszakadt. • Murray Mitchell amerikai meteorológus szerint — mint az SAP jelenti — századunk időjárása mind hidegebbé válik. A tudós kiszámította, hogy 1885. és 1940. között földgolyónk át-laghőmérséklete egy fokkal emelkedett, 1940. óta azonban az irányzat a jelek szerint meg-fordult, az átlaghőmérséklet nagyharmad fokkal csökkent, és időjárásban most körülbelül a? huszas évek színvonalán tarttunk . S Mitchell ezt a változást egy-' részt az óceánok hőháztartásá- nak változásával, valamint a? napfoltok hatásával magya-S rázza. (MTI). 5 Ai Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója a rendkívüli szénszünet megszüntetéséről A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az országosan elrendelt rendkívüli iskolai szénszünet február 3-án véget ér. Ott, ahol — szénhiány miatt — a tanítást nem tudják elkezdeni, a megyei, a megyei jogú városi tanács művelődési osztálya, Budapesten a fővárosi tanács oktatási osztálya — saját hatáskörében — további szünetet engedélyezhet, ezekben az iskolákban azonban a tanévet meg kell hosszabbítani. (MTI) A Az 1963. évi munkaverseny-vállalások irányelveiről tanácskozott az SZMI elnöksége Tegnap délelőtt Zalaegerszegen a Munkásotthonban megtartotta első ülését a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége. Az ülésen az elnökség első félévi munkatervét, az 1963. évi szocialista munkaverseny irányelveit tárgyalták meg. Mindkét napirendi pont vitájában számos kiegészítő javaslat hangzott el. A munkaterv összeállításánál az elnökség tagjai főként a határozatok végrehajtásának program szerinti megvalósulását sürgették. Szentirmai Attila, a Nagylengyel Kőolajtermelő Vállalat mérnöke szóvátette, hogy az utóbbi években több fontos problémát nem oldott meg a szakszervezet. Elsősorban a kutatófúrások szociális munkakörülményeinek javítását, az egyes üzemekben kialakult egészségtelen munkakörülményeket említette meg. Javasolta az elnökségnek, hogy e gondok megoldására tűzzenek ki határidőt. Dr. Szertics Aranka, az üzemegészségügyi vizsgálatok kérdéseiről szólva javasolta, hogy a vizsgálatok eredményeit hozzák az elnökség tudomására, s ennek megfelelően foganatosítsanak intézkedéseket. E napirendi pontban szóba került még, hogy az elnökség fokozottabban nyújtson segítséget a munkára várók elhelyezéséhez és a fagyszabadságok csökkentéséhez. A második napirendi pontban részletesen foglalkozott az elnökségi ülés az 1963. évi szocialista munkaverseny irányelveinek összeállításával. Valamennyi szakma munkaversenyének irányelveit meghatározták. Eszerint 1963-ban is a termelési tervek teljesítése, a tervszerűség betartása, a munka termelékenységének emelése a műszaki és technológiai színvonal fokozása és tökéletesítése, a termelési költségek csökkentése áll az irányelvek középpontjában. E napirendi pont vitája során is több figyelemreméltó javaslat hangzott el. Horváth István, a Zala megyei Téglagyári Egyesülés dolgozója elmondta, hogy a munkaverseny vállalásokat akadályozza, hogy még ma sem ismerik a termelési terveket, s így nem tehetnek megalapozott vállalást. Követelte, hogy a szakszervezet segítse a termelési tervek időbeni elkészítését, ismertetését. Kiss Gyula, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára szóvátette, hogy az elnökség a vendéglátóipar és a kereskedelem munkaversenyének szervezésére nem fordít gondot, holott több jól működő szocialista brigádot tartanak nyilván, s a munkaverseny több alkalommal igen jó eredményeket hozott. Deliága Imre, az EDOSZ megyebizottságának titkára ugyancsak a tervek, a munkaverseny szoros kapcsolatával foglalkozott. Úgy vélte, a tervszámok pillanatnyi hiánya nem akadályozhatja az irányelvek öszszeállítását, ellenben a vállalási tételeknél nélkülözhetetlen. Rámutatott arra, hogy az év első napjaiban — éppen a tervszámok hiánya miatt — konkrét munkaverseny nem folyik az üzemben. Javasolta, hogy ezen időszakra részfeladatokat, részvállalásokat tegyenek az üzemek dolgozói negyedéves szinten. Jó példaként említették a Zalaegerszegi Ruhagyárat, ahol az éves munkaverseny egyik év áprilisától a másik év áprilisáig tart. Az elnökségi ülés az elhangzott javaslatok figyelembevételével adja ki az 1963. évi munkaverseny irányelveit. E napirendi pont tárgyalását követően az SZMT munkabizottságainak összetételére tett javaslatot tárgyalták meg, majd Bölcsföldi Lajos, az SZMT elnöke berekesztette az értekezletet. Tízórai... (Kincses felvétele) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Zala megyei Tanács végrehajtó bizottsága január 31-én ülést tartott. Megvitatta az Őrség-Hetés talajjavítására való felkészülés problémáit, továbbá a garanciális javítások helyzetét a megyében és értékelte az 1962-es felvásárlási terveket. A végrehajtó bizottsági ülés őrségi talajjavítással kapcsolatos napirendi pontjának tárgyalásán részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola, továbbá a Vízügyi Igazgatóság képviselői. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés megállapította, hogy Zala megye területén az Őrség Hetés és Göcsej területein a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megértek a feltételek a komplex talajjavításra. Az említett területeken a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatói kísérleteket és felméréseket végeztek, és kidolgozták a talajjavítás gyakorlati lehetőségeit E javaslatok alapján, továbbá a 3004/5- ös kormányrendelet adta lehetőségek kihasználásával már az elmúlt év közepén megtörténtek az első lépések a komplex talajjavítás megvalósítására. E több mint 309 millió forintot igénybe vevő hatallmas munka 118 községet érint Vas és Zala megyében. Kiterjed 104 ezer katasztrális hold területre. A tervek szerint a talajjavítást 5 év alatt végzik el. Ez évben Zala megyében 8400 katasztrális holdterület javítását irányozza elő a terv. A nagyméretű talajjavítás megvalósításának érdekében az elmúlt év decemberében Zalalövőn az érdekelt tsz-ek, községek képviselőinek részvételével megalakították a két megye vízgazdálkodási és talajvédelmi társulását. A társulás már munkához is látott és most a végrehajtó bizottsági ülés határozatai a nagymérvű talajjavítási munkálatok beindulásának konkrét tennivalóit is rögzítették. A vitában Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára felhívta a társulat vezetőinek és az érdekelt állami szervek képviselőinek figyelmét, hogy az anyagi és a műszaki feltételek biztosítása mellett rendkívül fontos az érintett területek lakosságának kellő felkészítése is a nagy munkára. Javasolta, hogy a következő hetekben a társulás szakemberei keressék fel azokat a termelőszövetkezeteket, ahol elsőnek indul be a munka, és készítsék fel őket a munkálatokra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagy összeget igénybevevő beruházást úgy kell végrehajtani, hogy eredményei mielőbb áruban jelentkezzenek. A végrehajtó bizottság vitája nyomán az illetékes szakemberek azonnal összeültek és kidolgozták a talajjavítási tervek elkészítésének és a kivitelezés megindításának legfontosabb teendőit. A megyei tanács kereskedelmi osztálya terjesztette a végrehajtó bizottság elé a garanciális javítások helyzetét, és az ezzel kapcsolatos problémákat. A jelentés megállapította, hogy a lakosság vásárlóereje az utóbbi időben állandóan emelkedik, nőtt a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt. A tartós közszükségleti termékek forgalmának megnövekedése szükségessé tette a jótállással kapcsolatos javítóhálózat megteremtését és továbbfejlesztését. Bár történtek lépések a szükséges garanciális javítószervek létrehozására, a lefolytatott vizsgálatok mégis azt bizonyítják, hogy a tartós közszükségleti cikkek forgalmával nem fejlődött kellően a szervizhálózat. Különösen sok kívánnivalót hagy maga után Zalaegerszeg, a zalaegerszegi járás, a lenti és a szentgróti járás szervizellátása. A végrehajtó bizottság felkérte a megjelent érdekelt szervek képviselőit, és utasította a tanács illetékeseit, hogy a tanácskozást követően vitassák meg a szükséges intézkedéseiket és állapodjanak meg a garanciális szolgáltatás színvona- tjának további emeléséhez szükséges lépésekben. Negyedik napirendi pontként a tanács végrehajtó bizottsága az 1962. évi felvásárlási terv teljesítését vitatta meg. Az elmúlt évben a felvásárló szervek a lényeges cikkek tervét megyei szinten 99,1 százalékra teljesítették, mintegy 545 millió forint értékű árut vásároltak fel a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól. A felvásárolt mennyiség 10,3 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A végrehajtó bizottság határozata a termelőszövetkezetek fokozottabb támogatására és a törvényes lehetőségek nagyobb mértékű kihasználására hívta fel a felvásárló szerveket, illetve a tsz-eket A továbbiakban a végrehajtó bizottság folyó ügyeket tárgyalt.